Most elsődlegesen egy nagyobb switch be lenne ez a táp +5V kellene neki, akkor nem is csinálok középmegcsapolást és kétutassal egyenirányítom.

Kérdeznék egy olyat, hogy az oszcillátor kimenete nem szinusz alakú, az LC mérő kis egyszerű fajtáé, az normális ? És így abból a frekvenciából számolt induktivitás érték helyes ? Ez az egy tranzisztoros kis kapcsolás. Mikor egy PC táp trafót mérek vele, nem rövidre zárt szekundernél és ilyenkor a jel amplitúdója is sokkal nagyobb, mint mikor rövidre zárom és a freki felszalad 1-2 MHz közé kb.100kHz helyett.

Sziasztok!
Ma vettem egy elektronikus halogénlámpa trafót azzal a céllal,hogy erről fogom a pákát üzemeltetni.Egy 24V-os Weller.A halogén előtét kiválóan üzemelt egy autóizzóval(65W).Miután megdupláztam a menetszámot a szekunder oldalon a hálózatról indítva szépen fűt a páka,de miután a mágneskapcsolója visszakapcsol,nem indul el a trafó.Kihúzom,bedugom,ismét fűt.Hogy tudom ezt kiküszöbölni.
Az előtéten ez áll: 35-105W.A csatolt kép a kapcsolástechnikáját ábrázolja.Ha valaki be tudná rajta jelölni a tekercsek kezdetét-végét,hálás lennék.Esetleg a működésről pár szót is szívesen olvasnék.
Köszi!
István

Én ezt az oldalt ajánlom neked.

http://skory.gylcomp.hu/rezonanstap/rez-tap.html

Ez a cikk után még íródott ebben a témában 3 cikk. Ezekből ki tudod magad művelni. Jól érthető és lényegre törő.

Menni kellene neki, viszont indulni csak akkor fog ha van rajta terhelés, mivel csak soros áram visszacsatolása van (L3). Két dolgot tehetsz, vagy akasztasz rá valamekkora állandó terhelést a páka mellé (talán 5-10W elég), vagy csinálsz mellé feszültség visszacsatolást is, ekkor terheletlenül is el fog indulni (lásd Skori oldala 20A-es tápegység). Mondjuk sacc/kb 1 menet a trafóra, és ez egy 100 ohmon keresztül a pici ferritgyűrűre, arra pedig 4-5 menet, és a kettő fázishelyesen összekötve. A működéséről ugyanott találsz részletes leírást, a kompakt fénycsőelőtéteknél. Ez gyakorlatilag ugyanaz, csak izmosabbra megcsinálva, illetve Skorié már korszerűsítve van, a tranyók helyett fetek vannak benne.

Köszönöm a válaszokat mindkettőtöknek.
Az volt az érdekes,hogy gyári állapotban elindult akkor is ,ha a terhelést szakítottam meg.Egy 65Wattos fényszóróizzó volt.
Holnap megcsinálom ezt a fesz-visszacsatolást.
A szekunder tekercsről vissza van vezetve a primer oldalra egy kis kék kerámiakondi.Ez nem lehet a fesz visszacsatolás?
István

A felső tranyóra tegyél egy 300k-s ellenállást, a C-E lábra, és indulni fog.

Ismeretlen mag paramétereinek megméréséhez nincs valami áramkör project ? Mennyi B érték lehet, milyen frekit bír maximum, stb, arra gondoltam mérnék, bontott trafómagokat, monitor, TV stb. ből bontott valamiket, esetleg valami processzoros mérő project , attól sem ijednék meg ?

Az inverteres hegesztő topikban Katt leírta,hogyan is lehet ezt megmérni.Most nem tudom belinkelni.
István

Nem, az egy zavarszűrő Y kondi.

Projekt az nincs, de az AL az mérhető (n=gyök alatt L/AL), a telítés az szkópon látható (ebben nagy különbség nincs a magok között ezért lehet konstans értékkel számolni), hogy mekkora frekit bír az meg az adott anyagra jellemző, amit általában a gyártó közzétesz. A teljesítmény ferritekből a legócskábbak is elmennek 80kHz-en ami amatőr viszonyok közt általában elég, a jobbak kb. 200kHz-ig, a még jobbak meg afölött is.

Nem bírok lelket verni ebbe az átkozott előtétbe.Megcsináltam a fesz-visszacsatolást,1 menet a kimenőtrafón,3 majd 6 menet a gyűrűmagra.Hiába fordítgattam a tekercseket különböző ellenállásokkal,nem akart elindulni.Már a gyűrűmagon lévő tekercsek menetszámát is próbáltam emelni,de akkor sem volt hajlandó másképp elindulni,csak ha kihúztam a hálózatból.
Meguntam,nekiálltam a kocsim elejét rendbeszedni.Kedvesem elvasalt egy fácánt,aki bosszú gyanánt széttörte a ködlámpa tartóját,de még a lökhárító is kapott egy repedést.
István

Írtam egy tippet, de úgylátszik felesleges volt, legközelebb inkább nem strapálom magam.

1 menet a trafón? Hát abból hány volt lesz? Tekerj fel vagy tizet, huszat, a gyűrűn meg legyen 3...10 menet. Ha nem akar elindulni, csökkentsd a 100 ohmot. Esetleg a 100 ohm-mal köss párhuzamosan egy soros RC-t, mondjuk 5...22 ohm, 330nF... 100 nF. Ez az átkapcsolásoknál ad egy kis plusz bázisáramot, a 100 ohm kevésbé fog melegedni. ( Helyette melegszik a 22 ohm, de azért nem annyira... )
Legalább megettétek a madarat?....

Lehet, hogy akkor sem indul el. Ha nincs elég mágnesezőárama a trafónak, akkor honnan lenne bázisáram a tranyóknak? Terheletlen állapotról van szó.

Arról volt szó, hogy kikapcsol a páka, és amikor visszakapcsolna akkor nem idul a táp, csak a táp kihúzása, majd visszadugása után. Erre írtam, hogy be kell tenni ezt az ellenállást - nem véletlenül van benne minden fénycsőelektronikában és hasonlóban. Ebből meg történetesen kimaradt. A pákához használva elképzelhető, hogy mindössze ennyi lenne a probléma megoldása. A folyamatos üzem, terhelés nélkül is, nyilván más megoldást kíván.

Most nézem a rajzot, 340m a primer. Nem elírás az? Mert akkor valóban nem elég az 1 menet a trafóra, ahogy katt is írta. Nekem elég szokott lenni mert 17-35m közötti a primer, ami 1 menettel is ad már néhány voltot.

" Arról volt szó, hogy kikapcsol a páka, és amikor visszakapcsolna akkor nem idul a táp, csak a táp kihúzása, majd visszadugása után. "

Igen. Miután amikor visszadugja a hálózatba, a páka be van kapcsolva, vagyis kicsi az ellenállása, vagyis rögtön terhelve indul el ez az oszcillátor. Így mindjárt létrejön az áramváltón keresztül a visszacsatolás, ami működésben tartja az egészet.

Az az ellenállás másra kell, én is olvastam, hogy minek. Eléggé megkérdőjelezhető, különösen annak tükrében, hogy tízezerszámra csináltam fénycsőinvertert és egyikben sem volt ilyen, aztán mégis indultak. Igaz, nem hálózati betáposak voltak, hanem 80, illetve 30 V-osak. De ez semmit nem jelent. Ettől még be lehet tenni, nem egy ellenálláson múlnak a dolgok.

Lehet, hogy ez csak kis teljesítményű és nagyon pici a vasmag benne...

De én nem értem ezt a dolgot... minek kell egy pákatrafót így túlbonyolítani? Ez nagyfrekin megy, a drót sugároz, ha valahova elviszi esetleg pont akkor döglik meg, stb... miért nem jó egy SU48b-s trafó?

Elismerem, biztosan sok fénycsőinvertert csináltál, de én is építettem párat 230V-ról. Az az ellenállás oldja meg, hogy a félhídon tranziens jelleggel megindulhasson az áram, amikor a diak impulzust ad, mégpedig úgy, hogy a félhíd kondik közös pontját a 320V felé húzza, így amikor az alsó fet kap egy nyitóimpulzust meg tud indulni az áram a kondikon át. Ha ez az ellenállás nincs jelen, és nem indul első rugásra, akkor előfordulhat, hogy a félhíd kondijai kisülnek, és utána már nem is akar indulni. Nem véletlenül az öszes kompaktfénycsőben megtalálható ez az ellenállás. Az elektronikus "halogéntrafó" minden félperiódusban újraindul (mivel nincs rendes puffere) itt különösen fontos lenne ez az ellenállás. De nem akarok meggyőzni senkit, valóban "egyszerűbb" plusz tekercseket csinálni meg szívni vele, inkább nem is írok be máskor ilyen egyszerű dolgokat, úgysem érdekel senkit.

A halogén előtőtét csak hasonlít arra amit betettem képnek.A menetszámok nem biztos,hogy annyik,mint a rajzon.A szekunder 8 menet.Közben foglalkoztam vele.Visszaalakítottam eredeti állapotba,így megy az autóizzóval.De ha kisebb égővel terhelem meg,akkor nem "pörög fel",de hallani valami nyiffogást belőle üresen is.Ezért elnézést kérek a félrevezető leírásért.Most meguntam,inkább összeraktam a kocsi elejét.Meg megcsináltam 2 TV-t.(Az még megy).Köszi mindenkinek aki foglalkozott a problémámmal.Veszek egy kis toroidot,az biztos nem hagy cserben,mikor kellene.
István
Ui: A madarat nem hozta el a kedvesem,emiatt kapott egy jelképes fejmosást.

A rendes meg meghatározásához olyan doglok kellenének, ami nincs egy amatör tárházában:
- A magveszteség meghatározásához kellene egy jó kaloriméter, egy jó jelgenerátor. Mivel a pontosság a legfontossabb (nem igazán a precizitás), így standardekre lenne szükséged (a kalorimtéer kalibrálásához például benzoesavara, a PhEur-ban legalábbis az a standard, vagy egy pontos fűtőszálra, mondjuk manganin huzalból, és perszegy pontos tápegységre).

- A B-H görbe meghatározásához egy jó tárolós osczilloszkóp szükség (bagy a mag termosztálása, mert haogy a hőmréséklet változi, úgy megy el a B-H görbe). A tárolós szkóppal végig tudnád követeni ahogyaz időben változik, következtetve a melegedésre. (legjobb persze ennek öösszerakás a kaloriméterrel).

Szóval feljetsd el inkább, és vegyél ismert magot! Ismeretlenre nehéz tervezve, vagy nagy ráhagyások szükségesek, sé úgy is próba-szerencse lesz.

Nekem egy tipikus telített magos feszültség idő diagram kellene. A multisim által felajánlott nonlineáris trafókat, ha telítésbe viszem a primer feszültséggel, akkor olyan kimeneti feszültség alakokat ad a program, hogy egyszerűen nem lehet igaz.

Mivel ilyenkor magamban keresem a hibát ezért gondolom, hogy te talán tudsz egy normális mintát adni nekem.

A célom az lenne, hogy normál 50Hz-s toroid vasat szeretnék 400Hz-el járatni és ezt szeretném végső soron szimulálni.

Énmeg azt hittem, hogy visszarajzoltad azt amit használsz... Megint tanultam valamit.

Én is tanultam valamit:Kérdezni csak pontosan.Bocs mégegyszer!
István

Mivel én a telítést kerülöm (ha már ott vagyunk a közelépben, akkor az baj), ezért részletesen nem szimuláltam ilyet.
Amikor egyszer igen, akkor beírtam pontos B-H görbét, vaskeresztemtszetet és mágneses úthosszot.

Ha a toridod menetszámát emg 50 jz-re tervezed, akkor 400 hz-ne tuti nem fog telítésbe menni.
De ez hol kapcsolóüzemű táp?
(tudom van a 400 hz-es szerver meg repülőgép szabvány, de ma már kapcsoloózemű tápot 100kHz alá tervezni értelmetlen)

Itt az IC tápját nem lehetne egy egyszerűbb source követő megoldással kiváltani,mint ahogy skori oldalán is van?Egyszerűbb volna talán.
Ja és nem volna az a védelmi módszer egyszerűbb,ha a primer tekercsen átfolyó áram nagysága tiltaná le az IC-t?Ekkor nem kell optó meg 555-ös IC csak egy áramváltó meg pár alkatrész.

Ha egy sima áteresztőre gondolsz a hálózatból azt is lehet, de annak nagyobb vesztesége lesz. Az inkább olyan helyekre jó (egyszerű 2-3 tranyós flyback tápok), ahol nagyon kicsi a vezérlés tápáram igénye, általában néhány mA. Itt azt sem tartom jó megoldásnak, ha mondjuk van egy előtét a 300V-ról, meg hozzá visszatáplálás a szekunder oldalról. Azért, mert ha amiatt kapcsolgat ki az IC mert elfogyott a tápja (undervoltage védelem), az nem üzembiztos, ilyenkor gyakran előfordul hogy füst lesz a vége.
Most is a primer tekercsen átfolyó áram tiltja le az IC-t, és egy sönt jóval egyszerűbb mint áramváltót tekerni. Az egyedüli probléma az optó lassúsága. Azért csináltam így, mert volt belőle szabályozott (közvetlenül) változat is, annál meg fontos volt, hogy a vezérlés le legyen választva a hálózatról (főkörről). Csinálhatod azt is hogy teszel be áramváltót és azzal figyeled az áramot, de ezzel (is) körültekintően kell eljárni mert a 494 nem árammódú vezérlő, tehát rövid kitöltésnél nem fog tudni lekapcsolni az áramcsúcsra. Ezt kétféle módon szokták megoldani, vagy a főkör van túlméretezve, vagy az átlagáram van olyan értéken tartva, hogy ez ne jelentsen problémát.
Ennél az optós védelemnél is simán vannak 60A körüli áramcsúcsok a 20A-es feten, mégis kibírja, mert az optó lassúsága miatt a vezérlésből ilyenkor kimarad 3-4 órajelciklus, ezalatt a fetek pihenhetnek. Persze az igazán jó megoldás az UCC3808-as vezérlés, a hegesztőm azzal megy, az elrendezés szinte ugyanez. Az árammódú vezérlő, annál nem tud kialakulni a kívántnál nagyobb túláram (illetve az IC működéséből adódóan ott is tud mert kihajlik, de az nem több 20-25%-nál).

Rendben köszönöm ,akkor maradok az eredeti felállásnál.Vettem félvezetőket mindegyikből tizet jó áron ,elég korrekt a srác akit ajánlottál.Már csak a magokat várom.4db STW20NK50Z lesz majd bele.

Az lesz kapcsolós táp, csak franciásan. Vagyis másképpen, mint mások csinálnák, de ismersz már. Tuti nem lesz csúcstermék, de egyedi lesz.