- mspdebug rf2500 "prog 3p4w-clock.elf"
Fórum témák
» Több friss téma |
A mágneskapcsolót a 2553 OPTO relén keresztül kapcsolja most már teljesen le van választva. Próbáltam már, hogy a mágneskapcsoló tekercseire tettem kondit, de nem változott a helyzet.
Idézet: A mágneskapcsoló kontaktusaira tegyél inkább! Lehetőleg nagyfeszültségű típust... „mágneskapcsoló tekercseire tettem kondit” Idézet: Ez a "hozzá tudsz" az én esetemben erős túlzás... Küzdöttem vele egy sort, de nem jött össze. Lehet, hogy ott követtem el a hibát, hogy a legfrissebb változattal próbálkoztam, amiben még nem komplett az átalakított Editor. „Ott hozzá tudsz adni plusz csatlakozókat.”
Nézd meg a csatolt rajzot. A PCB és a sematikus rajzhoz adtam még 3 csatlakozót. Ebben a két rajzban a helyére is rakta, de a breadboard-ban valamiért nem akarja a tüskére rakni a csatlakozót.
Köszönöm, majd elbíbelődöm vele. Nekem pont a fordítottja sikerült a lentebb már említett próbálkozásom során: létrehoztam három új csatlakozási pontot (P21..P23), és a Breadbord felületen sikerült ezeket hozzárendelni a megfelelő tüskékekhez.
Végül sikerült összehozni a 23 csatlakozó ponttal rendelkező Launchpad alkatrészt. Kézzel bele kellett szerkesztenem az XML állományba (ki kellett törölnöm az általad létrehozott 21. csatlakozópontot), utána a legújabb Fritzing változattal sikerült létrehozni három új csatlakozási pontot, és mindhárom nézetben hozzárendelni a megfelelő pontokhoz.
Ebben az új változatban nincs "Add" gomb a Connections lapon, hanem a csatlakozópontok számát kell átírni (jelen esetben 20-ról 23-ra). Utána lehet szerkeszteni a felbukkanó új csatlakozópontokat (p21 - GND, P22 - GND, p23 - VCC).
Sziasztok.
G2553 USCI SPI moduljával, hogy lehet 16 bitet küldeni? Egymás után írjam a TX bufferbe 8 bitenként, vagy van valami USI SPI-hez (g2231) hasonló megoldás?
A leírás alapján én úgy értettem, hogy az USCI modul csak 8-ig tud számolni, tehát a 16 bitet két lépésben kell kiküldeni.
Köszi.
Közben átnéztem az USI leírást is, és ott is két 8 bites regiszterbe kell beírni az adatokat (USISRL, USISRH), csak ott a számlálót lehet 16-ra állítani. Más kérdés. Egy másik topikban már feltettem, de nem igazán kaptam megfelelő választ a kérdésemre, illetve kaptam egy fél megoldást, ami nem igazán járható út számomra. Több (4) közös anódú 7 szegmenses kijelzőt szeretnék meghajtani egy max6950-el, ami csak közös katódút tud meghajtani. Szoftveresen megoldható ez? Vagy csak hardveresen? Vagy sehogy? (Valahol olvastam, azt hiszem valamilyen Arduino projektes oldalon, hogy a max7219-nél megoldható szoftveresen, hogy kezelje a CA kijelzőket, de sajna nem találom a cikket.)
Ennek a lapnak a kommentjeiben látok ilyen értelmű megjegyzéseket. Természetesen a "megoldás" az IC-t lebutítja (nem tudod használni a dekóder részét).
Idézet: Az lenne a legjobb megoldás, ha közös katódos kijelzőt szereznék be, de sajnos abban a fajtában ami nekem kell, csak nagyon drágán lehet hozzájutni.„Természetesen a "megoldás"” Idézet: „nem tudod használni a dekóder részét” Ha egyre gondolunk, akkor ebben az ic-ben (max6950) a dekódert szoftveresen ki is lehet kapcsolni. Bár nem hiszem, hogy megéri "szenvedni" vele. Lehet, hogy rákötöm a kijelzőket közvetlen a g2553-as lábaira, hátha elbírja. A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2013
Sziasztok!
Van olyan program/firmware amivel jtag programozóvá tehetném a launchpadot? Van itthon 2db de idő hiányában (vagy lustaságból?) inkább arduino vonalon próbálkozom (C nyelvet nincs erőm megtanulni). Viszont most szükségem lenne egy telefon programozásához usb-jtag programozóra aminek esetlegesen vid, pid és egyéb azonosító értékei változtathatóak (config fájlból). Tud valaki ilyet mert nem igazán szeretnék 200$ fölött erre költeni? A 4$ launchpad is megfelel nekem . Ez lenne a cél. Szerintetek? illetve biztos hogy van ilyen csak a firmware kéne. A hozzászólás módosítva: Feb 22, 2013
Helló.Ezt a projectet szerettem volna átírni az msp 430 g2231-es ic-be de mikor bekapcsoltam a kijelzőt a gombnyomásra max 1-2 szegmens kapcsolt be vagy ki.Az oldalon amin ezt a projectet találtam (linket csatoltam) a videóban még egy külön ablakban csinált valamit és aztán neki azonnal működik.Bármi segítség jó lenne.A válaszokat előre is köszönöm.
