Honnan veszed egyébként,hogy egy 1-2csúcsos, vagy huzalos kivitelű sima egyszerű trafó nélküli, 4-5KV-ot előállitó kisteljesítményű ionizátor káros ózont termel?
Mindössze képzelgés, rossz feltételezés az egész ami írtál.
Mert érzed az illatát, "és akkor mi van.
Képzeld el, a pici ionszelet nyomató XJ2000-nek, de a kicsi 3csúcsos Selvának is érzeni, 20-40cm.ről, azt hogy friss aktív oxigénes levegőt termel, ad ki magából.
A Selva leírása szerint O3 sűrűség=0,009ppm belül, ez 5-6mg/h nak felel meg
Az enyém 6porgyűjtőcsöves kivitel, 0,02ppm, és még ez is bőven az Eü határérték alatt van.
És mégis forgalmazták, ill.árulják, a bioneten, valamint más internetes oldalakon.
Engedélyezett bemért gyári cuccok, igaz az ionszele mindkettőnek elég gyenge, pedig a Selva 10,5KV-Hv out.impulzusokkal dolgozik, a HV modul -pontja megy az ionizálló tüskékre, akárcsak az enyémnél.

Én kezdtem először azzal, amit a valamikori 60-as évek beli Ezermesterben találtam PL36 el.-cső TV sortrafó 1 rács és ventilátor. de a levegőben lógó fém rács nem csinál semmit, láttam, hogy a gyáriban tűk vannak egy galvanizált réssel szemben, és koronakisülésről írnak. Elkészítettem a magam 25 tűs változatát. Azután elhagytam az egész elektroncsöves cuccot, és beleraktam a diódás sokszorozót. Ugyanúgy működött, csak melegedés nélkül. A tűkkel szembeni lyuggatott lemezt kötöttem közelebb a negatívhoz az erős ózonszag ellen. Tenálad azok a csövek teljesen a pozitívra vannak kötve? Lehet, hogy téves volt okoskodásom, de azt gondoltam hogy akkor nem bocsájthat ki pozitív iont, ha mindkét elektródája negatívabbon van a földnél.

Igy van, az előlapba préselt formázott rozsdamentes anyagú csövek, 22mm, mint az talán a képen is látszik, egy potenciálon vannak, a kapcsoló alatt van egy un. földcsavar ez megy az impulzus trafó alsó kivezetésére,
Az ionizálló szerelvénybe csavarozott, króm-acélhegyek, szintén egy pot.on vannak, egy 12x5mm. Tartó vasba, illetve rozsdamentes lapos króm-inox lapba vannak rögzítve.
Itt is egy 3as csavaron +1mm. Sarus vezetéken csatlakozik a Hv-modul diódás kaszkád sokszorozójának -kimenetére.
Mint azt a neve is jelzi, anion ionizátor, tehát -töltéseket állitunk elő.
Ennek nemcsak a porgyűjtés szempontjából van jelentősége, hanem az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, anionos friss oxigéndús levegő szempotjából is.
Egyébként a negatív ionokat, elő lehet állitani ellen elektróda lemez, rács stb.nélkül is.
Lásd Daikin MC 707 légtisztító, amiben 2db.vékony 3-4cm. Tüske van, beépitve, ionizátor gyanánt.
A hagyományos Crt-s tv.k képcsövei pozítiv ionokat termelnek, ezért porosak főleg nyáron, a száraz időszakban.

Azok a csövek arra vannak, hogy a port megfogják? Egyébként egy egyszerű furat a lemezen is megtenné.

Igen arra valók nagy részben, erre simán rá lehet jönni, ugyanis az index fórumon több képet is raktam fel róluk, ill.a korábban gyártott készülékekről, azok poros kiáramló porgyűjtőcsöveiről.
A sima 0,8-1mm saválló lemezből készült, előlapra is felragadnak,+lerakodnak a mikroporszemcsék, szálló por, viszont ez közel sem olyan hatékony és esztétikus megoldás.
Lásd kínai Mugu 3020-nál, is ez a lyukacsos porgyűjtős tálca van, 36db.furattal.

A problémám ilyenkor az, hogy pozitív elektróda nélkül nincs kék derengés, nincs sziszegés, nincs ózon illat, azaz semmi nincs, csak találgathatom, hogy csinál-e valamit, az ionokat ugyanis mérni nem tudom, az ionszelet, ózont, viszont határozottan érzem. A gyárinak is mintha valahová középre lett volna kötve a pozitív elektródája, de már annyiszor szétszedtem, átalakítottam, hogy az eredeti állapot nem lekövethető.

Sziasztok!

Az ionizátorom tűin, ill. az elé szerelt fém lapkában van-e feszültség, miután kihúztam a vezetékét?
Tisztítás miatt szétszedtem, de nem merek hozzáérni.

Ugyan kondit nem látok, de annyira nem értek hozzá, hogy ez megnyugtasson.

A mellékelt képen talán látszik, hogy mire gondolok...

Válaszokat előre is köszi.

Szia! Az ionizátorod a nagyfeszültséget bármilyen úton állítja elő, biztos, hogy van benne kondenzátor. Abban a fekete dobozban bármi lehet. Annak megérintése, még ha nem is halálos, de megrázó élményben részesítheti azt, aki a készülékbe belenyúl. Némelyik gyári készülék kezelési utasítása írja is, hogy a kihúzása után negyed órát várni kell, addig nem szabad belenyúlni. Ennél biztosabb módszer a kondenzátorok kisütése valami jól szigetelt nyelű fém szerszámmal, a tüskesort és a lemezt kell összekötni pár másodpercre, ismételt összezáráskor, ha már nem szikrázik, akkor megérinthető, én ilyenkor is kerülöm a két lemez egyszerre történő megérintését. A tűk elmozdítása a helyes pozícióból akár egy tized milliméterre, a működésre káros következményekkel jár, erről később még majd írok. Tisztításkor erre vigyázz! Egyébként köszönöm a képet, ilyet még nem láttam, most megint agyalhatok, hogy a két tű a nagy furatokkal síkban, és a két rövidebb hátrább mire jó? Én ugyanis eddig csak kizátólag olyanokat láttam, amelyekben egyforma tűk néznek egyforma nyílásokba.

Szia!

Köszi a választ... igyeszem nem elbabrálni.
csak fültisztítóval nyúltam hozzá, remélem, nem mozdítottam el a hegyeket.

Érdekel egyébként, hogy miért gond az, ha elmozdul, u.h. várom soraid.

Sziasztok! Ha megengeditek, hadd összegezzem levegő ionizátor építés terén szerzett eddigi tapasztalataim. Egyébként, ha Ottes kolléga nem írt volna ide, miáltal a topik újfent a topra került, nem olvastam volna bele, és eszembe sem jutott volna evvel foglalkozni. Tegnap keresgéltem az interneten, és találtam rengeteg ionizátor kapcsolást. Ezeknek 90%-a a hagyományos Villard sokszorozós, a többi pedig a Gaben-féle 555-tel hajtott inverteres, trafós, ami ugyan szintén sokszorozóra dolgozik, csak nem 20-30 diódát tartalmaz, csupán 3-5-öt. Tehát a diódás sokszorozó azért mindegyikben ott van, bármiről üzemeltetjük. Találtam viszont egy igen hasznos dolgot: Bővebben: Link Negatív ion detektor egy ilyen műszer nélkül akár hozzá sem érdemes fogni az ionizátor építéshez. Annak idején (Körülbelül már 20 éve) sok mindennel próbálkoztam, de nem sikerült az ionokat kimutatni. A készülék elé tartott glimm lámpa ugyanis a nagyfeszültség közelségét jelzi, semmi köze a levegő ion tartalmához. Készítettem elektroszkópot, a gyógyszeres üvegbe dróton belógatott két fólia csík egymástól szépen eltávolodott, de ez a primitív módszer pontos mérésre, a készülék erősségére vonatkozó következtetésekre nem alkalmas. Van egy csővoltmérőm, de annak a mérő bemenete a legérzékenyebb állásban sem mutatott semmit. A kis műszerben, amit találtam, a száz megohmos ellenállás, és a bemeneten levő 470 pikoFarados kondenzátor teszi lehetővé a levegő iontartalmának megmérését, ugyanis az ionok töltése így a kondenzátorban gyűlik össze, és ezáltal nem érzékeny például az 50 Hz-es(brumm), és egyéb váltakozó áramú zavarokra. A készülék megépítése után számomra meglepő eredményeket tapasztaltam. Van ugyanis nekem a BION79 gyári, folyamatosan üzemel immár közel 40 éve, igaz, akárhányszor valamiért a téma elkezd érdekelni, valami hibát találok benne, ami miatt üzemképtelen, hol egy dióda zárlat, hol egy rossz kondenzátor miatt. Meglepő módon a rendbe hozott BION előtt már fél méterre jelez a kis készülék, az én erős ózon szagot árasztó, dupla feszültségű, 22 tűs gépem előtt csak egy arasznyira, és azonnal el is alszik, mihelyst eltávolodok tőle. Lehet, hogy ezt az én gépem védőfölddel ellátott fém háza okozza? Ugyanis csak az ionozó csúcsok előtt van egy műanyag hangszóró rács. Probléma volt az ionozó csúcsokkal, ugyanis annak idején nem fordítottam erre elég gondot, és eléggé összevissza álltak, tolómérő segítségével beállítottam a pozitív furatoktól való távolságukat teljesen egyformára, az elektródákhoz menő kábelekkel sorba 10-10 megohmokat kötöttem, ami utána tűk hegye teljesen egyformán, de már nem pontszerűen, hanem kb. 2-3 mm-es köröket alkotva kéklik a sötétben. Mindezek ellenére még mindig nem egészen szag mentes, a feleségem, amikor bejött, azt mondja, klór szagot érez a szobámban. A jelenlegi felállás ez: elöl van egy alumínium rács 1 cm x1,5 cm négyzetes nyílásokkal, mögötte ónozott rézhuzalból szőtt háló, ehhez vannak forrasztva a horganyzott lemezből ollózott kis háromszög csúcsok hegyük a nyílások közepe mögött 3.5 mm-re.
Nem tudom, segítene valamin a lyuggatott lemez csövekre való cserélése? 22 tű esetében én már nagyon macerásnak tartom. Nem tudom a leírások általában kizárólag kapcsolási rajzot közölnek, az ionozó tüskesor kialakításáról, ami ez esetben sokkal fontosabb lenne, nem találtam semmit.

üdv.
A tisztítást megelőzően kihúzod az ionizert a konnektorból, megszünteted az áram ellátást, ezután néhány mp.múlva egy dróttal kisütöd az ionizálló rész kimenetét, vagyis a sokszorozóban +*maradt feszültséget.
Úgy hogy egyszerűen, rövidrezárod a tűkre menő vezetéket, a +*lemezkéhez'jövő vezeték csatlakozási pontjával.
Apró pattanást hangzik, pici szikra, és kész ki van sütve a cucc, lehet tisztítani máris.

*Mod: Ki kell írni, nem jelölni!

köszi gaben... így teszek legközelebb.
Most csak vártam pár órát és * figyeltem, hogy hozzá ne érjek.
(lehet nevetni, de egy izzó kicserélésekor is áramtalanítok, * az áramtól)

Fecameca... azt nem írtad le, hogy mit okozhat az, ha elbabrálom a tűket.

* Nem a kocsmában vagy!

Ha az eddigiekből nem jött még le ideírom: Az az egy, ami közelebb kerül, túl sok ózont fog termelni, és mivel hogy söntöli a többit, a többi tű még negatív iont sem termel eleget. Érted? Ebből következik, hogy teljesen egyformára kell beállítani őket, és vigyázva takarítani, hogy ne görbüljön.

Nem jött le, sőt... a söntölést sem tudom, mit jelent... de ne fáradj, rákeresek.

Annyit jelent, hogy áthidalja elektromosan a többit.
A nagyobb térerő erősebb ionizációt jelent, jobb vezetőképességet, tehát kisebb feszültségesést, emiatt a többi tű nem fog "dolgozni". Az áram a kisebb ellenállás felé folyik, ezen a légnyomáson mindenképpen.
A beállításból adódó kisebb eltéréseket a tűkkel egyenként sorbakötött megfelelően nagy átütésre méretezett, azonos értékű ellenállásokkal lehet kiegyenlíteni. Ilyenkor a "megszaladó" tűn folyó nagyobb áram az ellenálláson is nagyobb feszültségesést kelt, csökkentve az ionizációra fennmaradó értéket, így csökkentve azt.

Ezt nagyon jól leírtad, szakmailag gyakorlatilag is,így igaz.
Egyébként régebben én is alkalmaztam ezt a csúcsokkal sorba kötött 2,2-3,3Mohm/2W os ellenállásokkal való kivitelezést, amikor még nem voltam olyan precíz a beállításokban.

Az ellenállásokra már én is gondoltam, csak éppen olyankor kivitelezhetetlen, minden tűre külön, amikor egyetlen lemezből van kisajtolva a tüskesor, (lásd BION79), vagy amit én készítettem, hogy egyetlen fémhálóhoz vannak forrasztva a tűk. Próbálok valami normális anyag után nézni. Egyébként rézre vagy bronzra gondoltam. A rozsdamentes acélnak, azon kívül, hogy nehéz megmunkálni, semmi értelmét nem látom. A BION- ban is néhány tized milliméternyi vörösréz lemezből vannak a tűk. Egyelőre még lövésem sincs, hogyan kezdjek hozzá, de akkor újra kell terveznem az egészet. Az elektromos részt nem bántom. Nem látom sok értelmét ez esetben a nagyfrekvenciás transzformátoros megoldásnak, amikor az áramfelvétel amúgy is közel nulla, és a kondenzátorok tárolják kikapcsolás után is percekig az energiát.

A réz vagy a bronz nagyon jó lesz, mert 1-2nap használat után már annyira beoxidálodik bebarnul, hogy nem hogy O3-t , de anionokat sem fog termelni
A kínaiak is ezzel árasztják el a piacot, olcsó és vacak megoldás.
De legalább sűrün kell tisztítani a hegyeket lemeztüskéket, meg cserélni a porgyűjtőlemezt, amikor letörik valamelyik hegy.
Ionszél =közel nulla
Nagyfrekvenciás trafó 20KHz? Szerintem, nem igazán nagy frekvencia.
Inkább mondtad volna hogy nem tudsz nf.trafót tekerni.
Jó játszadozást.

Elkészültem vele: +lemez ezüstözött, a tűk aranyozottak. Nem hiszem, hogy bebarnulnak. Még a BION-é sem oxidálódott a majdnem 40 éve alatt, pedig csak sima vörösréz.
Ionszél: csak azt nem írtad, hogy az ion áramlással párhuzamos felületek gyorsítják, a merőlegesek pedig fékezik azt. Ezért fújja el a csöved a gyertyát olyan messziről. Egy dologban igazad van a Villard-dal: Nem lehet a pozitív lemezt a házra kötni, életvédelmi szempontból muszáj azt műanyag rács mögé helyezni, az én hangszórórácsom lefelezi az ionszelet. Azt sem írtad azt hiszem, hogy minél több tűt kapcsolok rá, úgy gyengül az ionszél, megoszlik köztük.
Tudok tekerni, úgy ezer voltig vállalkozom is rá, de a nagyfeszültség az átüt mindenen, azt még talán impregnálni, kiönteni is kell. A régi tévékben szinte a leggyakoribb hiba a sortrafó zárlat. Amúgy a Villard előtt is van most trafó, 440 Voltról indulok, nem emlékszem már rá 4, vagy 6 taggal több, mint a BION, azért ózonizál annyira. Megmérni nem tudom, csak úgy saccolgatok, hogy a duplája lehet. Volt régebben egy glimmlámpám a tűkkel sorban. Csak a vörös fénye nem tetszett. Beraktam egy zöld LED-et a pozitív lemezzel sorba. Sem előtét, sem sönt nem kell neki, pont jó a fénye. Volt benne ventilátor, mert a ház még a PL39 elektroncsöves változathoz készült, és abba úgy írták. Azt ki kellett dobnom, mert már nem ér el a lemezektől. 1 cm széles lemezekből készítettem el az ablakokat, a te csöveidhez hasonlóan. Írtam már egyébként, hogy a te géped zseniális? De lehet talán, hogy csak azért, mert nem a BION 79 volt a mintadarabod, hanem valami jobb.

Nos én a csúcsokkal szembeni sík felületet, /króm.inox 1es lemezt/, kicsi furatokkal régebben kb 3éve használtam, de ott nem az ionszél erőssége, hanem az O3 termelés, kibocsájtás maximalizálása volt a cél.
Egyébiránt ez a készülék, ózonizátor néven vált ismerté és kocsmai cigi füst neutralizáslásához, annak büdös származékai, mérgező gázok, lebontásához,mielőbbi eltüntetéséhez kellett.
Azt én már leírtam az index fórum, ide vonatkozó topicjában, miért szükséges több csúcs, és miért előnyösebb a nagyobb HV. out.impulzus feszültség, még ha azt nehezebb is előállítani, kiszigetelni, a szerelvényeket, megfelelő minőségű üvegszálas bakelit réteg,+epoxigyanta, a titka az egésznek.
A nagyfeszültségű trafó szekunderjét nem kell kiönteni, de nem is lehet,/mert akkor nem férne rá az Etd49 méretű trafó csévére az a bizonyos 3200-3300T 0,14Cuz huzalból.
Az viszont bizonyos némi szaktudást, jó néhány hónap tán 1év gyakorlat is szükségeltetik, egy ilyen kis trafónak az átütési szilárdsága 12-15KV legyen, ne húzzon át, még üresjáratban sem, amikor a trafó Hv- kivezetésein, 5-5,5-6KV~ mérhető,
Alapvető dolog az új /jó minőségű/dupla zománc szigetelésű rézhuzal, a sorszigetelés=sorszigetelő papír, nem lehet vastagabb mint 0,10mm.a sortávolságok betartása, csévetest 2széle ill.peremeihez képest 3-4mm.en belül kell kezdeni illetve befejezni a tekercselést, valamint közepesen sűrűre kevert, epoxigyantával egyenletesen kell szigetelni, felvinni az anyagot, /vékonyan/, mintha a gyárban készült volna.
A képeken is látható ETD49 trafó cséve kitöltési tényezője mindössze 16-17mm. a cséve belső hossza kb.32mm. ekkora hellyel szoktam gazdálkodni, és mégis ráfér 18-20sor tekercsréteg, az adott huzaltól függően persze.
Az hogy mennyire zseniális bevált, az én kis gépem, sok vevőm által visszaküldött e-mail igazolja, amiket ide nem rakhatok fel, több okból sem.
Pl. nagyon bevált az ionizátor, van benne anyag a konyhában a szobában is kitűnően működik, nincs füst, megszűntek a kellemetlen szagok, vagy a kocsimban is jól dolgozik, az egész utastérben érződik a levegőáramlás, a kellemes friss hűs levegő, stb.
Egy egyszerű de univerzális, sokoldalú készülékről van szó, de ugyanakkor munkaigényes precizitást hozzáértést követel az elkészítése , összeszerelése.

ionizátor belülről, +kész kivitel

Amit viszont még nem írtam le, az a 230V/5A kapcsolóban lévő glimmlámpa, sokan led-nek nézték már.
Szóval ez a glim, a kapcsoló alsó kivezetése, és nem a HV-out.ra jön, hanem a trafó vasmagot összeszorító acélkengyelének közepére van forrasztva, így szépen világít, tehát a HV-out-ot is jelzi egyúttal, és le is van választva.
A sorkimenő trafóvasmagra tekert régi, pár évvel ezelőtt ionizátor HV-modulnál, viszont a trafó nf.tekercsének a külső részére lett 3menet 1mm. sodrott teflon szigetelésű drót tekerve, ez utóbbi mint induktív csatoló hurok működött.
A leválasztást is megoldotta, meg a billenő kapcsoló glimje is indikálta a Hv-outot, a be tápfeszültség mértékével arányosan.
Így pl. 11V.ról halványabban jelzett, míg 13-13,5V-tápnál erősebben világított a zöld pont.
Ez egy egyszerű, ám praktikus megoldás .

Itt van, amit alkottam. Ha elfelejtjük a babonákat, (Csak az acéltű ionizál, és a diódás sokszorozó nem tud nagyfeszültséget előállítani) akkor ez is működik. Aki nem akarja árusítani, annak ez is megfelel. Közel negyed méterről már érezni a szelét. A gyertyát nem fújja el. (Szerintem ez az állítás erősen túlzás, hogy elfújja, esetleg meglobogtatja a lángot.) Csak azért, hogy ha netán valaki kedvet kapna egy olyanhoz, amit 1 nap alatt is össze lehet dobni, és a hozzávalókat is össze lehet kaparni a bontott roncsokból. Így legalább már soronként tudtam berakni 1-1 ellenállást. Energia fogyasztása 0,17 Watt. (A++ energiaosztály.) Ebben nem tudod megverni a Villardot Gaben.

Akárhogyan is böngészem az Index fórumot, azt megtaláltam, ahol 18-38 tüskét javasolsz, de arról egy szó nincs sehol, hogy például ebben a készülékben miért csak 6 van?

Inkább úgy kellene fel tenni a kérdést, hogy a 3,5évvel ezelőtti nagy porgyűjtőlemezes szériában, miért volt 16-20db.csúcs.

Azok kezdetleges, alacsonyabb HV.outról üzemelő rosszabb hatásfokú ionizátorok voltak, bár O3-termelés szempontjából sokkal erősebbre sikerültek.
Akkoriban ez tűnt a legjobb megoldásnak, nem tagadom, a Mugu 3010-es belsejét vettem alapul, a kísérletezésnél, + majdani kialakításnál.
Mivel a csúcsok valójában tompább 6-os acélból készültek,a bekapcsolás után szinte azonnal lehetett érezni, az O3 illatot,pedig csak 7-8KV-ról ment az ionizáló rész.
Halk sziszegést is adott, 1-2m.ről, pl amikor porosodott a lemez felülete, belül.
Egy kis szobában csendes éjszakában, elalváskor kissé zavaró/furcsa volt a hangja, ennek a régi ionizátornak, aminek a nf.trafója sorkimenő vasmagra készült.

Nagyszerű, sokat dolgozhattál rajta.
Nem hinném hogy csak 0,17W-ot fogyaszt, de ha mégis akkor ott nincs nagy aniontermelés.
Hogyan mérted meg?
A világon nincs ilyen kis fogyasztású ketyere, még az autós ionizátor is többet fogyaszt, pedig ott csak 1 pici tüske van, beépítve.

Áramfelvétel 0,8 milliamper 220V-ról digitális multiméterrel mérve. Lehet, hogy ez a sok kondenzátoros cucc meghülyíti a digitális műszert? Elvileg hihető, hogy kicsi a fogyasztás, mivel a 220V felől nézve csak néhányszor tíz nanoFaradot látni, elfelejtettem mondani, a trafót kidobtam az ózonszag miatt, volt egy tirisztoros szabályzó, még a ventilátornak készült, de azt ha leszabályoztam, berregtette, meg forralta a trafót, így csak a sokszorozó maradt, akár a BION- ban.

Nem annyira, az aranyozott tűk egy labor műszerhez való kártyakicsatolóból vannak. Előnye, hogy egyforma hosszúak. Csak a hegyezésnél kellett vigyázni, ne vágjam túl.

Na igen, nincs trafó, így már értem a kicsi áramfelvételt.
ok.

Na, erre fel, hogy kételkedtél, elkövettem egy újabb hibát: Kapacitásmérővel akartam megmérni a dugvilla felől, végül is mennyi az eredője a sok sorba fűzött kondinak? Csak néztem, hogy szinte semmi, pikoFaradok. Hát persze! a sorba kötött dióda miatt nem lehet kapacitást mérni! A kondenzátorok és az 50 Hz miatt nem lehet egyenáramot, a diódák miatt váltót megmérni. Azt hiszem, hogy a fogyasztásmérő sem tud mit kezdeni vele. Egyedül a LED-nek lehet hinni. Ugye, olyan 1 milliamper körül kezdenek el világítani?(Elég halványan)
Ózon illat: Az még jól van, hogy közvetlen közelről érezni valamit, de nem szabad, ha valaki belép a szobába, már az ajtóból érezze. Ez miatt még távolítottam legalább 2 mm-t a tűkön, és ugyanannyit a kifúvó nyílásokon. Még jó, hogy lemezből van. Azt még a nejem sem tudja, hogy a már kidobott régi lemez mögül kikandikált valamelyik tű, és az orromba ugrott a szikra, amikor szaglásztam. A jelenlegi már legalább 3 centi mélyen van az előlap mögött. Egy centiről csak találgattam, hogy a szelét érzem, vagy csak a szőrömet húzza? Működik-e egyáltalán? (A tűk világítását csak teljesen sötét szobában lehet látni.) Most már negyed méterről határozottan érezni a lágy szellőt. Jelentős előrelépés.