Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Az valószínűleg valami hasonló lehetett, izgatja nekem is a fantáziám. Egy sima SE kapcsolás hajtja a végtranyókat , szekunderen fázisfordítással. Azért kell pár W-nyi teljesítmény a primer oldalon, hogy rendesen meg tudja hajtani a végeket, ha jól sejtem. Amúgy szimpatikus dizájn, a 60 -as években alkalmaztak ilyet gitár erősítőben. Korrekt méretezése ennek a trafónak engem is érdekelne, ha esetleg valakinek van ötlete hozzá, megköszönném a felvilágosítást...Zs.
Mondjuk, ebben nem látok kimenő trafót. Meghajtó, az van. A két tranzisztort nagyon pontosan be kell állítani, különben az egyencsatolt kimeneten probléma lehet. Ettől ment meg a kimenő trafó.
Amit marone látott, ilyen volt, maradjunk ennyiben. Gondolom a Guyatone volt a "másik" fórumról...A működéssel teljesen tisztában vagyok, egyszerűen érdekelne a trafó korrekt méretezése. Ez esetben hívjuk meghajtó trafónak... Zs.
Nem kell bele kimenőtrafó, megy az így is, bár jobb bele a kondis leválasztás és egy tápfesz. A meghajtó trafó primer oldalára nem kell tranyó sem, ha van egy néhány wattos erősítő, akkor az már meg tudja hajtani. Sőt, még negatív visszacsatolást is lehet csinálni, ha van még egy tekercse a meghajtótrafónak. Meghajtótrafó meg lehet valami előregyártott nyáktrafó, ha lehet találni megfelelő áttételüt, mondjuk 10...20 VA tartományban. Hátulgombolós koromban kedvelt megoldásom volt ASZ 1015-ös germánium tranyókkal... Ahhoz képest, hogy milyen egyszerű, meglepően jól szólt, mondjuk egy M8-as magnó kimenetéről. Most már persze inkább FET-tel csinálnám.
Szerintem nem is mondta pucuka, hogy ebbe kell...csak jelezte, hogy ez nem kimenő, de hagyjuk is. Ebbe a kapcsolásba nyáktrafó szerintem nem jó, mert telítődik a vas, szóval szerintem légrés nem ártana... Zs.
Nem azt mondtam, hogy nem működik. De eddíg pont a kimenőtrafós megoldásról beszélgettünk, annak előnyeiről, hátrányairól.
Ebben a formájában ha jól be van állítva, még csatoló kondi sem kell. Szerintem még nagyon visszacsatolásra sincs szükség, de ki tudja. (majd a fiatalok) A meghajtó fázisfordító meg nem igazán kritikus, és ilyen formában előny, hogy a végtranzisztorok kis impedanciáról vannak meghajtva. El tudom képzelni, hogy FET -es végekkel egészen kiváló lehet.
Épp elkezdtem írni a trafó méretezést.
Jól mondod, kell bele légrés, hiszen egyenáram folyik a primeren. Ha nem ragaszkodsz az eredeti rajzhoz, akkor meg lehet csinálni nyáktrafóval is, ha van egy néhány wattos kimenet, ami meghajtja a véget. Ha te akarod csinálni ezt a meghajtást is, akkor építesz egy néhány alkatrészes A osztályt, esetleg a kimenetre kötsz egy nagyobbacsaka elkót, hogy biztosan ne legyen DC összetevő, aztán rákötöd a meghajtótrafó primerét. A meghajtótrafó szekundre legyen 3...5 V-os, tudjon mondjuk 2...5 A-t, de még 20 Hz-et vigyen át. Tehát, ha nyáktrafó, akkor úgy számolj, hogy a fesz-idő terület 20 Hz-en is átférjen a trafón. Vagyis, mondjuk legyen 10 V ami a meghajtásból kijön, akkor méretezz egy trafót 10 V, 20 Hz-re.
Negatív visszacsatolás nélkül elég gagyi, de érdemes vele kiséletezni. Sajnos a tranyók alapvetően nem igazán lineárisak...
Viszont irdatlan teljesítményeket lehet csinálni különösebb hókusz-pókusz nélkül.
Igen, de az általad vázolt esetben egy feszültség generátoros meghajtásról beszélhetünk, míg a rajzon szereplő inkább áram generátoros, ha jól értem. Nekem szimpatikus az eredeti dizájn, a mosfetekre jómagam is gondoltam, megépíteném ezt a kapcsolást kisebb teljesítményre gitárhoz, nagyon érzékeny 4db 12" -os hangszórós ládám van itthon (>100dB/W/m), úgyhogy egészen alacsony tápfeszről, akár egy oldalasról, csatoló kondival a kimeneten...bármi érdekel. A mosfetek esetében ,ha jól sejtem, az "energia" ahhoz kell, hogy a GS kapacitást tudjam tölteni, gondolom a primer odlalon szerényebb betáplálás is elegendő. De a trafó méretezése még mindig kcisit homályos...Szóljatok, ha hülyeségeket beszélek! Zs.
Jó nektek hogy értetek a tranzisztorokhoz, én sajnos nem. Talán majd egyszer.
Pl. nem értem hogy miért kell a hangszóróval párhuzamosan az az ellenállás meg a kondenzátor ? Miért nincs közvetlenül a testre kötve a hangszóró, miért kell közé a 0.5 Ohmos ellenállás ?
Ebben a kapcsolásban, (és az összes trafós meghajtásnál) az a jó, hogy egyenáramú szempontból a bázis emitter gyakorlatilag rövidre van zárva, ezért termikusan sokkal stabilabb. A FET -es esetben, gyorsan lehet üríteni a gate kapacitást.
A 0,5R azért van, mert a hangszóró áramával arányos feszültséget visszaküldi a meghajtásra. Így a rezonanciáknál kevésbé csillapít az erősítő, mintha a kimeneti ellenállása nőne...Az ellenállás meg a kondenzátor a Zobel tag, nézz utána, ide szerintem nem is annyira létkérdés...
Értem, köszönöm! De a primer oldalon hogyan határozzak meg menetszámot? Ez ami fejtörést okoz. Olvasgattam az interstage trafókról, de nem nagyon lettem okosabb...
Pont ilyen rajzot kerestem, ahol +/- -ról megy két 2n3055. Eddig azt hittem oda csak a BDX.. megfelelője jó.
Amúgy miért kell olyan trafó a tranzisztorok meghajtásához ami sok ampert tud ?
Ha csöves végfokot akarnék hajtani trafóval, ahhoz is kellene nagyáramú szekunder ?
Az eredeti rajz is alapvetően feszültséggenerátoros meghajtású. Az, hogy folyik DC áram is, amiatt van, hogy a meghajtó fokozat egy A osztályú, az meg másképp nem működik.
Mi a probléma a trafóval? Úgy kell méretezni, mint egy hálózati trafót, csak legalább 3-szor annyi menetet tekerj fel, mert nem 50 Hz-en működik, hanem még a 20 Hz-nek is ki kell jönnie belőle. Az sem baj, ha 4...5 szörös a menetszám, mert nem illik hangfrekvenciás erősítőben a trafót nagyon meggerjeszteni, hiszen a mágnesezési görbéje a nagyobb indukcióknál már erősen nemlineáris, így a végfok torzítani fog. Ez a végfok akkor igazán jó, ha mondjuk már van egy meglevő keverőd, aminek van néhány watt teljesítménye. Különben nem érdemes vele foglalkozni, vannak egyszerűbb megoldások is, nevezzük hagyományosnak őket.
Szerintem azért, mert a végtranyók bétája nem túl nagy, így pár A kimeneti áramhoz is már legalább pár tíz mA bázisáram kell. Ezt a primer oldalon is tudnia kell az áttétellel arányosan...szerintem. Sajnos nem értek ehhez ilyen szinten, csak ugatom a kultúrát! Zs.
Ja tényleg zobel, azt ismerem.
Csak eszembe sem jutott hogy ilyet beleraknak egy erősítő kapcsolási rajzába.
Ha BJT-t használsz, vagyis bipoláris tranyót, mint pl. a 2N3055, annak kicsi az áramerősítése, tehát viszonylag sok bázisáram kell neki. Emiatt- főleg, ha mondjuk 3 db 2N 3055-öt párhuzamosan kötsz, akkor kell neki rendesen a bázisáram...
Tehát a tranzisztor kimeneti ellenállása kellően alacsony, azt mondod. Ez nagyban segít a dolgon, mert akkor valóban elegendő egy pár W-os (pl lm1875-ös erősítő) ami meghajtaná. Amúgy gitárnál nem kell 20Hz-et átvinni, 80Hz körül szokták méretezni a kimenőt, persze tudom..ez nem kimenő!
Akkor ha egy 20mA -es szekunderű trafóval oldanám meg, akkor leégne a meghajtótrafó ?
Nem értem.. Maradok az IC-nél azt hiszem. Pedig vannak jó kis bontott Motorola, Tungsram 2n3055-jeim, el akartam használni párat. (Vagy nekiállok tranzisztort tanulni.) A hozzászólás módosítva: Márc 3, 2013
Na jó, de én már hallottam baszusgitárról is... vagy az is csak 80 Hz-nél indul? Lehet 80 Hz-től is, de valamit kell csinálni, hogy ne is akarjon az LM ic kisebb frekit kiadni, mert nem jó, ha a meghajtó trafó betelít. Ezért inkább célszerűbb túlméretezni, bipoláris tranyóknál ez nem probléma. FET-nél már nem vagyok biztos benne, mert a meghajtótrafónak komoly szórási induktivitása lesz, ami a FET totál gate töltésével egy rezgőkört alkot, aztán akármi történhet. Alkalmasint azért megnézem szimulátorban.
Még egy kérdés:
A belinkelt rajzon hány wattos erősítő látható ? A hozzászólás módosítva: Márc 3, 2013
Amit én csatoltam: kiszámolhatod kb a tápfeszültségből és terhelő impedanciából, 30-40W effektív körül lehet kb. szerintem. Zs.
De azért nem egy üzembiztos szerkezet, ugyanis a tápfesz túl magas a 2N3055-nek.
Persze, ezek annak idején döglöttek is keményen. Elég hitvány hűtésük is volt, "hőmegfutottak", a kimeneti rövid zárat sem bírták, stb, ebben a formában tényleg szerintem inkább csak érdekességnek jó...de engem érdekel, már számolgatok is egy pár W-os koncepciót 16Ohmra és kipróbálom, egy oldalas tápról, kondenzátoros kicsatolással...érdekel a dolog kísérlet szinten. Zs.
Hány ohmosak a hangszóróid?
A ládában 4db 16Ohmos van sor-párhuzamban, tehát a szumma 16Ohm, de van lehetőség 4Ohmos kapcsolásra is (mind párhuzamban), de úgy gondolom inkább a 16Ohmot preferálnám, hogy kisebb kimeneti áram kelljen, így a végtranyók meghajtás igénye is kisebb lehet...Zs.
Ez igaz, de az a baj, hogy akkor a nagyobb teljesítményekre nagyfesz tranyó kell, ami már nem egyszerű, meg drága. Jó lenne a 2 N 3055, 4 ohmra, 55 V tápfesszel. Ezzel lehet csinálni 70...80 w-ot, ha meg hídba van kötve (mert olyat is lehet, csak kell még két tekercs a meghajtótrafóra ) akkor bő 300-at. Ez a 100dB-s hangszórókkal már nagyjából mindenhova elég, brutálisan fog szólni... és ez még mindig nagyon egyszerű, ha egybeépíted a hangfallal, akkor a kimeneti zárlatnak is kicsi az esélye, vagyis még áramkorlátozás sem kell bele. Tápegység persze kell, ami azért nem olyan egyszerű...
A fázisfordítót meg úgy kell számítani mint egy kimenőtrafót, csak a végfokok bemeneti impedanciája pár száz ohm, ezt kell terhelésnek kétszer venni. De ha megkérjük katt -ot szerintem kibűvészkedi egy szimulátorban, és akkor nem kell számolni.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |