Fórum témák
» Több friss téma |
Szia!
Szerintem félreértettél, bár lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Értem én, hogy a kábelen dupla annyi feszültség mellet felére csökken az áramerősség, ezzel nincs gond. Csupán arra tértem ki, hogy az én esetemben, ha az a sorrend, hogy akksi, DC-DC átalakító, 20m kábel, majd szivattyúk, akkor az átalakító kimenő feszültsége fogja meghatározni, hogy mekkora áram (és ezáltal veszteség) lesz a kábelen. Én úgy gondolom, hogy ezt a veszteséget csak akkor tudnám csökkenteni, ha a sorrend a következő: akksi, 20m kábel, DC-DC átalakító, majd szivattyúk. Vagy tévedek? Nem tudom, hogy mekkora egy ilyen átalakító, meg hogy mennyire lehet vízállóvá tenni, mert ugye a szivattyúkat 50mm átmérőjű kútakban használom, bőven a nyugalmi vízszint alatt. Ezért írtam, hogy az előbbi kapcsolási sorrendet kellene használnom, nem pedig az utóbbit.
A kábel veszteségét kétféleképpen tudod csökkenteni: csökkented az ellenállását (nagyobb keresztmetszet), vagy csökkented az áramot rajta (ehhez ugye növelni kell a feszültséget azonos teljesítményhez).
Ha nem akarsz dobozt rakni a szivattyú mellé, akkor a feszültség szintje fixnek tekinthető, a szivattyúhoz kell igazítani, így viszont csak az első megoldás játszik. Ha raksz dobozt a szivattyú mellé, akkor még mindig ott az a probléma, hogy adott akksiból adott feszültség jön ki, ezt vagy több (vagy nagyobb feszültségű) akksival tudod növelni, vagy oda is kell egy doboz. Teljesen flexibilis megoldást úgy lehet csinálni, ha az akksi(k) mellé is raksz egyet átalakítót (hogy 12V-os akksi esetén se legyen alacsony a kábelen használsz feszültség), meg a szivattyú mellé is raksz egy átalakítót, hogy pont akkora feszültséget kapjon a szivattyú, mint amennyit ő szeretne. A két átalakító vesztesége viszont több lesz, mint ha csak egyet használnál, meg persze pénzbe is kerülnek. A nagyobb keresztmetszetű vezeték is pénzbe kerül, továbbá ha lentre akarsz dobozt, akkor megoldandó (megfelelő IP67/68-as dobozzal persze megoldható) a vízmentesség is. Ha viszont van lent átalakító, annak nem csak az az előnye, hogy emelhető a feszültség a kábelen, csökkentendő rajta a veszteséget, hanem az is, hogy könnyebben lőhető be a szivattyúnál a feszültség. Na ezek után sakkozd ki, hogy mit szeretnél. 
Bocs a belevauért, csak pontosítanék: a fele áram negyed akkora veszteséget jelent, mert a veszteség (az is teljesítmény) az áram négyzetével arányos (P = I2 * R).
Sziasztok!
Szerintem már minden világos, csak döntenem kéne. Köszönöm a válaszokat. Ha esetleg valaki belinkelne egy kapcsolási rajzot egy ilyen teljesítményű átalakítóra, annak még nagyon örülnék.
Üdv!
Itt az oldalon a cikkek között van egy remek leírás PC táp átalakításra labortápra. Ez az átalakítás sajnos nem minden típussal oldható meg. Arra gondoltam, hogy egy step-up konverterrel talán mégis megoldható a dolog, de mivel ilyet még nem csináltam két dologban kérném a segítségeteket. Mivel a tápegység 5V-os ága stabilizált és ez tudja leadni a legnagyobb áramokat, innen szeretnék 12 vagy méginkább 13,8V feszültséget. A táp oldalán lévő táblázat szerint az 5V-os ág 30A-t tud. Lehetséges-e ebből az 5V 30A-ből 12-13,8V feszültséget csinálni? Mennyivel csökkenne a kimenő áram? Illetve ha megoldható és van valakinek hozzá kapcsolása kérem ossza meg velem. Köszönöm!
30A * 5 / 12 = 12.5A az elméleti maximum, ami kijöhetne belőle. Persze veszteséggel nem számoltunk (az 5V miatt 15-20%-kal simán számolhatsz), úgyhogy 10A-nál többre kár számítani.
Nagyon meg lennék lepve, ha a tápod 12V-os kimenete nem tudna ennél többet!
A 12V-os ágon (a tápon lévő táblázat szerint) 16A áram jön le maximum. Ez még a kissebbik gond: azért az 5V-os ágról közelítettem volna, mert az stabilizált gyárilag. Ha elkezdem rángatni a 12V-os ágat, akkor ott eléggé elkezd ingadozni a feszültség sajnos. Viszont ilyen óriási veszteségek mellett meg nincs értelme foglalkozni vele. Sejtettem, hogy az említett cikk írója nem véletlenül nem ilyen step-up konvertert használt..
Üdv
Abban kérném a segítségeteket hogy autóban (12V) illetve kamionon (24V???) kéne stabil 12V-ot előállítani 4 amper terhelés mellett, ezt hogy lehetne megoldani? Köszi
mint kiderült a 12V-ot nem kell stabilizálni, az benne van a tv-ben, csak a 24V-ból kell 12-t csinálni
Vásárolsz ezek közül egyet:
Bővebben: Link Bővebben: Link Bővebben: Link Bővebben: Link (Ahogy nézem, mindenki nagyjából ugyanazt a 3-4 típust árulja..)
Szia! Én is hasonló dolgot keresek. Mit akarsz beépíteni az autóba vagy kamionba? Nekem autóba kell (12V).
Üdv. A hozzászólás módosítva: Márc 10, 2013
Sziasztok!
Tervezek egy olyan feszültségszabályzó kapcsolást, ami elvben 15,6V-ot állít elő egy laptoptápról (18,5V) egy modellakku-töltőhöz (aminek a bemeneti feszültsége a Murphi tv. szerint tetszőleges 10,5 és 18 V között). Mivel kezdő vagok, megköszönöm, ha ránéznétek, hogy találtok-e benne komolyabb hibát, vagy van-e valami praktikus ötletetek, vagy bármi egyéb kapcsolódó megjegyzés illetve tapasztalat. Kb. ezt írtam a feszültségszabályozás témába, és onnét küldtek ide, így egy kis kiegészítés, amit abból a hozzászólásomból hiányzott. (+ módosítottam a kapcsolási rajzon is azóta.) Működési elv a következő: A bemenő 18,5V működtet egy bistabil kapcsolást, ami egyik állásban kinyitja, a másik állásban pedig lezárja a MOSFET-et. Ha a MOSFET nyitva van, akkor áram indul meg át az induktivitáson keresztül, és tölteni kezdi a C2-t. Az induktivitás most nem engedi, hogy az áram megszaladjon. Mikor a C2 töltöttségi szintje eléri a 15,6V-ot, akkor a Q3 jelű tranzisztor kinyit, és a bistabilt átbillenti abba az állásba ahol a MOSFET zárva van. Ekkor az induktivitás még valamennyi töltést "belenyom" a kondenzátorba. Így a C2 feszültsége nem fog azonnal 15,6V alá esni (alacsonyabb működési frekvencia). Viszont amikor ez megtörténik (hogy UC2<15,6V) akkor a Q3 lezár, így viszont kinyit a Q2, ami ismét átbillenti a bistabilt, a MOSFET megint kinyit, és ismét tölteni kezd a kondi. Alapesetben a bistail lehet, hogy a lezárt-FET állásba billen, így indításhoz (lehet hogy) meg kell nyomni az S1 nyomógombot (nem találtam rendes nyomógomb jelet.) Előre is köszi A hozzászólás módosítva: Márc 10, 2013
Sziasztok.
Tud valaki egy olyan konvertert ami 12v dc ből csinál +-310v kb 300w teljesítményel. Minél jobb hatás fokra lenne szükségem. Előre is köszönöm a segítséget
Ha invertert szeretnél akkor nem kell +/-310V hanem elég simán 310V, de kell egy kis tartalék tehát mondjuk 350V.
Hali!
Nem tudom mennyire pontossan kell 310-nek lennie, de ha a 325 megfelel, akkor egy sima bolti inverterre rákötsz egy +/--os puferelést. (ld. melléklet) Ha most használhatatlant mondtam akkor bocsi.
Nagyon sok inverter jár mostanába a kezem között és azt kell mondjam, hogy ezeknek a feszültsége csak 240-280V DC között van és ezt kapcsolgatja egy H híddal (4db IRF740 v. 840 kb 600-800Wig felirat szerint, ha Te folyamatos 300W teljesítményt szeretnél akkor egy legalább 6-800Wost vegyél amúgy is trükkösen írják azt szokták hogy pl 250/500W 250W a folyamatos és 500W a pillanatnyi csúcs). Természetesen ez az olcsóbb négyszög/trapéz kimenetű kategóriára vonatkozik, nem a drága valós színuszú darabokra.
Igen inverternek kell. Kizárólag szinuszos. Nègyzetes már van ithon.
Ir2153 meg lehet oldani?
Igen, valószínűnek tartottam hogy az olcsóbb négyszöges inverterek alacsonyabb feszültségről mennek, hogy a jelalak jobban hasonlítson a szinuszra.
Viszont ha szinuszos inverterre van szükség akkor elengedhetetlen a magasabb feszültség.
TL494 meghajtja, de azért egy NPN tranyó + dióda kombót tegyél a FETek elé, hogy gyorsan ki tudjon kapcsolni, mert a TL-ben csak egy tranyó van. Kész kapcsolást nem tudok adni, nem csináltam még valós színuszt de holnap a saját gépemről a 12v->320V DC részhez tudok adni rajzot.
Legelőbb úgyis csak a DC-DC akarom megcsinálni, mivel már volt egy bukott projektom e téren. A végfokot meg majd aztán... A rajzot meg köszöném.
Egy ferrit magos, zománc szigetelésű huzallal tekert trafóra tennék egy hőmérőt, a kérdés az lenne hogy hány C fokon kell lekapcsolni az invertert?
Sziasztok!
Van egy panelem, benneMAX856, ezt eddig 3.3V előállítására használtam, illetve használtam az LBO (low battery detection) funkcióját. Ez annyit tesz, hogy van benne egy referencia feszültség előállító áramkör, illetve az egyik lábára fesz.osztóval rá lehet kötni a tápot és egy komparátor kapcsolja az egyik lábat ha alá csökken a leosztott tápfesz. a referencia feszültségnek. Úgy alakult, hogy nem kell a továbbiakban DC/DC konverter a panelre, viszont az LBO funkciót megtartanám. Lehetőleg nem akarnám áttervezni a panelt sem, maximum egy kicsit. Szerintetek mi lenne ha kihagynám a MAX856 körül a bemeneti és kimeneti 68UF-os kondikat, az induktivitást, a Schottky diódát és "csak" az LBO lábát illetve LBI lábát kötném be.. na meg persze a GND-t... kérdés, hogy melyik lábán kapja a tápot a belső REF előállító és a komparátor?... LX? A SHDN láb tőlem lehet folyatamosan földre húzva is, ha ettől a komparátor része még működik... Csatolom a képet arról, ahogy most használom illetve ahogy tervezném használni. Tudom, lehetne azt csinálni, hogy egy Zener diódával "referencia feszt előállítani" és egy műveleti erősítőt komparátorként használni, de igazából a legjobb az lenne, ha a legminimálisabb változtatással, a leggyorsabban történne meg az átalakítás, azaz ha a MAX856 maradna. Szerintetek? Köszönöm
Szia!
Találtam egy ilyet az egyik egyetemi jegyzetemben... ez mondjuk villanygépről beszél, de hát tekercs tekercs... a szövegre alapozva és lekapcsolnám 70 C körül... |
Bejelentkezés
Hirdetés |
