Használj nyugodtan SiC diódát, nem mondtam hogy ne. Nekem megfelel a SPafi-tól vett 300V/30A-es STTH is 90Ft-ért, meg a máshonnét vett 20A-es FET 100Ft-ért. Semmi bajom velük, teszik a dolgukat.

Én inkább lebeszélni akartam, hogy SiC diódát használjon tápegység szekunder oldalán egyenirányításra.
100kHz alatt nem éri meg neki.

Persze egy LLC kovnerterbe nem kell SiC dióda, mert ott a szekunder oldlai diódáknak "nincsen" kapcsolási vesztesége.

Ha nem tudnál SPafitól venni, akkor az a FET meg a dióda nem annyiba kerülne. Akkor szerintem már nem lenne sokkal olcsóbb a te cuccod.

600V felett és 100kHz felett, egy ilyen SiC dióda megváltás keménykapcsoló tápba.
Valóban nem semmi, ha olcsóbbak is lennének, akkor már lehet nem érné meg lágykapcsoló topológiát használni.

Hát, talán majd egyszer... persze azért ne feledkezzünk meg az RF zavarról sem...

Az antiparralel dióda okozta RF zavar érdekes, és még érdekesebb a d-osztályú erősítőknél, ahol ha ez a zaj visszajut a bemenetre, akkor szép kis dolgokat okoz.

Ha emlékeztek még Papp Péter hozzászólásaira, ők a d-osztályú végeikben is >400-os FETeket alkalmaznak. Ott a ZVT kapcsolással oldják meg a dolgot, de anélkül egy 400V-os FET gyenge diódája miatt milyen durva zaj lenne...

Igen, ZVT, de ebből az is következik, hogy sokkal nagyobb lesz a vég holtideje. Ez pedig a minőség romlására megy. Igaz, itt nem a hi-fi a cél.
( De azért örülnék egy rúd ilyen SiC-nak... )

Mit jelent az hogy lágy vagy keménykapcsoló?

Beraktam az új gate meghajtást, 1-2-3-4 es fetek számozva vannak. Vélemény? Nem tudom mi ez a négyszögjel az 1-4 és 2-3 között?
Gateképek

Tegnap írtam egy nagyon hosszú hozzászólást, az most hova tűnt? Nincs energiám mégegyszer leírni, nagyon szép volt, sokat gondolkodtam rajta...

Ezért msot elégedj meg ezzel a linkkel, kérlek.

Katt, ma vettem FMMT549-et a LOMEXban, és kipróbáltam az IRS27951-gyel.
Mellékelve a szkópkép, az osztás 100ns, szóval a lefutás megvan kb 50ns alatt. A kiementre 22nF-os kerámia kondikat kötöttem. A Multisim természetesen túl optimista eredményt mutatott, a mérések alapján 4-5A meghajtóáramra képes.

Persze megjegyezném, hogy jó meleged voltak a tranyók. A valós FETeknek van bementi gate ellállása, valamint valamennyi (kb 1,5 ohm) gate ellenállást én is használni fogok, így a meghajtóáram kisebb lesz, és a lefutás lassabb (úgy is 100ns-on belülre számítok), de a tranyó disszipációja is kisebb lesz cserébe.

Sziasztok!
Szeretnék építeni egy kapcsoló üzemű tápot erősítőhöz a tápnak 1200-1500w-ot kéne tudnia +-80V-on. Tudna valaki segíteni, hogy milyen magok jöhetnének szóba illetve ha lenne valami rajzotok azt megköszönném.

Roland

Ez az a teljesítmény kategória, ahova nem csak a rajz kevés, hanem a tudásod is valószínűleg.

Építettél már kapcsolóüzemű tápot? Mennyit értesz a kapcsolóüzemű dolgokhoz? Mennyire tudsz nagyfrekvenciás nyákot tervezni?

Építettem már egy 300w körüli kapcs. tápot kicsit bíbelődni kellett vele de működött, van skópom is csak ekkora teljesítményhez se rajzom se magot nemtom hogy mi bírná el.

vagy azon is gondolkodtam hogy 2db kisebb tápot csinálni, az lehet hogy egyszerűbb lenne.

Mellékelek egy EPCOS ajánlást, ami 100kHz-re vonatkozik és pushupull konverterre, de ebből emg tudod saccolni, hogy mekkora teljesítményre milyne mréetű és anyagú mag kell.

Ekkora teljesítményű publikus kapcsolás az Ge Lee teljes hidas konvertere van, amit ebben a fórumban megtalálsz (használd a fórum kereső funkcióját). Ezen bajlódik most voodoo, akinek a nyáktervét is megtalálod, amit gondolom voodoo megenged használni (azért kérdezd meg), a saját felelősségedre (mivel még nem tesztelt).

Nekem van az LLC konverteres cikkem, aminek az ilyen telejsítményű változatán jelenleg dolgozik. Kapcsolást szívesen megosztok, ha a cikknek már minden sorát nagyjából érted.

Ha egy dobozban van, akkor felléphet az interferencia a két táp között, ami zajban nyilvánul meg.

Köszi szépen amúgy ! : )
Nem tudom hova lett.

Köszi a segítséget!

Szia!
Van egy jó tanácsom: Ha 8-10 sornál hosszabb értékes és információkkal teli hozzászólást írsz (vagy bárki más) akkor mielőtt elküldöd, mentsd le egy fájlban és ha már biztosan megjelent az oldalon csak akkor töröld ki. Esetleg másnap. Engem és szerintem sok más embert is érdekel ez a téma és rossz látni mikor egy ilyen hozzáértő által gondosan megfogalmazott leírás eltűnik.

Korábban már szó volt a fórumon egy cikk megírásáról, amiben a kapcsolóüzemű tápegységekkel kapcsolatban alapok, tanácsok, ajánlások, alap fogalmak, topológiák és sok már érdekesség lenne leírva. Ennek továbbra is nagy hasznát vennék a kezdők (lehet még a haladók is) ezért támogatom az ötletet! Annyira sok dolog le van már írva itt is csak össze kéne gyűjteni ezeket egy halomba és ebből már meg is lenne egy jó pár oldalas cikk. Nem is beszélve arról ha több, a témához jobban értő ember is hozzátenne a cikkhez egyet s mást...

Értékelve!

Ez a leírás de jó lenne Magyarul.

Én írtam, szenvedtem vele, szép is volt. Eltűnt és most morci vagyok.

Hm... baromi jól néz ki. Melegszik? Ez attól van, hogy veszteség ébred a tranyóban...
Mekkora frekin megy? És lesz ott akkora Qgt, hogy az egy ekkora kondinak felel meg?

Sajnos, a Multisim, sokszor "szépít". Pláne az ilyen sebesség dolgokban... gondolom, nem teljesen jók a modellek, akkor persze az analízis sem lesz valós. Lényeg a tendencia.

Azért ez is egy érdekes dolog, a Fairchild tranyója egy adatlapon belül 1A folyamatos, 2A peak, aztán tovább nézve ez a görbék alapján akár 6 is lehet... A Zetexnél ez a tranyó 1/2 A-es és megvan adva a SOA-ja is. De több helyen is csak 2 A-es. Szóval, én inkább visszaszorítanám az áramot 2 A alá. Nem tudom, hosszú távon hogy működik egy ilyen tranyó, ha jóval nagyobb áramot vezet. ( Egy 50/100A-es nagyobbacska BJT-nek már alig van 1..3-nál nagyobb áramerősítése mondjuk 200A-nél. ) Azt látom, hogy kell vagy 6 A ahhoz, hogy ez tényleg 50 ns-os kisütést eredményezzen. De én vagy kisebb áamot állítanék be, ( ahogy írtad, Rg-vel ) vagy mondjuk két ilyen tranyót párhuzamosan kötnék. Ez utóbbit próbálgattam a valóságban, szóval gyorsul vele a tranyó kikapcsoláskor, de azért nem egy a kettő arányában. Viszont kevésbé melegedne.

Van ennek a tranyónak NPN változata?

Régebben valahol láttam ilyet gyakorlatilag teljesen készen, az összes topológia ábrájával, áramirányokkal, ajánlott teljesítménytartománnyal, az adott trafók méretezésével stb. Természetesen englisül, vagyis az egészet fordítással kellet volna kezdeni. Illetve mivel leginkább a kezdőknek szólna, olyanokkal kellene kezdeni hogy mi is az a kapcsolóüzem, az miért jó nekünk, milyen módokon valósítható meg, előnyei-hátrányai, végigkövetni (mondjuk egy félhídon) az áramot a dugaljtól a terhelésig stb. Pár oldaltól azért több lenne...

Biztosan vannak olyan kezdők, akik elolvasnának egy ilyen cikket... De a többség nem, mert nem igazán egy áramkör működési elvei érdeklik, hanem az, hogy hogyan lehet minél gyorsabban eredményt elérni. ( Hát, azt gyorsan sehogy... ) Egy ilyen cikk is lenne legalább 20...50 oldal, mert annyira szerteágazó témakör ez és ha csak viszonylag kevés utólagos kérdésre kell válaszolni, mondjuk itt a fórumban, hát, nagyon szájbarágósan kellene megírni. Erre meg senkinek sincs ideje. Ha valaki komolyan gondolja ezt a hobbit, akkor csak a fórum olvasgatásával, keresgéléssel is hozzájuthat épp elegendő információhoz. És vannak könyvek magyarul is, itt meg lettek említve a címek is, a linkek is, stb. Csak az emberkék lusták keresni... Meg használhatnának szimulátort is, mert majdnem azt láthatnák, mint a valóságban. Persze, erre meg az a vélemény, hogy azok nem pontosak...

Azért én is mondok egy ötletet: Lehetne folytatásos cikket írni, minden héten valamennyi olvasni-, meg szimulálni valót. De ebből nagyon sokára lenne működő kütyü. Az új, belépő kezdők ugyanúgy kérdeznének alapdolgokat...

Valami ilyesmire gondoltál?

Hasonló volt csak szájbarágósabb, meg egymás mellé is voltak téve a topológiák hogy össze is lehessen hasonlítani.

A folytatásos cikknél rögtön előjön egy probléma, hogy x-nek végfokhoz kell a táp, y-nak labortáp kell, z pedig az 500W-os power LED-jét szeretné valamiről meghajtani. Szóval annyira nem egyszerű...

Figy én a kezdők kezdője vagyok már vagy jó egy éve, jó igaz nem minden nap foglalkoztam ezzel volt hogy 2hetet is kihagytam! Sose értettem mi alapján választok pl IC-t? Miért pont ezt a fajtát és honnan tudja az a valaki hogy oda ezt a fajtát kell beletenni? Én értem hogy szimulátor ide meg oda de azt is mire megtanulja az ember egyáltalán elindít rajta egy sima mezei égősort "felvillantat" sokszor az is fejtörést okoz, mindent egy kezdőnek értenie kell. Mi az a gate mi az a source mi az a drain egyáltalán? Hogy működik maga egy FET ? Maga az IC hogy működik? Bárhol olvasom komolyan csak röhögök: "az IC az egy félvezető.... : D Vicc. Mit jelent az ICnél pl a Vcc vagy a HO vagy a LO lábak ? Annyi kérdésem van igazából, hogy inkább már szégyenlem megkérdezni... Pedig ezek tök alap dolgok. Ha lesz egyszer egy HE-s találkozó tuti elmegyek viszek egy raklap tápot és minden utolsó maszatra rá fogok kérdezni hogy oda minek kellett az a kondi ? Mivan ha ott nincs meg ilyenek... Nem,.... egyszerűen nekem ez nem megy!
Az a baj hogy csak nagyjából van elektronikai alapismeretem viszont ahhoz hogy értsek a kapcsitápokhoz pedig már nagyon mélyen kell érteni nem elég csak alapértelmezetten érteni.

Például megint fel kell tegyem ugyan azt a kérdést neked Ge Lee, mert le írtad nagyon jól, hogy semmi jel nem lehet a 1-4 és a 2-3-as FET-ek lába közt, de ha jól rá nagyítok szépen túllőtt szabályos négyszögeket látok, viszont a 1-2 és a 3-4 es között megfelelő 2x nagyobb amplitudójú trapézjel van. Mit nézzek át ezek után? Ja már amúgy a ferrit fánkot raktam be gate meghajtónak mind a 4et egy irányba bifiláristan ahogy valamelyik képen is szemléltettem- van bekötve viszont abból 2 db fordítva van bekötve a kettes és a hámas FET-nek.