Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » NYÁK-on mekkora vezetősáv mekkora áramot visel el
Lapozás: OK   1 / 1
(#) raron hozzászólása Feb 7, 2011 /
 
Sziasztok!

A kérdés az lenne, hogy egy 0.3 illetve 0.6 mm vastagságú vezetősávon kb mekkora áram folyhat?

Köszönettel: raron
(#) Hp41C válasza raron hozzászólására (») Feb 7, 2011 / 7
 
Szia!
Táblázatos és kalkulátor oldal, mert attól is függ, hogy milyen vastag a réz a nyákon, mi a hordozó anyaga.
(#) (Felhasználó 1947) válasza raron hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Jobb lenne a " széles" szót használni a vezetősávra, hiszen a vastagságát a fólia adja.Ebből a két adatból már kiszámitható a keresztmetszet,és az áramsürűség.
Persze az is számit , milyen hosszú a vezetősáv.
(#) raron válasza Hp41C hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Ha jól értelmezem, akkor a 0.6 mm széles vezetősávon (0.024 in) legalább 700 mA képes átfolyni max 10 °C-os hőmérséklet-növekedéssel?
(#) bgsf válasza raron hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Mekkora áramot akarsz vezetni rajta? Ónozod? Vagy nem?
(#) Hp41C válasza raron hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Szia!

A 2. link táblázata szerint 10°C emelkedéshez 0,025 in vezeték szélesség mellett 17.5 um réz vastagságnál 0.9, 35 um réz vastagságnál 1.7, 70 um réz vastagságnál 2.5 A-rel terhelhető.

Ezek elméleti számítási eredmények, feltételezik, hogy a vezeték teljes keresztmetszete megmarad a gyártás során. Nem számolnak a felületre felvitt anyagok vezetésével.
(#) raron válasza bgsf hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
500 - 800 mA a max. Kémiai ónozni gondoltam.
(#) Hp41C válasza raron hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Szia!

Ha sikerül jól marratnod (nem lesz a maszkon átmarrás), akkor 0.6 mm elviszi a 800 mA még 35um -es nyákon is. Ha lesznek átmarrások, a kémiai ónozás nem lesz elég, azonban, ha forrasztópákával végigónozod, már el fogja bírni. Ahol lehet, inkább használj 1 mm szélességet.
(#) raron válasza Hp41C hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Kontúrmarva lesz egyik iskolában. 1mm nem jön össze.
(#) Hp41C válasza raron hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Szia!

Nem a körvonalra gondoltam, hanem amikor a teljes réz felületből a huzalozást kimarrják. Ha gyártatva lesz, akkor elég a 0.6 mm. Ha otthoni technlügiával csinálod, akkor nem garantált az egyenletes, tökéletes fedés, így a réz marratásakor kráterek keletkezheznek, amik csökkentik a réz vezeték keresztmetszetét, növelik az ellenállását, csökkentik az átvihető áramerősséget.
(#) raron válasza Hp41C hozzászólására (») Feb 7, 2011 /
 
Szerintem félreértettél. Egy CNC gép egy marófejjel végigmegy a kontúrokon. (Nem házi gyártás.)

Köszönöm a segítséget.
(#) Alkotó válasza raron hozzászólására (») Ápr 22, 2011 / 4
 
Engem is érdekelt ez a dolog, mert gyanúsan sok áramot adnak meg a különböző módszerrel kapott eredmények. Korábban készítettem magamnak egy kis feljegyzést, amiben a különböző módszerek egymáshoz nagyon közeli értékeket adtak eredményül. Tehát vagy azonos következtetésre jutottak a szerzők, vagy mindenki ugyanazt az alapképletet használja -ami akár lehet hibás is-.
Szerintem a legkényelmesebb magának a nyákrajzoló programnak a számítását használni, mert az kényelmesen elérhető, és követi a változtatásainkat azonnal.
Csatolom a saját feljegyzésemet, amiben semmi követendő sincs, csak összefoglaltam amit akkor éppen találtam az ügyhöz.
(#) IRONbene hozzászólása Ápr 8, 2013 /
 
Sziasztok !
Valaki nem tudj a képletet , ami alapján számol a program és a táblázat ?
Szakdolgozatba kellene.
(#) Alkotó válasza IRONbene hozzászólására (») Ápr 9, 2013 /
 
Az előző hozzászólásom mellékletében, 3. pontként van a számításos módszer. Ott teljesen korrekt számítást is találsz.
(#) Gránátalma hozzászólása Máj 20, 2013 /
 
Sziasztok!
Nem tudja valaki, hogy 0.05-0.06mm -es réz vezetéket (tekercseléshez) hol tudnék beszerezni?
Debrecen környéke lenne a legjobb, de ha esetleg pesti boltban van, azt is meg tudom oldani.
(#) lac08 válasza raron hozzászólására (») Máj 21, 2013 /
 
Én több ampert is átküldtem már eredményesen fólián. (autóvillamosság)
Igaz, akkor rá kell cínezni a vezető felületre valami vastagabb vezetőeszközt, pl. 0,7-es rézdrótot, avagy valami árnyékolt- vagy koax-kábelből a belőle kioperált árnyékoló harisnyát.
(#) lac08 válasza Gránátalma hozzászólására (») Máj 21, 2013 /
 
Nézz körül a neten.
Én valamikor réges-régen (ha jól emlékszem, még a Metaloglóbus cégnél a Pozsonyi úton) vettem kilóra a 2 mm-es keresztmetszetű, zománcszigetelt rézhuzalt a készítendő akkutöltőm trafójához.
Persze azóta elég nagyot változott a világ, lehet hogy Metaloglobus sincsen, meg már Pozsonyi út sincsen, csakis bratislavai ...
(#) sasaede hozzászólása Ápr 22, 2017 /
 
Nékem is volt már kalandom a mennyit bír el a vezető sáv ! Az elhibázott áramok átvitelére ,vagy nagyon vékony vezetősáv adódott illetve alámart nyák esetére: én csak egy egyszerű megoldást találtam és be vált. Eseteiben nem szép látvány de nem kellett új nyákot gyártani . Megtisztított a szükséges hosszban x erű és vastagságú vörösréz kábelből igény szerint 1- x db.ot forrasztottam végig forr ponttól-forr pontig . El durrant vezetősávokat is így hidaltam át ! Idáig nem volt vele problémám !
További sok sikert !
(#) Alkotó hozzászólása Máj 5, 2017 /
 
Olyan információt, vagy valamilyen számítási módszert keresek, amivel megtudható egy galvanizált furat áram-terhelhetősége.
Ha pl. egy kétoldalas panel esetén, a két réteg közötti átvezetést nagyobb áramterhelés mellett kell elérni, akkor milyen és mennyi VIA kell ehhez. Feltételezem a VIA-k száma ilyenkor sokszorozható, és ez nem sért egyéb tervezési szabályt. Ez tényleg így van?
Alapesetben olyan furatokra gondolok, amik nincsenek forrasztva, vagy alkatrészlábbal átkötve.
(#) ktamas66 válasza Alkotó hozzászólására (») Máj 5, 2017 / 1
 
Valami hasonlóra gondoltál: Bővebben: Link, Bővebben: Link
(#) Alkotó válasza ktamas66 hozzászólására (») Máj 6, 2017 /
 
Igen, köszönöm. Tanulmányozom őket.
A két számítás közel azonos eredményt ad, ha 10 °C hőmérsékletváltozást engedek meg.
De nem tudom milyen vastag a furatgalván alapgyártás esetén. Pusztán csak tippelés szintjén 1 mil-t állítottam be, ami 25,4 um (mikrométer). Ez több mint 4 A áramot jelent D1 mm-es furat esetén. Kisebb értékre számítottam, de mindkét számítás közel azonos eredményt ad.
Abban látok egy kis huncutságot, hogy az egyik kalkuláció a furat hosszát kéri, és hőmérsékletet nem, a másik pedig hőmérséklet növekedést kér de a furathosszt nem. Persze a háttérben lehet, hogy a hiányzó adatot fixen beállított állandóként kezeli, de az is lehet, hogy más módszerrel számol a két program.
Következő: »»   1 / 1
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem