10...20 menetet tekerj rá, és úgy próbáld.
(Az induktivitás a menetszám négyzetével lesz arányos)

Mi nem egyértelmű? n=gyök alatt l/Al Ha az n, vagyis a menetszám 10, akkor mivel annak a négyzete 100, ezért az l/Al eredménye is 100 lesz (l nH-ben értendő). Tehát ha a 10 menettel mondjuk 150uH-t mérsz (ami 150000nH), akkor az Al 1500, 300uH (300000nH) esetén pedig az Al 3000 és így tovább.

Még egyelőre nem álltam neki. Abban az esetben viszont úgy gondoltam, hogy feszültségvisszacsatolással pusztán megoldani a dolgot, mivel nem fog a teljes periódusban áram folyni. Ha jól gondolom, azt úgy kell számolni, hogy tulképp egy áramváltót játszik a tekercs. A szekunder oldali áram (mármint ez itt az áramváltó primere) áttételszerese kell legyen a bázisáramnak. A primerre visszaindukált feszültség meg a B-E fesz áttételszerese. Ennek fényében kell kiszámolni az áttételt és az előtétellenállást. És ugye ha jól gondolom, ez úgy korlátoz be áramra, hogy mivel a bázisáram a kollektoráram függvénye, a B-E fesz viszont alig változik(kicsi a bázisellenállás), így az áramváltó primer fesze se nagyon, az előtét ellenállás áramgenerátorként viselkedik, tehát kb. mindig azonos lesz a bázisáram. Viszont a terhelés növekedésével ez a tranyónak nem elég a telítéses üzemhez, átmegy analóg üzembe egy pillanatra, és leáll az oszcillátor, a diak meg az RC tag értékének megfelelő időn belül újraindítja.

Elvileg igen, bár nekem szimulátorban nem így működik. Az áramváltó inkább valami öszvér, szóval nem igazán áramváltó, nem igazán feszültségváltó, de ez nem baj, ha már egyszer működik. Elég toleráns az áramkör, legfeljebb frekiben mászkál egy kicsit. ( vagy nagyon, de működik ) Az a baj, hogyha le is állna, nem áll le, csak a frekije nő meg, méghozzá nagyon. Tulajdonképpen elmegy addig a freki, ahol a trafó szórása korlátozza be az áramot. Szóval, ez így nem jó, legalábbis szimulátorban nekem nem akar rendesen menni. Valószínű, a korrekt megoldáshoz kellene vagy áramváltó a primer körben, ha ennek a feszültsége túl nagy, akkor kapcsolja ki mindkét tranyót és tartsa is kikapcsolva mindaddig, míg a telítődővasban le nem épül az energia. ( különben visszakapcsol a szerkezet, tehát nem várja meg a diac indítójelét ) Ezt viszont nem is olyan egyszerű megcsinálni... ( sőt, bonyolult ) Szóval, nem igazán tudom, nincs időm foglalkozni vele.
Amit Ge Lee kollégánk talált, hogy tegyünk be emmitterellenállásokat és az azokon eső feszültség egy tranyóval zárja rövidre a főtranyókat úgyanígy működik. Ha rövidrezárom, tartja az áramot, de felmegy az égbe a frekvencia. Ha meg nagyobb szórást teszek a trafóba, akkor nagyon ejti a feszültségét normál körülmények között. Egyenlőre nincs igazán ötletem, vagy ami van, az nagyon bonyolult.
( Tulajdonképpen ez már régi dolog nálam, nem igazán találtam jó megoldást, ezért csak segédtápra használom, néhány wattra.)

Szia!
Köszönöm a gyors választ. Amint a hozzászólásomban is írtam, próbálkoztam már 1,2,3 menettel, igaz nem 10-el vagy 20-al és pont azért mert ennyire egyszerű én is meglepődtem, hogy tudva azt hogy a L=n*n*Al képletben az Al egy állandó érték, a három mérés alkalmával 3 különböző Al értéket kaptam.
Itt vannak a méréseim:gyürüvasmag 3menet--27,5uH azaz Al=3055nH 2menet--15,85uH azaz Al=3962nH 1menet--6,9uH azaz Al=6900nH E+E vasmag 3menet--0,88uH azaz Al=97nH 2menet--0,61uH azaz Al=152nH
1menet--0,42uH azaz Al=420NH
Az Induktívítás mérőm egy LCM3-as ESR mérő is egyben, innen a HE-ről Bővebben: Link
Akkor azt mindod ne aggodjam túl, mérjem le 10 menettel azt visszaszámolva annyi az Al azt kész?

Az a tirisztoros rövidzár védelem amit Skori kitalált bele az jó, csak azzal meg az a baj, hogy ha jól meg van pufferelve a szekunder, meg még terhelés is van rajta, akkor el sem indul csak a diac ütemének megfelelően nyöszörög. Amikor végfok (2x300W) táplálására használtam akkor először azt csináltam, hogy a szekunder kondik feltöltődése után kapcsoltam csak rá relével a terhelést. Utána meg azt, hogy egy kondival lelassítottam a tirisztor begyújtását, akkor bekapcsolt normálisan, zárlat esetén ment csak át a "nyöszörgős" üzemmódba.

Hogy az Al most 3000 vagy 3200, az a felhasználás szempontjából teljesen mindegy. Ahhoz hogy pontosan mérhess, legalább 10 menetet vagy 20-at tekerj rá. Jók ezek a PIC-es vackok, de sosem fogod vele kétszer ugyanazt az eredményt kapni. Ahhoz egy mérőhíd, vagy egy rezonancia elven mérő öreg ketyere kellene. Szerencsére azonban itt nincs szükség pontos mérésre.

Rezonáns megoldásnál a tirisztoros védelemnek végülis nem kell gyorsnak lennie, mert eleve van egy áramkorlát. Tehát valóban be lehet úgy lőni, hogy a tirisztor csak tartós zárlat esetén állítsa le a tápot.

Az lehet, de amiről most szó van, az egy kutyaközönséges hardswitch...

Majd megnézem, nem emlékszem mit talált ki. De ha már nyöszörög, akkor az azt jelenti, hogy indul, leáll, szóval ez jó lenne, csak ne terheléssel kelljen indítani, mert akkor két indítóimpulzus között kisül a puffer, aztán persze hogy nem indul el. Ha csak a nyugalmi áramot vszik fel a végfokok, akkor azért be lehet állítani a diac frekvenciáját gyorsabbra, hogy lassan, de azért felfűrészel a pufferek feszültsége.

Ha beteszel lassítást a tirisztor gate körébe, akkor nagyon túllendülhet az áram. Inkább a végfokokat kellene indítani késleltetéssel. Persze valahogy elektronikusan, nem relével. De ha már relé, akkor azt is meg lehet csinálni, hogy a bekapcsoláskor a lágyindítóellenállás addig legyen beiktatva, míg a pufferkondik fel nem töltődtek. Esetleg onnan meghúzattatni a relét. Persze, ehhez a végfokoknak le kell lenniük tíltva. Azért ez sem egyszerű, mert kisebb feszültségről és rövidzárból kell indulnia az egésznek.

A zárt vasmagok AL száma nem teljesen állandó, könnyen telítésbe mennek (főleg a kicsi magok) ezért a mérőeszköz által rákapcsolt feszültségtől ill. áramtól, és frekvenciától is függ a rá készített tekercs induktivitása. Általánmosságban elmondható, hogy 10...20 menettel érdemes mérni (vagy olyan menetszámal ami ténylegesen tervezve van a vasmagra), és elvileg az lenne a legjobb ha a mérés, a későbbi felhasználásnak megfelelő frekvencián történik.
De valóban, jelen esetben nincs szükség nagy pontosságra.

Hát az valóban nehezebb ügy... Lehet, hogy egy jobb áramkorlát helyett egyszerűbb lenne rezonáns megoldásra váltani?

Köszönöm kipróbálom 10 menettel, aztán majd élesben.

Ok! Köszönöm!

Azt találta ki Skori, hogy a felső FET emitterén volt egy ellenállás (0,15 ohm, ha jól emlékszem), zárlat esetén gyújtja a tirisztort, ami egy diódán keresztül söntöli a kis toroid trafó felső szekunderét, és így az leáll. Én egyelőre tranzisztoros esetben gondolkodom, és ott ugye a B-E fesznek köszönhetően alig 1V a szekunder fesz, szemben a FET-es verzió ~15V-os szekunder feszével (ugye ott a zener fogja meg a feszültséget), így tranzisztoros esetben szerintem nem ilyen egyszerűaz efféle kikapcs.
[OFF]Eredetileg én azért kezdtem el ezzel foglalkozni, mert egy jóbarátom vett egy 30W-os asztali halogén lámpát, aminek nagyon alulméretezett, és érdekes kapcsolású önrezgő tápja volt(13001-es tranyókkal, és szerintem életveszélyes, meg pirinyó trafóval), ki is nyiffant. Ott nem volt a primer oldal pufferelve, a 100Hz-es lüktetőfesznek megfelelően változott a kimenet (egyszer belinkeltem). 2x33nF volt a félhíd. A kapcsolást belinkelem majd. Szóval kikötötte, hogy neki olyan táp kell helyette, ami egyszerű, elviszi a 30W-os halogént, kapcsolóüzemű, de DC feszt szolgáltat. Ő nem akarja, hogy mint antenna szórjon a teleszkóp.. bár szerintem 35k-n nem szórna túl sokat.. de hát na.. milyenek a "vevői igények" A Ge Lee által belinkelt kapcsolást eddig egy szekunder egyenirányítással egészítettem ki, pufferelkó helyett 50uH+1µF kerámia kondi van, de szkóp szerint így is egyenfesz van kint. Kapott még snubbert is a dióda.

Helló !
Ha egy kapcsolóüzemű tápban van nekem egyenirányítva a váltakozó feszültség akkor mennyi lesz az a gyakorlatban ?
Úgy értem hogy 1.35 -el kell szorozni a váltakozó feszültséget a gyakorlatban hogy megkapjuk az egyenirányítottat, de ez kapcsolóüzemű tápnál is igaz ?

Nagyjából ugyanannyi, de ez függ a szekunder kialakításától is. Van e fojtó, esetleg szabályozott stb.

Flyback tápegységnél CCM üzemben kb. az egyenirányított primer fesz áttételese lesz a kimeneti DC fesz, és így a szekunder fesz (ismerve a flyback működési elvét, érthető lesz, miért). PWM 1T forward, ill. félhidas/hidas PWM forward üzemben az áttételt még a kitöltési tényezővel kell szorozni (ismerve a PWM forwardok működési elvét, érthető lesz, miért). Szabályzatlan félhidas (pl. önrezgő - amiről mostanában szó is volt) ill. rezonáns félhidas tápegységeknél az áttétel szabja meg a kimeneti feszültséget is.
Itt nincs a gyök2-es csúcs/RMS átváltás, ugyanis a feszültség nem szinusz, hanem négyszög. PWM modulált esetben folyamatos áremvezetés esetén a pufferen mérhető kimeneti feszültség a négyszög amplitúdójának és a kitöltési tényezőnek a szorzata. Ha modulálatlan, teljes szimmetrikus négyszög feszültség kerül a trafóra (tipikusan ilyenek az önrezgő "keménykapcsoló", ill. a rezonáns tápegységek), és ellenütemű vagy graetz-hidas egyenirányítás van, akkor itt nem fél szinusz púpok kerülnek egymás mellé, mint szinuszos fesz egyenirányításánál, hanem fél-négyszögek, amik ideális esetben egy egyenes, konstans DC feszt alkotnak (ideális esetben puffer sem kéne). A valóságban az átkapcsolás holtidővel történik, és előfordulnak tranziensek az éleken.

mondjuk a flyback kicsit összetettebb, de megérthető. Annak kicsit jobban utána kell nézni.

Hali!
Az lenne a kérdésem, hogy régebbi 17"-os crt monitor tápegységéből szereztem egy porvas E magos trafót (mellékelt ábrán látható) az lenne vele a gond, hogy szétszedésnél a fogó nyelével picit rá segítettem volna, hogy szét elengedje a műanyagtól, de félbe tört az egyik E vas. Használható-e még továbbra is, illetve egy ekkora méretű trafó mefelelő lenne-e egy 2kW-os tápegység elkészítéséhez (mellesleg nekem bőven elég lenne max 0,8-1kW teljesítmény is erősítőhöz kéne. Amúgy TL494 ic valamint 2SK2837 Fetekkel lenne szerelve.
Köszönöm a segítségeket!

Üdv. Tibi

Általában nem okoz problémát a ragasztása. De az szerintem ferrit, porvas E magok ritkák.
Viszont monitorokban a flyback, ill. az asszimetrikus félhíd táp gyakori, azokba pedig légréses trafót szoktak tenni, ami már inkább probléma.
Az, hogy mekkora teljesítmény jön ki belőle attól függ, hogy mennyi és milyen huzal fér rá, ill. mennyire tud hűlni.
Lehet 1kW sem nagyon kell, erősítőhöz általában elég a max. teljesítményének felét/harmadát tudnia a tápegységnek (osztva a hatásfokkal)

Nem tudom ferrit valamint légréses-e? Inkább megmutatom. De amúgy a kapcsolási rajzon 0.4-es huzalból kell készíteni. (Amúgy gyárilag is 0.5-0.4 körül lehet ami rajta volt. Ha minden oké akkor ezt fel fogom használni.

Ez ferrit, a törésen látszik. Légrés: tedd egymásnak a két magot, ha a középső oszlopok között kevesebb van mint 0.5mm akkor rendben lesz. Nyugodtan ragaszthatod.
Úgy tekerd majd meg, hogy ne legyen életveszélyes...

Értem, köszi a segítséget. Nem lesz megfelelő sajnos. Rés van közte: 1.5 mm.

Ha még kísérletezel önrezgővel: ezt látad már?

Üdv mindenkinek!
Új vagyok még ebben a témában, de most problémába ütköztem. Csináltam egy kapunyitó elektronikát, amihez egy szétszedett Pc ATX tápot használok a motorok meghajtására. Ám...
A kapu nagyon lassú.
A kérdésem az lenne, hogy egy ilyen táp kimeneti 12 V-ját feljebb lehet-e húzni olyan 15-16 V-ra. A válaszokat előre is köszönöm.

Szia! Igen, itt mindent megtalálsz:http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_339.html!

Sziasztok!

Található itt a 8 oldalon egy 12V-os 12W körüli teljesítményű SMPS kapcs. rajza. Kérdésem, hogy trafóként használhatok-e itt kapcsolóüzemű tápból kiberhelt készenleti trafót az eredeti tekercseléssel? Működne-e normálisan? A rajzban szereplő bias tekercselésnek jó-e a készenléti trafó haramdik (bias?) tekercselése? Vagy az a PC tápok esetében külön a visszacsatolás számára van elhelyezve és tervezve?

Köszi!

Nos, ha már önrezgő dolgokról volt szó:

Analysis and Design of Self-Oscillating Flyback Converter

Szerintem ez a téma is érdekelhet itt (rajtam kívül) pár embert

Az önrezgő tranzisztoros félhidas táppal kapcsolatban vagy két hete eszembe jutott egy ötlet, de gondoltam nem értekezek róla, míg ki nem próbáltam. Az ötletemet két dolog motiválta:
- a legtöbb fénycső fojtóból kibontott ferritgyűrű viszonylag nagy keresztmetszetű, az alapkapcsolást használva a tranzisztorok korrekt meghajtása mellett alacsony frekit lehet vele elérni, megfelelő (~40kHz) frekvenciát csak 1/2-es áramváltó áttétellel (én az áram+feszvisszacsatolás kombinációjának híve vagyok egyelőre), ami a feleslegesen nagy bázisáram miatt túltelíti a tranyókat + feleslegesen fűti. Másrészt, a Skori által FET-eknél bevált tirisztoros zárlatvédelem itt nem alkalmazható az 1V alatti B-E fesz miatt (közel ennyi lesz a kis toroid szekunder fesze is).
Megoldásként közbeiktattam egy PC tápból bontott meghajtó trafót. A 2 menetes tekercse változatlanul sorban van a primerrel. Az eredetileg alsó tranyót meghajtó szekunder megy a kis toroid primerére, ami három egyforma(nálam most 3-3-3 menetes) tekercset tartalmaz. Innen az önrezgő topológiának megfelelően vannak meghajtva a tranyók. Az indítás változatlan. A meghajtó trafó primere, amit eredetileg a TL494 vezérelt, egy 47 ohmos ellenállással megy az egyik főtrafó-szekunderre, elvégezve a feszültség-visszacsatolást (és tapasztalataim szerint az életvédelmi leválasztást is jól látja el - a magasabb EE-16-os trafókban megvan a megfelelő szigetelés, és kúszóút, szedtem szét már párat). A másik meghajtótrafó-primert pedig egy FET húzná rövidre, amikor egy áramváltó kimeneti jele túllépné a nyitófeszültségét, mivel itt már nem 1V alatti feszültség van. Próbaképp dróttal zártam rövidre ezt, és leállt szépen az oszcillátor, csak a diak zizegtette, és közel 0-ra csökkent az áramfelvétel.
A kísérleti példányhoz én tekertem a trafót, terheléstől függően 10,2 és 10,8V kimeneti DC-t ad (2x470u/200V primer pufferrel). 1,6A terhelésen 25kHz, 8,5A terheléssel 29kHz a frekvencia (persze 2-2-2 menetesre alakítva a kis toroidot, feljebb is lehet menni, változatlanul megfelelő tranyómeghajtással). A jelalakok szépek, a szórás miatt van kis túllövés, amit a snubber némileg megfog. A tranzisztorok: D209L. Próbaképp 1 órát járattam a PC táp dobozba szerelt cuccot (a panel átalakított eredeti PC táp panel), 18A-rel terhelve (~180W), 8 centis ventilátorral. A tranzisztorok bordája hideg maradt, a shottkyé kézmeleg. A trafó csévéje melegedett egy kicsit, a mag langyos maradt, a venti majdhogynem hideget fújt kifelé.