Idézet: Sokféle USB-JTAG eszköz van, sokféle célra, de neked csak az jó, amit a PC oldali szoftver támogat. Tehát ha lehetne is - elvileg - ilyet csinálni, a gyakorlatban nem vennéd hasznát.„szükségem lenne egy telefon programozásához usb-jtag programozóra” Én csak olyat láttem eddig, hogy Launchpad-ot AVR ISP programozónak használtak. Valaki módosította ezt úgy, hogy PIC24-et is tudott programozni vele, de nekem nem sikerült reprodukálni (az írás elkezdődött, de a PC oldali szoftver lefulladt...). Idézet: Az Arduino IDE Launchpadhoz való változata Energia néven elérhető. Épp most készülök cikket írni róla... „Van itthon 2db de idő hiányában (vagy lustaságból?) inkább arduino vonalon próbálkozom” Idézet: „Energia néven elérhető. Épp most készülök cikket írni róla...” Megéri vele foglalkozni? Miért?
Idézet: Ubunti Linux alatt kiadta az„a videóban még egy külön ablakban csinált valamit” parancsot (ezzel égette be a programot a mikrovezérlőbe). A hozzászólás módosítva: Feb 22, 2013
Idézet: Egyéni mérlegelés dolga, hiszen vannak nyilvánvaló előnyei és hátrányai. Az Arduino-ba már annyi energiát és munkát belefektettek, hogy szamárság volna nem profitálni belőle (a DHT22 szenzoromat például egy Arduino library-val és példaprogrammal minden további nélkül ki tudtam próbálni). SZédítő perspektíva, hogy Arduino, Wiring, MSP430 Launchpad és FRAM board, ChipKIT UNO és MEGA, valamint újabban Stellaris Launchpad között lehet vele slalomozni, s az egyszerűbb programok szinte változtatás nélkül hordozhatók.„Megéri vele foglalkozni?” Ugyanakkor a beépített könyvtárak előbb-utóbb korlátozóvá válhatnak, s bonyolultabb programoknál már nem triviális kivédeni az esetleges ütközéseket. Sok esetben hiányozhat a debug lehetősége, s néha a fordítási hibaüzeneten is nehéz elmenni. Ilyenkor célszerű áttérni a "hagyományos" programozásra...
Akkor nálam a mikrovezérlőbe égetett programmal hol lehetett a probléma?Esetleg a kijelző lábai nem eggyeznének meg azzal amit a videóban bemutat?
Köszönöm a választ!
Tehát a pc oldalon van a probléma mert a jtag szabványos igaz?
Idézet: Én erre gyanakodnék első körben... „Esetleg a kijelző lábai nem egyeznének meg azzal amit a videóban bemutat?”
Idézet: A JTAG eszközök sem szabványosak. Maga a JTAG felület talán igen, de az még messze van a PC-től... „mert a jtag szabványos igaz?”
Sziasztok.
G2553 28 PIN. Mennyire kell komolyan venni az adatlapban leírt, kivezetésenkénti 6mA-es terhelhetőséget? Vagy inkább, mennyivel lehet túlterhelni, károsodás nélkül az MCU-t? 4 db 7 szegmenses kijelzőt szeretnék meghajtani, és az előzetes tesztek alapján, a 4 digit szegmenseit összekötöttem, és minden egyes szegmensre 1-1 100ohm -os ellenállást raktam, így kb. 5,5-5,87mA-el van terhelve az MCU kimenete. Emelhetem a kimeneti áramot? Vagy inkább jobb a békesség? Láttam olyan kapcsolásokat ahol a kijelző közvetlen a kimenetre volt kötve mindenféle ellenállás nélkül. Az is jó?
Szia!
Szerintem ez ettől kezdve "valószínűségszámítás" témakör ! Én nem használnám "csúcsra járatva", mert a megbízhatóság rovására megy ( volt már nálam kazánvezérlő is javításra, melyben szintén nem használtak előtétellenállást, bár nem TEXAS MCU volt!) ! Steve
A békesség kedvéért jobb lenne valami meghajtót használni, mert az együttesen kivehető áramra is van valami korlát. Ha nagyobb áramot akarsz kivenni, akkor lehet, hogy nem megy tönkre a mikrovezérlő, csak leesik a feszültség.
Köszönöm a válaszokat!
A meghajtó használatát sajnos elvetettem, mert ami jó lenne, (méretileg, max6950) az csak CC-hez jó. Shift registert meg nem szeretnék betenni. Az együttesen kivehető áram 48mA, ami pont elég a 100 ohm-os ellenállásokkal(42-45mA fogok használni). Igazából nem akarom nagyobb árammal hajtani a kijelzőt, mert így is szépen világít, csak azért kérdeztem mert a kijelző, az adatlapja szerint, 20mA-t visel el.
Ha nagyobb árammal szeretnéd meghajtani a kijelződ, esetleg az MSP430-cal hajts meg egy-egy tranzisztort és azzal vezéreld az egyes szegmenseket.
Nem kerül sokba, max. egy kis helyet foglal a NYÁK-on és biztosan nem terheled túl a vezérlőt...
Még SMD-ben is túl sok helyet foglalnának a tranyók, a bázis ellenállások, és az áramkorlátozó ellenállások. Ebben a kis projektemben, nagyon sokat számít a méret.
Vannak olyan SMD tranzisztorok, amelyben benne vannak a bázisellenállások!
Steve
Csatlakozom az előttem szólókhoz. A fő probléma ezzel az hogy vagy a helyen spórolsz, vagy az üzembiztonságon. Lehet hogy jobban járnál hogyha át terveznéd egy picit a nyákot, és betennél egy tokos IC-t, ami meghajtja neked a kijelzőt. Ha adatlapban megjelölt határértékhez közel hajtod, a megbízhatósága csökken. Persze nem amiatt mert valamit rosszul csináltál, hanem mert felléphetnek a használat során olyan hibák melyeket nem biztos hogy figyelembe vettél. Személyes tapasztalatom van ezen téren, szaladtam már én is bele olyan hibába hogy kihajtottam a kontrollert és ezután "nyertem" egy újabb kört hogy találkozzak az eszközzel, javítás céljából.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |