Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Nekem pont egy ilyesmi kapcsolás kellene csak 8 Ohmos hangszóróra.
Szerinted ha megcsinálnám +/- 21 V -al , és csöves fázisfordító hajtaná meg a végtranyókat akkor nem lenne sok egy 15W -os hangszórónak ? 10-130 -as bétájú tranzisztoraim vannak, igaz a 130 -asok újak (ST, de gondolom hamisak). A bontott régieknél talán 70 -es bétájú a legnagyobb. Szóval tudnék bele kis bétájút is rakni, ha azzal megoldható lenne hogy nem égeti le a hangszórót.
Igen, emiatt hoztam fel a kimenőtrafó terminológiát ebben a konkrét esetben az elején...
katt ötlete alapján, hidalva egész jó is lehet.
A meghajtótrafót a tranyók bázisárama alapján meg a feszültségek alapján kell számítani. De szerintem, a csövesekben is így kell... nincsenek csodák, az, hogy te impedanciákról beszélsz, az visszavezethető áramra és feszültségre. Akkor meg már olyan, mint egy közönséges trafó, aminek vannak kiinduló paraméterei. A szimulátor nem ehhez kell, hanem ahhoz, hogy megnézzem, mit csinál ez az elrendezés MOSFET-tel. Az mégiscsak olcsóbb, nincs másodlagos letörés, stb.
Első körben kicsiben építeném meg - szokásom, hogy lássam van-e értelme a befektetett energiának, van-e értelme tovább foglalkozni a dologgal - 24V tápra gondoltam egy oldalasan, kicsatoló kondival, így talán elérhető közelségbe kerül 4-5Wrms 16 Ohm-ra. Innen már meg fogom tudni ítélni, hogy jó-e az irány. A trafóra tekert drót meg majd maximum jó lesz szőlőt kötözni! Aztán majd lehet tovább lépni! Akkor azt mondjátok, hogy inkább bipoláris tranyóval kéne, mint mosfettel? Zs.
Ha mindenáron ki akarod próbálni kicsiben, akkor jó a 24 V. Fogod látni a működést, meghallgathatod és el fogsz csodálkozni, hogy milyen jól szól. Kicsatoló kondit tegyél, akkor kisebb a valószínűsége, hogy meghal a hangszóró... de először mindenképpen műterhelést tegyél rá, aztán szkóp, stb.
A későbbiekben, hogy BJT, vagy FET, egy kicsit várj, míg megnézem szimulátorban... remélem, a FET jobb lesz, de legalábbis olcsóbb és megbízhatóbb.
Egyszerű módon igen, csak azért beszélek impedanciáról, (mert végül is az) hogy ha nem így mondom, valaki még beleköt. Csövesekben is így kell valóban, semmi extra, csak az impedanciák mások. A meghajtó primerjének impedanciájának jóval nagyobbnak kell lennie a választott alsó határfrekvencián, mint az áttranszformált terhelő ellenállás, csak itt az a végfokozat bemenő impedanciája.
A csöves fázisfordító nem tudom milyen, de nem hiszem, hogy ide jó lenne. Kénytelen leszel tekerni egy trafót...
Impedanciák, ez rendben van, de az nem tartalmazza azt, hogy mekkora is lesz az indukció a trafóban? Nagyon szép egy csöves elrendezés, de trafóméretezést még csak elvétve láttam... pedig, ha így nézem, minden egy kaptafára készül... az elvek ugyanazok, nem is lehetnek mások. Egy csöves trafó is ugyanúgy működik mint egy oszloptrafó az utca végében. Trafó és kész... legfeljebb az elvárások mások, de az elv ugyanaz.
Nem az első- saját fejlesztésű gitár erősítőt csinálom már, úgy kb 10 éve ezzel kelek és fekszek! Villamosmérnök és elektrotechnikus a végzettségem, menni fog szerintem a dolog, nagyon köszönöm, hogy világosabbá tettétek számomra ezeket a dolgokat! Pár éve, ha jól emlékszem szimuláltam mosfettel TINA-ban, akkor a ráccsal sorba kötöttem induktivitást, soros ellenállást, mint a tekercs réz ellenállása, és nem tapasztaltam egy 1kHz négyszög átvitelben semmi tragikusat (persze csak így rémlik). De akkor nem volt meg az elszántság...most meg kifejezetten érdekelne a dolog. Zs.
Én meg D-classról álmodozom...
Na, akkor most egy kicsit komolyabban lehet nekiállni... majd csatolom a szimulációs fájlokat, bár én Multisimet használok, de az eredményeket fogod látni. Nagyon beszédesek tudnak lenni... A hozzászólás módosítva: Márc 3, 2013
Kíváncsian várom, nagyon köszönöm előre is! Zs.
Rátapintottál a lényegre, de ez már a kimenőtrafós topikban tárgyalandó. A különbség a hálózati és a kimenő, fázisfordító trafó között, hogy a maximális indukciót nem lehet, érdemes kihasználni. A vas B/H görbéje nem lineáris, olyan elnyújtott, de S alakú. A kivezérléssel az S középső, lineárisnak tekinthető szakaszán kell maradni, hogy minél kisebb járulékos torzítást okozzon. Hálózati trafóknál csak a veszteségek szabnak határt.
Ez így van, de a transzformátornál ez csak a kivitelre vonatkozik. A csöves, vagy hangfrekis trafót úgy kell megcsinálni, hogy a lineárisabb szakaszon működjön. De ez nem az elve, ez csak egy elvárt kivitel, vagy minőségi jellemző, vagy akárminek lehet nevezni. A lényege, hogy a méretezésnél nagyon jól figyelembe lehet venni.
De azért van egy dropp is a trafóknál, ami azért nagyon lényeges... meg szórási induktivitás, meg kapacitás a tekercsek között... azért egy erőátviteli trafó sem egyszerű. A hozzászólás módosítva: Márc 3, 2013
Egyes gitárerősítőknél (nem mindnél) ,akár tervezési koncepció is, hogy a vas telítésbe menjen, simán 1-1,5T indukciót is megengednek sima, semmilyen extra (nem Waasner, vagy akármi "prémium" ) lemezelt E-I vasra. Egy ENGL gyártmányú 50w-os erősítőben olyan kis trafót találtunk, hogy én szégyelltem magam a gyártó helyében, aztán bele gondoltunk, hogy igen, ez a hangzás része...Szóval minden felhasználás függő, persze aláírom, hogy a normál üzemmód inkább az általad említett régión belül tartás. Zs.
A hozzászólás módosítva: Márc 3, 2013
Jól van az a lényeg! Csak így tovább ifjú Titán!
Ez érdekes. Valahol olvastam, hogy ez adja a gitárerősítők "dögös" hangzását. Nem értek hozzá, legfeljebb hallgatni szeretem. De valahol ezen a fórumon mintha láttam volna ilyen gitárhangzás szimulátort is.
Látom, azért már nem vagy annyira elkenődve...
Hogyan, s mivel kapcsolatban?
Nézd. Szerintem mindegy, hogy egy gitárerősítőben hol van a torzító. Persze, szép gömbölyűre megvágod alul, fellül, a jelentős másodfokú torzítás igen kellemes hangzást ad. lehet trafóval, de lehet két egymás után következő fokozattal, lehet germánium diódákkal lehet més sok más módon, a torzítás jellegének függvényében más más hangérzetet fog kelteni.
Kapcsi táp, pwm erölködő... vagy rosszul emlékszem?
Hát igen, azokban a témakörökben -hiába nagyon érdekel- alig értem, és nem tudom felfogni a működésüket.
A másodfokú alatt a páros felharmónikusokat érted? Mert szerintem a trafó telítésbe konyulása miatt nem keletkezhet páros felharmónikus, csak páratlan, miután a trafó szimmetrikusan fog konyulni. Tehát, nem oktáv távolságra lesznek a felharmónikusok, bár nem tudom megítélni, hogy ez baj e.
A másik, hogy ez a konyulás erősen kivezérlésfüggő. Tehát, ha kicsi a kivezérlés, akkor az indukció is kicsi a vasmagban, tehát kicsi a torzítás is. Ahogy nő a hangerő, úgy nő az indukció, aztán egyszercsak a torzítás is. Gondolom, egy jó gitárosnak ezt nagyon jól kell éreznie, hogy ezt a hatást ki tudja használni.
Nyugi... fog az is menni... nem ördöngősség.
Igen, a másodfokú átviteli görbe, páros harmonikusokat produkál, akár hol is van az erősítő láncban. A trafó konyulása miatt pont páros harmonikusok fognak keletkezni, nem a szimmetria miatt, hanem a konyulás miatt, nem "harap", tehát nem éles a vágás. Minél élesebb a vágás, annál több, és nagyobb amplitúdójúak a páratlan harmonikusok. Hasonlíts össze füllel egy négyszög, és egy háromszög jelet. Egy gyors felfutású négyszögben sokkal több és nagyobb amplitúdójú páratlan harmonikus van, nem is mondható kellemesnek. Ezek keveréke befolyásolja a hangzást. Az meg hogy hol vág egy trafó csak erősítés kérdése, pontosabban az erősítő szintezésének kérdése, meg természetesen a trafó kiviteléé is.
De én sem vagyok zenész. A hozzászólás módosítva: Márc 3, 2013
Na, emiatt mondom, nem páros felharmónikusok termelődnek, hanem páratlanok. Ha a jel pozitív felét rátolod a negatív felére, vagyis egymásnak tükörképei, akkor nem termelnek páros felharmónikust. ( Nézz meg egy Fourier analízist ) Emiatt nincs a négyszögjelnek sem páros felharmónikusa. Miután a trafó is nagyjából szimmetrikusan telít, ezért az sem fog páros felharmónikusokat termelni.
Nyilván a négyszögjelnek magasabb a felharmónikustartalma, mint a háromszögjelé. Még ránézésre is jobban hasonlít a háromszög a szinuszra, mint a négyszög. Ebből eredően sokkal több magas hangot lehet hallani a négyszögnél.
Ha vágna mint az olló, mint a négyszögnél, igazad lenne. De pont az a lényeg, hogy nem vág, csak többé kevésbé megnyomorítja a színusz alját, tetejét, szimmetrikusan. Ha megnézed a gerjesztési görbét, a végei sohasem lesznek vízszintesek. (a urel relatív permeabilitás sohasem lesz nulla, csak jelentősen lecsökken.)
Én nem ezt vitatom, hanem a páros felharmónikusokat...
Az olyan jelekben magas a páratlan harmónikus tartalom, amelyekben éles felfutások, törések vannak. (Fouruer analízis) De nézz meg egy spektrumot, ha van a szimulátorodban. Az asszimetria legfőképp az első (egyenkomponens) tag értékét befolyásolja, persze némileg a páratlanok is előkerülnek.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |