Egyszerű a válasz. Állíts sorba 10 embert. Adj az első kezébe egy marék homokot. Csatasorban adják tovább egymásnak azt ami a kezükben van. Mire a végére ér nem marad semmi. De mindenkinek fog egy kis homok tapadni a kezéhez. Sajnos szűk pátriánk és benne kis országunk a józan ész ellen dolgozik. Magas adók bénítják a termelést és a kereskedelmet ( a két dolog egymás nélkül nem létezhet) . Emellett még keresni is szeretne a kereskedő. Bármit hozatsz be az országba : nálunk az az aranyszabály, hogy legalább 100% haszon kell rajta legyen. Csoda, ha az ember inkább bízva a bizonytalanban - távolkeletről rendel bármit is? Megkötöttük a saját lábunkat és próbálunk versenyt futni.

Aztán ott vannak még a garanciával kapcsolatos ügyintézések is, ami azért nem egyszerű ha külföldre kell valamit visszaküldened ha bedöglik.

kameleon2

Nagyon jól meglenne a termelés a kereskedők nélkül is (meg is van sok esetben), csak a vevőnek lenne macerásabb utánajárni az árunak. Egyszerűbb neki ha a kereskedőnél helyben megveszi, 30-40, vagy akár 100%-al magasabb áron. Vegyél 1kg akácmézet a boltban, majd egy méhésznél, nem kis különbség van a kettő között úgy árban, mint minőségben...

Arról nem is beszélve, hogy ma az internet miatt, nem is lehetetlen a dolog. Tudhatnánk, miért hova kell menni mennyiért..

Sziasztok!
Szerintetek melyik szkóp érné meg a legjobban?
Igazából 2-3 választásom lenne a 100MHz-es kategóriában...Ezeket németből vagy angolból símán 100k alatt be lehet szerezni.
1- Rigol DS1102E
2- Owon SDS7102
3- ATTEN ADS1102C

Adatlapjuk alapján az OWON SDS7102 veri a mezőnyt. 10Mpt jelfelvétel és nagy kijelző a fő előnye.

Nekem is megtetszett az az Owon. Én Siglent SDS1102 CML en gondolkodtam.
Az owonnak jóval nagyobb a displaye 800x600 as, az én kiszemeltemnek csak 480x234, bár nemtudom van e ennek valami gyakorlati jelentősége. Illetve még különbség, hogy a siglent csak 2MPts-ot tud. Ebayről tudnák rendelni egy siglent áraért owont, itthonról viszont elég nagy a különbség. Mennyire kockázatos ilyen árkategóriában ebayről rendelni?

én is ebay-ről venném az owon-t,bár van itt is elég jó áron:
http://www.batronix.com/shop/oscilloscopes/Owon-SDS7102V.html
semmi gond ebay-es vásárlással,én már vettem 1500euros objektivet is irorszagbol

A nagy display előnyéről itt pár hozzászólással visszább többen írnak.

Az alapprobléma az ebay-ről rendeléssel (Kína, Hong Kong, ilyesmi helyekről), hogy ekkora méretű és értékű berendezésnél szinte biztos lehetsz a vámolásban, az pedig +27% áfával indul. Ezen felül adódik, hogy bárminemű garanciális ügyintézés gyakorlatilag gazdasági totálkár (általában elvárják, hogy saját költségeden küldjed vissza a terméket, plusz orbitális szívás lesz elkerülni, hogy a cseredarabot ne vámolják le megint). Na én ezek miatt rendeltem magyar cégtől...

A 2Mpts nem annyira rossz, bár a 10Mpts nyilván jobb. Sok butább készülékhez képest azért még a 2Mpts is egész nyerő.
A 7"-es kijelző nem volna annyira gáz a 8"-hez képest (ez olyan, mint a TV: a méret a lényeg), az viszont már annál inkább, hogy a kijelzőn nincs annyi pixel függőlegesen, mint ahány értéket a 8-bites A/D tud.

Akkor inkább kipótolom 50euróval és már kapok jobbat a Siglenttől. Örülök, hogy idáig nemvettem meg. Az egyik oldalon azt írják, hogy az oszcilloszkóp tápfeszétől csak galvanikusan leválasztott feszültséget mérhetek. Ez most a gyakorlatban mit is jelent? (Tudom mi az a galvanikus leválasztás.)

Ez azt jelenti, hogy ezek a szkópok 220-ról üzemelnek alapból (az Owon-hoz mondjuk létezik akkupakk valami 20 rugó nagyságrendű összegért), és standard védőföldes 220-as csatlakozójuk van, amin a védőföld össze van kötve a készülék testjével, ami pedig a bemenetek árnyékolásával. Ergó csak a védőföldhöz képest tudsz mérni ezekkel - ez gyakorlatilag az összes 220-ról üzemelő szkópra igaz. Ha akksiról táplálod őket, akkor ez a probléma nincs. Az viszont van, hogy a két bemenet ugyanarról a referenciáról megy, hiszen a két árnyékolás egymással is össze van kötve. A 220-szal összeköttetésben levő áramkör (pl. kapcsolóüzemű táp primer oldala) nézegetése esetén szintén jól végig kell gondolni, hogy most akkor mi mivel van összekötve, ill. hol mekkora potenciálok vannak.

Értem. Köszi a magyarázatot. Akkor végülis ugyanaz a helyzet mint az összes többi oszcilloszkópnál amivel idáig mértem, akár digitális, akár analóg.

Pontosan.

Ha jól értelmezem a leírást, a Siglent kínálatában van teljesen galvanikusan leválasztott bemenetekkel rendelkező kézi szkóp. Tehát a két csatorna, a multiméter, és a tápegység negatív pontjai sem közös földpontok, hanem mind egymástól galvanikusan elválasztott. Mehet hálózatról is, akkor is elválasztott minden mindentől. Persze jó vastag ára van ennek. Ilyen pld. a nálunk elterjedtebb Tektronix THS kézi szkópok.

akkor nekem marad az owon egy akkuval asszem...Pont a galvanikus leválasztás miatt,nem akarok azzal vesződni,főleg,hogy azt is cipelgetnem kellene akkor.
Báár még ráérek 1-2hónapot agyalni és lehet van másik akkus megoldás is....ha van...csak időm legyen keresgetni...Igaz itt már a pénz is döntő, kb. 100-120k van rá.

Az OWON-nál (és legtöbb másnál is) két csatorna egymástól nem elválasztott, hanem közös negatív (föld) pontjuk van. Ez a közös földpont lesz leválasztva a hálózati földpontról, de csak akkus üzemmódban.

Mit kellene cipelgetni?

egy leválasztó trafót...csak lemaradt

Sziasztok!

Első oszcilloszkópomat szeretném megvásárolni a közeljövőben. Mivel hobbi szinten szoktam foglalkozni az elektronikával, valamint mostanában többek között monitorokat javítgatok, ezért hosszú idő után egyre jobban érzem a szükségességét, hogy beszerezzek egyet. Az egyre gyakoribb barkácsolgatásoknál a hibakeresést radikálisan pontosítaná és gyorsítaná.
Túl sokat nem szeretnék költeni rá, úgy gondolom, hogy az igényeimet egy régebbi analóg szkóp is teljesíteni tudná.
Van egy lehetséges jelöltem, a Hameg HM203-5 típusú szkóp. Ez egy rokonomé, nagyon keveset használt, zsinórokkal, minden gyári tartozékával. Szerintetek mennyit érhet? Megfelelő számomra?

Előre is köszi és üdv:
spgabor

Nálunk olyan 25-38ezer körül mennek ezek, ebay-en szoktak lenni néha (átszámítva) 13-18ezer körül is, többféle, Hitachi, Kenwood, stb.

Köszönöm. Akkor már csak az lenne a kérdésem, hogy a 20MHz-es analóg szkóp mire elég a mai világban? Leggyakrabban monitor és egyéb tápokat méregetnék vele...

Arra bőven jó, még lassabb digitális áramkörökhöz is használható. Mondjuk fefutási idő pontos mérésére nem, de indikátornak, van jel, nincs jel megfelel.

Nekem sose volt olyan, ami többet tud, és nem tudom, azok mire jók? Hangfrekis erősítőt, ultrahangos generátorokat, kapcsolóüzemű tápokat képcső eltérítést, KF jelekett nézni untig elég. Még a 27 Mhz CB rádió modulációját is látni rajta. Miket néznek azokkal, amik frekiben ennél többet tudnak? FM rádióadókat? Műholdvevők kimenő jelét? Fogalmam sincs, jó lenne ha valaki felvilágosítana.

