Jók a hangok, és a videó is. Nem játszol olyan rosszan, lehet, hogy egy csiszolatlan Beethovennel van dolgunk. A hangerővel vannak még gondok, de attól eltekintve kitűnő.

A fényképezőm mikrofonja érzéketlen, plusz nem akartam vele bosszantani a környezetet. Egyébként az a négy Wattos erősítő, ami van benne, simán leégetné a két darab 0,2 Wattos zsebrádió hangszórót. Az a VEF rádió tekerő rajta a hangerő, mindjárt mellette a hangszín, most kellemesen intim, mélyre volt állítva, sajnálom, hogy nem tekergettem rajta mindent, utána jön a Laslie ereje, és legbalról a sebessége. Tudod, az a forgó hangszóró imitátort jelenti. A két kapcsoló balról a vibrato a fekete gomb, és az oktáv váltó piros.

Helló!

Gondoltam, mivel egyszer élünk, Massawa tanácsára megterveztem egy ki kizáró szerkezetet, nem tudom, hogy biztosan működik-e, lehet, hogy valami elkerülte a figyelmem, ezen korai időpontban, de feltöltöm ide a jövő nemzedékének, ha valakinek a jövőben kell majd ilyen. Lehet, hogy nem ez a legegyszerűbb, de szerintem nem lett rossz

Nem baj az ha ilyenekkel élesíted az elmédet, de ezekre a funkciókra már rég kitaláltak tömeggyártású logikai ic-ket fillérekért.
TTL és Cmos kivitelben is találsz , exclusive or/nor/nand és hasonló nevekkel illetik őket.
"exclusive" = (jelen esetben) "kizáró"
TTL-ben pl. ilyen a 7486, vagy a cmos CD4070/4077.

De igazából az elektronikus hangszerekben nem ilyen módszerrel oldják meg a monosítást.

Nem sértésnek szántam, csak inkább viccnek.
Azért te se tulozz, mert valoszinü, hogy én talán még korábbi korosztály vagyok, és már az iskolában találkoztam az osztokkal - söt csöves mültivibrátorokkal is.....
Az elsö osztokat is sima NAND kapukból épitettük, csak késöbb jöttek a JK. stb kész áramkörök.
Emlékszel még az elsö TV-kre amikben elektronikus programváltó volt - elöször még mechanikus arretáló nyomogombokkal, késöbb már csak nyomogombokkal, és az arretációt TTL kapukkal csinálták. Nos, ha máshol nem, akkor itt találkozhattál ilyesmivel. De már mondtam korábban, neked az osztokhoz nem okvetlenül az áramkör hiányzott, hanem a tapasztalat, hogy hogyan kell a feladatott megoldani.
Konkrét IC tipus meg ugy van, hogy felcsapsz egy idevágo katalógust - az is szokott henteregni minden hasonlo mühely polcán.
Biztos, hogy a kapuk (NND, NOR stb.) után a flip-flop-pok következnek (ugy TTl-ben mint CMOS-ban). Rengeteg tipus van belölük - választanod már neked kell, megértve köztük a különbségeket.
Egy alapvetö bajt azonban még látok, a rossz végén kezdted a dolgot. Mindjárt a polifonikus hangszerrel kezdtél - ami sok tekintetben nem az igazi, ha az ember meg is akarja érteni az elektronikus hangok mibenlétét, hogyan kell azokat szintézissel elöállitani..
A monofonikus hangszerben ritkán van osztó, igy ezzel össze sem futottál volna (még). Sokkal inkább a hangokkal veszödtél volna - azokban meg nincsenek logikai áramkörök.
Ha keresgéltél volna többet a WEB-n találtál volna sok monofonikus egyszerü hangszert, haol valoban tanulási célból elveszödnek a hangok kialakitásával. Emlékszem valahol volt egy leirás, ahol az egész klaviaturát egy NYÁK-bol maratták ki, és elég részletesen elbeszélgettek, hogy mitöl szol valami ugy ahogy kell. Azok is primitiv áramkörökkel dolgoztak -de szürök és modulátorok is voltak benne.

Azt nem szerettem a hegedűben. Nagy ritkán szólaltatnak meg rajta 2 hangot egyszerre. Amíg azt tanultam nem tudtam meg, mi az az akkord. Pedig igazi suliban kemény pénzért tanítottak. Az egyhangút meg megépíttettem pár perc alatt. Nem kötöttem rá klaviatúrát, mert nem érdemli meg. A polifonikusnak az a hatalmas nagy előnye, hogy ha elhangolsz egy hangot, nincs a másikra hatással. Sokkal könnyebb tisztára hangolni, ha azt az egy hangmagasságot kizárólag egy trimmer befolyásolja. Egyáltalán nem tudom, mi bajod avval, hogy 2 tranzisztoros multivibrátort használok osztónak. És a leosztással létrehozott oktáv monofonikus lett, viszont sokat tud segíteni a hangoláson. Ha két billentyűt ott nyomok egyszerre, össze lehet hangolni őket, "füttymélypontra", mint egyes fémkeresőknél például. Nem szeretnék olvasni többet itt az osztókról. Úgyis csak a magadét fújod. Amiket most írtál annak meg nincs sok értelme, semmit nem visz előre, talán csak annyit, hogy a topik megint itt van fent a topon. No comment.

Sziasztok! Mára teljesen elkészült a hangszerem. Pótoltam a hiányosságokat, +db generátor beépítésével, a hangolást tovább finomítottam, és most már valóban 4 oktávot tud, a felső 2 oktáv teljesen polifónikus, a frekvencia osztással létrehozottak általában egy szólamú zenélésre használhatóak, a basszus tartományban, és talán van köztük néhány valamire használható hang páros, melyeket keverve is fel tud még dolgozni az osztó.Bővebben: Link: A legolcsóbb polifónikus orgona, és Bővebben: Link orgona, és Bővebben: Link orgona, és Bővebben: Link orgona

Hello! Jól eltűnt innen mindenki. Rajtam kívül már senkit nem érdekel a téma? Lanemir én elhiszem, ha mindent boltban veszel, akkor drága lesz. De még deszkamodell szinten sem kísérletezel? Az én zongorám átesett az első teszteléseken. A legnagyobb baja mindmáig a félhangok hiánya volt. A fehér billentyűk hátsó fele nehezen elérhető, pedig eddig ez tűnt a legegyszerűbbnek, a feketék befűrészelése a fehérek közé pont a forgástengelynél csak akkor lett volna megvalósítható, ha kiöntöm őket műgyantával, mivel hártyavékony műanyagból vannak, a fűrészelés után kiesnének. Végül is elkészítettem a "feketéket" fából, egy sorral a fehérek fölé. Így már talán természetesebb az elhelyezkedésük. Nézegettem közben a hangszereket a Vaterán, a gyerekjátéknak tituláltak között még ennél is silányabbak vannak, azok után a Casiók és Yamahák jönnek az olcsóbbak közt. Egy jó billentyűzethez egy jó (És feltehetőleg drága) asztalos kell, borzasztóan megszenvedtem ezzel a tíz vékony pálcikával is, méretre darabolgatni, és kifúrogatni őket. Vagy végül majd veszek valami gyári hangszert, ha ezt megunom.

Nem-nem. Jelenleg a meglévő dolgokból alkotok, meg keresgélem a többi alkatrészt.
A 10.000 a hestore szerinti ár (teljesen egyben), és még így is csak a fontosak vannak benne. Érdekes, hogy az eredeti Korg Monotron csak
4.000 Ft-tal drágább, és mégis többet tud. (szerintem)
Igaz, hogy gyerekjáték, de a tiedet nem fested le, mondjuk feketére? Csak kérdezem, mert így tényleg gyerekes.

Áldoznál ennyit akár arra a Korg Monotronra, amikor 10 ezerért már ilyet kapni a vaterán? Casiók meg már vannak 5 ezer alatt is. Ha majd megtanultam jól zongorázni, és mégis úgy döntöttem, hogy megtartom, talán akkor majd lefestem. Addig úgysem viszem koncertre, sem sehová. A kattogós mikrokapcsolók fele bontásból van, a másik fele meg a rendes nagy Korg-ból, amit javítottam, az egyiket nagyobb erővel kell nyomni, a másik kontakthibás, egyszóval idegesítőek. Aztán ebbe kellene valami olyan elektronika, mint ami a rendes nagy hangszerekben van? Szerinted ennyi nem volt elég? Esetleg, ha később újra kedvem lesz kísérletezni, vagy létrehozni valami érdekes hanghatást, akkor még szétszedem.

Sziasztok! Csak hogy feléledjen a topik, felteszem a kapcsolási rajzot. A képen látszik, milyen egyszerű. Csupán 555-ökből felépített astabil multivibrátorokból áll. Az 555-ökből összerakott astabil multivibrátor nem rosszabb, mint a bármi másból, tranzisztorokból, inverterekből, vagy kapuáramkört tartalmazó egyéb IC-k-ből összerakott, előnye, hogy kevés külső alkatrész kell hozzá. Érdekesség csupán, a négyszögjel szimmetrizálása, és az egy tranzisztoros tremoló áramkör csatlakoztatása az oszcillátorokhoz. Tapasztalatok a megépítés óta: Naponta általában egy oszcillátort kell utána hangolni a tizenegyből. Általában nem mindig ugyanazt, viszont akkordban már néhány tized Hertz eltérés is lebegést okoz a hangban. Hogy miért pont tizenegy oszcillátor? A mindössze két oktávos billentyűzet hangjainak előállításához nem használok osztót. A félhangokat viszont ugyanaz az 555. állítja elő, tehát a fekete billentyűknek és az egymáshoz félhangra levő fehéreknek nincsen saját oszcillátora. Így jön össze az oktávonként 5, az embernek ennyi ujja van, tehát nincs olyan akkord, amelyben több hang lenne egy oktávon belül. A +1 a 24. billentyű hátra nyomásával lehet még egy felső C hangot előcsalni. Így is elég kevés ez a billentyűzet, ezért nem érdemes osztókkal vergődni ennél a hangszernél, viszont a végül bevált tranzisztoros bistabil benne maradt a basszus hangoknak, ahhoz, hogy ott is polifónikus legyen, minden oszcillátor után kellenének osztók, így az a rész csak egy hangot tud egyszerre, nem is nagyon használom a basszust, ha több billentyűm lenne, akkor volna értelme. Itt viszont már annak is örülök, hogy a rossz mikrokapcsolókat sikerült kicserélnem, és arra jó a hangszer, hogy teszteljem magam, érdemes-e idővel egy valódi szintetizátorra költenem?

Sziasztok! Volt itt panasz az astabil multivibrátorok elhangolódására. Nem a trimmer potenciométerek a fő bűnösök, hanem a kondenzátorok. Tilos ilyen helyen elektrolit, és kerámia kondenzátorokat használni, kizárólag az MKT, vagy a stiroflex jöhet szóba. Ezek után már az egyik napról a másikra nincs észrevehető elhangolódás. Az előerősítő fokozatban levő kettős T + magas vágó szűrő alkalmazásával sikerült a hangszínezetét a valódi orgonákéhoz hasonlóvá tenni. Az osztókon meg kár volt vitatkozni, ebbe a kis hangszerbe teljesen felesleges. Többe kerülne azt az 1+1 oktávot osztókkal megoldani, mint ahogy most van, minden hang 555-ökkel.
Egy normális, legalább hatvan billentyűs klaviatúránál már lenne értelme osztogatni, de itt nem éri meg.

Sziasztok! De eltűnt innen mindenki. Valóban nem igazán éri meg hangszert építeni. Végül is vettem magamnak egy 49 billentyűset csupán 2600+posta. Tanuláshoz egyelőre megteszi. A kis zongora azért nem épült hiába, jó lesz rajta kipróbálni az effekteket. Az legalább jól elfér a műhelyasztalon,+ oszcilloszkóp,+szerszámok kipakolva, több hely marad, és ezért nem olyan nagy kár, ha véletlenül megégetem a pákával. A hangszer effektek építéséhez külön topikot kellene indítani? Vagy jó lesz ez, legfeljebb senki sem ír ide. (Ami azt illeti, eddig sem túl sokan érdeklődtek a téma iránt.) Érdekelne, hogyan lehetne elektronikus úton például a Hammond-hoz hasonló vibrátó hangzást előállítani, a Hammondnak utána olvastam, ott sajnos minden elektromechanikus. Egyelőre még csak kóstolgatom a kifejezéseket, shifter, layer, phaser, chorus,
sajnos amiket találni, az mind gitárhoz van, és ráadásul olyanok, hogy egy dobozban ezer IC, gyakran mindenféle típusmegjelölés nélkül. Érdekelne még, hogy a Moog-hoz hasonló vértyogó hangot is miféleképpen lehet előállítani?

Hali.A Jézuska most hozott egy elektromos orgonát az Apródtól.Vermona Sandy.Egyenlőre gitár efektprocesszorral szól.Brutál.Mindenféle regisztereket tervezek hozzá.Fuvola, gitár, hegedű a terv.Ha van ötlet szívesen veszem. Longa. Kellemes Karácsonyt.

Gratulálok a szerzeményedhez! Nagyon jó kis vintage szerkezet. Volt nekem is valamikor, meg egy Piano-strings is a Vermonától. Ma már bánom hogy eladtam őket.
Próbáld ki valami Leslie-szimulátorral, sokat dob a hangján.
Előfordul gitárpedálban is ilyen szimuláció. Nekem egy olcsó Digitech RP55 van erre a célra a Korg XD5-höz, nagyon kellemesen szól! A drága RT20 sem jobb annyival mint amivel többe kerül.
Én a helyedben nem vacakolnék mindenféle gitár meg hegedű szimulációkkal, ez egy szinusz additív szerkezet, nagyon át kellene alakítani.
Tedd a fa alá, és Boldog Karácsonyt!

Építsünk karácsonyra szintetizátort! LettroBox needs BD tr909!

MC-3A: A hangszer(gyerekjáték?), amit vettem. Valószínűleg a föld legnépesebb országában gyártották, mert ezer néven került annak idején forgalomba: Fuji; Fujiya; Fujiyama; Nagasaki; Levis; First; Letron; Kansai; Yong Mei, stb. Ennek megfelelően ebből árulnak a legtöbbet, az aukciós és hirdetési oldalakon egyaránt. A hibátlanokért olyan ötezer körüli összeget kérnek. Az ettől komolyabbakat csak akkor árulják ennyiért, ha komolyan véres a torka. A design, és a beltartalom a 90-es évek elejére utal, akkor készülhetett. 49 db billentyűje van, a szélességük a közöttük levő hézaggal együtt kerek 20 mm. A billentyűk rövidebbek, mint a legtöbb "felnőtt" hangszeré, de gondolom ez nem annyira számít. Valószínűleg nem billentésérzékenyek, mert csak a lecsengés hossza függ a leütés idejétől. Ez a hiányosság szerintem egy utólag hozzáépített pedállal is kiküszöbölhető. A doboz belsejében helyet foglal egy tenyérnyi panel, azon 3 darab IC. A legnagyobb, amelynek dereka táján egy kvarc áll, akár egy mikrokontroller lehet, vagy valami hasonló (CPU, RAM, EEPROM?) egy kisebb, olyan talán 16 lábú, szintén az MC-3A feliratot viseli, valószínűleg olyan funkcióval, ami a nagyba már nem fért bele. Egy sztereo hangvégfok IC, valami LAxxx, 2x 0,5, esetleg 2x1Watt lehet hűtés nélkül? A hangszerek: 1: négyszögjel (klarinét, jazz orgona, kolomp) 2: tűhegyes impulzusok a null átmeneteknél (oboa, csembaló) 3: A négyszögjel fele idejű teljes periódus, és ugyanannyi szünet. (orgona, szintetizátor, trombita, zongora) 4: fűrészjel (hegedű, gitár). Kérdésem lenne a következő: mire használható ez a hangszer, mivel lehetne kibővíteni a hangzásvilágát? A négyszögjel, és a többi hegyes fület sértő jelalak egy egyszerű alul áteresztő szűrővel szinuszosítható, kellemesebbé tehető. A Laslie, amit már a magam építette zongorába szereltem, nem sokat ér, bár módosítottam rajta, 2 FET-esre bővítettem a fázistoló részt, mert amit csinált, azt gyengén csinálta, majd átment kattogásba, ha jobban ráadtam. Ez a négy tranzisztoros, ami található az interneten semmilyen szempontból nem a legjobb, az IC-s változat kapcsolási rajzát, amit egyszer hoztak hozzám javítani, 2db TL 084, és 1db 741, sehol nem találom. Bár engem jobban érdekelne a Hammondok rikácsolós vibrato hangja, azt hiszem ez a kérdés teljesen reménytelen. Vagy mégsem?

Hali. Csak most jutottam a géphez.A család távoli tagjai is itt voltak a mai nap ünnepelni.Nekik is az a véleményük, hogy így a legjobb hangilag is meg pénzileg is.Úgysem tudok egyszerre mind a két hangszeren játszani.Boldog Ünnepeket.

Laslie szimulátor! Két ekkora nagy szarvas hibát, amit elkövettem benne, jó hogy nem működött rendesen. Először is a FET source osztóján 470 ohm helyett 470 kiloohmot tettem bele. A 4,7 voltos zénert is leégettem valamivel, biztos amikor kísérletezgettem, akkor kapott valahonnan tápot, mert a 470 k-n keresztül aligha ment volna tönkre. Nem is kell bele, mert az egészet 7809-ről járatom, a táp stabil, ezért a leosztott feszültségek is azok. Másodszor ez az áramkör eredetileg gitár pick-uphöz lett tervezve. A hangszerem hangszóró kimenetéről jó, hogy nagyon túl lett vezérelve. Akkor én lehalkítottam, de nem ott, ahol kellene. Az első tranzisztor emitter ellenállása, egy 1 kohm trimmer, az van oda írva, hogy: accent(jelenlét?) ezt vettem le, a hangerővel együtt az effekt is természetesen lehalkult. Most már sokkal jobb. Az egész elé tettem az osztót, a tranzisztor 1 Mohm bázisáram ellenállását is osztóra cseréltem, hogy jobban kivezérelhető legyen. Most már hasonlít a hangzása a hangszer saját vibrato-jáéhoz, de ezt sokkal erősebbre is lehet állítani, és tudja már azt is mondani, hogy vau-vau, az effekt hangszínezete is szabályozható. A fázistolós részt azért nem ártott átalakítani 2 FET-esre, szerintem így hatásosabb. Ha nem is egészen Hammond, de már kicsit közelít a jazz orgonák vibrato hangzásához. Amaz a sok műveleti erősítős se tud többet ennél, annak a tápja 2x12 volt volt, aki összerakta, valami rossz DVD lejátszóból kivett tápot tett bele, és úgy dobta a dobozba a két panelt, hogy sem rögzítve, sem leárnyékolva a táp nem volt, ráadásul +10 és-15 voltot adott le, azért nem ment, amikor hozzám hozták, akkor nem érdekelt annyira a dolog, hogy a panelról a kapcsolási rajzot lerajzoljam, már bánom, mert sehol nem lehet rátalálni. Nem tudom, honnan szedte az illető, aki építette.

El kell keserítselek, az a két fetes fázistolós kapcsolás olyan messze van a Leslie szimulátortól mint az a bizonyos Makó....
Nagy jóindulattal lehet esetleg Phaserként emlegetni, mivel egy kis fázistolást csinál a jelnek.
Ennek kicsit komolyabb verzióit hívják Flangernek, amit legalább 5-6 ilyen fetes fázistoló taggal szoktak megoldani, de műveleti erősítős verziója is van amit fotoellenállásokkal hangolnak fokozatonként
Aztán vannak a komolyabb flangerek, amik az úgynevezett BBD icékkel működnek. Ezek analóg késleltetők, magyarul "vödörlánc tárolónak" is szokták becézni. Ha kapcsolásra akarsz keresni, akkor a SAD1024 vagy MN3007 tip. IC-ket keresd.
Hasonló chipekkel készült igazán hatásos Leslie szimulátor is, máig aranyárban még itt-ott megtalálhatóak.
Az eredeti Leslie-szekrény működését ha ismered, azt teljesen tudja ez az áramkör szimulálni. Ugye van egy alsó és felső rotor, ami a magas és mélyebb tartományokat a forgó terelők által a Doppler effektus elvén modulálja.
A feléd közeledő tölcsér hangját magasodónak, a távolodót mélyülőnek hallod.
Ugyanez igaz az alsó forgórésznél is, de eltérő , teljesen aszinkron fodulattal a felsőhöz képest.
Na ezt csinálták meg BBD-vel úgy, hogy szétválasztották az alsó és felső tartományt, külön fázistolóra a mély és külön a magas, és a modulátor áramkör is külön frekin dolgozik úgy, hogy a lassú/gyors viszont együtt kapcsolható.
A fázistolt jeleket aztán az eredetivel keverve, sztereóban küldik ki a kimenetre.
Jobban nem szeretnék belemélyedni, de elég bonyolult az áramkör az biztos.
Majdnem nekiálltam az elkészítésének, de aztán mégiscsak a mechanikus kivitel mellett döntöttem.
Még félkész állapotában készült egy fotó róla.
Nem mondom hogy nekiállj egy ilyennek, de azok az egyszerű kapcsolások csak gyerekjátékocskák, és lehet hogy csalódást okoznak.
Ha érdekel, keresek valami hatásosabb kapcsolást, amit alap szinten meg lehet építeni.

Mondom, már megint, hogy amit velem javíttattak egyszer, az 8 darab műveleti erősítős fázistoló volt, a kilencedik, egy 741-es volt az ütemadója. Már hülyére kerestem az interneten magam miatta, de sehol nem találom, pedig állítólag onnan szedték le a kapcsolást. Talán még a paneltervet is. TL084-ekkel ment, de jó helyére az LM 324, azok nem zárlatosodnak le olyan könnyen, mint a TL.
Mechanikus Leslie-t csak egy faházas Yamaha orgonában láttam, amit a közelünkben egy templomba vettek, valamikor srác koromban. Abban csak egy natúr, kopasz, ha jól emlékszem ovális hangszóró pörgött, semmi más nem volt a dobozban. Aztán, hogy az ért-e valamit, csak az tudná megmondani, aki hallott már komolyabbat. A Yamaha elég sok kommersz dolgot is gyárt, ahogy megfigyeltem.

Valoszinü, hogy a Leslie levédte a szerkezetét, ezért kellett a Yamahának a hangszorot forgatnia (ami nem rossz, söt), de elektromos szempontból sok bukkano van benne (odavezetni a forgó hangszorora a kivánt teljesitményt).

Szia Pisti! Én egyedül csak ezt találom mindig:Bővebben: Link:Leslie Utána meg ezeket:Bővebben: Link: Leslie2, és Bővebben: Link: Leslie3 Ezek nekem már túl bonyolultak. De nekem inkább egy Hammond vibrátó egység kellene. Álljak neki motorosat faragni? Arról is csak ezt találtam:Bővebben: Link: H.scanner video Nem tudom például a motor fordulatát, a scannerben levő forgó kondenzátorlemezek milyen kapacitásúak, és a tekercsadatokat sem.

Bizony nem volt rigófütty az a Yamaha forgó hangszórós Leslie ládikó! Keress rá a Yt-on, van róla videó.
Látom elég alaposan megtúrtad a netet, az a második linkeden lévő kapcsolás az , amiről beszéltem, az egyik legjobb hatású elektronikus szimuláció. De inkább ne próbálj nekiállni, eléggé összetett ha megnézed alaposan.
Ha ennyire érdekel a téma, javaslom próbálj ki valami vst megoldást.
Ennek az alapja egy olcsó kis master keyboard. Már 20-30 ezerért kapsz ilyent.
Miután van egy ilyened, már szinte végtelenek a lehetőségeid, hogy a világ összes szuper hangú szintijét, orgonáját kipróbáld.
Többek közt sok ilyen VSTi (Virtual Studio Technology instruments) program létezik a Hammond B3 és hasonlók megszólaltatására.

A Hammond hangzás egyik jellegzetességének csak egy mechanikus megoldása a rajzodon látható kapcsolás. Ezt könnyebb elektronikusan leutánozni, mint magát a Leslie effektust.

Kösz, de annyiért már egy Yamaha Psr213-at vagy valami hasonlót is kaphattam volna a gyerekjáték helyett. Különben is nekem olyan nem kell, ami csak MIDI-ről megy, általában nem a számítógép mellett gyakorolok. 25 ezerért volt már valódi Hammond is a vakerán. Csak az olyanhoz még kamiont is kellene bérelni az ország másik végéből.

Mégsincs róla se rajz, se leírás sehol.

Tessék, itt a sok ic-s fázistolós effekt. Alkalmas szintetizátorhoz és gitárhoz egyaránt.

Köszönöm. Hasonlót találtam én tranzisztorosban, bár nem hiszek benne, hogy bármelyik jobb lenne, mint most az enyém. Meg kellene hallgatni. Mióta helyrepofoztam, elég szépen csinálja. Nem tetszenek nekem azok a sok fotoellenállásos dolgok. Meg lehet azokat oldani egyszerűbben, elegánsabban. Például FET-ekkel. Azoknak a gate elektródája egy-egy nagy értékű ellenállás után, miért nem találkozhatna egy közös pontban, ha az hangfrekvenciás szempontból hidegítve van? Az az 1-2 Hz-es színusz, ami őket vezérli, milyen fázisban van, nem számít, nyugodtan lehet elkóval hidegíteni. Sőt engem az zavar a legjobban, hogy amit javítottam, semmi ilyesmit nem tartalmazott csak 2 db LM 324-et és egy 741-et, semmi tranzisztor, FET, LDR, nem volt benne. Akárhogyan töröm rajta a fejem, nem jövök rá, mi változtatta benne a fázistolást akkor? Arra emlékszem határozottan, hogy mindegyik műv. erősítő bemenetén 22nF és 100 kiloohm felelt a fázistolásért. De mi változtatta? A 741 meg ugyanazt csinálta, mint a tiédben.és még egy érdekes hangszer, egy másik fórumban tették fel nekem, egy kis retró. A youtube-on meg lehet hallhatni, hogyan szól, ez szerinted mivel működött?

Ennek a Philips csodának fent van a rajza az Elektrotnyán, töltsd le és tanulmányozd, nagyon tanulságos! Philicorda

Alapból van 12 darab Hartley szinusz oszcillátora a legmagasabb fekvésnek, és ezt osztogatja le több fokozatban multivibrátorokkal . A modulációt már az első fokozat megkapja, így együtt modulálja az egész rendszert.
Nem kicsit bonyolult, a billentyűk alatt hangonként 3-5 érintkező, reverberátor áramkör, szűrők...
Amit ma megoldanak egy 16 lábú ic-vel , az ebben még 80 tranzisztorral és a körítéseivel ment. A hangja pedig szenzációs, megnéztem a Yt videókat.
Érdekességnek elmegy, de nem tudom szabad-e az utánépítéséről álmodozni.
A részegységek rajzait esetleg bele lehet applikálni valami házilagos kivitelbe, de a mai midis világban ezt csak időpazarlásnak tartom.
Persze isten ments hogy lebeszéljelek bármiről is!

Miért is építeném utána az egészet? Massawa nem akarta például megérteni, miért nem igazán érdekel az osztólánc a mindössze csupán 2! oktávos kis zongorába, aminek rosszak a billentyűi és két hét után úgyis ki lesz selejtezve, mert vagy abbahagyom, vagy veszek valami jobbat. Olyan Leslie dobozra is, amit Te építesz, azért nem vágyom, mert minek? Hogy a kis szobámban hallgassam egyedül, ahol gyakorolok, vagy csak egyedül, magamnak játszom, kedvtelésből zenélgetek? Vettem egy szintetizátort, ami kvarcpontos, processzor van benne, és ugyanennyi a billentyűje. A Philipsben nincs Leslie, gagyi a vibrátója, mégis szép a hangja! Majdnem Hammondos, pedig semmi köze hozzá. Mi a fenének köszönhető az a hangszín, ami után annyira vágyok, és nem tudom, mi állítja elő? A szűrőit tanulmányozzam? Csupán egy kis dobozt építenék a hangszerem és a külső erősítő közé, hogy olyan legyen a hangszíne, amilyet szeretnék. Szerinted?