Fhúú... Hát ez nekem egyenlőre kínai Akkor lehet hogy elvetem a dolgot.

Sziasztok!
Grundig T 35 rádió tuner egy-két óra működés után elnémul. A rádió csatorna vételi szintje teljesen eltűnik. Aztán gondol egyet és visszajön az adás. Másik hiba: ha hosszabb ideig nincs bekapcsolva, elfelejti a beprogramozott csatornákat. Valami ötlet? Előre is köszi!

Sziasztok!
Egyszer már 2010-ben volt gond a Panasonic RX-DS19 cds-rádiós-magnóm PLL-jével.
Akkor X3-as Quartz volt a hibás, nem adott órajelet a PLL szintézer IC-nek.
Most is hibás lett a készülék. Megnéztem X3-as quartzot is, az egyik vége adja a kb.7.2MHz-es jelet.
A másik végének is adnia kellene?
Hiba jelenség:
- Leválasztottam a PLL-t a varikapoktól (lásd. RX-DS19-Leválasztás.jpg) és potit tettem a rajz szerint, hogy kipróbáljam, hogy jó-e a tuner
A tuner egyszer jó. egyszer nem. Ha jó a tuner akkor az L5 nyomtatott tekercsen mérem az FM frekit, ha nem jó, akkor meg kb.300kHz-et, annyit ami X2-önél van.
Mikor a V mérővel méregetem D1, D2 pontokat, akkor szokott átkapcsolgatni a jó, és a rossz módba. Sőt mikor erősen nyomom a mérőcsúcsot, akkor változik. Érdekes.
- Hiába kapcsolom FM/AM váltó nem működik, ha jó a tuner, akkor is FM szól.
Amit fogok csinálni:
- PLL IC-nél sem változik a fesz, bár ezt még pontosan mérnem kell, tehát valószínű 2 hiba van

először mindenképpen a tunert kellene életre lehelnem, tehát D1-ig megvan a +B(1) feszültsége (7.7V), és D1-nél változik is.
Hogyan tovább?

D2-ig, és D3-ig is rendben van jel

Köszi!
A Tuner már működik, forrasztás hiba volt, és Tuner IC nem kapott tápot, de sajna PLL még mindig nem jó.
Lemértem IC1(Tuner) és IC2 (PLL IC) lábain levő feszt: mellékletbe tettem az eredményt.
Továbbra se kapcsol át AM-be, de ha a Potival keresek FM-be, akkor AM alapzajt hallok, de FM-t fogok.

Érdekes dolgot mértem:
- IC2 1.láb ÉS X3 quartz-nál a freki nem mindig van meg, a 7.2MHz helyett 90kHz van.
- az IC2 22.láb ÉS X3 quartz-nál mért freki normális, azaz 7.2MHz

ahogy ic-k kimeneteit megmértem, szerintem a legfurcsább az IC2 20-as láb kimenete: 1.6, vagy 1.8V-nak kellene lenni, de a +B(1) feszültség jelenik itt meg a 7.7V

.....

Lehet, hogy a PLL IC nem kapja meg a processzortól a parancsokat, és emiatt az I/O lábai sem jól állnak, nem jól kapcsolják a tunert. Az üzemmód sem kapcsolódik át FM/AM között, mert az FMin és AMin lábak feszültségén nem látszik, hogy átkapcsolna.

A rajzon van egy 7 vezetékes kapcsolat jelölve, amiből az A-D vezetékeken megy a kommunikáció a processzortól és a PLL között. Ha ez a kapcsolat valami kábel csatlakozókkal, akkor lehet, hogy először itt kellene szétnézni, hogy az érintkezések rendben vannak-e. Továbbá rá kellene a PLL IC 3., 4. és 5. lábaira mérni szkóppal, miközben a rádión sávot váltasz vagy hangolod, esetleg egy keresést elindítani:

- A 3. (CE) lábon azt kellene látni, hogy amikor a processzor hozzá akar szólni a PLL IC-hez, akkor ez a láb magasba megy, egyébként meg alacsony. (Esetleg előfordulhat, hogy folyamatosan magas az állapota, mindig aktív a kommunikációs csatorna a processzor és a PLL között, de ezt kevésbé tartom valószínűnek.)

- A 4. (CL) lábon órajelet kell látnia, amikor a processzor meg akarja szólítani a PLL-t.

- Az 5. (DI) lábon a 4. láb órajelével szinkronban kell az adatbiteknek menniük a processzortól a PLL felé. Ez valamilyen nem szabályos, de láthatóan változó állapotú logikai vonalnak látszik a szkópon.

Azt kellene megfigyelni, hogy ezek a jelek megvannak-e, és a magas illetve alacsony szintjük megfelelő-e. Az alacsony szintnek nem szabad 1.5V-nál magasabbnak lennie (szerintem bőven 1V alatt van normális esetben), a magas szint minimum 3.5V, de inkább jóval 4V felett. Ezeket a szkópot DC állásban használva jól lehet ellenőrizni.

A PLL saját oszcillátorát csak az Xout (22) lábon mérd, az a berezgetett erősítő kimenete. Az Xin láb a bemenet, a műszert odatéve az olyan terhelést okozhat, amitől az oszcillátor leállhat vagy instabillá válhat.

A 19-20. láb között van egy FET, ami a környékén lévő RC hálózattal egy (fázisfordító) aluláteresztő szűrőt alkot, a FET drainellenállása a rajzon szereplő R27. Az aluláteresztő bemenetére a PD (18.) kimenetről érkezik a jel, ez a fázisdetektor kimenete. Mivel a PD kimeneten nullát mértél, jogos, hogy a varikapok felé elmenő kimenet felkoppant a tápfeszültségre. Olyan ez az állapot, mintha nem lenne a tuner felől bemenő jel, azaz alacsonyabb frekit érzékel a kellőnél, és ezért feljebb akarja hangolni a tunert (magasabb fesz a varikapokon=magasabb tuner frekvencia). De ezzel a részével majd akkor kellene foglalkozni, ha az üzemmódoknak megfelelően kapcsolódnak az I/O-k a PLL IC kimenetein.

Szerk.: Bocs, Zoli, természetesen mihist4 kollegának válaszoltam.

Köszönöm szilva a részletes leírást. Tudtam, ha Téged kérdezlek ez lesz.
Bele is fogok merülni ebbe, csak pillanatnyilag nincs szkópom, csak frekimérőm.
Gondolom azzal nem lehet kiszűrni a hibát?
Egyébként milyen tulajdonságú szkóp kellene?

A legegyszerűbb, akár 1MHz sávszélességű szkóp is elég arra, hogy a proc-PLL kommunikációt megfigyeld. Ha tudsz valami kézi LCD-s szkópot szerezni kölcsön, akkor azokon szokott lenni tárolós üzemmód, ami egy triggerjel után valamennyi időt elspájzol és azt vissza tudod nézni. Az ilyen kommunikációt ezzel lehet talán a legjobban megnézni.

Ha sima szkóp van, akkor a hangolást nyomva, vagy a keresést elindítva azt mindenképpen kellene látni, hogy a vonalakon van-e változás, illetve a jelek teteje és alja hova esik a feszültségskálán. Mindenképpen DC állásban kell mérni.

Még mielőtt a szkóppal kezdesz foglalkozni, azt egy csipogós zárlatvizsgálóval végigmérheted, hogy a proci és a PLL IC lábai között megvan-e a kapcsolat (a rajz alapján van valami oldható csatlakozó az útban). IC láb és IC láb között mérj!

A proci és a PLL IC között nincs oldható kapcsolat. Mindkettő ugyanazon a nyákon van.

szkópról: a kézi LCD-s DSO-k abban különböznek a 'valódi' szkópoktól, hogy nem valós idejűek? Az olcsókkal általában csak 1MHz-et lehet mérni? Pl. ez milyen?:

http://www.ebay.com/itm/ARM-DSO-ARM-Cortex-M3-DS203-Pocket-Size-Dig...14b19b

Nem tudom, milyen lehet a belinkelt szkóp, ha valós a 72MSps, amit írnak róla, akkor az azért nem rossz. Van két analóg és két digitális bemenete, a digitális bemenet pl. olyan méréseknél, ami most a PLL vezérlés kapcsán kellene, jól is jöhet.

Azt nem tudom, mit értesz "nem valós idejű" szkópon, ezek a digitálisak azt csinálják, hogy egy triggeresemény hatására elkezdik a mintavételezést, és memóriába pakolják a mért adatokat. Nyilván van egy, a háttérben futó másik szál, ami ebből a memóriaterületből kiolvassa az adatokat és a képernyőre kipakolja. Mivel a képernyőfrissítés meglehetősen lassú (maximum pártíz képernyő másodpercenként), ezért előfordulhat, hogy gyors változások mérésénél nem mindent fog kitenni a képernyőre, de úgysem látnánk, mert a szemünk sem olyan gyors. Erre vannak viszont az "egyszer elsütős" üzemmódok, amikor az egy képernyőhöz tartozó mérések begyűjtése után nem kezdi újra automatiksan a triggerrel indítást, hanem begyűjt még pár képernyőnyi adatot (amennyi memóriája van), és megáll. Ilyenkor a képernyőn jobbra-balra tologatva a mért adatokat meg lehet nézni, hogy hogyan történtek a dolgok időben. Akár még a biteket is vissza lehet olvasni egy digitális kommunikációból, főleg, ha egyszerre két csatornát is el tud spájzolni a cucc (egyikkel a szinkront, másikkal az adatot). Úgy gondolom, a belinkelt szkóp is tudja ezt, a trigger modes-nál fel van sorolva a "single". Eltárolni csatornánként 8000 mérési pontot tud egycsatornás módban.

A legegyszerűbb digitális szkópok közvetlenül a bennük lévő mikrokontrollerbe integrált A/D-kkel mérnek. Ezeknek a sebességük elég korlátos, mondjuk maximum 1-2MSps szokott lenni. A Nyquist-tétel miatt a mintavételi frekvencia minimum a megmérendő jel frekvenciájának a készerese kell, hogy legyen, de hogy valamilyen elfogadható alakhűséget is tudjon szolgáltatni, ahhoz illik legalább a tízszeres frekvenciát használni. Egy 1-2MSps képességű cucc tehát 0.5-1MHz-ig használható (szinuszos jelnél), de maximum 100-200kHz-ig úgy, hogy a jelalak is jól leolvasható legyen. A digitális jelek pont nem a legegyszerűbbek ebből a szempontból, tehát 200kHz fölötti digitális jelekhez már inkább ne használjunk egy maximum 2MSps szkópot. A 72MSps ebből a szempontból nagyon barátságosnak tűnik, és gyanítom, hogy itt már egy külön célhardveren történik a mintavétel és digitalizálás, a mikrokontroller csak ezt a hardvert, az LCD-t és a felhasználói felületet vezényli.

Leellenőriztem a PLL IC és Proci IC kapcsolatot szakadás vizsgálóval. Sajnos galvanikusan egyek. Kell 1 proci

- ezen mit értesz? Mi történhetett a procival, biztos, hogy ő a hunyó?

jajj bocs, nem proci, hanem szkópot akartam írni.

galvanikusan egyek=nincs szakadás a proci és a pll ic között

szereznem kell egy szkópot, utánna jelentkezem, nem adom fel

Sziasztok
Szükségem lenne a segítségetekre
Van egy Denon TU-460as tunerem+Phillips 2312 tunerem is
Denonhoz csináltam egy keretantennát ilyet de impedancia illesztő ballunnal! (mert ez 300Ohm)
a tunerem időnként stereo/mono közt ugrált, máskor meg semmi baj (MAX térerőt jelez)
kipróbáltam a Phillips-el is, ugyanaz a tapasztalat (96,4MHz-en 2 adót is fogott)
Ezek után vettem egy erősítős szobaantennát ilyet de a hiba ugyanúgy fennáll, hiába állítok az erősítő fokozaton
Győrben lakom az Erfurti utcába, lehet valami lokális hiba, másnak is van ilyen?
Valakinek esetleg van valami tippje, merre induljak el?

Ott van a nagyon erös külföldi adó (96,6 MHz) és az nyomja el a 96,4MHz-et, amivel nem tud megbirkozni a tunered. Irányitott antenna talán segitene, de ilyen frekire ez nem egyszerü dolog - a méretek miatt).

Köszi az infót
Esetleg a sztereo/mono ingadozásra tudsz valamit?
Lehet a hálózati 220 tele van valami zajjal, vagy valami hibás pc táp kever vissza a hálózatra?

A szteró/monó ingadozás kis térerősségnél, és/vagy reflexiós környezetnél áll elő. Rendes, tisztességes külső antenna segít.
100 MHz környékén, már sem hálózati, sem kapcsolóüzemű táp zavarsugárzása nem jelentős, ezek csak a 30 MHz alatti sávban okoznak problémát. Egyébként ezen is segít a külső antenna.

Külső antennát tervezem már, csak itt az albiban nehezen megoldható
Esetleg a KF-be nem zavarhat bele a kapcsolóüzemű táp?
Térerőnek elégnek kéne lennie, mert az indikátor full térerőt jelez
Egyébként köszi a jó tanácsot

A KF re nézve minden rádióvevőnek megfelelő szelektivitása, és külső, belső zavarok elleni védelmének kell hogy legyen, különben maga a rádió sem működik.
Ha a térerő indikátor teljes értéket jelez, akkor a véteeli környezet reflexiós, vagy fennáll a lehetőség közeli másik nagyobb térerejű adó zavarása. A 100 MHz -es sáv egy kicsit furcsán van használva, de ennek is meg van az oka. A csatornák 100 kHz -es osztásúak, de a vevők sávszélessége sztereó esetén 360 kHz. Tehát jobbra, balra még egy csatorna belóg. Viszont a szomszédos csatornákat egy bizonyos körzetben nem is használják. A frekvencia felhasználás tervezésekor szerepe van a telephelyek távolságának, magasságának, a kisugárzott teljesítménynek, magyarul zavartatás számításokat végeznek. Ez megfelelő eredményt hoz, hacsak nincs a rendszerben kalózadó.
Külső antennaként pedig használhatsz szimmetrikus tápvonalból (szalagkábel) készített antennát, amit az erkélyre, ablak keretre felerősíthetsz.

Thx
nem gondoltam volna, hogy ilyen durva reflexiók vannak a környéken
Sebaj, hamarosan költözöm pestre...

A bőség zavara is baj. Győr Szabadhegyen levő TV toronyból, tőled 1,7 km -re sugározzák az URH sávban a műsorokat, igen nagy teljesítménnyel. 87,6/7,5; 95,0/1; 93,1/7,5; 96,4/0,58; 101,4/7,5; 106,4/1; 106,8 MHz/7,5 kW; Épp az általad reklamált a legkisebb teljesítményű. Azt nem tudom, hogy az emeletes házak melyik oldalán laksz, de ha a vasút felé néz, akkor lehetnek gondok. A nagy térerősség esetén a reflexiók is nagyok. Ha esetleg külső antennát teszel fel, akkor ne felejtsd függőlegesre állítani, így az amúgy is kisebb teljesítménnyel sugárzó adó jobb lesz, a nagyoknak meg nem számít annyit. A 10 szeres térerősség különbséggel egy tisztességes vevőnek meg kellene birkóznia.

erfurtinak a zöld utca felőli oldalán lakom, tehát nem a pláza felől
Próbáltam már az antennát állva, fekve, nem sok a különbség
91,5-kékduna
96,4-rádió1
101,4-?
103,1-?
87,6-elvileg neo fm
mindegyik rossz, csak nem ugyanaz a gyakoriság
A jelenség inkább estefele jellemző
Na ilyet még nem pipáltam
96,4MHz-rádió1 hiba megszűnt miután kihúztam a hosszabítóból az LG telefontöltőmet
Ez vajon mitől van?
És a hiba mobiltelefonom rádiójánál is megvan
több mint valószínű h refleszió lesz
headset függőleges-Rádió1
vízszintes-valami más adó

Antenna nélkül mi a helyzet? Másfél km -re az adótól elég rosz a helyzet, a nagy antennajel miatt. Semmiesetre se használj erősítős antennát, az csak az intermodulációt növeli.
Nézz körül a házban, hogy másnak is vannak-e vételi problémái. Ha van, akkor az NMHH -nál be kell jelenteni a vételi zavart. Műszer nélkül, találgatással nem sokra lehet menni mindezek után.

Hát igen tudom, de nincs hely a műszerparknak
Antenna nélkül minden mono, kivétel a 101,4MHz-de az ingadozik ugyanúgy
Jelenleg erősítős antennát használok, de erősítő nélküli keretantennával ugyanaz volt a helyzet(függőleges és vízszintes irányítottsággal is)
Holnap körbekérdezek a lakótömbben
Egyébként elég informált vagy, Győrben laksz vagy csak utánanéztél?
Lehet átviszem holnap a tunert a belvárosba, haverokhoz, hátha ott jobb a helyzet
Csak sajnálom kibontani, mert Nakamichi RCA-t használok(csavaros) és elég passzentos, masszív kontaktja van, szinte még az aljzat is mozog mikor kihúzom
Ha a hiba a lakótömbben másnál is megvan akkor bejelentem a hibát
Bár most már én is arra gyanakszom, mert mobiltelefonnal is teszteltem (LG és SE) és ott is megvolt a hibajelenség

Üdv mindenkinek.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy mitől nem adhatja ki a jelet egy TA2099-es ic. Ez egy tuner ic lenne egy Tevion hifiben, ami a 19-es lábon "FM OUT" néven futó lábon kiadja a jelet. Az ic környékén lehet a hiba a kimeneti lábain nem ad ki hangot 12-13-as láb, de érintésre búg, tehát vagy az IC-ben vagy körülötte lehet probléma. Ha valaki esetleg tudna segíteni előre is nagyon köszönöm.

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne h van egy thomson life cs90-esem és nem találja a rádióállomásokat. Automatán semmit, ha rámegyek egy adóra, akkor nem adja be, csak sistereg, hangerőt sem lehet állítani. Van h 10 újraindítás után bejön egy adó amin épp van, de ha elkezdem hangolni azon marad tehát mindenhol az szól. Szerintem az IC a hibás LA1823 típusú. Ha standby üzemmódba kapcsolom a háttérvilágítást rajta hagyja és a power gomb ledje sem világít. Ha kihúzom a konnektroból és vissza akkor áll csak standbyba és világít a power ledje.. Cd része tökéletesen működik. Segítségeteket előre is nagyon köszönöm!