Nem tudom elolvasni az illesztésekkel foglalkozó részt (se). Van benne olyan, ami 1:2 arányba illeszt, illetve 2db 75 ohm -os be és 1db 75 ohm -os kimenete van?

gyulank -nak nem térerősség problémája van, sőt. Túl közel lakik kékeshez, mondjuk pont a hegy tövében, és ráadásul egy keresztvölgyben. Úgyhogy reflexiók tömkelege. Analógnál még elmegy valahogy, de digitálisnál nem. Sajnos, a digitálisnál a távoli vétel sem nyerő, a kis térerősség mellett szintén reflexiós, mivel közvetlen rálátás nincs.
Neki olyan antennára lenne szüksége, ami igen nagy előre/hátra viszonnyal rendelkezik, és előrefele is kicsi a nyílásszöge. Ezt a követelményt antenna fallal lehet kielégíteni. Egy szóló Yaginak nem túl nagy az előre hátra viszonya. Egy antenna erősítő alkalmazása ebben a környezetben nem segít, sőt életveszélyes, mert a közeli adó nagy térereje biztos intermodulációt okoz. Ezért javasoltam a két lepkés módszert, mert abban levő négy dipól helyes összekötésével előállítható egy ilyen antenna kombináció. Meglehet, hogy ez sem lesz elég, de nemigen van más lehetőség. Ezt az antenna kombinációt kellene a lehető legmagasabbra feltenni.

Azt a részt olvasd el, hogy hogyan kell 4 dipólt összekötni, annak mekkora lesz a talpponti impedanciája, és ahhoz milyen balun trafót kell illeszteni.

Azt nem nézem meg, mert ha 2 sorba 2 párhuzamosan, az ugyanannyi, ha mindegyikben van erősítő, vagy szimmetrizáló 75 ohm. De egyébként is csak 4:1, vagy 1:1 arányút találtam mindenhol. A probléma a 2 antenna összekötése. Ezen kívül 1 lepkeantennán 4 dipól van, úgyhogy 4 kéne abból is. De mennyivel lenne kisebb a nyílásszöge, és előre-hátra viszonya 4 ilyen lepkének, mint két olyan antennának, mint amilyen most van? Kékes felől 99%, hogy nem jön be, hisz soha semmivel nem volt jó. Ezzel az antennával se, se erősítővel, se anélkül, más antennáknál erősítő nélkül próbáltuk, kivéve a lepkét, mert abba beépített volt. Nincs az a kis nyílásszög, amitől kékesről bejönne. Viszont, még mindig nem világos, hogy a jelenlegi antennám 15-20° nyílásszögének a felétől mivel lenne jobb 4 lepke nyílásszöge. És az előre-hátra viszonya se rossz ennek az antennának.

Egy lepkében 2 dipól van, nem négy, négy bajsza van. A lepke antenna egy fal előtt két egymás feletti dipól. A közepén látható csatlakozó dobozban megláthatod, hogy van összekötve a két egymás feletti dipól. Erősítőt csak csatorna szelektívet használhatsz, erős csillapítással a kékesi frekvenciákra. Amíg nem ilyen az erősítő, csak ront a helyzeten, ez viszont nem 1000 Ft -os kategória.
Szimmetrializáló (balun) trafó áttétele lehet 1 : 1, 1:2, 1:4 is, kiviteltől függően.

Az én lepkém úgy van, hogy van a felső(1.), keresztbe van kötve a 2.-al, innen egyenesen megy a 3.-hoz, innen keresztbe a 4.-hez, és a dipólház a 2.-3. közé van rögzítve. Vagyis 1.-2., és 3.-4. sorba, és ez a 2 párhuzamosan van összekötve egymással. És tévedtem. Rég néztem már analógot, rég néztem Kékes felé, szóval most megnéztem a kékesi analóg csatornákat, és most jönnek úgy, hogy nem szemcsés a kép, de szellemképes, szóval akkor volt szemcsés, és kicsit szellemképes, mikor Kékes-felé állt. Erősítőt nem használtunk, azóta is egy van, amit a lepkéből szedtem ki. Közben utánajártam, a kékesi M1 a 8-as csatornán volt, és egy 4elemes yagival fogtuk, a TV2 a 36-os csatornán jött szellemképesen Kékes-felől a mellékelt antennával. Ebben az esetben fakó volt, és időnként elhajlott a kép vízszintes sávokban. A Tokaj RTLKLUB a 26-os csatornán jön, és a nagy 2 reflektoros, és a SWAN antennával egyformán jött, és rosszabbul jött erősítős lepkével, a jelenlegivel pedig ugyanúgy jön, mint erősítős lepkével erősítővel, és anélkül is. Ezért érdekelt akkoriban nagyon a SWAN méretezése, mert ahhoz képest, hogy milyen kicsi, és könnyű, elég szép, majdnem sima képe volt. Talán csoportantennaként behozta volna teljesen simán. Szóval az még mindig érdekelne, hogy hogy lehet 2 antennát összekötni csoportantennaként, és, hogy hogy lesz kisebb a nyílásszöge 4 lepkének, mint 2 ilyennek? Mert az a helyzet, hogy most bejön, egy készülékre legtöbbször jól. Ha veszek még egy ilyen antennát, és rendesen össze tudom kötni, akkor attól rosszabb nem lehet, sőt jobbnak kell lennie a kisebb nyílásszög miatt. Ha veszek 2-4 lepkét, akkor pedig vagy jó lesz vele, vagy nem. Ha nem, akkor hiába. Csatornaerősítőt biztos nem veszek, mert sok. De akkor így utólag úgy tűnik, hogy az a helyzet, hogy Kékes-felől a hegy beárnyékol, Tokaj-felől visszatükröződve pedig elég erős, csak annyira tükröződik, hogy élvezhetetlen, de sima a kép, és úgy tűnik, a digitális adáshoz az kellett, hogy erősebben jöjjön, nem az, hogy kevesebb reflexióval.

Némileg kétlem, hogy csupán a reflexio lenne a ludas, mert arra a COFDM éppen a legjobban van optimalizálva, annyira, hogy még mozgo jármüvel is vehetö (több 1000 km-t kocsikáztunk a mérökocsival és nem igen esett ki a vétel).
Szoval szerintem a kollégánál más bajok is vannak, ha már olyan jelenségek is fellépnek, hogy ha szétosztja a jelet 2 TV-re akkor már nem megy. Neki egyszerüen nincs elég jele, vagy annyira csapnivalo a belsö hálozat, hogy ilyen jelenségeket produkál.
Igy a távolból aligha tudunk neki segiteni, ha nincsenek kézzelfogható adatok.

A kolléga elég szerencsétlen helyen lakik, tizenvalahány km -re az adótól légvonalban, 400 m -rel lejjebb, és ráadásul kereszt irányú völgyben. Térerő biztos van rendesen. Analóg adást is Tokajról vette, ami több mint 90 km, és arra felé sincs kilátás, valahogy mégis bekeveredik a jel. Szélessávú erősítővel ilyen helyzetben semmire nem fog menni.
Lehet, hogy az elosztással is baj van, de az egy további probléma. Először rendes, nézhető jelet kell varázsolnia.

Igazad volt, ezen a lepkén négy dipól van. Ilyen kéne mégegy.

Meggondolatlan kijelentés volt az előbb a tükröződési irányból elég erős kifejezés, mivel erősítő nélkül arról se jön be. Úgy értettem, hogy elég erős, hogy sima legyen. Jelerősség se jó, az tuti, mert pl. van, hogy a STB még jól veszi, de a TV tunere már csak feketeséget mutat DVB-T-n. Az egész hálózat jelenleg annyiból áll, hogy Antenna-benne a lepke erősítője-10-15m koax-fantom táp. Akkoriba, mikor megvettem ezt az antennát, nem volt STB, csak a DVB tuneres TV, és ha közvetlen a tévébe volt kötve az elosztó, és onnan ment a másik szoba tévéjébe, akkor már akadt a digitális. Jelenleg itt van a tévé, és a STB is, ésa STB-ba megy, és a Loopon jön a TV-be, de ha közvetlen a tévébe dugom, akkor is az van, hogy ha a tévébe dugva akad, vagy semmi sincs, akkor sokszor a STB-ba dugva még jó. De sajnos ha olyanja van a STB-on is fekete a kép. Amúgy visszaverődve az analóg ilyen (+1 a tokajiról.):

Hagy szóljak bele: ilyen jelkondíciók mellett kizárt a digitális vétel. Jócskán meg kellene emelni az antennát.

De ha 4 van rajta, és úgy van kötve, hogy annyi legyen az impedanciája, mintha egy lenne, akkor ilyenekből is 4 kell, hogy ugyanannyi maradjon nem?

Közben válaszolt az AH.

Sirok-Kőkútpusztán valóban nem biztosított a DVB-T vétel. Ezen sajnos előre láthatólag a tervezett antennacserék, frekvenciacserék és teljesítmény emelések sem javítanak jelentősen. Megoldást a helyi analóg átjátszó digitalizálása jelentene.(ami jelenleg is csak az M1-et sugározza, azt is monóban, úgyhogy azon nem lesz semmi)

További DVB-T hálózatbővítésre az analóg földfelszíni televízió műsorszórás leállása után fog sor kerülni, mely során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fog kijelölni telepítendő digitális átjátszó állomásokat, így jelenleg nem tudjuk megmondani, hogy az érintett területen várható-e javulás az ellátottságban.

Ha kizárt, ha nem, van, csak nem mindig, és sosem szétosztható. Így is a háztetőn van kb. 10m-en villámhárítónak.

Ahogy néztem, az sem sokat segítene. jócskán meg kéne emelni, lehet, hogy léggömbbel.

Ha nem mindig van, akkor nincs

Valami mezei egytranzisztorost simán bele lehetne építeni akkora méretű "szardiniás" bádogdobozkába, amely belefér a dipol dobozába. Távtáplálással a koaxon keresztül még a tápfeszt is megkapja.
Az illesztést meg szépen el lehetne végeztetni az erősítő bemenetén, a kijövő meg úgyis 75 ohm.
Avagy valami balun illesztőtrafót kéne odatenni, de ilyen frekvencián? Ott inkább csak az üvegszálas-nyákos menne.

A 75 ohm-ot 75 ohm-ra illesztést wilkinson hibriddel nem próbáltad még?
(Az a kis ferritgyűrüs hülyeség lenne az, amilyen az "F" elosztókban szokott lenni.)
Az azonos frekvenciára épült antennákat elvileg simán közösítheti, ha már egyszer tudja a jeleket is szabályosan szétosztani.

Egy ilyen miniatűr erősítő, melynek méretei: 23x23 mm,
szerintem akár fenn, a dipol dobozában is elfér - de simán megoldható.
A tranyója BF960 - pl. 9-12 V-tal elmegy.

Ha már annyira szarul jön be az adó közelében mindenféle jel (akár egyenesben, akár reflexiósan, akár mindkettővel számolva de sajnos együtt - és akkor igencsak szellemképesen),
nem lenne egyszerűbb akkor inkább délnek fordulni az antennával? Most nem azt mondom, hogy "a távolság szépít", de például Szentesnek azért elég jó adója van.
És lehet, hogy sokkal jobb lenne a képminőség, mint szenvedni itt ezzel a 4 antennás "erőművel" - (ahol egy erősebb szél vele lefújja akár a háztetőt is, s akkor a villámvédelemről még nem beszélve.)
Hanyagolni kellene ezt a Kékes-közeli völgyben való kutakodást, ha egyszer ennyi baj van vele. Az adó-térképen lehetséges, hogy a síkság felé nézve jóval többre lehetne menni.

Kibírnék 1x1-2e-et erősítőre. Csináltam már vagy kettőt, először működött, aztán nem tudtam a csatlakozóknak csíkot vágni a NYÁK-ba, meg biztos más érintkezési problémák is vannak. Jelenleg semmi forrasztási eszközöm nincs, de ha lesz, talán, ha csinálnék egy ilyen Antennabeállító mérőt, és drótból egy 69-es csatornára méretezett dipólt, és mögé raknék egy árnyékoló lemezt(mert a két adó szembe van egymással), és lemérném a két irányt, akkor talán el lehetne dönteni, hogy mi a probléma, csak nem tudom, milyed dióda kéne bele.
Most is benne van a lepke erősítője. Nem tudom, milyen kis hülyeségről beszélsz, de nincs mit próbálnom, ugyanis addig semmiképp nem vennék még egy antennát, hogy 2 antennám legyen, és ne tudjam illeszteni. Azt már közölték, hogy lehetne, csak azt nem, hogy hogy. Illetve az lenne a legjobb, ha lenne rá gyári megoldás. A másik, hogy még mindig nem tudom, mit kéne tenni, mert valaki szerint gyenge a térerő, valaki szerint sok, plusz ugye én is fordítva emlékeztem, hogy merről, hogy jön.

Én úgy tudom, (és úgy emlékszem), valami ősrégi germánium dióda is megteszi:
pl. OA1180, vagy OA1190.
Esetleg az AA119.

Régi Rádiótechnika évkönyvekben léteztek ilyen antenna-térerőmérő szerkezetek.

Persze, azért kérdeztem, mert a 100 éves könyvekben lévőket nem feltétlenül gyártják. Azonkívül a 100 éves könyvekben lévőknek nem kellett 900MHz-en működni.

"Nem tudom, milyen kis hülyeségről beszélsz"

Én erről beszélek.
Csaknem filléres dolog, létezik csak kétágra osztó szerkezetben is, és ami Neked egy próbát talán megér ....

http://orfeusz.unas.hu/spl/849936/Antenna_F_eloszto

Ennek a belsejében szokott lenni a wilkinson hibrid, amely egy kisméretű ferritgyűrűre csavart egy vagy két menet. (néha még 75 ohm-mal is lezártan)

Na jó, ez valóban igaz.
De létezhetnek ma már olyan diódák, amelyek teljesítik ezt a kritériumot, azaz a 900 MHz-et. Biztosan.
Ámde akkor lehetséges, hogy ez a kapcsolás se az igazi már. Ez ugyanis inkább csak a VHF sávokra működött valaha kielégítően. (1-12)

Esetleg a tévéből - kivezetve - mérni az AGC feszültséget?

Én szedtem szét sok koax elosztót, de még egyikben se volt semmi. Általában a külső rész egy lemezre volt hajlítva, a belső részeket pedig vezetékekkel összeforrasztották. De ha ebben van is valami, annak nem hiszem, hogy az a célja, hogy két egyforma ellenállású antenna párhuzamos kötéséből származó impedanciacsökkenést kompenzálja, hanem inkább valami elkülönítő, hogy ne zavarja egymást a 2 külön antenna.

Nem, nem szedem szét.

Nem tudom, miket szedtél koax-elosztóként szét, de nekem szinte mindegyikben van (volt)
Az anyósnál a háztetőről a három antennát "simán" összehozta.
Persze jobb oda egy csatonánkénti, az adott frekvenciákra hangolt közösító-szűrő, de ha teljesen azonosak az antennák, és azonosak a jelek, egy próbát talán megér.
Nem tudom, hogyan illeszti az ilyesmi a jelet, de hogy 75 ohm-ra sikerül neki, az biztos. És miután ez impedancia, minden bizonnyal akár még működhet is, amit kimérni házilag eléggé lehetetlen.
De kipróbálni - lehet ....

Nem is kell.
Gondolom, valami szuperlapos, szupermoderm LCD TV-d van.
Ám meg lehet próbálkozni egy régi képcsöves szarral, ami aztán a mérésekhez simán megteszi. Ez aztán akár ott a padláson is lehet az antenna közelében ... Lehet lomizásnál beszerezni egyet (ha a buckalakók még nem verték szét)
vagy ha valaki a szomszédságban - mondjuk - éppen készül kidobni ... s attól elkérni.

Aztán azon el lehet rugózni, s akkor az se baj, ha tönkremegy a "kisérletek" végére.

Egyáltalán nem biztos. Általában az ilyeneket a TV-be vagy a közelébe kötik. Kis távolságban nem jelentős az illesztetlenség miatti veszteség. Kipróbálni se tudnám, mert nem tudnám megmérni.

Nem akarok tévével kísérletezni, amúgy sem tudom, hol van az benne, plusz mivel nemsokára ez járhatatlan út lesz, olyat kéne kitalálni, amit akkor is lehet alkalmazni, ha nem lesz analóg.

Egyébként a lepkénél az összekötő rúd szalagkábelként viselkedik? Bár nem sokat számít, mert mikor megvettük az erősítős lepkét, azt is kipróbáltuk több helyen, több felé, és annyira se jött be, mint a yagival. Márpedig a yagi nyeresége sokkal jobb, főleg, hogy csatornára volt méretezve.

Úgy látom, valaki mindíg előjön az erősítős ötletekkel. Sajnos, a vételi problémádat elég nehéz megoldani. Az igazi megoldás, a Siroki átjátszó adó digitalizálása lenne. Ehhez pedig a legrövidebb út, a hatóságok izgatása, minél több elégedetlen előfizetővel.
Lehetne erősítőt alkalmazni, de csak olyat, ami a venni kívánt csatornákra van hangolva, minden más csatornára jelentős csillapítással kell rendelkeznie. Szélessávú erősítő teljességgel alkalmatlan, mert a jelen levő nagy térerejű, de nézhetetlen adó, a szélessávú erősítőben intermodulációs zavarokat okoz. (pl. a KTV rendszerek szélessávú erősítőiben nagyon lényeges szempont, hogy az egyes csatornák szintjei, azonös nagyságúak legyenek, mert ellenkező esetben a nagyobb jelszintű csatornák átúsznak a kisebb jelszintűekre. Igaz ez analóg csatornáknál van így, de a digitálisnál sincs másképp, csak ott nem látszik az átúszás, mert akkor már a demodulátor nem működik.
Az igaz, hogy az antenna karakterisztika főirányában adják meg a nyereséget, de ez csak 0 fok esetén érvényes. Ha az antennának ki akarjuk használni a zavarvédelmi lehetőségeit, akkor ismerni kell az iránykarakterisztikát 360 fokban. Fontos lehet, mint jelen esetünkben is az előre hátra viszony, ill. az oldalnyalábok minimumainak a szögei is. Lehet, hogy egy panel antenna nyeresége 0 fok irányában kisebb, de biztos jobb az előre hátra viszonya.
Lehet játszani az antenna magassággal is, mert a a reflexiók minimum helyei ettől is függenek. Sok munkával komoly műszerezettséggel, lehet, hogy megoldható a probléma, de nem biztos.
A lepkéknél az összekötő híd, az egy tápvonal transzformátor, aminek a fizikai méretei határozzák meg a tulajdonságait. A vezetők átmérői, egymástól való távolságuk, valamint a tápvonal hossza. Egy ilyennek az íróasztal melletti méretezésére nem vállalkoznék.