Pl. gyors TTL áramkörök impulzusainak jellemzőit, felfutás, impulzus szélesség, felfutás, késleltetés idejét. Bonyolultabb logikai áramkörökben ezek fontos paraméterek, éppenséggel előadódhatnak olyan esetek, amikor papírforma szerint logikailag működni kellene, de az idők miatt pl. egy ÉS kapu bemenetén nem találkoznak a jelek. Egy gyors TTL áramkör idői néhányszor 10 ns nagyságrendűek, és kb. ennek a nagyságrendjében van egy 100 MHZ -es szkóp saját felfutási ideje. Ha egy ilyen jelet 20 MHZ -es szkóppal vizsgálsz, akkor a szkóp saját felfutási idejét fogod látni, és nem a valóságost.
De ha valakinek erre nincs szüksége, akkor teljesen felesleges ilyen magas frekvenciás szkópokban gondolkozni. Manapság nagyon kevesek építenek gyors digitális áramköröket, inkább kész áramkörökkel dolgoznak, amelyek többségében MOS, CMOS áramkörök, ahol ekkora sebesség igény fel sem merül.
Szkópot arra használni, hogy egy színuszt nézegessünk vele, elég luxus. Lényegében csak arra jó, hogy látványosan működik, haszna nem sok van. Egy analóg jel paramétereit oszcillogramm alapján kiértékelni, elég macerás feladat. PL. egy színuszjel torzítást a meglátjuk egy szkópon, már régen rossz, a torzítás több, mint 5%. Frekvencia mérés is elég bonyolult, és pontatlan.

Nekünk úgy mondták a suliban, hogy analóg áramköröknél legalább kétszerese legyen az oszcilloszkóp frekvenciája, mint a mérni kívánt. Digitális árámköröknél meg legalább ötszörös ajánlott.

Szerintem ma már olyanok sincsenek. Ma már mindenben processzor van. Egy CPU-n belül mi történik, azt már senki sem nézi meg. Szoftvert kell tudni hozzá megírni, az meg egy külön szakma.

Jól mondták, csak digitális áramkörök esetén ez a felfutási időre vonatkozik. Egy impulzusnak viszont egy perióduson bellül van szélessége, impulzus szünet, felfutása, és lefutása is.
Egy 20 MHz -es impulzus sorozatnak a periódus ideje 50 ns. HA 50 % -os a kitöltés, akkor egy impulzus szélességére 25 ns jut. Ebben kell benne lennie az impulzus fel-, és lefutásnak, valamint a szélességének. Mondjuk mindháromra ugyanannyi időt számolunk, (ez a legjobb eset) akkor 8 ns körül jut egy egy részre, ez pedig egy 125 MHz -es szkóp saját felfutása.

Ahogy mondod, ezért mondom, hogy nincs sok értelme nagyfrekvenciás szkópok hajszolásának. Erre azoknak van szüksége, akik ilyen integrált áramköröket fejlesztenek, ez meg otthoni körülmények között igencsak valószínűtlen.
Nekem is 30 MHz -es EMG szkópom van, és igényeimet tökéletesen kielégíti

Úgyhogy a röpke számolgatás alapján láthatod, hogy a "legalább 5 ször nagyobb" ökölszabály megállja a helyét.

Mennyi értelme van a gyors szkópnak? Alábbiakkal egyetértve, néhány -ritka- esetet megemlítek.
Előfordul olyan nagyfrekis gerjedés, ami működési zavart okozhat, 20Mhz szkópon esetleg nyoma sincs. Gyorsabb digitális áramköröknél lehetnek zavarjelek, nagyon rövid tüskék, nem látjuk.
De ezek ritka dolgok, inkább új fejlesztéseknél fordulnak elő, én találkoztam ilyen esetekkel sokszor, ezért írom.

Persze, lehetőleg vegyen az ember minél gyorsabbat minél olcsóbban. De. Egy audió erősítő gerjedése, vagy egy kapcsolóüzemű eszköz túllövése, de az egyszerűbb digitális áramkör is tökéletesen kiértékelhető a 20MHz-es szkóppal is. Amelyik digitális áramkör meg nagyon nem, az a 100MHz-essel sem.
Van nekem is gyorsabb, de a 20MHz-eset használom inkább, ugyanazt látom rajta mint a másikon.