Sziasztok!

A kérdés az lenne, hogy egy 0.3 illetve 0.6 mm vastagságú vezetősávon kb mekkora áram folyhat?

Köszönettel: raron

Szia!
Táblázatos és kalkulátor oldal, mert attól is függ, hogy milyen vastag a réz a nyákon, mi a hordozó anyaga.

Jobb lenne a " széles" szót használni a vezetősávra, hiszen a vastagságát a fólia adja.Ebből a két adatból már kiszámitható a keresztmetszet,és az áramsürűség.
Persze az is számit , milyen hosszú a vezetősáv.

Ha jól értelmezem, akkor a 0.6 mm széles vezetősávon (0.024 in) legalább 700 mA képes átfolyni max 10 °C-os hőmérséklet-növekedéssel?

Mekkora áramot akarsz vezetni rajta? Ónozod? Vagy nem?

Szia!

A 2. link táblázata szerint 10°C emelkedéshez 0,025 in vezeték szélesség mellett 17.5 um réz vastagságnál 0.9, 35 um réz vastagságnál 1.7, 70 um réz vastagságnál 2.5 A-rel terhelhető.

Ezek elméleti számítási eredmények, feltételezik, hogy a vezeték teljes keresztmetszete megmarad a gyártás során. Nem számolnak a felületre felvitt anyagok vezetésével.

500 - 800 mA a max. Kémiai ónozni gondoltam.

Szia!

Ha sikerül jól marratnod (nem lesz a maszkon átmarrás), akkor 0.6 mm elviszi a 800 mA még 35um -es nyákon is. Ha lesznek átmarrások, a kémiai ónozás nem lesz elég, azonban, ha forrasztópákával végigónozod, már el fogja bírni. Ahol lehet, inkább használj 1 mm szélességet.

Kontúrmarva lesz egyik iskolában. 1mm nem jön össze.

Szia!

Nem a körvonalra gondoltam, hanem amikor a teljes réz felületből a huzalozást kimarrják. Ha gyártatva lesz, akkor elég a 0.6 mm. Ha otthoni technlügiával csinálod, akkor nem garantált az egyenletes, tökéletes fedés, így a réz marratásakor kráterek keletkezheznek, amik csökkentik a réz vezeték keresztmetszetét, növelik az ellenállását, csökkentik az átvihető áramerősséget.

Szerintem félreértettél. Egy CNC gép egy marófejjel végigmegy a kontúrokon. (Nem házi gyártás.)

Köszönöm a segítséget.

Engem is érdekelt ez a dolog, mert gyanúsan sok áramot adnak meg a különböző módszerrel kapott eredmények. Korábban készítettem magamnak egy kis feljegyzést, amiben a különböző módszerek egymáshoz nagyon közeli értékeket adtak eredményül. Tehát vagy azonos következtetésre jutottak a szerzők, vagy mindenki ugyanazt az alapképletet használja -ami akár lehet hibás is-.
Szerintem a legkényelmesebb magának a nyákrajzoló programnak a számítását használni, mert az kényelmesen elérhető, és követi a változtatásainkat azonnal.
Csatolom a saját feljegyzésemet, amiben semmi követendő sincs, csak összefoglaltam amit akkor éppen találtam az ügyhöz.

Sziasztok !
Valaki nem tudj a képletet , ami alapján számol a program és a táblázat ?
Szakdolgozatba kellene.

Az előző hozzászólásom mellékletében, 3. pontként van a számításos módszer. Ott teljesen korrekt számítást is találsz.

Sziasztok!
Nem tudja valaki, hogy 0.05-0.06mm -es réz vezetéket (tekercseléshez) hol tudnék beszerezni?
Debrecen környéke lenne a legjobb, de ha esetleg pesti boltban van, azt is meg tudom oldani.

Én több ampert is átküldtem már eredményesen fólián. (autóvillamosság)
Igaz, akkor rá kell cínezni a vezető felületre valami vastagabb vezetőeszközt, pl. 0,7-es rézdrótot, avagy valami árnyékolt- vagy koax-kábelből a belőle kioperált árnyékoló harisnyát.

Nézz körül a neten.
Én valamikor réges-régen (ha jól emlékszem, még a Metaloglóbus cégnél a Pozsonyi úton) vettem kilóra a 2 mm-es keresztmetszetű, zománcszigetelt rézhuzalt a készítendő akkutöltőm trafójához.
Persze azóta elég nagyot változott a világ, lehet hogy Metaloglobus sincsen, meg már Pozsonyi út sincsen, csakis bratislavai ...

Nékem is volt már kalandom a mennyit bír el a vezető sáv ! Az elhibázott áramok átvitelére ,vagy nagyon vékony vezetősáv adódott illetve alámart nyák esetére: én csak egy egyszerű megoldást találtam és be vált. Eseteiben nem szép látvány de nem kellett új nyákot gyártani . Megtisztított a szükséges hosszban x erű és vastagságú vörösréz kábelből igény szerint 1- x db.ot forrasztottam végig forr ponttól-forr pontig . El durrant vezetősávokat is így hidaltam át ! Idáig nem volt vele problémám !
További sok sikert !

Olyan információt, vagy valamilyen számítási módszert keresek, amivel megtudható egy galvanizált furat áram-terhelhetősége.
Ha pl. egy kétoldalas panel esetén, a két réteg közötti átvezetést nagyobb áramterhelés mellett kell elérni, akkor milyen és mennyi VIA kell ehhez. Feltételezem a VIA-k száma ilyenkor sokszorozható, és ez nem sért egyéb tervezési szabályt. Ez tényleg így van?
Alapesetben olyan furatokra gondolok, amik nincsenek forrasztva, vagy alkatrészlábbal átkötve.

Valami hasonlóra gondoltál: Bővebben: Link, Bővebben: Link

Igen, köszönöm. Tanulmányozom őket.
A két számítás közel azonos eredményt ad, ha 10 °C hőmérsékletváltozást engedek meg.
De nem tudom milyen vastag a furatgalván alapgyártás esetén. Pusztán csak tippelés szintjén 1 mil-t állítottam be, ami 25,4 um (mikrométer). Ez több mint 4 A áramot jelent D1 mm-es furat esetén. Kisebb értékre számítottam, de mindkét számítás közel azonos eredményt ad.
Abban látok egy kis huncutságot, hogy az egyik kalkuláció a furat hosszát kéri, és hőmérsékletet nem, a másik pedig hőmérséklet növekedést kér de a furathosszt nem. Persze a háttérben lehet, hogy a hiányzó adatot fixen beállított állandóként kezeli, de az is lehet, hogy más módszerrel számol a két program.