Végleg feladom - megyek gyakorolni az osztótáblát...

Azt hiszem meg van a tüske gyártás oka. Remélem nem kiabálom el.
Azzal kezdtem hogy C5,C8 kondenzátorokat kicseréltem , mert észrevettem hogy kúszik a referencia. A 10µF-os tantál helyére 1µF kerámiát tettem. A kúszás megszűnt. Kiemeltem a TLC5510 kártyát a helyéről aztán majdnem hanyatt estem. Elkezdtem méregetni a panelen a feszültségeket. Digitális betáp feszültség értéke 4,8V , de az A/D lábánál már csak 4,4V. Ekkor még nem esett le az ok. Aztán később igen. A kis áramú induktivitás Ohmos értékére 1,2Ohm-ot mértem.
Kiforrasztottam az L1 330uH induktivitást és vezeték darabot tettem a helyére. Az 1000µF-os kondi helyére egy 47µF-ost tettem. Beüzemeltem a szkópot. Láss csodát nem gyártotta tüskéket. Aztán egyszer túlvezérlődött. Ilyenkor néha reteszelődik. Ki kell húzni az USB csatlakozást le kell kapcsolni a tápfeszültséget és fordított sorrendbe vissza. Szkópot indítottam. Megint gyártotta a tüskéket. Tápfesz értékére 4,6V. Ekkor már kezdett felsejleni a probléma oka. A katalógus szerint a TLC5510 minimális feszültsége 4,75V.
Még nagyon sok munka van hátra. Meg kell szüntetnem a reteszelődés okát. Szerintem az FT232RL a bűnös. Megpróbálkozok az MCP2200-el. A következő lépés pedig az hogy magasabb mintavételi sebességekkel próbálkozok. Csatoltam néhány mérést 650KHz-es mintavétellel. Az analóg táp ágakban még bent vannak az induktivitások. Ha nem okoznak problémát, akkor maradnak is.

Készítettem néhány 12,5MHz-es mintavételt. Itt a tüskék még néhány mintavételnél jelen vannak. A zaj is nagyon megnőt. Még nem tudom hogy digitális vagy analóg tápellátásból származó. Nem hiszem hogy a TLC5510 mintavételezési zaja lenne ilyen nagy.

Szia Attila
Noha a gyártó adatlapja szerint a TLC5510 IC belsejében az analóg és digitális föld össze van kötve mégis külön földhálózatot ír elő az analóg és digitális hálózatnak. Majd jön egy érdekes megjegyzés :
Az eszköz AGND és DGND kivezetéseit az analóg földelési hálózattal kell összekötni.
(The AGND and DGND terminals of the device should be tied to the analog ground plane).
S erre mit látok a főpanelen a digitális földelést az RK jelű 1 kOhmos ellenálláson keresztül kötötted össze az analóg földeléssel. Miért nem közvetlenül?
Más a D1-D3 jelű diódák nem kellenek, mivel ezeket az IC tartalmazza.
üdv. jano36

Azt meg végkép nem értem miért tettél a pozitív ágba kettő szilíciumdiódát és a negatívba germániumot. Szándékosan torzítod a túlvezérlést?

Szia!
Azt észrevettem hogy a IC-n belül össze van kötve a két föld. A másik kapcsolásomnál volt rá mód jumperral összekötni. Feleslegesnek tartottam. Nagyobb frekvencián lehet hogy van jelentősége. Mindjárt kipróbálom.
A belső diódákról nem tudtam. A külső diódák úgy vettem észre nem zavarnak be. Dupla védelem.

Igen. Összenyomja a túl nagy jelet.

A két GND összekötése nem hozott változást.

Javítgattam kicsit az áramkörön. Tele pakoltam az áramkört 100nF-os kerámia hidegítő kondikkal. R7 cseréje 10Ohm-ra. D1 - D3 diódák kiforrasztása. Nem hozott jelentős eredményt a zajban. Aztán végül a C1 kiforrasztása javított egy kicsit.

A #1200656 számú bejegyzésedben a szinusz_túlvez.png ?n látható a negativ jelben a germánium dióda által bevitt zavar.
Az utolsó két képen (19KHz_12,5MHz.png, 190KHz_12,5MHz.png) viszont nem jelentkeznek a nagyjelű tüskék.
Ha az AD-t a Schematic Prints1 szerint a P1 csatlakozón keresztül vezéreled, akkor ne csodálkozz a zajon, az AD analóg bemenete kényes az illesztésre.
Ha lehetőséged van tegyél fel fotót az AD modulról. Ezen kívül, ha lehet az utolsó két mérés dat fájlját is.
Egyébként mellékelem az új technológiával (nálam új) készült PIC32 modul nem túl jó minőségű fotóját. Jelenleg a 208lábú FPGA modul készítése van folyamatban. Az IC felöli oldal kimaratva az alkalmazott technológiának köszönhetően a JTAG csatlakozónál a kivezetéseket feliratoztam (TMS TDI stb.) 0,5 mm-es ARIAL betűkkel és a maratás után hibátlan éles kontúrral megmaradtak. Ha teljesen kész lesz, felteszem.

Szép lett a PIC32 modulod.

"A #1200656 számú bejegyzésedben a szinusz_túlvez.png ?n látható a negativ jelben a germánium dióda által bevitt zavar. Az utolsó két képen (19KHz_12,5MHz.png, 190KHz_12,5MHz.png) viszont nem jelentkeznek a nagyjelű tüskék. "

Pedig az utóbbi mérésnél is bent voltak a diódák.

Minél nagyobb a mintavételezési sebesség annál nagyobb az A/D bemenetén az analóg jelen lévő zaj. Valamennyit számít az illesztettség is, de a fő okot én abban látom hogy a digitális tápágból az analógba jut a zavarjel.

Sikerült még tovább javítani a jel-zaj viszonyon. Az analóg panel műveleti erősítő utáni 100Ohm -os ellenállással párhuzamosan kötöttem egy másikat, a digitális panelen lévő 1K-s trimer helyére egy 470Ohm-ost tettem. Szerintem így már elfogadható.

Sziasztok! Szeretnék építeni egy (soros, vagy USB-s) PC szkópot, amivel néhány 100 kHz-es, max. 30 V-os feszültségű jelet szeretnék megjeleníteni. Tudna valaki segíteni, hogy milyet lenne érdemes építeni? Segítségeteket előre is köszönöm!
Üdv.

Egy egyszerűbb: Bővebben: Link
és egy picit bonyolultabb: Bővebben: Link

A másodikhoz annyit hogy UART-USB átalakítóval kiegészítve fogja tudni kezelni az USB. A Max232 ekkor felesleges lesz.
A cikk folytatásával kicsit elakadtam nyár eleje óta. A VB6 forrást elkezdtem VB.NET-re átírni. Elég jól haladtam vele mígnem kiderült hogy a szoftveres kirajzoltatást elfelejthetem , mert szörnyen lassú. Nem volt más lehetőségem DirectX9 hardveres programozás. Ez meg egyelőre Kínai nekem. Lakás felújítás is volt 1 hónap. Ami késik nem múlik. Ígérem egyszer cikk lesz belőle. Az analóg panelen nem változtattam, marad a 2007-es cikkben leírt.

Nagyon köszönöm a segítséget!

Üdv, mindenkinek !

A fórum témájához kapcsolódó általam készített áramkört ajánlok figyelmetekbe.
Nem vagyok nagyon aktív fórumozó, de elég sok időt fordítottam erre a cuccra és hogy ne legyen hasztalan az így elkészült áramkör gondoltam közzé teszem hátha valakit érdekel.
a http://users.ininet.hu/tutijo oldalról letölthető a teljes dokumentáció ami szabadon felhasználható.

Ez egy mono LCD kontroller amiben van egy egyszerű 1 csatornás 100MS/s -os DSO is.
Tudom mostanában nagy divat a szép, színes, szagos TFT-s kijelzős cuccok készítése, de egy szkóphoz egy mono LCD is bőven megfelel.
Ahogy a fórumot olvasgattam nagyon sok embernek nemcsak a digitális, hanem a szkóp analóg áramköre is komoly gondot jelent.
Ezért egy kipróbált és működőképes analóg bemeneti fokozat rajza is megtalálható a leírásban.

Én csak az FPGA lehetőségeinek próbálgatása miatt fogtam hozzá és idővel ez lett belőle.
Mivel a kezdetekben konkrét elképzelés nem volt a felhasználását illetően ezért kicsit szedett-vedettnek tűnhet, de azt hiszem azért kihámozható belőle a lényeg.
Most volt egy kis időm és készítettem hozzá egy PDF-et amiben próbáltam minden infót leírni ahhoz, hogy bárki használni tudja.
A használatához van egy elég szájbarágós primitív BASCOM kód is amiből szerintem érthető a panel programozása. Sokkal gyorsabbra és tömörebbre is meg lehet csinálni, de pont azért lett ilyen, hogy érthetőbb legyen.
Aki C-ben vagy PASCAL-ban akar vele dolgozni, az is könnyen boldogul vele.

Ha valami kérdés merülne fel az áramkörrel kapcsolatban, akkor azt igyekszem mihamarabb megválaszolni, de rettentő kevés időm van így ne várjatok azonnali választ!

Régen keresek már egy komolyabb scopot, aminek minden leírása megszerezhető! Ezen már van mit átnézegetni. Köszönet!

Köszönöm hogy közzé tetted. Én biztosan sokat fogok tanulni belőle.
Andor néhány éve elküldött nekem egy fényképet a nyákjáról. Lenyűgözött.
Megkérdezhetem hogy az SCH fájlokat mivel lehet megnyitni.

Örülök, hogy ha találsz majd benne valami hasznosat.
A nyák és a kapcsolási rajz DOS-os TANGO programmal lett készítve.
Szoktam én windows-os vackokkal is tervezni, de csak akkor ha nagyon muszáj.
Ha nagy gondot okoz a megtekintése, akkor majd átkonvertálom valami kép file-ba és annak a megnyitása nem okozhat gondot.

A PCB file-okat a RIMU PCB nevű program biztosan kezeli. Egyedül a szöveg feliratok megjelenítésével lehetnek gondok. Ha jól emlékszem még a PROTEL és a talán a PCAD az ami tudja importálni a TANGO PCB-t.
Úgy tudom, hogy az SCH file-okat semmi más nem eszi meg sajnos.

Köszönöm az infót. Rákeresek a Googléba a TANGO-ra.

Nem igazán szkópnak készült, de mivel az FPGA-ban volt még egy kis hely ezért még ez is belefért.
De ha már valaki oszcilloszkópot csinál belőle, akkor annak nagy segítség az LCD kontroller része is.

Kinéztem egy fpga-s kis panelt magamnak ehhez a projekthez. Szerintem tökéletes lenne hozzá.

FPGA fejlesztő

A lényeg, hogy ezen már rajta van a ram is(32M). Mit gondoltok róla? Vagy valami egyéb ötlet?

Tutijo: igen rengeteg segítség, főleg nekem, aki még csak most akar ismerkedni az fpga-kkal, egy komplett projekt ami átnézhető. Biztosan sok dolgot fogok kamatoztatni a forráskódjából.

Van valami elképzelésed, hogy mit szeretnél ebből csinálni?

Ebből egy kissebb(lassab) szkópot szeretnék kihozni, ezért is emeltem ki, hogy a ram már rajta van a panelen, az AD-t hozzádrótoznám, és mehetne rá a kijelző. Vagy ehhez már kevés/lassú?

Mint írtam csak most akarok ismerkedni az fpga-k világával. Eddig a pic lekötötte a figyelmem.

Hát, pl. kérdés, hogy milyen kijelzőt akarsz hozzádrótozni.
Meg milyen gyors A/D-t gondoltál illeszteni. 50MHz környékén már nagyon nem mindegy az se, hogy hogyan vezeted a vezetékeket (meg milyen hosszúak).

Első körben inkább valami vezérlős kijelzővel kezdenék. SSD-s vagy valami hasonló. Így az állandó frissítéseket megspórolnám. De még én sem tudom mit is akarok igazán, vagy hogy miből, ezért is kérdeztem, hogy ez a panel jó lenne-e alapnak.
Hogy a sebessége elég-e például vagy gyorsabb kell. Bár én is nézegettem, hogy csak 50Mhz, de kezdésnek több mint elég nem?

Többféle gyors AD-m is van szerencsére, így azokból fogok mazsolázni. Első körben egy ads830 (60Mhz 8bit) vagy ads831 (80Mhz 8bit) lesz az áldozat. De van ads5424 (108Msps 14bit) is ez már kicsit gyorsabb és műveleti erősítőnek opa2652.

Csak átfutottam az FPGA adatlapját és abból úgy tűnik nagyon jó kis chip és az ára is elég barátságos. Egyébként az 50MHz-es oszcillátor miatt nem kell aggódni, az lényegtelen, ugyanis a chip-ben van PLL amivel nagyon tág határok között állíthatsz elő órajelet.

Viszont ha csak most kezded az FPGA-val való ismerkedést, akkor szerencsésebb lenne valami Xilinx cuccos, mert szerintem többen használják és talán több segítséget remélhetsz majd a felmerülő kérdésekben.

Egyébként ha a kijelző frissítgetése problémát jelent, akkor az SDRAM kezelése még inkább megnehezíti majd a dolgodat. Ugyanis azt is frissíteni kell !
A 32Mbyte RAM jól hangzik, de ez olyan „ágyúval verébre” dolognak tűnik.
De tételezzük fel ha meg is birkózol az SDRAM kezeléssel, akkor még mindig érdemes abba is belegondolni, hogy igazából mekkora mintavételi tárolót akarsz használni?
Hasznos dolog, de kell-e több Mbyte-os mintatároló ?
Ugyanis a digitalizált adatokat fel is kell dolgozni, ami nem kis feladat, főleg ha sok van belőle.
Az általunk készített ACS2602-es szkópban 1Mbyte SDRAM van csatornánként. Mellette egy ATMEGA128 16MHz-es órajellel. Ha csak a mikrokontrollerre hagytuk volna az adatok feldolgozását, akkor a kijelzés egy lassú diavetítéshez lenne hasonlatos. Az adatfeldolgozást is szinte teljes egészében az FPGA végzi. ( kirajzolás, zoom stb. )
Persze sokan vannak úgy, hogy akkor nem 16MHz-es processzor kell, hanem például egy 80 megás PIC32 vagy valamilyem más gyors ARM és a probléma meg van oldva. Aztán majd idővel rájönnek, hogy a software sebessége így sem olyan gyors mint kellene. De ha mégis, akkor a processzor idejének 99%-kát azzal tölti, hogy a mintatárolóban turkál. Másra nem nagyon marad ideje.

Ekkor jön az, hogy még a kijelzőre is ki kellene pakolni mindenfélét. Aztán a maradék kis idő arra megy el, hogy a kijelzőre vár, mert általában a beépített vezérlővel rendelkező kijelzők nem a gyorsaságukról híresek.

Ami az A/D konvertert illeti azt is érdemes jól meggondolni, hogy milyen típust használsz.
Az általad említett ASD831 3.3V-os rendszerben nem a legszerencsésebb, ugyanis az órajel bemenetének a H szintje 3.5V-on van!
Az ADS830 viszont megfelelőnek tűnik.
Én ADS828-at használtam, mert annak tiltható a kimenete is, ami akkor hasznos, ha az A/D kimeneteit fogadó FPGA lábakat másra is akarod használni, mint például logikai analizátor.

Az OPA2652 jó választásnak tűnik ha a bemeneti fokozat után akarod használni a 2, 5, 10 -szeres erősítőfokozatokban. Az A/D elé érdemes egy differenciál erősítőt tenni aminek van CM bemenete is. Például THS4500, AD832 vagy AD837. Ezekből a Texas-tól vagy az Analog –tól lehet ingyen mintát is kérni.
Így könnyebb megoldani, hogy az A/D bemeneteire ne kerüljön negatív feszültség.

Érdemes fix 2, 5, 10-szeres erősítő helyett valami folyamatosan állítható VGA chip-et használni. Sokkal könnyebb dolgod lesz vele.

Amint azt _vl_ is megjegyezte arra pedig nagyon ügyelni kell, hogy 50MHz környékén már a nyák kialakítására is oda kell figyelni!

Kösz a sok hasznos tanácsot. Megfogadom őket. A frissítéssel kapcsolatban igazad van, mint egyik barátom is elkezdte fejtegetni az fpga nagyon nem pic és neki nem olyan nagy feladat az lcd vagy ram frissítése, mert máshogyan dolgozik. Na majd belemélyedek a dologba.
Még biztosan fogok majd kérdezni, ha nem baj.

A 32MB amúgy nem is olyan sok, ha egy szép nagy felbontású TFT-t szeretnél használni, és ebből hajtod meg a TFT-t. Azért kényelmes innen meghajtani, mert akkor a "háttérképet" külön tudod tárolni a megjelenítendő grafikon adataitól, és az FPGA on-the-fly rakja rá a háttérképre a grafikont, és küldi a kijelzőre. A hátteret ugye egy mikrokontrollerről szeretnéd néha frissíteni, miközben a grafikon adatait folyamatosan és a háttértől függetlenül kell az A/D-ből tölteni. Ha nem tárolod külön a háttérképet, akkor vagy az FPGA-val kell azt is előállítani (ez is működhet, de akkor az FPGA "kódjába" kell leprogramozni, hogy hogy nézzen ki a képernyő), vagy gondjaid lesznek, hogy hogyan kezeljed a grafikon által éppen most letakart pixeleket.
A panelon levő egy darab 16-bit szélességű 133-as SDRAM azért mérsékelt sávszélességgel rendelkezik (elméleti maximuma a 266MB/s, és ehhez 133MHz-cel meg is kell tudni hajtani, a valóságban inkább a 100-150MB/s hozható ki, ha ügyesen puffereled az adatokat az FPGA-ban kifele-befele), és ebbe bele kell férnie az A/D adatai betolásának, meg a kép kinyerésének is. Az 50MHz-es 8-bites A/D-t még valószínűleg elviszi, de a 80-100MHz-es A/D-hoz ez szerintem nem lesz elég (csatornánként külön A/D-ről nem is beszélve).
Ha a háttérképet tárolni akarod, akkor az FPGA tud könnyen palettás megjelenítést csinálni. A palettát az FPGA belső memóriabitjeiben tárolod, a képnél pedig csak a palettát indexeled, mondjuk 4 bittel. Ha nem akarsz fényképet megjeleníteni, szerintem a 16 VGA-szín pont elég bármire.

Üdv, mindenkinek !
A múlt év végén voltam erre mikor volt egy bejelentés a Spartan-6 felhasználásárol,
s mint ahogy szokot lenni. A Spartan-3,6 elsajatositasat én mint uj hobbyt, nyugdijas korban
kezdtem el, s amit el tudok képzelni azt be tudom vinni és fog dolgozni ahogy illik neki
legfeljeb 2-3 probára. Ajánlom mindenkinek a STM32F szeriát elsajátitani es felhasználni.
Üdv, Árpád