Sziasztok!
Felhoznék egy már régi témát, amire nem találtam választ ebben a topicban. Kaptam egy Chiftech 400W-os tápot. A PWM vezérlésért SG6105D felel. Ha sikerül meg hackelnem a feszültség figyelést (3,3V, 5V, 12V), úgy, hogy ezeken a lábakon állandóan ott vannak a kiosztott feszültségek (függetlenül kimenetektől), hogyan tudnám a tápomat potméterrel szabályozhatóvá tenni? Sejtéseim szerint az IN (17-es) lábra kell a potmétert feszültségosztó üzemmódba kötni, és az 5V-ot "osztogatni" rajta? Az ALÁBBI rajz szerint járok el az alapvető módosítások során. Még valamit: A tápban van LM339, valamint a primer oldalon aktív PFC üzemel, ezek zavarnak esetleg valamiben?

Sziasztok!

Elég kezdő kérdés lesz amit felteszek, mehetett volna abba a témába is, de mivel pc tápról van szó, gondoltam jó lesz itt is.

Adott a főtrafó utáni egyenirányítás, sima tápnál minden világos. De az első képen graetz-el van, amit ha jól értelmezek, akkor ugyanaz mint a pc tápokban lévő, csak 1 tokban. Viszont ott a negatív ágat veszi földnek, nem a középkivezetést. Ez így tényleg megoldható?

A másik dolog, hogy ha van egy +40V-ra átalakított tápom akkor ugye minimum 80V-os dióda kell bele?

Hello!
Félre értelmezed. A rajz, pont azt mutatja, hogy a trafó középkivezetését, meg kell szakítani, ami a GND-felé megy. (Az egy "piros" X) (PC tápban a két dióda van egy tokban, mert úgy lesz az egyenirányítás kétutas, hogy kétszer egyutas van benne.)
Ha egy egyenirányító egyutas, akkor a diódára kétszeres csúcsfeszültség jut. Ha Greatz akkor csak egyszeres, lévén, hogy ott mindig kettő sorba működik. Schottky diódánál mindig érdemes túlméretezni, mert nem túl nagy a feszültségtűrésük.
üdv! proli007

A graetz és a föld lekötése a trafó közepéről azt a célt szolgálja, hogy 2x akkora feszültség legyen a kimeneten. Így 52-54V körül van a maximum, eredeti állapotában pedig a fele.

A 6105-öt nem ismerem, de elvileg jó lesz úgy ahogy mondod. A 339-et meg kell nézni mit csinál, mert lehet hogy a feszültség változására tiltani fogja a tápot.

Kikaptam a műhelyi gépből a 300W-os CODEGEN tápot, és be került a helyére a Chiftech. Így most a COCDEGEN-t alakítottam át, abban TL494 volt. Amit fent a másik kollégának mondtál, a földelést nem kötöttem le, szimmetrikus maradt, Így nekem kijön belőle a 43,3V A negatív ágat nem mértem le, valójában arra nincs is szükségem. Ma még elbíbelődök vele, hátha stabilabb (sőt, biztosan stabilabb), ha nagyobb feszültségre van "tekerve" a trafó, és vissza van véve a moduláció szintje. (Így hagyva egy kis tartalékot is.) Nekem szerencsére 40V-nál nincs szükségem nagyobb feszültségre, ha minden igaz.

proli007, Ge Lee: láttam a lekötést, csak nem volt világos, hogy ez így lehetséges, hogy a "negatívot" vesszük földnek.
Van ennek valami hátránya? Mert nem láttam eddig, hogy aki 40-50V-ot szeretne, az így csinálta volna meg. Ekkora feszültséghez az 5V-os tekercsek sorbakötését szokták. Meg akkor ez ugyanúgy megoldható graetz nélkül, a tápban lévő dupladiódákkal?

Viszont lesz egy pont, ahonnan mindenképpen hidat kellene használnom, mert ahogy nézem 100V körül már nincsenek közös anódúak. Választásnál mit kell nézni, hogy bírja-e azt a kapcsolófrekvenciát?

Köszönöm mindkettőtöknek a válaszokat!

MBR20100CT
MBR20200CT

Kellett nekem 100V-osra szűkítenem a keresést... Így ez elkerülte a figyelmem.

