Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
y=40mm x=17mm igen ez lenne az a drot.arra gondoltam lakkozás elött fémtisztára tisztitom.
a szigetelt kábelt csak tesztméréshez tekertem rá.
Sziasztok!
Birtokomba került egy trafó. Méretét tekintve, eléggé nagy, mármint az átlaghoz képest. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy hogyan tudhatnám meg hogy melyik a primer és a szek. része? Azaz melyik ágon adok rá 230-at? Csatoltam pár képet róla!
Ez egy háromfázisú trafó. 3X230V kell neki. A vizsgálandó trafón a vezetékek ne érjenek össze. ohmmérővel meg nézném, melyik vezetékek kapcsolódnak a vezeték átmérőjéből lehet gyanítani, hogy primer vagy szekunder. Először én ~24V-tal vizsgálnám. Tehát 230/24Vtrafót tennék eléje. VIGYÁZZ a trafó nem csak lefelé transzformál, ha ez a trafó3x230V/3x24V os, akkor, ha a 24V részéra 24V teszel a másik tekercsen 230V lesz. de ha 230V részre adod a 24V lehet arányt számolni pl:24/2V akkor ha 230V kap kb.19V lesz a előbbi tekercsen
Ha sikerült találni primernek tekercset, soros 230V/40-100W izzóval, lehet nézni. Ha a izzó világit, akkor nagyobb áramot vesz fel, lehet hogy zárlatos primer és vagy szekunder. Mindig csak egy oszlopot nézzél, de vigyázz a mindegyiken lesz feszültség. Ha mind a hármat jónak találod, mehet rá a 3x230V. VIGYÁZZ FESZÜLTSÉG ALATT DOLGOZÓL és lehet hogy 400V !!!!
Szia!
Köszönöm szépen a tippeket, így fogok eljárni. Viszont! Ahonnan a trafó van, és mint közbe kiderült, valamilyen töltő volt, viszont az tuti hogy ment egyfázisról is, hogy hogyan azt nem tudom. Holnap elkezdem méregetni, jobb az ilyet tisza fejjel. Köszi, üdv: Peti
Sziasztok! Van egy trafóm, melyről a huzalokat letépték sajnos
 . Szerintetek van esély a megmentésére? Hogyan kezdjem el bontani? Ötleteket várok! Köszönöm!
Közben kaptam segítséget, megoldottam a problémát.
Egy régi zizegő trafót hogyan lehetne utólag impregnálni ? Okoz-e gondot hogy ez még 220 ra készült ? Nem lehetne ezt vmi felhigított parketta lakkba bemeríteni ?
Igazából csak attól félek, hogy a lakkban levő higító leoldja a zománcot a huzalról. És még1: az a táblázatokból nekem is világos hogy több menetszám kevesebb gerjesztés a vasban. Csak furán hangzik, miért kisebb ilyenkor ?
Szia lidi!
1: Csónaklakkal, megfelelően felhígítva. 2: Annyi energiatartaléknak még lenni kell a trafóban. Legfeljebb egy kicsit jobban fog melegedni. 3: De :yes: . ( Neken az egykomponensű parkettalakk is nagyon bejött. ) 4: Ha attól tartassz, h. a hígító a huzal szigetelését feloldja, akkor egy darab huzallal ki kell próbálni! 5: Számoljunk egy kicsit... Az egy voltraeső menetszám legyen a példa. n=1 / (4.44 * f * A * B) f = Frekvencia (Hz-ben) A = A vasmag keresztmetszete négyzetméterben. B = Az indukció értéke, mely lehet 0.8 tesla = 8000 gauss, 0.9 tesla = 9000 gauss, 1 tesla = 10 000 gauss, (A gauss már nincs használva.) Nézzük hogyan alakulnak a menetszámok ha a indukció értékén változtatunk: f = 50Hz B = 0.8 tesla n=1/(4.44*50*A*0.01*0.8) = 10 000 / 177.6*A = 56.3n*A f = 50Hz B = 0.9 tesla n=1/(4.44*50*A*0.01*0.9) = 10 000 / 199.8*A = 50n*A f = 50Hz B = 1 tesla n=1/(4.44*50*A*0.01*1) = 10 000 / 222*A = 45n*A f = 50Hz B = 1.2 tesla n=1/(4.44*50*A*0.01*1.2) = 10 000 / 266.4*A = 37.5n*A Szerintem elég jól kikövetkeztethető a indukció és a menet aránya. Azaz, amikor a menetszámot növeled, az indukció értékét csökkented, és igy csökkented a gerjesztés mértékét is. ( Ugyanakkora áramot s feszültséget feltételezve. ) 
Hú, hát ezt jó részletesen leirtad, köszi. Ha tudnék, pontot is adnék. De nehezen megy nekem ez a mágnesezős dolog. A fennti példában a 4.44 az micsoda ?
Megpróbálom más irányból a dolgot: ha növelem a menetszámot, akkor növekszik a tekercs induktivitása, ezért kevesebb váltóáram tud rajta folyni, és emiatt mégha több menetből is áll a tekercs, kevésbé fogja felmágnesezni a vasat ?
4,44: 2*pí/gyök2
2*pí, mert a körfrekvenciával (omega) kell számolni, és /gyök2, mert a B-t csúcsértékben helyettesítjük be, míg a feszültséget effektívben. Szerintem sokkal érthetőbb, ha a menetenkénti feszültséget írjuk föl. Induljunk ki a fizikai alaptörvényből: az indukált feszültség menetenként egyenlő a fluxusváltozás sebességével: u=dpszí/dt. A fluxus egyenlő az indukció(vagyis fluxussűrűség) * területtel, így u=A*dB/dt. Ha B színuszos, B=Bmax*sin(omega*t) akkor a változási sebessége dB/dt=Bmax*cos(omega*t)*omega. cos(omega*t)-nek ugyanúgy 1 az amplitúdója, mint egy szinusznak, csak el van tolva 90 fokkal, így egyszerűen az effektív értékével figyelembe véve: U=A*Bmax*omega/gyök(2)= A*Bmax*f*2*pi/gyök(2)= A*Bmax*f*4,44 A teljes tekercsre így értelemszerűen U=n*A*Bmax*f*4,44 A V-onkénti menetszámot a tekercselők találták ki maguknak, de a megértéshez nem egy szerencsés fogalom, mert tört menetek általában nincsenek. Idézet: „ha növelem a menetszámot, akkor növekszik a tekercs induktivitása, ezért kevesebb váltóáram tud rajta folyni, és emiatt mégha több menetből is áll a tekercs, kevésbé fogja felmágnesezni a vasat ?” Igen, ez is egy jó megközelítés! A menetszám négyzetével nő az induktivitás, így négyzetesen csökken az áram, ezért csökken a gerjesztés. De úgy is gondolkodhatsz, hogy minél nagyobb a menetszám, annál kisebb indukcióváltozás szükséges a Lenz-törvény érvényre jutásához. (A tekercsben folyó áram olyan mágneses teret kelt, ami akadályozza saját megváltozását.) Ez a követlen magyarázat.
Kezdem megérteni, köszönöm mindkettőtöknek a kitartó okítást.
 Azért még elolvasom párszor. 
Valaki megtudná nekem mondani h általában egy tv trafója hány Volt-ot ad le??? pls
Üdv!
Ezt a kérdést Te sem gondolhatod komolyan!
 Ahány tévé annyi fesz! És az sem mindegy melyik trafó, mert nem csak egy van bennük! Javaslom a multiméter nevezetű céleszköz célirányos használatát!
Jóóóóóóóóóó csak nem vágom naaaaaa!!!! de azér kössz
 :rinya: :rinya: :rinya: :rinya:
Üdv!
Múltkoriban szereztem egy trafót, rengeteg kivezetéssel, erősítőhöz szeretném. A tekercselése azomban kifürkészhetetlen, nincs rajta két egyforma pont, meg keresztbe kasul kell közötgetni hogy egyálán valami megfelelőnek mondható nem szimmetrkus fesz lejöjjön róla. Esetleg, ha vlaki ismeri ezt a fajta trafót, kérem segítsen benne! Most nincs nálam a fényképező, de ha kell, megpróbálom, beszkennelni a feliratokat és a típusát tartalmazó oldalát.
ATIR 624-03-022
Ez a felirat egy trafón található azt szeretném megtudni hány voltod al le.
Tipp: ha megméred, hány V jön ki rajta, okosabb leszel!!!!
Ha agyoncsap az áram, nem vállalok felelősséget!!!!
Egyébként ez sztem nem sokat mond el a feszről ami kijön belőle, ez valami sorszám lehet.
üdv
Rá van írva az oldalára a primer bekötése, azt 220V-nak megfelelően kösd be. Ezután a szekunder oldalon semmit ne köss be, és semelyik átkötést se tedd be.
Meg kell mérni egyenként a kivezetéseket, hogy egymáshoz képest, melyiken mekkora fesz van. Ha ez megvan, akkor ki lehet deríteni a lehetőségeket. Elvileg 2x24V-ot is ki lehet szedni belőle, ha már van 48V-is. A próbákat úgy végezd, hogy egy 100W-os izzót sorbakötsz a trafóval(230V ágba, azaz a primerbe). Ha az erősen világít, akkor valamit nem jól kötöttél össze(zárlat). Én kipróbálnáp pl. a (1,2)-(3,4)-(7,8) átkötéseket. a (3-4)-hez képest szerintem 2x12V- van, de lehet, hogy tévedek!
Úgy végigszaladt egy gondolat, ami nem hagy nyugodni! A kérdéseitekből azt veszem ki, hogy a minimális elektronikai hozzáértésetek sincs, meg, és ha ezzel még a korotok sem kellően magas, akkor félek, hogy valami bajotok esik a végén! Felhívnám a figyelmeteket, hogy a próbálgatások közben ha nem kellően vigyáztok, halálos áramütést is kaphattok! Ez nem játék!
Off! Egy idevágó viccel oldanám a hangulatot! A Róka odamegy a meredek parton ülő Hollóhoz, és kérdi: - Mit csinálsz? - Lazázok! - mondja a Holló. - Én is lazázhatok? - Hát persze! - vonta meg a vállát. A Róka odaült a meredek pardoldalba és együtt lazáztak a Hollóval. Egyszer csak leszakad a part és zuhannak. Kérdi a Holló: -Te Róka, tudsz te repülni? - Nem! -Nagggyon lazzza!!! ON: Ajánlom, az árammal se lazázzatok! 
A primer bekötéssel nem volt gond, csak a szekundernél ugye kéne két egyforma tekercs, mert kéthíddal egyenirányított szimmetrikus tápot szeretnék rákötni. Azomban sajnos nem találok két egyforma feszültségű tekercset. például érdekes, hogy ha összekötöm a 2-7 kivezetést, akkor az 1 és a 8 as kivezetés közt 48 voltot mérek, ez eddig oké, aazomban, ha kiszedem ezt az összekötést akkor nem lehet semmit se meérni se az 1-2 kivezetés és a 7-8 kivezetés közt, ahol ugye 24 volt kéne hogy legyen.
Ezzel a megoldással ugye csak a normál fajta szimmetrikus tápot lehet rákötni amiben csak egy diódahíd van, és a középső kivezetés közvetlen megy a gnd-re, de én nem olyat akarok, hanem kéthidasat... Idézet: „ minimális elektronikai hozzáértésetek sincs, meg, és ha ezzel még a korotok sem kellően magas” remélem ezzel nem pont rám céloztál. Eccerűen nem akarom tönkretenni a trafót, se az erősítőt, ezért inkább megkérdezem mások véleményét is... h*lye azért nem vagyok, csak óvatos az ilyen dolgokkal... üdv
Olyan nincs, hogy két tekercset összekötsz és csak akkor van feszültség. Egy tekercsen két vége van, ott lennie kell fesznek!
Hogyan méred? Idézet: „h*lye azért nem vagyok” Ilyet senki nem állított. Viszont hogy nem értesz hozzá, az kétségtelen!
Nézze meg mindenki a mellékelt képet, mert így 100X könnyeb lesz segíteni Master_of_the_web-nek. Ahol összekötő vonal van, sztem az a két azonos tekercs középkivezetése, csak nem írják rá. mérd le,hogy az összekötés és a két másik kimenet között mennyi a fesz. ha ugyanannyi, akkor megtaláltad a szimmetrikus feszültséget!
Mérj az 1-7pont,valamint a 2-8 között,úgy hogy az átkötés a 2-7 között nincs benne. A tafónak két 24V-os szekundere is van.
Helló!
Nos akkor hogy ne higgyétek teljesen hogy elment az eszem, nézéttek meg ezt a pár képet (sajnálom, most csak telóm van itthon). Én sem akartam elhinni, de mégis ezt mutatja a műszer. Tehát így mértem! Inkább mondjuk úgy hogy nem vagyok nagy szakértő trafók terén, de ezt elektronikára nem terjeszteném ki mert már építettem egy s mást méghozzá komolyabb dolgokat... üdv
A két első mérésednél érthető, hogy nincs mérhető fesz. Szerinted nem logikus, hogy ha két kivezetést össze lehet kötni, akkor közöttük nincs potenciálkülönbség? Egyébként rövidzárlat lenne!
Mérj végig minden kivezetést, egymáshoz képest és jelgyezd fel, melyiken mekkora fesz van. Ezután már ki lehet találni, hogyan lehet kötözni őket.
Jó estét!
Ma délután kicsit leültem a trafóval és viégigméregettem, végülis mex -nek lett igaza, az 1-7 és a 2-8 lábak közt volt mérhető a 24 volt, szal egyszerűen keresztbe. Egyébként most már végiggondolva tényleg nem is szabadna mérni fesz az 1-2 és a 7,8 kivezetések közt, mert akkor zárlatot okoznánk ha összekötnénk. Nagyon köszönöm mindenkinek a segítséget, be kell ismernem tényleg elég béna volt tőlem, hogy még csak eszembe sem jutott ez a verzió. Szóval THX mindenkinek, hogy foglalkoztatok a témával. üdv Idézet: „Hú, hát ezt jó részletesen leirtad, köszi. Ha tudnék, pontot is adnék.” Megkérsz egy MODELÁTORT és Ő intézkedik... Jobboldat fölül találsz egy kérdőjel-ikont. Ott tudod öket közvetlenül elérni.  Férreértés ne legyen! Nem magamnak akarom a pontot! :no: Pafi sokkal részletesebben leírta a lényeget! Én inkább gyakorlatias vagyok... 
Sziasztok van egy trafom ami ket patko alaku reszbol all,az egyik un.patkonak osszesen 20 negyzetcentimeter a felulete szerintetek mennyi a teljesitmenye
 |
Bejelentkezés
Hirdetés |
