egyenfeszültség

Sziasztok!

A minap hozzájutottam egy régi ruszki szkóphoz C1-112A. A multiméter részét tudom használni. A szkóp részéhez egyáltalán nem értek még soha nem használtam ilyen műszert, oroszul nem tudok, nem szeretném tönkretenni, ha esetleg valaki elmagyarázná, hogy mi micsoda és hogyan kell használni az nagyon jó lenne. Ha a mérőfej 1:1 állásban van mekkora a legnagyobb feszültség amit mérni lehet ezzel a szkóppal?

Allul középen van egy kis szürke négyszögletes gomb, azzal választhatod ki, hogy oszcil, vagy V, kohm. A többi értelemszerűen ki lehet találni, nem egy bonyolult gép.

Sziasztok!

Van egy öreg oszcilloszkópom, amivel szeretnék kicsit ismerkedni, mielőtt jobban elszánnám magam és vennék egy korszerűbbet. Viszont még sosem használtam ilyen eszközt, így nem nagyon tudom, hogy mi mire jó rajta(leszámítva azt, hogy tekergetés közben összefüggéseket véltem felfedezni )

Egy régi orosz H3013-as szkópról van szó, teljes nevén Осциллограф н3013.

Tudnátok segíteni? Sajna csak krixkraxokat látok, pedig elvileg 14Hz-es négyszögjelet küldök rá 50%-os kitöltési tényezővel.

Mi az a "krixkrax"? Próbálkozz a jobb oldalán lévó 3 db. poti állításával.

Ok akkor próbálkozom. Mekkora lehet a legnagyobb bemenő feszültség (1:1)? Nem szeretném kinyírni.

Hello!
Ez egyszerű kérdés, hiszen a feszültségosztó bal szélső állása 5V/kocka jelölésű. Mivel függőlegesen a képernyőn 6 kocka van, így 30V a maximális feszültség. Vélhetően többet is elbír, csak értelme nincs ha kilóg a képből amit nézel. Az 1:1-es osztó, feszültséget nem oszt ugyebár, tehát nem változtatja meg a bemeneti jel maximumot. Tehát ebben az állásban egy kocka méretű ábra 5V feszültséget jelent. Természetesen csúcs, vagy csúcstól csúcsig feszültség, attól függően, hogy egyen, vagy váltófeszültségről, vagy jelalakról van-e szó. Egyébként egy szkóp, mindig csúcstól csúcs értéket mutatja.
üdv!

Köszönöm. Akkor 1:10-es osztoval akár 300V is?
Egy kis segítségre szükségem lenne még.
Amit kékkel kereteztem be az gondolom váltás AC/DC között. Amit pirossal kereteztem be arról fogalmam sincs, hogy mire kell használni és hogy kell használni. El sem tudom olvasni. El tudnád magyarázni?

Hello!
A szkóp működését kel ismerni, hogy felismerd a kapcsolók működését. (Nekem nincs ilyen szkópom, meg az orosz sem az erősségem de..
- Egy szkóp a feszültséget mutatja az idő függvényében. Ezt gyakorlatilag a koordináta rendszerben ábrázolja. Ahol az Y tengelyen a feszültséget, a X tengely az időt jelenti.
- Nyilván az Y tengely feszültségosztóját olyan állásba kell tenni, hogy a jel beleférjen a képbe függőleges irányban.
- Az X tengely idejéhez pedig olyan futásidőt kell választani, ahol a kép kiértékelhető.
- Ha pld. hálózati 12V 50Hz-et vizsgálunk, akkor a váltófeszültség csúcstól csúcsig mért értéke, Upp=Ueff*gyökkettő*2. kb. 34V. Dehát az Y állásnál a 5V/div állást kellene választani, mert hiszen függőlegesen 6 kocka van, az 30V lesz. Ekkor, még így is kilóg a képből a jel. Vagy is itt már az 1:10 osztót kellene használni. Az alapvonalat pedig középre, mert a feszültségnek lesz pozitív és negatív félperiódusa.
- Az 50Hz periódus ideje 20ms. Ha az időkapcsolót 2ms/div állásba állítjuk, (itt a kapcsolót a 2-esre, a felső nyomógombot, pedig a ms állásba állítjuk) akkor a képen pont egy periódust látunk az 50Hz-ből. Hiszen vízszintesen 10 kocka van,amit 2ms/div estén - a pont ami a képet rajzolja - pont 20ms alatt teszi meg. Természetesen ha 5ms/div állást választjuk, akkor két és fél periódust fogunk látni a szinusz jelből. Hiszen a szinusz periódusa 20ms, a képernyő futásideje pedig 50ms lesz. Ugyan így vizsgálhatunk egy fél periódust vagy annál kisebb részét is a jelnek.
- Ha a képernyő pont futása nincs szinkronban a jellel, vagy is nem mindig akkor indul a pont a képernyő baloldaláról, mikor mondjuk a szinusz épp a nullpont felfelé futó pillanatában van, hanem bármikor, akkor kép nem fog állni, hanem vagy vándorolnak a jelek, vagy egymásra rajzolódnak. Nos ezért van a szinkron.
- A szinkron nem más, mint egy komparátor, ami egy egyenfeszültséget összehasonlít a bemenő jellel. És ha pld. a bemenő jel nagyobb lesz mint a komparátor referencia feszültsége, akkor indítja a pontot. Így pld. ha a referencia feszültséget 5V-ra állítottuk, akkor mindig akkor fog elindulni a pont, mikor a szinusz pillanatnyi értéke meghaladja a +5V értéket. Vagy is a kép baloldalon mindig a szinusz pozitív félperiódusnak azon pontján fog kezdődni, amikor a +5V-os értéket túllépi. Ezt a referencia feszültséget lehet állítani a potival. De ez lehet akár +5V is, akkor a szinusz -5V-os pontjától fog kezdődni a kép. De mindig, amikor a jel "emelkedik".
- De a komparátor jele meg is fordítható. Vagy is 5V-on fog komparálni, de nem akkor, mikor a jel emelkedik, hanem amikor süllyed. Ezt lehet állítani azzal a kapcsolóval, amin egy felfelé,és egy lefelé mutató impulzus látszik. Ez egyébként négyszögjelek vizsgálatánál hasznos, ha a négyszögjel fel vagy lefutó élét szeretnénk megnézni milyen gyorsan vált. Mert pld. ha a négyszögjel periódus ideje 1ms. De a felfutási idő 1us, akkor ha az időalapot úgy állítjuk be, hogy 0,1ms/div, akkor egy periódust látunk, de nem lehet látni a jel felfutó élének gyorsaságát, hiszen az 1000-szer gyorsabb. Vagy is csak egy függőleges vonalat látunk az élen, pedig az nem végtelen gyors, tehát valami ferde dolog.
Ha most megnöveljük a sebességet 1us/div értékre, akkor látható lesz a jel felfutó éle. De nem láthatjuk a lefutót, hiszen az ezer kockával jobbra lenne. a kép meg 10 kocka. Nos,ekkor kell a szinkronizációnál a lefutó impulzust választani. Ekkor a kép, baloldala a lefutó jelnél fog kezdődni, és így a lefutó él is látható lesz.
- Az X tengelynek kétféle üzemmódja van. Egyik az AUTO, mikor a pont fut akkor is, ha nincs bemeneti jel (mint a képen). Ekkor a szinkron komparátor csak szinkronizálja a pont mozgását. Másik, a normál, vagy indított üzemmód. A pont ebben az állásban csak akkor indul, mikor a komparátor komparál. Amíg nincs bemenőjel, vagy nem komparál mer nem éri el a komparálsi feszültséget a jel, addig a pont ki van oltva és a baloldalon várakozik. Ha komparál, jön a trigger, és indul a pont. Első kényelmesebb, mert jel nélkül is van alapvonal, második esetben biztosabb, precízebb a szinkronozás. Aperiódikus jeleket általában indított, míg szinuszos periódikus jeleket auto üzemmódban vizsgálunk.
- A harmadik (középső) gombot nem tudom micsoda, de a szkópnak lehet XY üzemmódja is, amikor az Y bement feszültsége függőlegesen, az X bemenet feszültsége vízszintesen mozdítja el a pontot. Frekvencia összehasonlító méréseknél lehet pld. használni. A poti alatt van egy bemenet, lehet ide vezetni a jelet.
Másik lehetőség, hogy nem csak belső szinkron (Y-jelből) létezik, hanem külső is. Mikor nem a belső jelből vesszük, a szinkronjelet, hanem külsőleg másik fokozatból vezetjük rá. ez akkor jó, ha a jel aperiódikus, és van egy külső jelünk amivel a vizsgálta pillanat megegyezik. Ekkor külső szinkront használunk, és ennek kapcsolója is lehet.
- A szigeteletlen csatlakozó GND, a BNC csatlakozó háza. Használható más készülékkel történő fix összekötéshez, vagy az X/szinkron külső bevezetéséhez.
Dióhéjban ennyi..
üdv!

Emelem kalapom, amiért késő éjjel ezt így lertad.

Kifelejtettem, a három fehér nyomógombbal feltehetőleg az eltérítést kell a vizsgálandó jel frekvenciájához igazítani, hogy jó méretű jelalakot ábrázoljon. És a 3 poti: valószínűleg az "Y" feletti a függőleges erősítést-méretet, ,"X" feletti poti a külsö bemenő "X" jel osztója, a harmadikkal gondolom még a triggertszint állítható hogy álló képet kapjunk.

Kedvet kaptam egy kérdésre . Ti hogyan szoktatok a gyakorlatban mérni a szkóppal. Arra gondolok hogy hogyan rögzítitek a mérőzsinórt úgy, hogy közben még a képernyőt is le tudjátok olvasni illetve kiértékelni és nem mozdul el a mérőfej. Smd panelnél vagy ic-nél fennáll a kézremegés veszélye, vagy csak nálam ?

Az oszcikhez ilyen merökábelt szoktunk használni.
Mérökábel
Ennek a végén egy nagyon kis kengyeles csipesz van, amit (a jobbakon) akár pl. az IC lábaira is rá lehet akasztani, de egy sima alkatrészlábra mindenképpen, anélkül, hogy rövidzárt okozna. Ezt a csipeszt le is lehet venni, akkor egy tühegy áll ki, amivel akár SMD alkatrészeket is meg lehet célozni.
A elöbb bemutatott orosz oszcikon nem koaxiális a bemenet, ezért ezekhez az egyszerü vékony mérözsinór is jó (lásd a képen), amik végére kis kampos csipeszeket forrasztasz.
Ezenkivül van egy sereg különleges csipesz amikkel, legalábbis a DIL áramkörök egy része, mérhetö.
Jó, ha a saját berendezéseidbe elöre gondolsz ilyenekre, és kialakitod a megfelelö méröpontokat, amikhez könnyü hozzáférní és a szondákat rá is lehet akasztani.

Normális 1:1 és 1:10 mérőfejem van a szkóphoz. Rajta van az a kampós rész is amit előbb említettél. Azzal van gondom, hogy ha smd panelt mérek, akkor nem tudom ott tartani a merőhegyet miközben kiértékelem a képernyőn található ábrát. Ha rövid vékony vezetéket ráforrasztok a mérendő területre az nagyban befolyásolja a mérést? (1-2 cm pc szalagkábel egy rövid darabja amit befogok a kampóval)

Nem tudom milyen SMD berendezéseket mérecsgélsz, de 20-50 MHz-ig ilyen kis drotnak nincs semmi hatása magára a berendezésre, igy nemcsak Te, használsz ilyen megoldásokat. Ezért irtam, hogy jo ha a saját berendezésekben erre elöre gondolsz és kialakitod a méröpontokat. (Fillérekért kapni erre gyártott apro kontaktusokat, amiket az ilyen pontokra kell forrasztani).
Persze sokat segit, ha egy kicsivel jobb oszcid van mint az itt emlegetett két orosz masina. Egy jo szkopon a kép aránylag nagyon gyorsan beáll (szinkronizál) igy nem kell percekig tekergetni, mint a szovjet csucstechnikát....

