Egy összetettebb projekt részeként eső mennyiséget szeretnék mérni. Kész esőmérő nem jöhet szóba mert csóró vagyok. Egyébként mikrokontroller vezérelt a rendszer.
Elkelne pár ötlet.

Az egyik, hogy a 24 óra alatt összegyült vízmennyiséget ti mivel mérnétek?
- Nyomásmérő szenzorral (azom van)?
- Vagy egy úszó dugóval és egy potméterrel (tehát minél lejebb a dugó annál jobban elfordul a poti)
- vagy egy alufóliacsíkokkal keresztberagasztgatott mrőpálcát engedjek a vízbe? (azzal az a gond, hogy minden milliméterre elhasználok egy I/O lábat és azt nem tehetem meg. Legfeljebb demultiplexerrel.)

A másik gondom, hogy hogyan űrítsem a nap végén a gyűjtőedényt.
- Elektromosan szabályozható csappal? (De honnan szerezzek?)
- Vagy egy autó ablakmosó pumpájával szívassam ki?

SZóval szerintetetk mi a jó megoldás?

Szia!

Próbálj "billenőkanalas csapadékmérő"-t építeni. Egyszerű és önmagát űríti, nem kell leereszteni. Az elv röviden.
Googleben "tipping bucket rain gauge"-ra keresve találhatsz további példákat, akár házi kivitelre is.

TFD

Szia! Én valahogy úgy oldanám meg a feladatot, hogy egy D/A konvertert építenék be a kontroller elé, és annak belső komparátorával (Vref segítségével) hasonlítgatnám össze a mérőpontnál lévő feszt. A mellékelt ábrában levő kapcsolók helyére a fóliacsíkos megoldást lehetne használni, tehát egy megszakított fémszalag lenne a kapcsoló, ha a vízszint eléri a fóliacsíkot, akkor zárná a kört, a baj az h az édes víz ekkora feszen nem nagyon vezet. Ha viszont töltenél az edénybe egy bizonyos mennyiségű telített sóoldatot, mondjuk a legalsó kapcsolóig,az már lehet h megoldaná a problémát.Az edényt pl. egy mágnesszeleppel lehetne üríteni, ilyet találsz a legtöbb mosógépben, ott van ahol a vizes tömlőket rácsatlakoztatod. Nagyjából ennyi. Most már aluszok. Ha esetleg vmit rosszul mondtam vna majd kijavítanak a szakik!Üdv

Hello, egyetértek TFD-vel, a profik ilyet használnak. Jó csapágyazást igényel, egy régi vekkert fel lehetne ide használni. Esetleg videóban, CD-meghajtóban, winchesterben találhatsz finom cuccokat hozzá, de ezek nem túrik annyira a szennyeződést, mint egy tű-csapágy vagy egy "rovátka+pengeél" konstrukció. A kanalat nyáklemezbő, horganyzott lemezből is lehet készíteni. Jó, ha szimmetrikus! A mágnes persze kicsi legyen, egy vincsiből azt is megkapod, egy kalapács segítségével.
Ha "fullosat" akarsz, akkor tehetsz bele fűtést is, igy havat is tud mérni és nem fagy be a kanál.

Hello! Ha már úgyis időjárás a fő téma, nekem is lenne egy kérdésem. Olvastam régebben egy készülékről, ami a levegő relatív páratartalmát méri, mégpedig a levegő ellenállása alpján (2 elektróda volt 1mm-re egymástól és az azok közötti ellenállást mérte) Ha valakinek lenne ilyen kapcsolása, akkor azt megköszönném és ha mondjuk analóg műszer, akkor a skálázása is érdekelne.

Köszönöm a válaszaitokat. A TFD által küldött weblap nagyon jó megoldásnak tűnik.

Ezt a billenő kapcsolós megoldást használják azok a 10-15eFt-ért kapható digitális esőmérők is. Láttam már ilyet. Azért nem mertem belefogni, mert tartok a mechanikai rész kialakításától.
Ahogy Medve koma is mondja, számítok rá, hogy elkoszolódik, elfagy vagy egyszerűen csak elkezd nehezebben járni és nem billen majd át. Illetve ha nehezebben kezd járni akkor egyre több vízmennyiségtől fog csak átbillenni és a téves mérést észre sem fogom venni. Ráadásul az elektronikában otthon vagyok, de a kézügyességem ilyen mechanikus dolgokban ne annyira jó. De azt hiszem mégis ezt fogom megvalósítani, ahogy javasoljátok.

