Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Mmm félvezető nélkül is meglehet épiteni de mennyi PY88 -at akarsz betenni ? ide kellene egy nagy marékkal !
Nem tudom miért terjedt el hogy a full csöves erősítő az a csöves csak , ez számomra nem elfogadott mert ha van félvezető a csövesben még nem jelenti azt hogy az nem csöves erősítő! Remélem érthető amit mondani akartam , egyéb iránt a belinkelt kapcsolásban szinte semmi szerepe a PY888 -as csőnek mert elmondanám a GU50 -es cső később fűt föl mint a PY88 tehát itt késleltetésről nem beszélhetünk ! A hozzászólás módosítva: Feb 22, 2013
Tehát ha nem kerül bele késleltetés akkor sincs semmi gond?
azaz csak a kopasz erősítő panel késleltetés nélkül.
Amennyiben te ragaszkodol a késleltetéshez az megoldható más egyéb uton /szentségtörés : félvezető / alkalmazásával egy árva tranzisztor és pár aprósággal , egyszerűen csak a G2 -őt kell kapcsolni és ennyi .
Mit okoz ha nincs késleltetés?
Semmit !/ na majd most jönnek és tudományosan megcáfolják a tudósok /
Egyéb iránt ha te nem szeretnél késleltetőt alkalmazni akkor tehetsz egy kapcsolót is be amivel a G2-őt kapcsolod te magad , power kapcsoló be és figyeled mikor felfűt a GU50 akkor kapcsolod és ennyi .
Igaz ha hidegen kerül az anód a csőre akkor leéghet a trafó?
Ezt honnan vetted , hu mennyi csöves erősítő leégett már emlékszem amikor a Beatles -nek is pont ilyen végett leégett az összes erősítője !
Na de a viccet félretéve , ez nem komoly ugye ?
Nem pont erősítővel viszont más áramkörrel volt ilyen gondom ,hogy hideg volt a cső
áthúzott és meghalt a trafó. ott is Gu50 volt és 1000V-os anódfesz.Csak ezért kérdeztem
1000Volt nem játék ott semmi köze nem volt a cső hidegségének az ok egyszerűen a nagyfeszültség ami okozta a fennállt gondodat , 1000Volt nál nem csoda ha el szált a trafó egészen biztos nem megfelelően volt megtekerve és szigetelve ...
Akkor megpróbálok belekezdeni az általad épített Gu50 SE építésébe.
És valószinüleg a kapcsolós késleltetést választom. Köszönöm az eddigi segítséget
Legyen hozzá szerencséd és kitartásod , nem kis falat ez az SE nem az alap dolgok közé tartozik főleg ami az alkatrészkészletét jelenti .
Ha lenne menet közben kérdés szólj és megprobálunk rá értelmesen válaszolni !
6H8C helyettesíthető 6N7SZ-el?
ECC82 is jó helyette.
Semmi bekötés sem módosul?
nincs több kérdésem
Hello köszönöm a választ. Ma nekiestem és méregettem neon fojtót tettem be 40 wattosat.
Megmértem az áram felvételt két műszerrel is hozzáteszem nem ócska műszerek . Ez eggy monoblokk az anódfesz 380 volt 70 mA nyugalmi árammal . A tápon mértem áramot és 70 mA volt allandóan maximum 80 ra ment fel teljes hangerönél ezt még szerintem kibirná a AZ1 egyencsö. De bekapcsoláskor felugrott 280 mA re a kondik miatt gondolom . Nagy kárt tesz nekem ez a egyencsöbe?
Valaki segítene mert nem fogok tudni aludni
Üzemközben természetesen a nyugalmi átlagáramot méred. De teljes kivezérlésnél a színusz csúcsárama ennél, nagyobb is lehet. A másik gond, hogy a cső maximáls megengedett csúcsáramát ami bekapcsoláskor alakul ki, korlátozni kell. Ezért katalógus adat a megengedhető maximális pufferkondenzátor értéke, és még a transzformátor ohmos ellenállása. Az egyenirányító méretezésénél a csúcsáramokra is figyelni kell.
Igaz monoblokkod van, de ahogy kivettem, kettő. Ha mindkettőnek külön tápot készítesz, akkor nincs gond, de ha a kettőnek egyet szeretnél, akkor gond lehet, arra nem elég az AZ1, az még egynek is határeset. Tanulmányozd a csövek adatlapját. A hozzászólás módosítva: Feb 22, 2013
Egy tápról 1 erösítö fog menni ugyanis ez egy kombóba készül. Megmértem még egyszer analóg műszerrel is annak gyorsabb a reakció ideje azthiszem és nem ment 80 mA fölé.
Az egyencsö után 16mikros kondi-neon 40 watt fojtó-50 mikros kondi -1k5 ellenállás -50 mikro megpróbálom így bekötni aztán meglátom hogy mit mutat. És még azt szeretném megkérdezni hogy az a jelenség hiba miért van hogy az erösítö brummos ha a potméter 0-90 százalékig van feltekerve 90-100 ig pedig végkép semmi brubb ez miért lehet ?
Ha 47 kohm -os potit használsz, ahogy a rajzon is van, akkor valószínűleg hibásan van a potméter földje bekötve. Ha nem a panelen van közvetlenül, akkor vékony árnyékolt mikrofon kábellel vidd a panelre a kivezetéseket. Lehet a nyák panelen földhurok, ami már nem látszik, ha teljesen feltekered. Jó nyomozást.
Okés holnap utána járok aztán írok hogy mire jutottam persze csak ha érdekel azért köszönöm a tanácsokat meg mindenki másnak is okosodtam eggy kicsit. Hello
nincs panel a foglalat lábain vannak az alkatrészek szóval igazad lehet köszönöm
Ezt nálam az okozta, hogy a sasszi lebegett a földtől (APX100). Ha fémbe rakod, akkor a hálózati védőföldre kösd a sasszit mondjuk pár nanofarádon keresztül és megoldódhat a gond.
Köszi a válasz. Bocsi a tudatlanságomért de mi az a sasszi? a*z a doboz nem? n*ekem az osszes fold a fem dobozra van kotve hallozati is, bocsi nem értem a hállózati foldet kössem kondin keresztül a dobozra? n*em veszéjes ez rám nézve ha zárlat van?
A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2013
A sasszin én általában azt a szerelőlapot értem, amin a kapcsolást felépíted. Sokan ezt amikor megépítik az erősítőt, nem kötik sehová, hanem lebegve hagyják. Ez nekem azt produkálta, hogy a poti min és max állásában nem volt brumm, de a középállás felé tekerve erősödött majd elhalkult. Én az APX et úgy oldottam meg, hogy a dobozt rákötöttem a hálózati IEC csatlakozó földelésére, míg az erősítő negatív ágát ettől függetlenül kezeltem. Ha olyan aljzatba dugtam, ami nem volt földelve, akkro produkálta a jelenséget. Ezt úgy hidaltam át, hogy beraktam egy 100nF-os kondit az erősítő doboza és a csillagpont közé.
Földelésben inkább nem adok tanácsot, mert nem ismerem a szükséges előírásokat olyan mértékben, hogy ezt vagy azt javasoljak. Ugye ha odakötöd a trafó szekunderét a földhöz, akkor annak megszűnik a leválasztó jellege, tehát elméletileg az erősítőbe egy kézzel benyúlva is érhet áramütés. Az más kérdés, hogy a jelbemenet által nem földelődik-e a készülék.
A sasszi vagy a doboz része, vagy nem. A lényeg, hogy az az az alaplemez, amire az alkatrészeket rögzítjük. A hagyományos esetben ez egy ónozott, horganyzott vaslemez, a megfelelő formára hajtogatva, legtöbbször "U", de lehet egy sík lemez is.
Szerepe az alkatrészek fizikai rögzítésén túl elektromos, és mágneses árnyékolás. Alkalmazásával erősen csökkennek a szórások, és a földhurok veszélyei. Az újabb korban helyettesítették nyákkal is, több kevesebb sikerrel.
A földeléssel kapcsolatban. A sasszit valamikor, valahol földelni kell. De ha az életvédelmi földdel összekötjük, több különálló egység összekapcsolásakor földhurok alakulhat ki, mert a különálló berendezésekben is össze van kötve, holott ez csk a lánc egyik tagjában lenne szabad. Ennek az áthidalása, az 1 - 47 nF (10 nF körüli) hidegítő kondenzátor alkalmazása. Ez a lehetséges földhurkot megszakítja. Nem szabad túl nagy kondenzátort alkalmazni, mert akkor a kondenzátorokon akár jelentősebb áramok is folyhatnak, mint a kapcsolóüzemű tápok nagyértékű szűrőkondiai miatt is láthatjuk. (meg a szovjet műszereknél tapasztalhatjuk)
A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2013
Üdv Mindenkinek.
Ha jól emlékszem, valaki anno írta, hogy vannak egyenirányító csövek, amelyek anódjára egyenfeszültséget is lehet kötni(mint a képen), illetve vannak olyan konstrukciók, amelyek ezt nem tolerálják. A kérdésem, hogy ezek fizikailag miben különböznek egymástól, illetve az adatlapon hogyan jelölik, mert pl. az ez80/81 adatlapján nem találtam erre utalást, pedig ha minden igaz, egy ez ilyen cső.
Sok mindent meg lehet tenni vele,mert ez is egy dióda,csak alá van gyújtva.
Hát nekem ebből az következik, hogy lehet rá kötni. Élettartamot nem befolyásolja?
Más: korábban boncolgattátok, hogy érdemes stabilizátor csövet beépíteni a kapcsolásba, mégsem láttam egyetlen erősítőben sem, amit itt bemutattatok. Ez egy felesleges macera lenne ami egyszerűen nem éri meg a befektetett energiát? |
Bejelentkezés
Hirdetés |