A diódás-kondis feszültségmérés előnye talán ott is megmutatkozik hogy a segítségével optimálisan be tudjuk állítani a gerjesztés időtartamát. Rövid periódustól elkezdjük növelni a gerjesztést, és növekszik a feszültség is. Majd egy csúcs után hiába növeljük a gerjesztés időtartamát, nem lesz javulás, sőt a feszültség elkezd csökkenni.

Most állítgatom a söntöt, úgy érzem, alakul a gép. A kis vitátokból pedig tanultam pár új dolgot, köszönöm!

A gyorsdiódás-konditöltős-multis megoldással is annyit mérek (illetve egészen pontosan 198V-ot), nem a szkópommal van baj.

De ha már itt tartunk, házi feladat: miért lesz ott az a plató, és nem nő tovább a feszültség 190V-nál? Segítség: semmilyen alkatrészt nem tettem pluszban bele, illetve nem vettem belőle ki, egy az egyben az eredeti.

A plató azért van, mert ott határolja a jelet az erősítő. Levágja. De előtte még a diódák is kikozmetikázzák, mert egy műveleti erősítő nem szereti a 190 voltot a bemenetén.

Hamarosan fejöntéssel szórakoztatom magamat. Sablon, tekercs megvan, már csak a gyantára várok.

Nem. Az erősítő bemenetén van ugyan 2db ellenpárhuzamos dióda, de azok ugye 0,6V-nál limitálnak, vagyis nem engednek ennél magasabb feszültséget a műveleti erősítő bemenetére.

Tehát elkezd növekedni a feszültség. Hogy ez milyen gyorsan növekszik az függ a tekercstől, függ attól hogy a FET milyen gyorsan kapcsolt ki, illetve kis mértékben függ a kábel kapacitásától és induktivitásától is. Esetemben 250ns alatt lesz kb. 200V, tehát a sebessége (dV/dt) 800V/us. Ez azért nem tud tovább nőni, mert a FET-ben ott van a belső dióda (body dióda), ami kinyit és rövidrezárja a tápon keresztül a tekercset. De ugye a dióda nem tud kinyitni azonnal mert ehhez kell némi idő, addig pedig tud emelkedni a feszültség. Amikor viszont kinyitott, akkor már rajta keresztül fog folyni a tekercs árama egészen addig amíg nullára nem csökken, azaz hővé nem alakul. Ha a tiédben ott nem 190V-os tüske van hanem nagyobb, az részint annak is köszönhető, hogy az általad használt FET-nek lassabb a belső diódája (később éled fel), ezáltal a feszültség tovább tud emelkedni. A katalógusokban egyébként általában a FET diódájának adatai is megtalálhatók (sebessége, kapacitása,stb.).

Először is nem írtad oda, hogy hol mérted ezt a jelet. Ahogy nézem, ez olyan, mintha az erősítő kimenetén lenne. A bemenetére jutó jelet a diódák határolják a védelem miatt, de a platót maga a műveleti erősítő csinálja, mert a nagy erősítés miatt egyszerűen kiül.

Persze hogy nem írtam oda mert: erről beszélünk már fél napja, a kép neve tüske, valamint a kérdésből egyértelműen következik hogy az ott 190V, ami nem akar tovább nőni, ugye a kérdés is erre vonatkozott.

Máskor légy szíves írjad oda a képhez, hogy hol vetted föl. Ezt a képet simán benéztem, hogy az erősítő kimenetéről való. Nem tudtam, hogy a tegnapi kép ismétlése.
De ha nem akarod, hogy a FET-ed vágja, tegyél be egy gyors diódát a FET és a tekercs közé. Szaladjon csak nyugodtan az a feszültség, ameddig csak akar.

Szerintem valóban felesleges ezen vitatkozni. Én fogalmaztam meg rosszul a működést, Te meg rosszul értelmezed a félvezető paramétereit. Szerintem egyezzünk ki abban, igazad van a működisi elvben, nekem meg abban, hogy hogy egy több százvoltos impulzus keletkezik és a FET nem megy tönkre. Ha Csankóéknak 5-600V jelenik meg, azt is tutira vehetjük, hogy annyi.
Itt egy másik link a gyújtásról, mindenki döntse el, mennyiben hasonló a kettő:Gépkocsi gyújtóberendezés

"A repcsit nem azért keresik PI-vel mert az jobb, hanem azért, mert akkora tekercsméretben az IB borzasztóan gazdaságtalan lenne"
Én nem láttam még méteres kerettel IB gépet. mi az hogy gazdaságtalan? Üzeme, előállítása? Szerintem technikailag nem megoldható, csak a két egymástól távol helyezett kisebb tekerccsel, ami viszont a kis tárgyakra érzékeny marad, a keret meg nem-ezért erre jobb.

25-30cm átmérőjű fejjel pedig az IB-k nem csak használhatóbbak, de érzékenyebbek is-ez nem igaz

Ha rosszul értelmezem a félvezető paramétereket, akkor vegyél elő egy elektrotechnika könyvet, és nézd át amit a félvezetőkről, azok szennyezéséről, p-n átmenetről stb ír. A félvezető gyártók is rosszul értelmezik amikor megadnak pl. 100V-os letörési feszültséget egy félvezetőre, mert a megfogalmazásod szerint akkor annak bizony még 150-200V-on is működni kell. Csankóékat nem ismerem, de ha az 5-600V-al az equinox-ra gondolsz, akkor megnyugtatlak hogy egyrészt ott sincs annyi csak kb. 440V (tudom mert mértem), másrészt abba 500V-os FET van. Olyat meg ha rám hallgatsz nem nagyon hangoztatsz, hogy egy félvezető elviseli a katalógusadatban szereplő letörési feszültségének a másfél vagy kétszeresét. A gyakorlatban el szoktak viselni többet, egy 100V-os általában 120V-ot még elvisel, utána tönkremegy.

A másik kérdésedet pedig meg is válaszoltad. Egy 2m átmérőjű IB tekercshez több kg réz kellene, valamint az egészet teljesen merevíteni kellene. Ez, valamint az hogy ezt a nagy érzékenysége miatt külön kellene cipelni mert magát a gépet is jelezné indokolja hogy miért nem láttál még ilyet. Na meg a nem kis fogyasztás, mert amíg a PI beéri egy egy rövid tüskével, addig az IB hatalmas tekercsébe folyamatos szinuszt kellene pumpálni, ami ha összehasonlítjuk a görbe alatti területeket akkor rájövünk, hogy pillanatok alatt lehervasztaná az akkut.

Azt hiszem semmi értelme ebbe a topikba írogatnom, be is fejezem most már tényleg.

Ne is haragudj, de jobban hiszem amit (elírtam, elnézést tőle, Chrenko) egy villamosmérnök ír, aki aktívan ezzel foglalkozik. Szerintem nem az Ő áramkörükön mérted, nekik annyi volt. A surf on meg rengetegen mérték a szerinted elérhetetlen értéket és a tiéd nem működött rendesen, abba is hagytad, ebbúől nem az következik, hogy senki nem tud mérni. Impulzustechnikai paraméterek eltérőek van olyan gyártó ill adatlap, aki kitér erre, van aki nem. Ez a FET erre bevált, tehát tudja és nem megy tönkre valamiért,. Vagy mert túlméretezett, vagy mert ebbe az üzemmódban tudja ezt az értéket. Van aki évek óta használja a gépet, miről beszélünk?

IB esetében nem feltétlen értek egyet a sok kiló rézzel, meg amperokkal, de ez önmagában nem tartana vissza senkit. Amúgy ha feltételezzük, hogy a réz, az akku és a különcipelendő gép csak a probléma, akkor is kimondhatjuk, erre a célra jobb a PI. Lehet, hogy egyszerűen haragszol a PI-kre?!

Pontosan Te mit értesz IB gép alatt, mondanál típust? Csak mert ha jól emlékszem, eredetileg az IB 3 tekercses volt, a mai legtöbb gépet inkább nevezik VLF-nek, bár IB eleven működnek. Szóval értesz valami egyedit az IB alatt vagy csak általánosan használod? Ha igen, miért gondolod, hogy többet fogyaszt mint a PI?

Szerintem sem nagyon kivitelezhető egy keret nagyságú IB fej. A benne lévő réz még hagyján, de azt mechanikailag kivitelezni marha nehéz lehet. Ha egy 30-as fejet az ember odanyomat valamihez, akkor az is bejelez, mert a két tekercs egymáshoz mérten elmozdul. Ez méteres méretben még gázosabb lenne, mivel egy ekkora szerkezet már a saját súlyától is mocoroghat. Persze ez az én véleményem, még nem csináltam ekkora fejet. Még a 40-es projektemnek sem mertem nekiállni.
Ge Lee-nek: Szerintem egy ekkora IB fej nem zabálna, mert a szinusz oszcillátor nem zabálja az energiát, mert nagy része visszatáplálódik. De a PI gépnél ezt az energiát megzabáltatjuk a csillapító ellenállással. Legalább is nálam ugyanannyit fogyaszt egy L-C oszcillátor 20 centi átmérőjű tekerccsel, mint egy 40-essel.

Én is valahogy így véltem, bár úgy tudom, voltak a hőskorban nagyobb tekercses IB készülékek, de ott az ősi elektronika volt a nagy fogyasztó gondolom.

Azon nem gondolkoztál még, hogy olyan tekercset csinálsz, ami (nem jut eszembe a neve) mint a garrettre az eagle eye? Az lehet a hibája, amit korábban írtam, hogy sajnos kis tárgyakra is érzékeny, azért szívesen kipróbálnám, sajna az expire nincs.

Még nem gondolkoztam ilyen fejen, illetve tekercseken. Keveset olvastam róluk. De kíváncsi lennék, hogy 5 kiló réz, és 10 kiló műgyanta alatt megúsznám-e az első, működő példányt.

Ezt Te állítottad elő? Hogy kell ilyet csinálni?

Igen, én csináltam őket. Semmi más nem kell hozzá, mint direkt erre a célra való műanyag lemez, vákuum, vákuumozó géppel, és mestersablon. Mikor már az első néhány selejtet megcsináltam, utána már egyszerűen és jól ment.

Kipróbálni talán nem is ilyen problémás, a félkész tekercseket el kell helyezni egymásra merőlegesen és addig pozicionálni, amíg ugyan úgy ki nem hangolódik, mint a D alaknál. Ha működik, lehet agyalni méreteken. 2 éve láttam a magnumot, akkor nem győzött meg, de most elég komplex... talán kissé sok az állítási lehetőség... Na ennek is van ilyen feje Bővebben: Link

Egy ilyen fajta fej non-motion gépekre való. Az én gépeim nem olyanok. Négyszemközt bevallom, hogyha építenék egy ilyen gépet is, akkor az már komoly elhatározásokra buzdítaná a kedvesemet. Tehát egyenlőre jegelem a projektet. Vannak zugivók. Én lassanként zugépítő leszek.

klassz! Más géphez is csinálsz fejet? Haveromnak ment tönkre egy régi fisher fej. Bekötésnél szoktak ezek elszállni, de úgy van megcsinálva, ha ki akarja az ember vésegetni, tutira elvág pár szálat, mert össze vissza kalandoznak a bekötés tájékán.

A tönkrement fejet lehet használni sablonként, tehát annak a mintájára lehet csinálni öntőformát. Ha van öntőforma, onnantól a tiétek a pálya, meg a rézhulladék átvevő telepé.

Egyszer majd kipróbálom, de sokkal egyszerűbb dolgokra sincs időm. Decemberben lesz ugyan pár szabadnap, de akkor inkább az expi vízhatlan dobozát kéne befejezni. Magát a gyári dobozt tervezem lecserélni. A tasztatúra elvileg vízhatlan, így egész jó kis gép keletkezne... ehhez is kihívás egy nagy fej, bár ez egy kicsit nyűgös a multifreki miatt ugyanis elég hajmeresztő jelalakjai vannak, így nem látom esélyét összehangolni vele a tekercset. Érdekes, nem is nagyon hemzsegnek a nagy tekercsek hozzá. Elvileg van 18"-os, de látni még nem láttam, meg a bulgároknak 16,5-es. Ahhoz 60körül lehet hozzájutni, annyit nem biztos, hogy ér a dolog.

A multi frekis fejek biztosan nem egyszerű dolgok. Ha egy fejet mondjuk kihangolok 10 kilohertzen, akkor az még elfogadhatóan működik 7, vagy 13 kilohertzen is. De ha már nagyon más frekin próbálom, akkor nagy lesz a jel a vevő tekercsen. Gondolom a fej fázistolása más-más minden frekvencián, és ebből adódik nálam a dolog.

Lenne még kérdésem felétek.
Beállítottam a Surfot viszonylag jó érzékenységre, bár még talán nem az igazi. Azt a jelenséget tapasztaltam, ha az ujjammal megérintem a keresőtekercset, akkor bejelez a gép, mintha fémet talált volna. Ha például műanyag vagy fa tárggyal érintem, azt nem jelzi, csak az ujjamat (meg a fémet is). A fejre tekercselt huzal egyelőre szigetelőszalag borítás alatt van, tehát nem közvetlenül a huzalt érintem. Ha a fej fa részét érintem meg a huzal mellett, nem történik semmi.
Ugyan ez történik, ha a fejet és az áramkört összekötő vezetéket érintem. Ez a vezeték egy kéteres árnyékolt kábel, a két ér össze van sodorva, fém harisnyával árnyékolva és műanyaggal borítva. Ha ehhez a kábelhez fémet közelítek, azt nem jelzi.
Mi okozhatja ezt?
A másik dolog: azt vettem észre, hogy hasonló méretű és felületű céltárgyak közül a legmesszebbről az acélt (makettfestékes kupak, átmérő kb.23mm), közepes távolságról réz (20Ft), leggyengébben az alumíniumot jelzi (Horthy-Pengő).
Ez normális tulajdonsága?

Köszönöm.

Helló

Szeretnék én is egy fejet készíteni (tekercs megvan, a sablon is bár az enyém hungarocell..)
A kérdésem az lenne, hogy milyen epoxit használsz? Azt mennyiért és hol vetted/rendelted.
A 20 perces Uverapid nem jó?

Helló!

Az igazság az, hogy fölvettem egy műgyantához értővel a kapcsolatot, elmondtam, hogy mit akarok, erre ő mondott egy árat. A fajtáját meg sem kérdeztem. Ha megjön, akkor leolvasom.

A PI gépeknek ez tulajdonságuk, hogy a vasra a legérzékenyebbek. Azt meg ne is bánjad, hogy az alut szereti a legkevésbé, mert abból sok a szemét.
A fejet öntsed ki műgyantával, és akkor nem lesz ilyen fals jel hiba. Legalább is én a műgyanta fejet nyugodtan tapizhatom.

Hiába önti ki. Ha a kábelt tapizza, akkor is van a jelenség, egy kapacityív érzékelőt sikerült összeállítani.

Bővebben: Link