Mod: ez a kettő nem ugyanúgy közös katódú?

A másik esetben is a negatív a föld mivel kétutas egyenirányítás van, ha nem érted nézz utána. A különbség annyi, hogy amíg graetz-el a trafó teljes szekunder feszültségét hasznosítjuk, addig a kétutas egyenirányításnál csak a felét, tehát csak a fél szekunder oldal feszültsége lesz a pufferen. Egyiknek sincs semmi hátránya, az egyik esetben kb. 26V körüli feszültséged lesz, a másik esetben pedig a duplája. Lehet feszültségkétszerező egyenirányítást is használni, akkor meg a négyszerese. Lehet 3db közös anódosból is hidat csinálni (mert az ugye 6db dióda), én úgy szoktam, nem veszek semmit csak a bontottakból tákolom össze. Persze ilyenkor figyelni kell arra, hogy amelyik diódának csak egyik fele van használva, az csak fele annyi áramot fog bírni. Vagy fogsz belőle 4db-ot és megvan a híd. Ezek a tápok 30-40kHz körül mennek, azt bármelyik gyorsdióda bírni fogja.

szerintem is közös katódú... de létezik egyáltalán olyan, ami közös anódú?
Azt hittem, hogy a 100V okozott gondot...

24V-osat csináltam mindkét megoldással.

Üdv
Inhouse

Köszönöm mindenkinek a válaszokat!!

Sziasztok!
Arra volnék még nagyon kíváncsi, hogy ez a táp így átalakítva (sorba kötött tekercsek, moduláció változtatás...) mekkora áramot képes leadni? Gondolom az eredeti 16A-t már nem? Nekem 5-6A-re lenne szükségem. Egyébként egy labortápegység készül belőle. A fő cél az előszabályzás minél egyszerűbb megvalósítása volt, és úgy tűnik, hogy sikerült. Egy felül áteresztős /Alkotó 2.7.1/ labortáp került a PC táp elé. Figyelni kell arra, hogy a labortáp vezérlését különálló tápról kell üzemeltetni, másképp összeomlik a labortáp működése.

Ez önmagában is lehet egy remek kis labortáp, nem kell elé (ami egyébként utána van ) semmilyen Alkotós kutykurutty. 6-7A-t lazán le lehet venni az eredetileg 12V-os tekercsről. Egyébként az egész topik erről szól.

Igen, tudom, nagyon egyszerű átalakítani, láttam róla a rajzot. Nekem valahogy még is jobban tetszik ez a megoldás. Köszönöm a segítséget!

Én is egy ilyenen dolgozozgatok. Te hogy oldottad meg, az áteresztő fokozathoz képesti szabályzását? Tehát, hogy pár voltal többet adjon, mint ami a labortápnak kell?

Nekem önmagában szolgáló labortápként egyetlen problémám van vele, mégpedig hogy elkerülhetetlen a kimeneti kondi. Így túláramnál hiába veszem le a kitöltést nullára, a pufferben tárolt energiával nem tud mit kezdeni. Ez persze a legtöbb esetben nem probléma, de érzékenyebb áramköröknél okozhat érdekes dolgokat. És ha már labortáp, akkor legyen "barombiztos".

FSP250-50SAV táp átalakítással valaki próbálkozott?

Eleinte engem is aggasztott ez a kérdés, de a használat bizonyította hogy alaptalanul. Egyrészt mivel gyakran kap töltőimpulzust ezért nincs szükség a kimeneten nagy pufferra, tehát a tárolt töltés sem lesz nagy. Ha teszel be egy előterhelést (ahogy eredetileg is van), akkor a legérzékenyebb áramkörrel sem lesz gond. Az analóg táppal meg az a baj, hogy közvetlenül az áteresztőtranyóról vesszük le az áramot, ami ha a tranyó szabályoz akkor lüktetni fog. A kondiban meg ott a tárolt töltés és rendelkezésre áll, illetve a fojtóban lévő energia is az áramot simítja.

Szia !
Ez engem is érdekel. Konkrétan melyik átalakításra (rajz?) gondoltál ?

Nem tudom, hogy Itt le szabad-e írnom, mert valójában van kapcsolóüzemű labortáp Topic.
Ugye a PC táp feszültségének szabályzása a moduláció változásával valósul meg úgy, hogy a TL494 2-es lábán feszültség osztóként bekötött potméterrel változtatjuk az 5V-os referenciát. Ez gyakorlatilag itt is így van, csak a táp saját referencia feszültsége mellett a labortáp kimenete is szabályozza ezt. Csatoltam egy képet, Én így oldottam meg. P1 100K-s potméterrel a referencia feszültséget beállítod mondjuk 7,5V-ra. Ez azért kell, hogy ha a labortápon a feszültséget letekered nullára, akkor a PC táp még "életben maradjon", tehát a PWM vezérlés ne szűnjön meg, tehát a PC táp kimenetén muszáj, hogy legyen valami kis feszültségnek. A P2 470K-s trimmer megy a labortáp + kimenetére. A labortápon maximálisra feltekert feszültség potméter mellett a PC táp kimenetén mérve a feszültséget, beállíthatod a kívánt értéket. Én 5-6V ráhagyást javaslok mivel bizony vannak veszteségek is, ez pont elég neki. Nekem 30V-ra van beállítva a labortápom, ezért a számítógép tápból (ha a feszültség poti maximumon van) majdnem 35V jön ki. Lusta voltam pontosan beállítani, hiszen nem is ez a labortáp lesz előtte, ez csak kísérleti példány. Annyit még, hogy a labortápot úgy válasszátok meg, hogy a vezérlése külön táplálható legyen! Tehát ne a nagy áramú betáplálásról kapja a tápfeszültséget, másként összeomlik a labortáp kis feszültségnél. Ha még is ilyen a labortápod, akkor oldd meg, hogy a vezérlést külön tudd táplálni. Alkotó 2.7.1-es labortápjával (amihez közben készültek újabb tervek is) tuti működik. Ha valami nem tiszta, akkor írjatok nyugodtan, igyekszem válaszolni.

ERRE a rajzra gondoltam. A másik fajta átalakítást egyel feljebb írtam le.

Akit esetleg érdekel ITT vannak képek, videók az eddigi "kísérleteimről". Ma leterheltem egy 6Ohmos ellenállással, és igyekeztem vele elérni az 5A-es áramfelvételt. Sajnos csak 4,5A-t sikerült elérni, mert nem számoltam az ellenállásom hőmérséklet függésével. De egyébként meg vagyok vele elégedve, a kimenő feszültség egy tizedet sem esett. Amikor ugrál az érték a műszeremen azért van, mert kontakthibás a potméterem a labortápban.

Köszi ! Akkor én is megcsinálom, ha ez a gyakorlatban is ilyen jól működik. Nekem elég az 5 A is. Ha több kell akkor úgy is más módszert választok.

Sziasztok!

Átalakítottam egy codegen tápot szabályozhatóvá, csak a 12V-os részt hagytam benne, oda nagyobb kondit tettem. 0-23V-ig rendesen lehet állítani.
Olyat produkál, hogy pl 14V-on járatva, autós izzókkal terhelve, ha túllépek a 7A-es áramfelvételen, akkor elkezd fura hangot adni és a feszültség is visszaesik 12V-ra. Feljebb se tudom tekerni. 12V-on is ezt játssza, ott egy kicsit többet tud felvenni.

Ez a kapcsolása és F16C20C dióda van benne.
Ennyit bírhat, vagy valami korlátoz?

A betáp oldalán 2x300µF van sorban? Esetleg jó sok éves, 85 fokosak?
Mert ez pl. lehet indoka a jelenségnek.
Meg az is, ha az egyenirányító dióda melegszik (mivel 1.1V esik rajta 10A-nál), 60 fok feletti félvezetőhőmérsékletnél pedig a grafikonja szerint is kevesebbet tud. Valami Schottky kéne oda, mondjuk egy MBR20200CT.

2x470 105 fokosak vannak a primeren. Megpróbálom más diódával, mert tény, hogy nagyon melegedett a borda...

Nekem idáig még nem kellett 5A-nél több szerencsére. A suliban is 5A 30V-os tápokat használtunk, és a célnak tökéletesen megfelelt. Ezért nem akarok Én sem erősebbet. Feszültségben pedig szerintem feltudnám akár húzni duplájára is.

Remélem még nem off a kérdésem: az Alkotós szabályzóhoz hogyan oldod meg a -5V-ot ?