Hali!

Bár látom, már proli007 felhívta rá a figyelmed,:

azért én is kiemelném neked!
Ha meg akarunk győződni a töltő működéséről, használjunk egy 12V-os izzót!
Annakidején, amikor még foglalkoztam ilyenekkel, az esetek 90%-ában ez volt a hiba forrása.
Ha nem akarsz gyakran szerelőhöz menni vele, ne szikráztasd!
Mellesleg a diódás is kifogástalanul használható, ha az ember betartja ezt az alapvető szabályt.
Ami pedig a patkolást illeti, valóban meg kell fogadni proli007 tanácsát!
Üdv.
Ja, és még egy jó tanács: Előbb csatlakoztassuk a töltő vezezékeit az aksi megfelelő pontjaihoz, és csak utánna kapcsoljuk be a töltőt! (így elkerülhető, hogy véletlenül összeérintjük a + - csatlakozókat, s ezzel megóvjuk az egyenirányítót, ill. a biztit is.)

Eszembe se jutott hogy a szikráztatástól is bedögölhet...
Az akksira meg még sose tettem fordítva, de viszont mindig elősször a töltőt dugtam be, szikráztattam és utánna tettem rá az akksira. Idáig mindig max az akksi durrant el, a töltőm idáig bírta.
Ja és olyat is tud hogy az akksit rendesen feltölti 12V-ra, többre nem, aztán másnap már csak 11V van benne és csökken. Vagyis ez a váltó-egyen vegyesen az akksinak káros vagy nyugottan tölthetek így is csak pl egy hétig kell rajtahagyni hogy rendesen fel is töltse?
Ja amúgy a szerzett szelénemen semmiféle csillagra hasonlító dolog nincs.

Nos, ha a Vaterán keresel "szelén egyenirányító" címszó alatt, láthatsz eladó szelénoszlopot. Bár ez egy háromfázisú kétutas egyenirányító. A három sárga vezeték a váltó, a kék a negatív, a piros a pozitív kivezetése.
Neked ebből elég a négy lapos 10x10cm-es is. A három alsó kép közül a felsőn, sajnos a negatív kivezetés látszik, ezért itt csak az alumínium lap van. Az említett "csillag", a lemez másik szelénes oldalán lenne látható. Ez nem más, mint egy rugalmas alátét, négy-öt sugár irányú hasítékkal. (Pont a rugalmassága miatt) Ez érintkezik a szelén réteggel az egyik oldalon, míg a másik oldalán érintkezik egy nagy forrfülre hasonlító (az is) kivezetéssel. Persze az egész le van festve szürkére. Tulajdonképpen akkor lenne jól látható, ha szétszednéd.(nem ajánlom) Ha a Te szeléned nem erre a képre hasonlít, akkor az nem is szelén!

A többi kérdésedre:
1.) Az akkumulátort illikegyenárammal tölteni.(Ez általában lüktető, de nem törvényszerű)
2.) Létezik egyen-váltó töltés is, de ez rekombináló töltés és főleg telepek felélesztésére hsználják, ill. nikkel-kadmium elemek töltés közbeni depolarizációjához. Itt nem ajánlott.
3.) Ha az aksid 12V-ra feltöltődik, és ezután 11V-ra csökken, akkor az biztos hibás. (11V már az akkumulátor kisütött feszültsége)

Csak a tisztánlátás végett.:
1.) Az akkumulátoron általában két adat szerepel. pld 12V 100Ah. A feszültség az akkumulátor névleges feszültsége. A másik adat a kapacitása. (Amperórában, jele a C)
2.) A kapacitás C20 terhelés alatt adják meg. Ez azt a terhelő áramot jelentené, mikor az aksi 20 óra alatt merülne ki. (Itt ez most C/20, azaz 5A lenne)
3.) Elvileg 100A áramot egy órán keresztül tudna szolgáltatni. (persze tönkremenne, ilyen nagy áramot csak indítás idejére visel el az aksi!) 10A-t 10órán, 1A-t 100 órán keresztül, és így tovább.
4.) Ha az akkumulátort töltjük, a 100Ah töltést minimálisan be kell tölteni, hogy kivehessük belőle. Mit jelent ez: Pld. hogy 10A árammal, legalább 10 órát tölteni kell. Tekintettel arra, hogy az akkumulátornak nem 100% a hatásfoka, hosszabb ideig kell tölteni. (kb. 120..140%-ot)
5.) Tehát ha mi 4A-rel töltenénk az aksit, akkor minimum 30órát kell töltenünk. (4A*30h=120Ah)
6.) Normál töltés mellett, a töltőáram, C/10 vagy C/20 értékű. (Példánkban ez 10, vagy 5A)
7.) Tölteni kisebb árammal is lehet, csak akkor az idő nagyon hosszú lesz. A C/100 alatti töltőáramot csepptöltésnek hívják. (Csak az önkisülési áramot pótolja)
8.) A töltési szintet a kapocsfeszültség mérésével ellenőrizzük. (Az előbbi töltési megállapítások, a teljesen lemerült aksira vonatkoznak)

Értékei: (12V-os új savas aksira vonatkoztatva)
11V = Kimerült aksi (terhelve)
12V = aksi névleges feszültsége
12.5V = feltöltött aksi (vagy legalábbis nem kisütött)
13,8V = Akkumulátor pufferüzem (Az aksi folyamatosan a töltőn van)
14,2V = Vízbontási határ (Ez felett intenzív gázképződés van, gk-ban eddig töltik.)
14,7V = Feltöltött aksi (töltésáram alatt)
Töltés befelyezése után, visszaáll a feszültség 12,5..12,7V-ra.

A feszültség értékek nem szentírások. Függ az aksi típusától, a savsűrűségtől, a hőmérsékletétől, stb.

Egy akkumulátoros könyvben, az aksit akkor tekintik feltöltöttnek, mikor a savszint, az utolsó két órában már nem nő. (ilyenkor a sav sűrűsége általában 1,28 de 20°C-ra vonatkozik)

Ennek ellenére az egyszerűség kedvéért, mi a feszt vesszük figyelembe, és a töltőáramot 14,2V felett csökkentjük kb. a harmadára, (egyszerű töltőnél általában magától csökken, mert kissebb a feszültség különbség a töltö és az aksi között)majd 14,7Vnál pedig leállítjuk. 40°C savhőfok felett, csökkentjük a töltőáramot.

Mára ennyi elég! :yes: Remélem kapisgálsz már valamit!

üdv.: proli007

Igen, ezt sok embertől hallottam már!

Az jó, hogy nem fordítva tetted, de azért írtam, hogy előbb az aksira, mert ha már rajta van, akkor már nem fog tudni összeérni amikor bekapcsolod, vagyis nem fogod véletlenül se rövidrezárni. (szikráztatni )

A váltó tulajdonképpen nem váltó, hanem lüktető egyen. (feltéve, ha nem a dióda zárlata miatt van)
Hogy ez hogy is van, arra nem térnék ki, a lényeg, hogy 1 dióda alkalmazása esetén ez a lüktetés nagyobb, míg 4 dióda, azaz Dióda-híd esetén kisebb.
Vannak töltők, ahol csak 1 diódát használnak, de én személy szerint biztosabbnak tartom a 4-et.
A szelén egyenírányítós, ha emlékeim nem csalnak tul.képp. az 1 diódásnak felel meg, legalábbis amivel én találkoztam. (de mondom, erre már nem nagyon emlékszem)
Összefoglalva az eddigieket, azért jó lenne meggyőződni róla, hogy az egyenirányítás rendben van-e?
Ha igen, nyugodtan használhatod, de egy diódahíd azért biztosabb megoldás lenne.
Ja és ha tudnál 1 képet felrakni arról a szelénről, ill a töltőről, akkor biztos tudnánk segíteni a bekötésében.
Igaz proli007?
(megspórolhatnád a szerelőt)

Megelőztél, de én is köszönöm a kimerítő választ!

Nagyon köszönöm a hosszú és érthető válaszokat!
Megjavult a töltőm! Újra szétszedtem és észrevettem hogy bizony egy vezeték le van olvadva benne ami a szeléntől a biztosítékig megy. Visszaforrasztottam és tökéletesen működik. DDDDDDD

Amúgy szintentartó töltőnek lehetne használni egy állandóan rákötött 900mA-es 13,8V-os szkenner tápegységet az akkura? Vagy ha azt rákötném ki is pukkanna?

Vagy gyorstöltéshez egy akár 15A-ert is leadó számítógép tápegységet?

Nos, örülök, hogy működik a töltőd, de remélem az ellenőrző méréseket azért elvégezted rajta.
Hogy most más értékeket mérsz-e. És szépen felírod, ha jó, és később esetleges hibakeresésnél már lesz tapasztalatod. (Mert ez a legfontosabb. Tudás+tapasztalat=gyakorlat)

- A szintentartó (pufferüzem) töltésnek azért az akku nem örül. Mert nincs teljesen feltöltve. Néha ugyanis szükséges, a töltés-kisütés, az elszulfátosodás miatt.
De nem lehetetlen. Ha egy tápegységre az van ráírva, hogy 13,5..13,8V akkor az gyanús, hogy eleve pufferüzemre készült. De ha csak úgy éppen ennyit ad le, hát az nem biztosíték rá, hogy jó lesz. (de, a puding próbája az evés!)
A szintentartó töltésnél a töltőnek több energiát kell betölteni, mint amit kiveszünk belőle, hogy az akku ne merüljön ki. Vagy több időt kell a töltésre szánni. (Terhelni az akkut, csak időszakosan lehet, igaz akkor nagy árammal)
A szintentartó töltést, a szünetmentes ellátáshoz találták ki. Vagy pld. egy adó-vevőben, ahol csak néha beszélsz és akkor van nagy áram, viszont nem kell akkora tápot készíteni, ami az adást is ellátja.

- A tőltőben, mindenképpen illik lenni áramkorlátnak, mert az akkumlátor kis belsőellenállása miatt, a töltőáram bármely értéket is felvehet. (Ezzek látszólag ellenmondásban vannak az egyszerű gyári töltők, de ott úgy méretezik és készítik a trafót, hogy az bizonyos tartományban ellássa ezt a feladatot.)

- A tápegységeket általában nem méretezik arra az állapotra, hogy az áramkorlát tartósan üzemeljen. (kivétel a "labortápok") Tulajdonképpen, csak meghibásodás esetén, illetve a bekapcsolás pillanatában működik benne a korlát. ( amíg a nagy kondik fel nem töltődnek) Azután, hogy túléli-e a zárlatot, az majd kiderül.

- A PC táp első ránézésre jó, de nem korrekt bennük az áramkorlátozás. (Általában csak össze-vissza krepegnek, és túlmelegednek) Másik problémája a több kimeneti feszültség, mert úgy vannak tervezve, hogy mind terhelve legyenek a ráírt értkhatáron belül.
Én már készítettem kidobott PC tápból (200W) töltőt, de a ráírt 8A helyett, csak 4A-rel tudtam normálisan üzemeltetni. (megjegyzem, az is elegendő)
(Persze a trafók áttekerése nélkül.) A PC 12V-ja helyett, itt 15V-ra van szükség, ami ugye kb. 25%-os emelés! Az áramkorlátot, és a védelmet is átalakítottam, de ezt a Te gyakorlatoddal még nem tudod elkészíteni.

üdv:proli007

Ez az 1 dióda - 4dióda, megfogalazás nem túl szakmai.
(elég diplomatikus voltam?)

Javaslom helyette, hogy a Google-ban nézz rá, az egyutas és kétutas egyenirányítókra. Akkor biztosan kiokosodsz a diódák között. (mert van két diódás kétutas is, és az sem rosszab, sőt néha jobb is)
Az egyutas egyenirányítást, ha lehet kerülni kell, mert a trafó nem fog neki örülni. (Normál hálózatiról van szó)
Javaslatom, lift-nek is szól!

Amúgy: Igaz titi!

Tudom, hogy nem szakmai, nem is az volt a célom!
Egyébként képben vagyok, csak azért ilyen egyszerűen fogalmaztam, hogy egy laikus is megértse.
Tudom mi a különbség az 1, a 2 utas, ill a graetz-hidas egyenirányítás között.

OK!

Vettem a lapot, de az a véleményem, hogyha az ember énekelni tanul, akkor ne rosszul tanulja meg a nótát, mert később nehéz leszokni rőla.

