kinai boltban vásárolható diódás lámpa...
max. mekkora feszültséget adhatok neki, és növekszik-e a fényereje

Kíváncsiságból én is beszereztem egyet, ami 21 db LED-es, baromi jól világít, 3db AAA elemmel. Titkát kutatva tápra kötöm: áramfelvétel 1,2A(!), semmilyen korlátozó ellenállás nincs, az összes LED parallel kötve!
Arra bazíroztak, hogy azt a rövid időt, amíg az elemek lemerülnek 2-3 tized voltot azt kibírja, utána már nem olyan fényes. Úgyhogy tápról csak óvatosan! LED-enként 40mA-nál többet én nem engednék rá adatok ismerete nélkül.

1, 2A- nál egy normál alkáli elemen is jócskán esik a feszültség, ezért nem terhelődnek túl a led-ek (az elem belső ellenállása állítja be az áramfelvételt).
A feszültség emelésével a dióda karakterisztika miatt a 1-1 led-en folyó áram drasztikusan emelkedhet!
Ezért csínján vele!
A led fényereje ugyan változik nagyobb áram hatására, de nem lineáris!

Én kivennék belőle 1-et, felvenném a karakterisztikát (akár tönkremenetelig emelve az átfolyó áramot), és abból már minden "kiolvasható":yes:

Szevasztok!

Egy kérdésem lenne: meg tudom e növelni a diódák terhelhetőségét, ha két diódát párhuzamosan kötök?
P600G: Link

Diódánként 1-1 kisértékű soros ellenállás kell,mert a nyitófeszültségük nem teljesen egyforma. Enélkül esélytelen, a tönkremenetel a nagyobb áramok tartományában biztos (először a kissebb nyitóáramú megy tönkre). Az ellenállás értéke~0.05-0.1 ohm.

Csak akkor van gond, ha a messzi távolkeleti üzemben nem egyféle diódákat raktak bele a jómunkásemberek.

Sajnos minden diódatípusnak van szórása. Még ha elvileg egyformák is, az egyik diódán kicsit több áram fog folyni, ami jobban melegíti, ettől lecsökken a nyitófeszültsége, még nagyobb áram folyik rajta, stb. és a végén rossz esetben majdnem az egész áram rajta fog folyni. Nem minden esetben, de 10 pár közül 3-4-nél ez történik. Csökkenteni lehet ezt a hatást összeválogatással, soros ellenállással (már 0,01...0,02 ohm is hatékony!), vagy a minél jobb termikus kontaktusba hozással.

Ez egy nagyon kis belső ellenállású dióda, ezért különösen kényes a hőmérsékletkülönbségre. Más diódáknál (ahol 1 V fölötti a nyitófesz), előfordul hogy gond nélkül párhuzamosíthatók.

Értettem és köszönöm az információt, így fogok eljárni!

Hali!
Van valakinek ötlete, hogy hogyan lehet házilag 100kV vagy nagyobb feszültségre diódát készíteni? Lehetőleg minél gyorsabbat. Pl. Germániumból milyen hosszú kellene és milyen gyors lenne?

* ezért feltenném itt a kérdésem.
Következő a helyzet:

P és N réteg kialakult a szennyezettség hatására. A két réteg semleges töltésű kifele.
P réteg akceptorokat tartalmaz, szabad elektront tudnak felvenni.
N réteg donorokat tartalmaz, szabad elektronokat tudnak leadni /vegyértékelektron/.
Elkezdenek a részecskék, sorban, a lyukak és elektronok átdiffundálni sorban P-ből N rétegbe és N-ből P rétegbe a határrétegen keresztül.
Amikor a töltéshordozók átlépik a határréteget (kölcsönösen), kisebbségi töltéshordozókká válnak.
A határréteg mentén a diffundálás miatt nem lesznek szabad töltéshordozók (azok vagy rekombinálódtak a hozzájuk átvándoroltakkal, vagy átvándoroltak maguk is a másik térfélre és ott rekombinálódtak) ezért ezt a területet kiürített rétegnek nevezik.
Nagyon egyszerűsítek, az átvándorlások miatt a P réteg negatív töltésűvé lett, az N réteg pozitív (semleges volt mindkettő).
A kialakult töltéskülönbség (az egyensúly beálltakor) megakadályozza a további részecskék átvándorlását a határrétegen keresztül (P rétegben az elektronok gyűltek össze, melyek elektrosztatikusan taszítják a további átjutni akaró elektronokat és fordítva).
Ez a töltéskülönbség a potenciálgát.

Ha ez így stimmel, akkor az a kérdésem maradt hátra, hogy azok a töltéshordozók, melyek a határrétegen való átjutásukkal (vegyük az elektront), mondjuk P réteget negatív töltésűvé tették, tehát az elektronok vannak többségben, akkor itt az elektronokat minek nevezzük? Még mindig kisebbségi vagy már többségi töltéshordozóknak?

Előre is köszönet a hálás válaszért!

Senki többet harmadszor?

Ez vizsgakérdés, vagy félvezető diódát akarsz gyártani?

Csak épp olvasgattam, és ezt a részét nem értettem meg teljesen.

Nekem úgy rémlik, de 100%-ig nem vagyok meggyőződve erről, hogy a P rétegben levő elektronok, illetve N rétegben levő lyukak egyaránt kisebbségi töltéshordozónak számítanak.

Üdv,van pár darab nagyobb teljesítményű diódám de nem találok hozzá adatlapot tud valaki segíteni?
Típusa: Siemens SSi L28-60

Hello! Az én SIEMENS árkatalógusomban sincs benne a 60-as, de SSi L 2840-es 700V. Az SSi L 2883-as meg 1500V-os. A 60-as gondolom közte van. De mindegyik 500A-es. 10ms-os tranziens árama 7200A üdv!

Szia Mester.Köszönöm a segítséged.Galvanizálót,ponthegesztőt és gyorsindítót (autóhoz) szeretnék majd készíteni belőlük.Egy osztrák kórházból dobták ki szemétként...még jó pár nagyobb tirisztor társaságában,én meg jól elhoztam.Csak azt hittem,hogy ezek jóval nagyobb feszültségűek és kisebb áramúak.Tévedtem hál Isten.