Szabálytalan alakú hullámot rajzol ki a szkóp. Ha nyomkodom a gombokat és tekergetem a potikat, akkor változik a jel, de az alakja nagyjából annyira szabályos, mint egy zempléni hegység.
Valami ilyesmi: Bővebben: Link

És sajnos akár be van dugva a mérőkábel, akár nincs, mindig ilyesmit rajzol ki. A gombokkal és potikkal a funkciójuknak megfelelően tudom a jel alakját módosítani, de nagyjából mindig egyforma a jel. Ha rákötök egy 555-ből épített 14Hz-es 50% kitöltési tényezőjű jelet, akkor sem változik meg a jelalak. Ha az x tengelyből átdugom az y tengelybe, akkor sem történik semmi.

Trio cs2070 4 csatis 70mhz szkópom, van. Tehát nem egy gagyi technika . Köszönöm a válaszaid.

Ebben nagyon nem vagyok otthon, de szerintem ez zaj lesz. Valamelyik erősítő vagy táp a készülékben zajos. Puffert át kellene nézni és a földelést is. Remélem segítettem.

Ha nem érzékeny a bemenetre, javításra lesz szükséged. A függ erősítő bemenete lóg a levegőben, a bemeneti osztó körül lesz a hiba. Ezzel a problémával át kellene menni az oszcilloszkóp javítási topikba.

Ha oszcival dolgozol, szinte minden mérés elött földelni kell a bemenetet (a jobb szondákon pl. Tektronix erre egy extra kis gomb van).
Ilyenkor a képernyön egy sima egyenes vonalnak kell lennie.
Ha ez nincs, akkor rendszerint hiányzik a föld!
Ha megszünteted a földelést, akkor a megjelenö jel a szonda jelét mutatja, ami lehet ilyen is, de ez azt jelenti, hogy rossz helyen vagy a földhöz (GND) csatlakozva.
Erre néha nagyon kell vigyázni, mert a szonda földje sok régebbi szkopban a hálozati védöfölddel van összekapcsolva, ami potenciál különbséget stb. okozhat!
Ha a müszer bemenetét rövidre zárod, mégsem egyenesedik ki a vonal, akkor belül szakadt a föld vagy a meleg vég - javitani kell.

Köszönöm szépen, ezt még csekkolom majd mielőtt szétbontom.

pucuka
1984white

Köszi, akkor benne szétnézek. Illetve tovább ballagok a megfelelő topic felé.

Köszönöm a részletes leírás, most már megy minden.

Egy vékony varrótű teteje vége bele van ragasztva egy fél ceruzányi műanyag rúdba, ez a "foganytyú". A varrótűre egy darabka vékony drót van forrasztva (megoldható) , amit befogok a normál szkópkábel kampós fogójába, és vékony drótszigetelés a varrótűre húzva, szigetelésként. A hegye kiáll, ez a tapintócsúcs. Ezt rányomva ónozott -tehát puha- rétegre, hegye belekapaszkodik, nem csúszik el. Ha elcsúszik nem gond, olyan vékony, hogy nem zár össze két lábat. Csak mindig függőlegesen álljon.
Igaz egy kezet lefoglal, de a maradék egy elég szkópozni. És ingyen van, részeinek beszerzése nem lehetetlen.

Előbbit kiegészítve: nem ujjaim közé fogom, mert kézremegéstől elmozdulhat, hanem a végét nyomom lefelé egy ujjammal. Így oldalirányba elmozdító erő nem hat rá. Némi gyakorlattal sosem csúszik el.

Sziasztok!
Vettem egy szkópot 10Mhz-est az urbán elektronikától tanulás céljából(fotó csatolva)!
Ehhez a készülékhez milyen mérőkábel kell banándugós és csavaros csatlakozója van!
Én csak végfokok méricskéléséhez szeretném használni elvileg ez audió célokra van kihegyezve!
Egyébként újszerü állapotban van kivül belül!
Ne haragudjatok a kezdő kérdésért de szerintetek ehhez is kell mérőfej 1:1 1:10(ez mi csoda)!
Ez az első szkópom nem akarom tönkre tenni!
Köszönöm szépen a segítséget!

Üdv! Amire tudok válaszolok bár én is kérdeztem nem olyan régen ebben a topikban.
1:1 és 1:10 mérőfej közötti különbség a bementi jel "osztása". 1:1 esetén a jel "egyazegyben" kerül a szkóp bemenetére míg 1:10 fej esetén a bemeneti jel le lesz osztva így csak kb a tizede jut el a szkópig. Utóbbinak (illetve az 1:100-nak is) az az értelme, hogy nagyobb feszültségeket is tudsz mérni a szkóppal, egyes típusoknál akár kv nagyságban is. Vannak kapcsolható mérőfejek is 1:1 és 1:10 között (nekem ilyen van). Ha csak végfokokat mérsz, úgy gondolom neked megfelel az 1:1 mérőfej mert nem fogsz dolgozni olyan nagyfeszültséggel ami miatt meghibásodhatna a szkópod bemeneti erősítője.
Erre írok neked egy példát: Ha a bementi osztó állása 5v/div és van 4db raszter a kijelzőn (középről felefelé) akkor a max mérhető feszültség a szkóppal és 1:1 mérőfejjel 20v, de mivel lefelé is van 4db raszter ezért 40Vpp (csúcstól csúcsig). 1:10 mérőfejjel már 10-szer több feszültséget is meg tudsz jeleníteni a szkópon, mert az csökkenti bementi jelet.
A te szkópodon engem az zavar,hogy nem volts/div osztás van megadva, hanem különféle szorzók. (input-al jelölt forgókapcsolók) Valószínűleg tökéletes választás a szkópod erősítőkhöz, mert oda nem kell nagyfeszültség mérés. Ha valamit esetleg nem jól írtam majd kijavítják a kollégák . Remélem segítettem.

Hello!
A mérőfejhez azért tegyük hozzá, hogy az 1:10-es mérőfejnek nem csak az osztás az értelme.
- A mérendő áramkört mindig terheli az, amivel méred. A szkóp bemenetéhez általában oda van írva, hogy mondjuk 1Mohm/20pF.
- Ez jó is lenne, csak éppen nem tudod odatenni a szkópot a mérendő pontra (vagy fordítva). ezért kábelt kell használni. Mivel a jelek kicsik, az impedanciák nagyok lehetnek, zavarók ráülése miatt árnyékolt kábelt kell használni.
- No de az árnyékolt kábelnek van kapacitása. Mondjuk egy hangfrekis árnyékoltnak kb. 300pF/méter a kapacitása. Ha ezt ráteszed, akkor a mérendő ponton, már 1Mohm/320pF terhelés fog megjelenni. Ez néha módosítja a mérés, ha a mérendő pontnak nem kicsi az impedanciája. Vagy is lehet egy erősítő kimenetének ez nem gond, de ha bele mérsz egy bázisnál-kollektornál, az plusz kapacitás, már megváltoztathatja a jelalakot, vagy a frekvencia átvitel.
- Szkópoknál különleges kis kapacitású speciális vezetékeket használnak. De az 1:1-es mérőfejnek így is megnő a kapacitása tőle. Az 1:10-es mérőfejnél, meg helyre lehet állítani az 1Mohm/20pF értéket, hiszen a kábel kapacitása nem az 1Mohm-ot, hanem az osztó alsó tagját a kb. 100kohm-ot terheli. 100kohmnál meg a 200pF jelent olyan terhelést, mint az 1Mohmnál a 20pF. A mérőfejben ugyan is az 1Mohm, közvetlen a mérőcsúcsnál helyezkedik el. Vele párhuzamosan a pld. a 20pF (a szórt kapacitások és egy valós kondi összegeként). Az alsó 100kohm-ot, meg a kábel kapacitása terheli, ezt egészítik ki egy trimmer kondival, pld. 200pF-ra. Ha a felső tag R*C szorzata megegyezik az alsó tag R*C szorzatával, akkor az osztó frekvencia független lesz.. És ez a lényeg. (Persze a dolog nem ilyen egyszerű azért, mert a vezetékeknek induktivitása is van stb...)
- Nos, ezért is használunk 1:10-ess osztót, nem kimondottan az osztás, vagy is a bemenőfeszültség maximumának növelése kedvéért.
üdv!

Köszönöm/köszönjük a kiigazítást. Számomra hasznos volt.

Én is köszönöm de a mérökábelen Bnc dugók vannak az enyém banános (előző oldalon a kép)Milyen kábelt vegyek?Proli légyszi segíts ebbe nekem!
Köszönöm szépen!

Bármilyet !
Csak csinálj neki egy BNC- Banán átalakítót!