üdv.: proli007

Ajjaj! Megjavult a töltőm, kipurcant az akksim....
Már napok óta töltöttem 4A-rel, most mikor levettem a töltőt a 100Ah akksiról akkor pár óra után visszaesett a fesz 10.50V-ra. Ez egy v.világítás akksi lenne, egy éve nem volt kimerítve, eddig tartotta is a 12V-ot, de egy áramszünet után lemerült és a csodatöltővel (egy kis váltó-egyen vegyessel) töltöttem most meg már a megjavult töltővel.
Akkor az akksim teljesen döglött lett vagy töltsem még egy hétig és jó lesz??
Van valami regenerálási mód az akksira? Csak annyi kellene hogy tartsa az áramot hogy áramszünetkor a 40W-os izzóval tudjak világítani.
Már az összes cellában pezsgett a sav kivéve a negatív pólusnál az utolsónál így gondoltam hogy feltöltődött pláne ha 14V-ot bőven is lehetett mérni töltés közben.
Egyik percről a másikra így kipurcanhat egy akksi??
Vagy a váltóáram nem tetszett neki?
Na most újra felraktam tölteni hátha....

A sav nem hiszem, hogy pezsgett. Ami valószínű, az az, hogy vízbontásba kezdtél, sajnos az akukat néha ki kell sütni, és újra feltölteni. Különben egy vegyi folyamat nagyon előrehalad (ha jól emlékszem elszulfátosodik).
Mivel vízbontást csináltál az akuban, ezért a víz egy része elpárolgott.
Javaslatom:
-Pótold a vizet, általában van egy jelzés, hogy meddig, de elfogadott szabály, hogy a lemezek felett 1cm folyadék legyen.
-Várj egy kis ideig, (az újratölthető(1.2V) elemek nem birják, ha rögtön használat után akarod tölteni, nem vesznek fel áramot, elektront)
-Próbáld egy párszor lassan feltölteni, és kisütni az akut, hátha segít.
-És nagyon reménykedj, mert az akuk nagyon érzékenyek.

Nekem volt, hogy az aku egyik cellájában rosz volt a savsürűség (valószínüleg még gyárilag), és pár (3-4) év után beadta az unalmast. Nem birta a gyújtást, felfort abban a bizonyos cellában a folyadék.

Üdv. Tobi

lift

Ha intenzív a pezsgés, akkor nem tartottad be, hogy C/10-nél nagyobb árammal és 14,4V-nál nagyobb feszültséggel nem illik tölteni ( IU karakterisztika). Az intenzív gázképződés nem sok jót jelent töltés közben

Töltsd fel ioncserélt vízzel és csináld amit KTobi javasolt......meg persze reménykedj

Kössz a pontosítást!
Elfelejtettem odaírni, hogy desztilált vízet töltsél bele.
Ez akunál normális, (hogy én erre nem gondoltam ).

A jelenséget csak pezsgésnek írtam de viszont ha nyitvahagytam a kupakot akkor egy-két csepp ki is repült az akksi szélére a cellából. Szóval úgy ahogy mondtátok a vízbontást elértem.
A 100Ah akksit egy max 4A-os töltővel töltöttem tehát biztos nem túl nagy árammal és 14V-nál nem is ad többet tehát nem a töltéssel hanem az akksival van gond.
A savszint is megfelelő mert bőven a cellák fölött van bár igaz hogy nem mindegyik cellában ugyanannyi de ez sem okozhatja a problémát. Tehát szerintem még utántölteni sem kell.
A szulfátosodást hogyan lehet visszacsinálni?
Fel kell rázni?
De a cellák elég görbültek, hullámosak benne de már így kaptam.

Most is néztem egy éjszakai töltés után hogy töltés közben 14V és mikor leveszem nem kell egy perc se és lecsökken a fesz 11,40V-ra pillanatok alatt és onnan meg lassabban de biztosan még csökken de hogy meddig azt majd este tudom megmondani. Addig vissza se teszem a töltőre, kíváncsi leszek hogy hol áll meg.

Akkor lehet, hogy fenékzárlatos. A kihulló anyag rövidrezárta a lemezek alját. A pezsgés meg a képződő hő miatti forrás és nem elektrolízis. Szerintem az akku. kuka.....

Hát az akuk elégé el letek bonyolítva, a nagy kapacitás végett:
Fogsz két darab ólmot, egy saválló edényt, egy kis kénsavoldat, bele az ólmot, és meg van oldva.

A lemezek gyártás során nagyon vékonyra kinyújtják, de még ki is lyugassák őket, minnél nagyobb felületért.

Egy rossz akut szó szerint kiheréltem, nekiáltam, és szédsedtem darabokra.
A következtetések:
-Öreg aku volt, a sav jó koszos, tehát az alján volt lerekodás
-A lemezek töredezettek, tehát mint a winyóval úgy kellene vele bánni, csak simogatni, megütni, vagy rendesen letenni nem volna szabad, de a winyó egy árnyalattal könnyebb
-A sav rendeszen megette a lemezt, iszapp volt a lemezekk között

Tehát a gyátri elvek:
-Minél gyorsabban, olcsóban, kevés munkával lergyártani
-Nagy profit, és minéll töbet eladni, akármit az emberekre rásózni, hogy ez mennyi mindenre jó
=>
Az ipari gyártás következménye:
-Az élettartam jelentősen csöken
-A minöség nincs meg
-Mindenre nagyon érzékeny
-És ami mindenre jó az végül semmire sem

Érdekes volna lemérni az aku ellenálását, valószínüleg rövidzár. Sajnos ezt direktben nem lehet lemérni, de valahogy ki lehet számolni.
Az ellenálásmérőkre fesz (akut) kapcsolni szigorúan tilos!

Amiket leírtál az érdekes...de legközelebb megtennéd, hogy kicsit érthetőbben írsz?
Nem találtam olyan sort amiben legalább 2-3 hiba nem lett volna.

- A lemezek ma a komoly gyártóknál un. expandált lemezek a felület növelése érdekében.
- A lemezek egy tasakban vannak ( tasakszeparátor) ami megakadályozza az anyag kihullását és ezzel a fenékzárlatot.
- Igen gyakran felitatják a savat egy speciális üvegszövetben , ekkor ha sérül a burkolat sem folyik ki a sav.
- Labirinttömítést használva megakadályozzák a gőzök távozását ezáltal nem fogy a víz.
- Gázrekombinációs technológiával a töltés során elbontott vizet is visszanyerik.

Igenis vannak gyártók pl Exxide amelyek odafigyelnek a minőségre és komoly fejlesztéseket , kutatásokat folytatnak. Csak ezek az akkumulátorok drágák, bár az ár/érték arányuk jobb mint olcsó társaiké. Nálunk sokan csak az árat nézik, majd reklamálnak. Tudomásul kéne venni, hogy a vásárláskor egy döntést hozol amelynek a következményét pl. az élettartamban fizeted.

Sokan pl. a Midtronics gyárt akkutesztereket elérhető áron. Ezekkel hamar ki lehet szűrni az elszulfátosodott vagy zárlatos akkumulátorokat. A komoly szulfátoldók drágák otthonra nem éri meg, de nagyon jó hatásfokkal lehet az akkumulátort regenerálni vele és újszerű állapotba hozni. A szulfátosodást elősegíti a nem megfelelő töltő és a nem megfelelő használat.

Üdv.

Amik minősegesek nehezebben beszerezhetők, sajnos a "kínai" van kínálva minden felé.
Vannak lelkiismertes gyártók is, de kevésbé ismertek.

Hali!

Már korábbi levelednél is gyanus volt, hogy az aksinak vége. Mikor rossz volt a töltő, azt írtad, hogy töltés alatt 12V-volt és levéve a töltőről, visszaesett, 11V-ra.(vagy ilyesmi) Hát ez már előre vetette a döglést.

Sajnos a mai aksikon már nincsenek kivezetve a cellák, így "cellaszintű" töltést, vagy vizsgálatot-javítást sem lehet rajtuk végezni. Pedig a cellák kapacitása idővel szétmászik, tölteni v. kisütni viszont csak sorosan lehet őket. Egy vizsgálat marad, a savsűrűség mérése és beállítása töltés után, 1,28-ra.(20°C) Lehet kapni két félét, de csak a pumpás falysúlymérős elérhető árú. (Jobb aksira költeni a kis pénzt) Ezzel azért lehet tájékozódni a cella állapotáról.

Ha a különböző kapacitású cellákat töltjük, a kiskapacitásúak már túltöltésre kerülnek. Kisütéskor a kis kapacitású cella előbb merül ki, majd fordított polaritással töltik, a jó cellák. Ez általában az aksi halálához vezet. (tipikus jelenet, hogy a "jó" aksin kisterhelést felejtünk, pld. GK ajtó nyitva marad) Az aksi mélykisülésbe megy át, és vége.

Az aksik egyik hibája, az iszaposodás, de a cellák közötti szigetelés romlása sem ritka.
Az aksi vízbontási feszültsége 14,2V, de a megadott kritériumok mellett. Öreg aksi szélsősges esetében, ez akár 13,5V-ra is csökkenhet. Töltés közben a hőfokot is kellene figyelni. 140% C feletti töltés általában halálhoz vezet.
Ha a cellák nem egyformán viselkednek, az már több mint gyanús. A görbült lemezek, a túlhajtás jelei.

(Jó aksit nem dob ki senki, neked legfeljebb az a megfelelő, ha az indítási árama már alacsony, de még nincs magas önkisülési árama.)

Kb. ennyit szerettem volna hozzáfűzni utólag a témához.

Üdv!
Hoztak nekem egy akksi töltőt, azt mondták, hogy büdös volt miután bekapcsolták és nem működött. Volt is egy kondi ami púpos volt azt ki is cseréltem, de továbbra sem működik! Ja és a biztosíték is elvolt szállva (2A) azt is kicseréltem, de még most se működik!

5letekből kifogytam, valaki tudna segíteni?

Ez kapcsolóüzemű. Kapcsoló FET - et vagy Bipoláris Tranyót ellenőrizd. A diódát a szekunder oldalon és a graetz-et a primeren nézd meg. Optocsatolót szintén. Ezt nemigen fogod megúszni ilyen ránézek és amin látszik valami cserélgetem típusú javítással. Mérni kellene!

A tranyókat megmértem és azok jók, bocsánat azt elfelejtettem írni... A graetz -et hogyan tudnám kimérni? (szkópom nincs mellékesen)

Sima diódákból áll csak egybe tokozzák. Kiforrasztod és multiméterrel végigméred. Jó lenne látni a jelalakot a kapcsolóelem Gate/Bázis - án. Ha nincs szkópod, akkor végig tudod nézni a passzív elemeket és ha azok renben vannak félvezetőcserék ha ez sem segít vezérlő IC és opto csere. Milyen vezérlő is van benne?

Kiforrasztani sem kell, ha van egy tápegységed.
Ráadsz 12..24V feszültséget a 230V helyett és méred a nagy kondin a feszültséget. (Egy 1kohm-os elleállást forrassz a kondira ideiglenesen terhelésnek.) Akármilyen polaritással teszed a tápot a 230-as csatira a kondin mindig táp-1,4V feszültséget kellene mérni. Ha ez igaz és zárlat sincsen, jó a greatz.

Az ellenállást ne feledd levenni, és vigyázz, mert ha a táp nem megy, a nagykondiban kihúzva is villany lehet!!!

Célszerű a töltő élesztését egy 100W-os izzón keresztül végezni és ha már megy akkor kiiktatni. Túláram esetén nincs égés. (kivét az izzótt )

üdv! proli007

ami benne volt összes diódát végig mértem és jók, ugyan ez a tranyókkal is, a graetz is jó (asszem, azt azért még 1* megnézem), a kondikat nem lehet valahogyan kimérni? Vagy talán valamelyik SMD IC adta meg magát a lemez alján?

proli007: köszi az infót holnap majd kipróbálom!

A kis kondikkal nem érdemes vacakolni, azt kicseréled és sanyi! A nagy kondit meg megnézheted parasztosan is. Egy ohm mérőt ráraksz (előtte kisütöd) és megfigyeled mennyi idő alatt töltődik fel. (mikor lesz "végtelen" az ellenállása) Majd össze hasonlítod egy másik ugyan olyan kapacitású, de jó kondival. (ennek feszültsége lehet kisebb is) Durva hibát ki lehet szűrni.
Ja, analóg műszerrel mutatványosabb a dolog, mert a digidokiról nehéz változásokat leolvasni.

De még mindig nem árultad el, hogy milyen vezérlő és végtranyó van benne. Pedig Dudus is kérdezte.

üdv! proli007

úú bakker... bocsánat ezt elnéztem...
Gondolom az a vezérlő tranyó amit bekarikáztam pirossal(szóljatok ha nem!)?! Mert ha az akkor annak a típusa: MIP0224SY (JAPAN)
A másik kékkel bekarikázott az csak a LED -nek kell?