Képről már emlékszem én is. Akkor még nem nagyon csöveztem, a GU50SE lehetett porondon.
Hát az én 807 PP-m pedig AV760 táptrafóra épül... nem baj, lesz benne biztosíték is. Amúgy meg ha nem mozgatom, remélem a lakk is a helyén marad benne...

Igazad van, tápja viszont nem egyszerű.
Dys-cussal anno sokat beszélgettünk erről a kapcsolástechnikáról, mikor a trafókat tekerte Nekem. . Vannak előnyei, és hátrányai, mint mindennek......
Sok sikert a további munkáidhoz. (olvastam tevékenységedről...)

Üdv!
Köszönöm a válaszokat
Ezt a kapcsolást szemeltem ki megépítésre
Vélemény róla?

-Korábban emlegettem, sűrűn linkelgettem egy 6Sz33Sz-re épülő kapcsolást, de sajnos a cső beszerezhetősége miatt, illetve mert túl sokszor hallottam, hogy az OTL-eknek fetes hangja van, továbba borzasztó trafó kellene hozzá, elvetettem az ötletet...
A minap böngészgettem, hogy az itthon fellelhető dolgokból mit lehetne kihozni, nagyon megörültem neki, hogy találtam az alábbi kapcsolást, mert GU50, és 6sn7 amúgy is akad itthon. Itt elérhető a hozzá tervezett táp is. Sajnos németül nem tudok, igy a szövegek tartalma még néhol rejtély számomra...
Lényeg a lényeg, azért dobtam fel az egészet, mert érdekelne egy tapasztaltabb szaki véleménye a kapcsolásról.

Nézegetem a fotódat, de nem igazán látom nagyobb felületűnek azt a lapos anódot a kereknél Keményebb üzem? A nagy jelszintű kivezérlés nem különösebben érdekli a katódot vagy az anódot, csak a segédrácsot valamelyest. Érdemes tehát bátran próbálkozni a trióda üzemmóddal. Közel 20 Wattot szerintem kevés képcső soreltérítése vett fel, viszont arra jól emlékszem, hogy a szüleim csöves tévéjében, ahogy öregedett, egyre gyakrabban kellett cserélni. Árukapcsolásként nemsokára kapok az Államokból néhány Sylvania 24AV5GA-t, amit ugyan nem végfokba szántam, meghallgatom, mit produkál ott ellenütemben, triódának kötve. Ha ennek itt csak a fele igaz, akkor el lehet felejteni az EL8x-eket és hasonlókat. Érdemes megfigyelni, hogy nem mindegyik nagy márka vette könnyedén a túlterhelés tesztet, a Raytheon(!!) vagy az RCA 6AV5GA sorcsöve nem nagyon bizonyult különbnek az audio téljesitménycsöveiknél!

Ehhez a 2x120W-os végfokhoz még borzasztóbb táptrafó kell, a kimenőjéről nem is beszélve...

de nem kell közel 1kW-os táp neki.

Pedig az is nagyobb, ebből a szögből nem annyira látszik. De én a katód méretére hívtam fel jobban a figyelmet.

Biztos igazad van, ám mint a "tortúra" tesztből láthattad, sokkal meghatározóbb, mennyire foglalkozott a fejlesztője a belső hőeloszlással. (Nem 24.. hanem 25AV5GA, bocs). Jön fekete anódos, kisüveges, kisebb teljesítményű 12AV5GT is - kíváncsi leszek, melyik szól jobban nagy trióda meghajtójaként (triódának átkötve, fojtóval az anódkörben).

Sziasztok! Mi a véleményetek erről a kapcsolásról? Ez egy gyári orosz erősítő most rajzoltam vissza. Az lenne még a kérdés, hogy eredetileg 6N2P 6P14P páros volt benne elég szörnyű hangzással. Annyit változtattam hogy kapott Egy RFT EL84-et meg egy E80CC-t kérdés szerintetek az értékeken kell e változtatnom valamit? Az kimaradt, hogy a fűtés egyik ágát testre kötöttem így gyakorlatilag a brumm megszűnt. A csőcserékkel össze sem hasonlítható a hangja a régi állapothoz képest, de hátha lehet még rajta finomítani.

A csőválasztásod (az E80cc gondolom Tungi) szerintem ügyes. EL84 helyett valami igazi triódát használnék, minimális vagy nulla átfogó neg. visszacsatolással, és talán az első fokozat elhagyásával, ha a kimenőtrafó minősége megengedi. Ha az nem elég jó, vagy a hangsugárzódnak úgymond "kell az áram", akkor lesz egy fülre optimális értéke a most 43kohmos visszacsatoló ellenállásnak. Nagyobb változtatásnál egyúttal a csatolókondik (10nF, 10nF, 470nF) értékén is célszerű változtatni, úgyhogy a kísérletezés eltarthat egy darabig...

Akkora nem de majdnem akkora ! Számolni kell és kiderül össz fogyasztás szorozva kettővel .

Én vettem meg tőled akkor a halott projektet. Én se építettem meg. Már csak a doboz van meg. Tényleg szép cső a 807-es. Lehet egyszer építek egy SE-t. Jelenleg 2 db PP-hez kezdtem hozzá. PCL82PP és 6P1P PP. PCL-hez már készen vannak a panelek. Ilyen hidegben nem tudom egyenlőre megtekerni a kimenőket a műhelyben.

A csövezésen már nem akarok változtatni gyökeresen de a 10nF-os kondik nekem is szúrják a szemem, azokat 100nF gondoltam cserélni a mélyátvitel fokozása miatt, mivel gyárilag egy nagyon kicsike kimenőtrafója volt a kapcsolásnak emiatt gondolom úgy vélték felesleges sok mélyet átengedni mivel úgysem megy át a trafón. Ami nekem fura az a pentóda g2-jére menő 120k-s ellenállat. Valamint arra lennék kíváncsi hogy a 6N2P munkapontját beállították az anód és katód ellenállással, de ez jó e az E80CC-hez (a két cső belső felépítése azért köszönő viszonyban nincs egymással). Bocsi elírtam nem a 120k a fura hanem a katód-g3 komplexum hogy le van kötve a fűtőszálra.

Sziasztok! Már régóta figyelgetem a topicot, de nem nagyon írtam, mert nem audio célra szeretnék építeni, hanem hangszererősítőnek. Mint a legtöbb embernek nekem is a kimenőtrafóval van a legtöbb bajom. Hiperszil vasmagot találtam vaterán, a keresztmetszete 20 cm2, nekem a számításaim szerint minimum 19 cm2 keresztmetszetű vasra lenne szükségem. A mag adatlapja itt van, a mag típusa elvileg: 2 X SG127/51.
Szerintetek ez jó kimenővasnak, vagy keresek inkább valami lemezes EI magot?
Amúgy valami ilyesmit szeretnék összedobni.

Ne haragudj, de a hangszer erősítő nem audió? Végső soron hallgatod azt is.
De neked kimenő trafó problémád van. Az nem a kimenőtrafós topikban kellene tárgyalni?

Gondoltam rá, de ott inkább a méretezésről van szó, mellesleg eléggé kihalt az a topic.

Ha írsz bele, nem lesz kihalt. Előbb neked is méretezni kell, mert a doksidban nincsenek adatok róla, a rajzszámán kívül. Arra pedig csak akkor van szükség, ha eredetit rendelsz a gyártótól.
De minden kérdést a helyén kellene feltenni, mert akit a kimenőtrafó érdekel, mért okvasson végig 1587 oldalt, mikor itt csak kb 22,5 oldal szól róla.

Már hogyne kellene sztereóban. Egy 2*120 W-os PP-nek éppen 1 KW-os hálótrafó dukál, hogy ne legyen "légszomja" sohasem. A hivatkozott 6C33C kapcsolásnak kisebb a tápigénye mindenféle szempontból. Kimenő is tekerhető hozzá éppenséggel, egy 50/8 ohmos kimenővel kijön belőle 50 W, átalakítható félcsövesre is (csak fél 6C33C-ek felhasználásával), és valószínűleg akkor is leadja az 50 W-ot megfelelő kimenővel (45 W disszipációjú benne fél trióda). Hasonlítani sem lehet egy ilyen kimenő elkészítését egy 600 V-os anódtáphoz méretezett 120 W-os kimenőhöz. A táp egyéb alkatrészigénye is sokkal kisebb.
Mindazonáltal ez a GU 50-es kapcsolás nagyon jó (ha hangosítani kell, és meg tudod csinálni. Mélyebben kell zsebbe nyúlni is hozzá, az olcsó végcsövek ellenére is). Hangosításhoz kell ekkora teljesítmény, lakásban 25-30 W már "dühöngeni" is elég.

Lehet olcsósítani. A GU-nak ez a gyári 600V-os beállítása a katalógus szerint végcső páronként primeroldalon 90W-ot tud, tehát legalább 80-at le is ad (4 végcsővel meg 160W-ot). A 80W hangérzetben nem sokkal kisebb 120-nál, tehát szerintem felesleges 4 GU a végére, ebben a beállításban az a 80W is hatalmas. Ráadásul ekkor ( csak 2 végcső) a meghajtó katódkövető is elhagyható.

Igen, ez így van. Viszont 5-6 K-s kimenő kell 600 V-os táphoz. A 600 V nem egyszerűen 2*300, de ezt te is tudod...persze aki járatos a nagyobb feszültségekben, annak nem gond (alaktrész választásnál, trafó készítésnél, szerelésnél stb.)....

... és mennyire jól gondolták! Durván alulméretezett trafón nem sok megy át a legmélyebb basszusból, de a vasmagját gyakran telítésbe viszi, brummogóssá-búgóvá "varázsolva" a hangzást - akkor is, ha a zenében éppen nincs mély A 10nF-dal alighanem átestek a ló másik oldalára. A fűtőszál azért van kissé pozitív egyenpotenciálra emelve, hogy véletlenül se alakulhasson ki másodlagos emisszió a fűtőszál irányába. E80CC-nek érdemes nagyobb anódáramot adni, de inkább csak a második, meghajtó fokozatban. Tungsramnál ne vidd túlzásba, felkeményedhet a hangja.

Akkor hagyom békén az előkört. A csatoló kondikat kicserélem 100nF-ra. Itt a kép a régi kimenőről. Hatalmas!

Szia! Én is ezt építettem meg. Nagyon szép hangja van, csak a ciripelést nem tudom belőle eltüntetni. Remélem te sikeresebb leszel és megosztod a megoldást!

5K már jó. Viszont a 600 V lehet egyszerűen 2x300, mint pl APX 100. A KT88, EL34 is megy 600 meg több Volt-ról. Más kérdés a hozzáértés, életvédelem..Ott tényleg járatosság szükséges.

Nekem éppen egy ilyen GU50 PP készül. 600V, de csak 60W-ra lett méretezve a kimenő, APX100 kimenő vasára. Szerintem illik majd jól muzsikálnia, ha kész lesz. Én nem félek a 600V-tól (még). Ha az ember teker egy olyan trafót, amin dupla 300V dc-nek megfelelő AC tekercs van, akkor APX mintára lehet a segédrácstápot egyszerűsíteni és tovább csökkenteni az alkatrészek számát. Graetz a két vége közé és a középmegcsapolásról gyönyörűen lejön a segédrácsnak 300V, amit már egyszerűbb pár volttal csökkenteni, de a jó paraméterek érdekében szerintem mindenképpen célszerű valamilyen stabilizálást végezni rá, nem csak egy ellenállást berakni. Ide még egy csöves stabilizátort is el tudok képzelni (mert hogy ha lassan fűt fel, akkor mindjárt megvan a késleltetés segédrácsvonalon a végcsöveknek). Nekem szerencsém volt, mert az egyik börzén vettem szemtelenül olcsón egy olyan anódtrafót, amin van szekunder oldalon 0-190-220V és egy olyan összeállítás, hogy 400-320-0-320-400. Ez teljesen oké ehhez az erősítőhöz SM102B magon. A fűtés pedig egy olyan halogén trafóról megy majd, amin terhelve éppen 12,5V van. Erre még fel kell tekerjek 6,3V-os tekercset az E-s csöveknek, illetve kacérkodom egy PL36 berakásával, ami a segédrácsáramot vinné (bár arra a pár miliamperre még egy 6C19P is jó lenne). Asztalon egyszer már össze volt drótozva és akkor működött.

Jó gondolat stabilizálni a GU50-ek segédrácsfeszét, sőt a negatív rácselőfeszt sem eretnekség stabil tápról megoldani, csak javasolni tudom én is. 6C19P tökéletesen megfelel, tud 150 mA-t. Teszek be egy kiváló stabi kapcsolást 6Cxx-ekhez....nyilván 6zs1b-v pentóda és szg5b-v hidegkatódos drótlábúak helyett akármik is jók, amik passzolnak oda, itt a kis méretek miatt vannak drótlábúak. Biztos lehetsz benne, hogy gyönyörűen fog muzsikálni.

Erre a kapcsolásra Imi(65) hívta fel a figyelmemet, amikor nála jártam múlt csütörtökön. Magyarázta a működését, azt hiszem, részben meg is értettem. Ő úgy javasolta, hogy az alsó (hibajel erősítő) pozícióba minél érzékenyebb (nagyobb erősítésű) csövet használjak, hogy minél finomabb stabilizálást érhessek el. A lengyel OS102-es szkópom tápjában ilyen módon van bekötve EF86+EL86 páros, illetve láttam, hogy a régi EMG szablyozható anódtápban EF80+4*EL84 működött hasonló kapcsolásban. Valószínűleg ezt is beleépítem és inkább az áteresztő cső fűtését késleltetem majd valamilyen módon (nekem továbbra is tetszik egy lassan felfutó LM317, ha szükséges valamilyen tranyóval megfejelve).

Közben eszembe jutott, hoyg este olvasgattam a rádiótechnika talán 79-es évkönyvét, amiben sok nagytelejsítményű kapcsolás van. Abban is az egyik esetben (EL34 PP) egy hasonló kapcsolást javasolnak EL504/EL36 stb. csövekkel.

A kimenőket ajándékba kapom. Az egyik már nálam van. 5K-ra lett illesztve az APX100 vas.

Sziasztok! A fentebb betett rajzon említett erősítőn mértem nyugalmi áramot a végpentódán és 44mA-t mértem 265V anódfeszültség mellett. Kérdés nem sok ez egy kicsit? Adatlapon 48mA maximális áram szerepel.