A téves mérés kiküszöbölésére az lehet a gyógyszer, ha a billenési mennyiség majdnem teletölti az edényt. Igy ha nehezen bilenne, akkor már egyáltalán nem fog. Ez némileg érzékelhető. Pepecs munka, pl habszivacs darabokat kell beleragasztani az edénybe. Ha nagyobb hézagokat használsz, ott ahol lehet, akkor a szennyeződésre nem lesz érzékeny. A nyáklap, ón, rézdrót, kóracél csavar (winchesterből) korrodálni sem fog.
De egy ötlet, hosszában félbevágott műanyag cső. Pl az amit a villanyszerelésnél használnak védőcső gyanánt, szikével megmunkálható, a közepénél egy tűvel átszúrva, az egész ráhelyezve egy U alakú vékony lemezre, amelyen egy bevágás van, ebben ül a tű. Például... (Igy első hallásra elég filigrán konstrukció...)

Sok godolkodás után nekem is úgy tűnik, a billenő mérő a legjobb megoldás.
A Medve koma megoldását (műanyag cső...) nemigen értem. Ha bárkinek van még használható ötlete, hogy hogyan, miből lehetne egy billenő mércét megfabrikálni az ne kíméljen!

Az érzékelését majd RET relével megoldom, az nem gond. De a mechanikában elkelne pár jó ötlet még!

Igy valahogy gondoltam

Ha jól értem minden éjfélben le akarod engedni az aznapi
"eredményt", vagy ha esetleg felhőszakadás volt...
Én egy mágnesszelepet javaslok amit vezérelni is tudsz.
Behúz a tekercs a víz kifolyik ,... pl: egy perc múlva visszazár. Ilyen szelepet legolcsóbban autós boltban találsz, benzin elzáró szelepként ez ráadásul csak 12V-os.
A trabi-sok körében közkedvelt volt. De a pneumatikus
vezérlések, és a gáz-berendezésekben is akad bőven ilyen szelepre példa akár a fémhulladék-telepen is körüllehet nézni, csak tudni kell mi keressünk. A mosógépekben is van, de ezek általában nyomásra nyítájk a teljes keresztmetszetet, és ezek 230v-osak.
Ha más nincs akár barkácsolni is lehet, vagy valamit átalakítani, a nyomás csekély ami le kell zárni,és nyítni..
Egy kis gumi lapocska pl egy 6-os rézcsövet lezár egy kis rugó ellenében, a tekercs ha meghúz a rugót leküzdi...
segítség lehet a gáztűzhelyek csapjában lévő égésbíztosító szelep ez 7-800 ft körul van.

A "vízoszlop" magasságát a legpotosabban súly mérésre való visszavezetéssel tudod, érzékeny mérlegből kitermelt szenzorral. Nem tudok egyéb "olcsó" módszert amivel 1-2mm vizszintemelkedést ki tudsz mutatni. A hydrosztatikai nyomásmérés pl nagyon hőmérsékletfüggő
és talán 1cm-t ki tudsz mutatni 12-bites felbonással.
Én tolatóradart berheltem meg 4-5 cm vizmagasság változást vesz észre, szélre érzékeny !
Téli mérésre az egész rendszert zárttá kell tenni és legalább plusz 3-4 C on tartani, a tetején nyitva hagyni a csapadék bejutásához...

Ha nem nagy marhaságot rajzoltam, akkor a képen lévő "mérő" tekercsét az úszóra kötött vasmaggal hangolgatva, frekvenciában kaphatnánk meg a szintet...
Talán

Hűha! Induktív útmérő? Működne de csak kb 10-20mm-en. De ott mikrométer pontosan! Ezt úgy kellene, hogy a vasmag kilógjon a tekercsből, igy nagy hossz adódna. A frekvenciát egy sávszűrőn átvezetve s demodulálva feszültségben kaphatjuk a szintet.

Van pár HBM-es induktív útadónk, azzal ki is próbáltam. Kihúzható a vasmag, tettem a helyére egy leköszörült fejű 3-as csavart, műanyaggal rágányoltam egy cérnaszálat, körbehúztam az egészet zsugorcsővel, és ment a Spider mérőerősítőre. Rendkívül lapos görbét adott (az útadó 100 mm-es), de szemre végig lineáris volt.
És ha megcsapolja az ember a tekercset úgy, hogy teljes hidat tudjon belőle kötni?

Még hülyébb ötletem támadt... Esővíz tálcára hullik, ami minden irányból a közepe felé lejt. Ott ki van fúrva, alatta lapátkerék, némileg szorosan, hogy csak akkor tudjon forogni, ha víz van rajta. A kerék forgását lehetne pl. fénysorompóval mérni.
Kicsit olyan, mint a benzinkútnál látható átfolyás-figyelő és a PC-egér házasítása
Ja, ráadásul önürítő is...

Ha a kolléga mégis ezt választaná, ami én nem ajánlok, akkor inkább a kapacitív elvet kellene kipóbálni... De van egymásik 5let: a cseppszámlálás. Hátránya a dugulás

Ui: "Esővíz tálcára hullik, ami minden irányból a közepe felé lejt." ... tölcsérnek hívják

Csak azért gondoltam tálcára, mert abból tud mondjuk 1 négyzetméteres felületet alkotni, és egy-két osztással megtudhatja, mennyi eső esett mm-ben, 1 m2-en. A meteorológusok is ezt szokták közölni
A tölcsér csak maradjon a borosüvegben, nehogy mellémenjen egy csepp is, amikor a lopót ürítik

Kár is lenne a finom nedűért! Jómagam nem hétholdas pagonyban lakom minden cm2-ért kár...és minden féldeciért... Úgy érzem ekkora "nagyítás" azért nem kell, a profik ezt egy tenyérnyi felülettel elintézik, ami kielégíti a mérsékelt égövi csapadékok regisztrálását...

Köszi Medve, így egészen jól el tudom képzelni. A tengely elkoszolódástól azonban tartok még. Akkor nehezebben billenne és kevesbbet mérne.

dcsabi: a benzin szelep remek ötlet, köszi!

kobold: Az induktív mérő ötlet jónak tűnik, de szerintem nagyon macerás. Kicsit egyszerűbbet akarok, az biztosabb működésű.
A forgó kerék majdnem olyan mint a billenő mérő, csak pontatlanabb. Egyébként egy ilyen átalakított egér fogja a szélsebességet mérni...

Ha az ürítést meg tudom oldani (a benzincsappal) akkor már csak a szintet kellene mérni. És ha egy úszó dugó egy potmétert állítana? Mondjuk jó lenne hosszanti elrendezésű, nem pedig kerek tekerhető, mert akkor kisebb víz felületről (pontosabban) tudnék mérni. A mikrokontrollerben van RC tag mérés és az 50K-s potiból word-öt csinál, szóval 65535 -re kvantál és csak 1 lábat használok el.

Nos, anno volt egy Skoda S100-unk, a benzintankjában egy potis szintadó. Úszó emelgette a tengelyét, és ellenálláshuzalon mozgott a csúszka. Nullától teliig kb. 15 cm-t mozdult fölfelé, és 27 év alatt csak egyszer romlott el, amikor a csomagtartóba óvatlanul behelyezett káposztáskő megroppantotta a tetejét (fedél nem volt rátéve, a kő meg kellett, hogy hóban is arra menjen, amerre én akartam). Szóval, a bontóban keresgélés egy alternatíva.
A másik az elektromos gázpedál; többnyire két poti van bennük a kontrolljel miatt, de egy részük logaritmikusan változik, ha gázpedált választanál, inkább lineárist keress. Szögelfordulásuk 45° körüli, emiatt meghajtása lehetőleg minimális holtjátékokkal rendelkező karáttételekkel történjen.
Harmadik megoldásként fel kell kutatni valami céget vagy ismerőst, ahol vannak lineáris hengerek. A legtöbb csúszópotis jeladóval van szerelve, jó hosszúak is vannak, nálunk pl. 450 mm-esekből üzemel kettő, lineárisak, és hihetetlenül könnyen mozognak. Aztán valahogy el kell lopni egyet
Negyedszer, egy nagyobb csőbe beteszel egy kisebbet, ami alul zárt. A kis cső (ami ugye nem vas, hanem valami víznél kisebb fajsúlyú anyag) tetejére fölszerelsz egy kuplunghengert, úgy, hogy a szára stabilan össze legyen kötve a kis hengerrel, a henger teste meg a nagyobbik csővel. Feltöltöd a (az elmondottak alapján szárral lefelé álló) hengert olajjal, a hidraulikacső csonkjára ráteszed a korábban említett nyomásmérőt, lelégtelenítesz, és vársz. Ha esik, a víz bejut a nagy csőbe (eddig ezt elfelejtettem mondani), körülveszi a kisebbiket. Az meg, mivel tudja a fizikát, engedni akar a keletkező felhajtóerőnek, és fölfelé akar menni, ám nem tud, mert a kuplunghengerbe zárt olaj nem összenyomható (legalábbis elhanyagolhatóan). Az olajtér nyomása ezáltal megnő, és máris viheted a jelet a prociba. A két cső átmérőjének számítgatásával már elég kis vízmennyiséget is elég nagy elektromos jellé tudsz konvertálni.
Ötödször (és most már befejezem), csinálsz egy zárt víztartályt, felül egy csövön be, alul a szeleppel ki a víz. Megint csak úszót raksz bele, de négyszögleteset, hogy a sarkainál megtámasztva megakadályozd az elfordulását. Erre jó ugyebár a hungarocell. A tetejére ráteszel egy tükröt, ferdén megvilágítod, a visszaverődési sávot meg telerakod fotodiódákkal. Minden diódát más-más ellenállással előfeszíted, az ellenállások másik végeit közösíted, arra a pontra is teszel egy-két ellenállást, így lesz egy félmillió alkatrészt tartalmazó analóg adód, aminek a változását esetleg műveleti erősítővel átalakítod, offszeteled, majd méred.
Elzsibbadt még az ujjam is...

Az eredeti feltevés az eső illetve csapadék mérése volt.
Ez általában csak néhány milliméter amit ilyen durva eszközökkel amin itt vitatkoztatok nem hiszem hogy ki tudnátok mutatni. Az eredeti üritésre is ajánlottam használható megoldást. a szintmagasságot sulyméréssel
lehet szerintem a legpontosabban mérni.Pl: 36mm belső átmérőjü csőben 1mm magasság 1 gramm... stb Ha mérünk az kegyen pontos és ne 20-30 % eltérésü...
Nem is beszélve a téli csapadékról, erre is ajánlottam megoldást. A hőmérséklet erősen befolyásolja a rezgőkört is, a zsinor meg fagy stb ... A szenzor lehetne kidobott konyhai digitális mérleg szenzorja ezek piezo vagy kapacitiv elvüek és általában korrektebb jelet adnak mint a zsinoros és úszós valamik.

Vitatkozik a nyavalya...
Mérni a 24 óra alatti csapadékot szeretné. Azt, hogy ez mekkora mennyiség, nagyban befolyásolja a gyújtőfelület, ami viszont nem tisztázott. Vagyis akár a durva módszerek is használhatóak.
A precíz mérlegből kitermelt szenzor jó a víztömeg mérésére, csak nehéz ilyenhez hozzájutni. És mivel azok különösen nem díjazzák (pontosságilag) a 20 foktól nagyon eltérő hőmérsékleteket, mindenképpen valami védett helyen, közel állandó hőmérsékleten kellene a mérést intézni. Akkor meg már lehet kapacitív, induktív, potis, vagy akár analóg Hall-szenzoros is.
Az ürítésre viszont tényleg a legjobb mód egy mágnesszelep, de célszerű a bejövő csapadékot szűrni, bogarak, falevelek stb. miatt.

Az jó gondolat, hogy szürni célszerü a 'leletet". A fagyveszélyre is kell majd egy megoldás. A mérlegszenzort úgy gondoltam, hogy kompenzálni lell a külómböző hőmérsékletekre, és a mikrokontroller ezt könnyen lekezeli. Más hőmérsékletfüggő megoldást is lehet így kalibrálni. Szerintem az ár majd eldönti a lehetőségek egy részét .szerintem ajánlottunk egy-két jó megoldást.

A kompenzálás azért elég gázos téma, még az ipari cuccok is szenvednek vele. Mi elég sok nyúlásmérő bélyeget használunk, egy részüket gyári erőmérő cellák formájában, hozzájuk való mérőerősítővel. Egy 500 N-os cella 14, egy 10 N-os pedig 0.6 N-t szokott elcsalni a nullpontból, amikor kimegyünk a csarnokból a téli fagyba a mért kocsival, de az egész karakterisztika is változik egy kicsit, ráadásul nem lineárisan. Mindez legnagyobb részben a mérőtest deformációja miatt történik, csak hát nem költöttünk olyanra, amit 5...35 fok helyett -30 és +60 között is a névleges pontossággal használhatnánk. Házilag egy ilyen kompenzálás a halál...

Valószínü a jó kompenzálás nem egyszerü feladat. Jelen esetben méregetéssel ki lehet mutatni bizonyos hőmérsékletekhez tartozó érték eltérést, ezt a proci progjamjába az odott változóhoz lehet rendelni mint kompenzáló tényező ( szorzó, osztó,...) A hőmérsékletet is természetesen mérni kell. Ha 5-10% pontosságot elrünk, az " időjárásba" jó értéknek számít.
A Te említett esetedben biztos ez nem lenne elég, de az nem is "hobbi" kategória.

Én azt mondanám, ki kellene iktatni a hőfüggést, ha lehet. Ha a mérőberendezésnek van egy közel állandó, 20° körüli környezete, és lemondunk a hó meg a jégeső méréséről, egy adott területre eső vizet összegyűjtve és a mérőhelyhez vezetve már bármilyen módszerrel mérhet, ami szimpatikus és elérhető.
Ha meg esik a hó vagy a jég, ki kell menni, ledugni talajig a vonalzót, és megvan milliméterre

"A tengely elkoszolódástól azonban tartok még. Akkor nehezebben billenne és kevesbbet mérne.

Akkor egy villába kell rakni a tengelyt, vagy egy él-csapágyba, ahogyan a konyhai mérlegeken van.