Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Szia.
Én Alkotó féle tápegységet (2.7.4) TIP3055-el építettem meg TO247 tokozásúval, nekem teljesen bevált vele. Lomex-ben vásároltam, most 124.95 Ft+bontási díj+áfa. Víg napot árampolgár! A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2012
Vagy lehet hogy nagy marhaságot kérdeztem?
Hiszen azért a durva-finom beállító, hogy ne kelljen helipoti... Azért vagyok ennyire a témán, mert épp rendelnék a hestore-ból, csak ezen vacilálok már.
Belebonyolódsz a potikba. Az elektronika szempontjából mindegy milyen a poti, mert csak a beállított értéket "látja". Tehát a felhasználó igényei alapján lehet csak eldönteni mit használsz.
- A feszültségnél lévő durva+finom poti együttes értéke számít. Tehát nyugodtan lehet a 47k durva mellé betenni 1-4,7k tartományban bármit. Azért gondoltam bele 2,2k-t, mert így nagyjából a teljes tartomány 5% jut a finom poti teljes körülfordulására. Ha ide 4,7k-t teszel, akkor ez kb. 10% lesz. E miatt szerintem ide teljesen fölösleges több kürülfordulásos (jó drága) potmétert alkalmazni. - Az áramnál feszültségosztóként van bekötve, tehát ott már kicsit problémásabb a durva+finom kombináció (de ha akarsz ilyet, akkor a leírásomban találsz rá javasolt megoldást -1db monó és 1db sztereó poti kell hozzá-). Illetve használhatsz egyetlen helipotot, amivel önmagában lehet a finom szabályozást megoldani. De...! Azon kell elgondolkozni, mekkora szükség van az áram finom beállítására. Az Én gyakorlatom szerint semmi szükség rá. Nálam az áramkorlát azért kell, hogy megvédje a tesztelt/élesztett elektronikát, aminél néhány 10mA-es beállítási hiba nem számít. Végül használhatsz logaritmikus potit is, ami azért jó, mert a kis áramok tartományában finoman tudsz szabályozni, a nagyobbaknál meg kevésbé finoman.
Köszönöm segítő válaszod!
Akkor első esetben maradok az ajánlottnál, a másodikban ez a logaritmikus jól hangzik nagyon! Jó sok pótméter van a simából, esetleg valaki segítene kiválasztani egy bevált típust? Logaritmikusat se találtam. A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2012
Óóó, most látom a nevében
én meg a típusát néztem... mi a véleményed a Hatvani decatlon melletti fatelepről? Drága-e, jó-e?
Az én labortápomban is deprez műszerek vannak, de ennek az árammérjében alapból benne van a végkitéréshez szükséges sönt, így nemes egyszerűséggel sorba kötöttem a kimenettel és jónapot
Javaslom csekkold le a tiédet is és szükség szerint cseréld ki ilyenre. ~1300 Ft.
Hello!
Minek tenne ilyent, mikor csak egy szem ellenállásra van szüksége? üdv! proli007
Nos, aki nem akar ellenállás értékeket számolgatni és főként megelégszik egy méréshatárral annak tökéletes.
Én viszont kettő, de így már lehet, hogy három méréshatárral fogom megcsinálni. /400mA - 1600mA - 3200mA, mert már 333mA terhelésnél is végkitérésbe megy a műszerem/.
1. skála 100-200-300-400mA
2. skála 400-800-1200-1600mA 3. skála 800-1600-2400-3200mA Lehet, hogy nehéz lesz összehozni, de legalább elég széles tartományt lefed. A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2012
Az biztos és saját döntésed, hisz te használod, de egy labortáp nem Ganzuniv műszer, ahol skálázzunk és aszerint olvassuk le az értéket. Egy labortápnál rögtön látnod, tudnod kell, hogy mi jön ki belőle. Ha túllendül az árammérő ablaktörlője akkor az meddig is lendült ki, stb. Saját vélemény, de szerintem a túlzott pontosság miatti skálázódás következtében félő, hogy előbb-utóbb egy rákötött eszközöd fogja bánni.
Nálam 0-3A van egyben átfogva. Ha 400mA-t akarok mérni, akkor rákötök egy digit multit vagy csak nagyjából beállítom 4 kis osztásra, ami 400mA. Igen, ezzel bukom a pontosságot, mert a mérési tartomány alsó felében mérek, de ez a pontosság esetek 99%-ban elegendő. Ha nem, ott a digit multi
Végül is elég volna az áramkorlát potit beskálázni.
Tiszteletem!
Az Alkotó féle tápnál (de lehet, hogy minden ilyen típusú tápnál) nem kellene egy-egy kondenzátort kötni a szabályzó potik csúszkája és a föld közé? Mégiscsak egy mechanikus elem és ha rosszul érintkezik akkor rugdoshat tekergetés közben. Bocs, ha hülyeség, csak most rakom össze és eszembe jutott.
A tápegységemmel (Bővebben: Link) eljutottam a dobozolásig. Holnap veszem meg a dobozt és a hétvégén bele is kerül a labortáp áramköre illetve a panelmérő műszer, a toroidot pedig a jövő hétre megtekerik.
Most azon gondolkodom hogy hogyan kellene az előlapon gusztusosan elhelyezni a kezelőszerveket. Ebben kérnék ötleteket akinek van! Ezeket kellene elhelyeznem a 148*148mm-es előlapon: - Egy 2x16-os LCD-t (panelmérőm) - Egy nyomógombbot amivel a panelmérő kijelzés-módjai közt lehet váltani - 4db egyfordulatú potenciométert (feszültség és áram, durva és finom) - Áramgenerátoros üzemmódot jelző 5mm-es LED - A kimenet állapotát (fel vagy lekapcsolva) jelző 5mm-es LED - Egy billenőkaros kapcsolót (DC BE/KI kapcsoló) - Egy hálózati áramtalanító főkapcsolót - Két banánhüvely-csatlakozót (kimenet)
Egy másik kérdés: Ez használható jószág?
panelműszer
Holnap majd, ha ráérek lerajzolok egy elképzelést, ami már a fejemben körvonalazódott, de most nincs lelki erőm lerajzolni...
A panelmérő nagyjából mekkora helyet is foglal?
A panelmérő nyáklapja pontosan akkora mint egy normál 2x16-os LCD, tehát 80x36mm. Így néz ki:
Bővebben: KÉP Közben annyit változott a dolog hogy nem két hanem négy darab banánhüvelyt kell az előlapra szerelni. Úgy döntöttem ugyanis hogy kivezetem a négyvezetékes kimenetet az előlapra.
Sziasztok!
Meglepő, de mégsem jöttem rá, az 1.4.2 labortápon mire való az us+ és us-. Visszaolvastam megtaláltam a magyarázatot, de nekem mint kezdőnek így sem lett közelebbi a dolog. Segítenétek? Köszönöm!
Hello!
Ha valahova a táptól oda vezeted a villanyt, akkor a vezetékeken feszültség esik, mert a vezetőnek is van ellenállása. Ezt küszöböli ki ez a megoldás. Nem a táp kimeneti kapcsain figyeli és állítja be a feszültséget, hanem azon a ponton, ahova elvezetted.Nézd meg itt. üdv! proli007 A hozzászólás módosítva: Nov 16, 2012
Ó igen, így már világos!
(én us+ ra kerestem de a megoldás a +us lett volna, köszönöm) Nem semmi. Igazából használtam már egy-két tápot, de effélére nem emlékszem. Köszi még egyszer!
A védőföld csatlakozóról jut eszembe. Valaki tudna rá mondani egy gyakorlati példát, hogy mikor kellene használni?
Pont ezt a panelmérőt építem most a készülő labortápomhoz, de az árammérő sönt bekötése nem tiszta.
Eddig analóg műszereket használtam, ahol a sönt a táp pozitív ágában volt, és rá volt kötve a + banánhüvelyre. A műszer meg a sönt 2 oldalán lógott, és a rajta eső feszt mérte. A panelmérődnél meg a bekötési rajz úgy néz ki, hogy ha a pozitív ágba teszem a söntöt, a kimenete le van húzva GND-re. Ezzel gyakorlatilag a sönt után rövidre zárom a kimenetet, nem? Ha nem nagy kérés, mondd el, légy szíves, hogy van ez, vagy adj egy linket, ahol már elmondtad. Az oldaladon a hozzászólásokban is kérdezték, de a válaszból nem sikerült megértenem. Köszi
Mondjuk most, hogy így ezt leírtam, lehet, hogy megvilágosodtam.
Az a GND nem a labortáp GND-je, hanem a panelműszer tápjáé. Jól gondolom? Mert így már érteném a dolgot.
Igen jól gondolod!
Viszont ha a panelmérő GND-je nem azonos a tápegydég GND-jével, akkor a panelmérőt külön szekunder-tekercsről kell táplálni. Különben valóban rövidre zárnád a kimenetet. Eszerint a kép szerint kösd be: Bővebben: Link
Köszi, így már értem.
Mivel a fő transzformátornak nincs 12 voltos szekundere, egy ilyet terveztem beépíteni a 2 panelműszer tápellátására (kettős táp lesz): Puskás trafó Így gyakorlatilag bármelyik ágba köthetem, csak a GND pontját a megfelelő helyre kell kötnöm, és ennek megfelelően kell az R31-et beültetni/kihagyni. A 3,5VA elég egy panelműszerhez? A hozzászólás módosítva: Nov 16, 2012
Igen elég ez a trafó, hiszen gyakorlatilag az LCD háttérvilágításával kell csak számolni, ami kb 100mA. A PIC , az OPA-k és a többi sallang áramfelvétele ehhez képest elenyésző.
Idézet: „Így gyakorlatilag bármelyik ágba köthetem, csak a GND pontját a megfelelő helyre kell kötnöm, és ennek megfelelően kell az R31-et beültetni/kihagyni.” Pontosan.
Megépítettem alkotó 1,4,2es labortápját, és jött volna a terhelési teszt. Egész addig jól üzemelt ameddig, 12Von el nem értem a 3,6A. Ezt elérve az R17es ellenállás kicsit megbarnult, és a T3as tranzisztor kiment. A BD241es működik, és a többi tranyó is. Csak ez az egy adta meg magát. A hőfok nézve volt, kéz meleg volt a tranzisztor.
Mi okozhatta ezt a hibát?
Az új labortápom (Bővebben: Link) már eléggé előrehaladott hála Istennek, megvan a toroid trafó és a doboz is, félig már be is van dobozolva. Viszont sajnos elrontottam az előlapot (két furatot nagyobb fúróval fúrtam ki mint kellett volna) és ezért sürgősen szükségem lenne egy 146*146mm-es 1mm vastag alumínium lapra, illetve a trafó rögzítéséhez egy 140*190mm-es, szintén mondjuk 1mm vastag lapra. Akinek van ötlete hogy hol lehetne ezeket beszerezni (a vágás már nem gond) az kérem írja meg nekem mert enélkül nem tudom befejezni a tápegységet és nem lesz belőle cikk! Köszönöm.
(Egyszer már voltam hasonló cipőben pár éve és akkor volt egy illető aki tudott segíteni, ezért reménykedek benne hogy esetleg most is halló fülekre találok.) |
Bejelentkezés
Hirdetés |