Az már elég kellene hogy legyen rövid munkákhoz, a lényeg, hogy annyi huzalt kell belerakni amennyi csak belefér az ablakba. Nekem volt régebben trafóm 20cm²-el is, az is jó volt, amelyik 32cm² volt az meg már teljes értékű volt, igaz ezek elég nagy vasak voltak, tehát volt a huzalnak hely bőven.

Ha teszel az egyenirányító után pufferkondit, akkor érdemes egyenirányítani, de ha nem teszel, akkor felesleges. A pufferkondi azért fontos, mert kb.40%-al megemeli az üresjárási feszültséget, így sokkal könnyebb lesz az ívfogás. Ha viszont a kondit elhagyod,akkor az üresjárási feszültség kisebb lesz mint eredetileg amennyit a Hetra tudott.

Igen pont ez a bajom.Nehezen kezd ívet utánna már túl sok.pedig 46.16-os pálcát használok.Amúgy tudz ajánlani kondit és egyenirányítót?

A kondi elé tegyél ellenállást. Az üresjárati feszültséget nem emeli meg igazán, csak a maximumon tratja, az effektív feszültséget emeli meg ezzel, valójában pufferolás nélkül is már kihasználható az egyenáram adta hőkülönbség az elektróda és a munkadarab között. A bázikus és egyéb, egyenáramhoz kötött pálcák a folyamatos ívet igénylik, ezért kell a kondi, ami a null-átmenetekkor még tartja az ívet valamennyire.

Az a ferrit semmiképpen sem alkalmazható 50Hz-en hegesztési célokra, kb 20-30VA-es trafót lehetne belőle készíteni 50Hz-en maximum. A ferritet 0,2T környékére gerjesztik, a vaslemezt hegesztési céllal 1,5T környékére. 0,2T gerjesztéshez ekkora keresztmetszetre kellene vagy 2-3000 menet primernek.

A kondi az üresjárási feszültséget 1,41-szeresére emeli, azaz gyök kettőször nagyobb lesz az üresjárási feszültség. Ugyanis ennyi a különbség a feszültség effektív és csúcsértéke között. A kondi a feszültség csúcsértékére töltődik, ebből csak a diódákon eső feszültség jön le.

Igen, a kondi az effektív feszültséget emeli, a maximum feszültséget viszont nem emeli, ami kondi nélkül is fellép másodpercenként 100-szor, tehát kicsit sántít, hogy emeli a feszültséget, és ezért könnyebb lenne az ívgyújtás.

Megint elvi vitát folytatunk. Az elektródák minimális gyújtófeszültségét soha nem elvi értékben adják meg, hanem olyan értéket határoznak meg, ami műszerrel mérhető. A műszerek pedig tudtommal effektiv értéket mérnek. Abba már ne menjünk bele,hogy van csúcsérték mérő is.
Az egyenirányított feszültségnek is az effektív értékét tudjuk mérni, ha viszont puffer kondit teszünk az egyenirányító után, az csúcsfeszültségre töltődik. Tehát akkor a műszer azt a feszültséget mutatja, ez lesz a valós gyújtófeszültség.

Több fórumtárs is jelezte a kondenzátorok alkalmazását az egyenirányított feszültség emelésére. Ez eddig mind szép és jó is csak gyakorlatban előáll az a gond ha az elkó nem kimondottan nagyáramú és csavaros akkor ezek az állandó nagy igénybevételtől hamar elszállnak. Én is kisérleteztem ezzel és még ezzel párhuzamosan a kondik után egy fojtót kellett kreálni. Ez csökkenti a leolvadáskor keletkező zárlati áramot, ( a kondi kisül), induláskor pedig nem durran akkorát mint egy puska.. A célravezető nálam is az volt, hogy tudjak bázikussal hegeszteni, hogy a szekunder feszültséget felemeltem 55V-ra. Így már kis értékű kondi is megfelelt az ív stabilabbá tételére és a hálózati feszültség is nyugodtabb lett. Hozzá kell tennem viszont a trafó primerében 160mikrofarad fénycső fázisjavító kondenzátor van. Ez további nyugodt üzemet biztosít mert a meddőáramot amit a szilicium egyenirányítás még csak fokoz (levágás) gyakorlatilag kiegyenlíti. Ezzel a szerény megoldással és sok sok kisérlet után még alu-t ( bevonatost) is sikerült hegeszteni természetesen csak vastagat.

Igazad van, a "mezei"elkók nem igazán szeretik a gyakori töltést,kisütést.Ezért kell olyant használni, amelyik kifejezetten ilyen alkalmazásra lett kitalálva, A fojtó valóban lényeges az ívgyújtás zárlati teljesítményének korlátozására, bár a jó hosszú hegesztőkábel is megteszi .
A fázisjavítás viszont tényleg hasznos, különösen ha jól van a trafóhoz illesztve.

Sziasztok meg tudnátok mondani nekem hogy mi a neve a képen látható csatlakózonak vagy tudtok ajánlani valami más vagy hasonlót köszi a segítséget

Esetleg leírnád, hogy mekkora elkót használsz, és milyen fojtót?

Ennek a neve sorkapocs, és a Weidmüller gyártja a fotón szereplő típust. A típusjelölése pedig a beköthető vezeték keresztmetszetétől függően SAK2,5- SAK6-SAK10 stb... TÖbb gyártó is gyárt ilyen villamosipari felhasználású alkatrészt, a felrögzítés szabványos, tehát ugyanakkora a sín , és mindegyik illeszkedik a sínre, de a különböző gyártók termékei nem illeszthetők egymáshoz. Ha használsz véglezáró lemezt, akkor többféle is felszerelhető ugyanarra a sínre.
Az általad fotózott típus csak "C"sínre szerelhető, de létezik kalapsínre szerelhető, és univerzális típus is, amelyik mindkét síntípusra szerelhető.

Szia köszönöm a segítséget azt hiszem majd sor kapocsal fogom megoldani a kérdést.

Sziasztok! Nemrégiben hozzám került egy trafó ami meglátásom szerint alkalmas lenne hegesztésre, ezt abból gondolom, hogy a rajta lévő rajz alapján 3 tekercsből áll. ebből a 3 tekercsből 1 közel ujjnyi vastag drótból van )Ez lenne a sec oldal szerintem. a másik kettő az azonos, kb 1,5-es drótból van. Szerintetek mi történne, ha a 2 "vékonyabb" tekercset sorba kötném és adnék neki 220V-ot? a 2 tekercs ellenállása együtt 2,8ohm a "vastagabb"-on nem mérhető ellenállás vagy nagyon kicsi. Amit a trafó előéletiről tudok, hogy egy régi PLC tápba volt.
Minden választ és segítséget köszönök!

Ha valamivel több adatot megadnál... Pl. vasmagkeresztmetszet.
Adataid alapján ez 380(400) V bemenetű trafó. Sorban 230 V-ról gyenge lenne. 50, max. 80 A-rel lehetne vele hegeszteni. HA...
Táptrafók általában szoros csatolású trafók a feladat és a jó hatásfok érdekében. Emiatt eredeti tekercselésével pálcás hegesztésre alkalmatlan, legfeljebb CO2 védőgázos hegesztőt lehetne belőle készíteni. Ha ismernénk a szekunder feszültséget és tudnánk szabályozni.

Üdv mindenkinek !
Feltúrtam alkatrész bázisom ismerősöm kedvéért . Találtam 4 db azonos méretű híperszíl trafót . Ő Co hegesztőt akar belőle , oszlop méret 5x9 cm . Ismerősöm még gondolkodik milyen fesz legyen szekunderben . Pár kép róla cséve kissé ... , saját művem .
Üdv .:

Szia! Sajnos nekem sincs több adatom, annyi, hogy a rajta lévő rajz alapján minden tekercsnek 3 kivezetése van a kivezetések megnevezése a következő: COM, 50Hz, 60Hz Ami még látható rajta, hogy az E alakú vason középen felül van a 2 vékonyabb drótból készült tekercs, középen alul a vastagabb drótból készült tekercs. Primer oldali szabályozó elektronikát tudok összedobni neki, de a kérdés még mindig az, hogy rá merjem-e kötni a vékonyabb tekercsekre a 220v-ot? az ugye 6 kivezetés.. a 2 com-ot összekötöm a 2 60Hz-s kivezetés üresen marad és a 2 50Hz-s kivezetésre kapcsolnám a 220v-ot. Utána már tudnám mérni a sec feszültséget is..

Szia
Nagyon jó a kérdésed. „hogy rá merjem-e kötni a vékonyabb tekercsekre a 220v-ot?” Mikori a trafó? Honnan származik? Mert ha Amerika, ott a 110V használatos álltalába, ha Orosz akár lehet 127V os is. A tekercsel, tegyél sorba egy 230V izzót első lépésbe 60W os de ezt, felviheted 150W ig. Mérd meg a te általad 230V nak szánt tekercset. Ha az közelbe van akkor az izzót ki lehet hagyni. Ha kisebb a tekercs vagy zárlatos akkor az izzón esni fog a feszültség. Bekapcsolásnál felvillanhat, de ha nincs a trafón fogyasztás 15…20V nál több nem igen lesz az izzón.

Ha nem akarsz égővel kísérletezni, és azt mondod PLC táp, ami 24V os egyenfeszültségbe, ami váltóba kb.:19V A szekunder tekercsre adjál 12V ot így a primertekercsen, 130….135V környékén kell mérned. Ha nem ezt méred, akkor vagy zárlatos, vagy nem 230V os, vagy nem PLC táp.

Ezt hegesztő trafónak, nem biztos hogy igazi. A 2,5 pálca, munka feszültsége, az 25….30V AC ívgyújtásnál, 48….57V AC között, van valahol. A 19V AC neked mindenképpen kevés lesz.
VIGYÁZZ 230V dolgozol.
üdv.

Szia! kipróbálom este, köszönöm a segítséget

Szervusztok,

Van egy összesen 80-90 kilós hagyományos trafóm, amit szeretnék CO-s gépre cserélni. Bővebben: Link
Árulgatom, de nem nagyon jelentkeznek érte. Úgy gondoltam, hogy 30 ezret megér, de a piac szerint úgy tűnik, hogy nem... Van rajta 2x10 méter gumi munkakábel.

Kérdés, hogy vajon ha szétbontanám (amit igazából sajnálnék vele megtenni, de végső esetben ez lesz), akkor vajon mennyi réz jönne ki belőle? A munkakábelek összesen 10 kilót nyomnak szigeteléssel együtt. A doboz és a váz munkakábel nélkül együtt tehát olyan 70-80 kiló, maga a trafó gondolom olyan 50-60 kiló lehet, amennyire sikerült méregetnem egy szobamérleggel... Vajon mennyit lehet kihozni belőle szétbontva? Ha ezt tudnám, akkor lejjebb vinném az árát arra a szintre, ha meg úgy sem kell senkinek, akkor szétbontanám magam... Esetleg átépíteni CO-ra nem lehetne? Mit gondoltok erről?

Amíg kapnak az üzletben 12000 körül újat, addig nem adnak ennyit egy használtért, hiába magasabb a használati értéke (sok az emberek pénze mert dübörög a gazdaság, valahol...). A réznek 1000-1500Ft körül veszik át kilóját ha jól tudom, a vasnak meg talán 70-80Ft körül.
Ha a trafón lévő huzalt le tudod sérülésmentesen bontani, és a vas is megfelel a CO-hoz (nincs tele légréssel, hegesztéssel) akkor a legjobb megoldás ha ezt alakítod át, mert 10-15ezernél többért szerintem nagyon nehéz egy ilyet eladni, pláne ha belegondolunk abba, hogy egy ügyes amatőr ennyiből simán megépít magának egy invertert is.

Köszi. Sajna éppen az ilyen elektronikai dolgokban nem vagyok valami nagyon jártas.
Mennyire lenne nehéz az átalakítás, mennyiben tér el a CO -s gép trafója?
Ezen kívül ha jól gondolom egy huzaltovábbító, egy munkakábel és egy elektronika volna szükséges egy ilyen átalakításhoz igaz?

Van itt esetleg olyan aki tudna segíteni egy ilyen projektben? (Nem ingyen, hanem kölcsönösen megfelelő áron)

Ez a trafó nagy szórásúra van megcsinálva, vagyis lazább a primer és szekunder tekercsek között a csatolás, hogy terhelésre minél jobban essen a feszültsége, valamint a könnyebb ívgyújtás miatt magasabb a szekunder feszültsége (55-75V). Néha még a vasmag tulajdonságait is lerontják, némi légréssel van összerakva és/vagy itt-ott össze is vannak a lemezek hegesztve. A CO-hoz pedig szoros csatolású és megfelelően összerakott vasmagú trafó kell kisebb (25-32V) szekunder feszültséggel, hogy a feszültsége terhelés esetén a lehető legkevésbé essen. Illetve utóbbi esetben általában nagyobb gerjesztést is meg szoktak engedni a vasban.
Az elektronika nem nagy ügy, az előtoló motor sebességét kell tudnia adott tartományon belül állítani, illetve a megfelelő időben nyitni-zárni a gázszelepet. Van CO építős topik nézz át oda, hátha van aki a közeledben lakik és még segíteni is tud.

Köszi szépen, megtaláltam azt a topikot, olvasgatok benne egy kicsit...

Helló mindenkinek! Hetra 100/160 hegesztőt hogy lehetne feljavítani, mert csak 220 van és nem stabil, így úgy gondolom az ingadozás miatt, nem lehet jól hegeszteni vele vagy esetleg egyenirányítani ?

Ezek régi hagyományos csavaros 100/ 1000mikrósak. 10db már jó. A fojó EI 130-as vasmag.A menetszám pedig annyi amennyit 16-os madzagból bele bírsz gyűrni..

Köszi!

Helló! Akkor a 220v-os részbe kell egy állandó kondit kötnöm ?

Oké! Kipróbálom és köszönöm.

Heló!

És ennek még megvan az az előnye is a köbzoli által említett mellet, hogy így nélkülözhető a kondenzátorral párhuzamos kisütőellenállás, mivel a primer ezt a feladatot elvégzi.