Igen, pont ezért gondoltam, hogy ha összedobnék egy ilyen egyszerű kis mérőeszközt, akkor tényszerűen megállapítható lenne, hogy honnan kevés, vagy sok. Talán valaki más is megnézné vele, akinél jó, hogy mennyi a térerőkülönbség. Azóta írtam, hogy tévedtem, és képet is raktam fel, hogy Tokaj-felől jön így a kékesi adás, amiről eddig azt írtam, hogy Kékes felől jön így. Ez változtat a dolgokon nem? A lepke mit transzformálna? Végül is a 4 dipólt közösíti, hogy a talpponti impedanciája ne változzon. Úgy látom, ugyanazt csinálja, mint a szalagkábel. Azért gondoltam, mert eszembe jutott, hogy lecsavarhatnám a dipólokat, és egymás mellé tehetném őket, hogy ne egymás felett legyenek, és mivel koaxhoz nem passzol, szalagkábelt nem tudom, létezik-e még, maradt ugyanez vízszintesen. Szerintem hasonlít a 37.-es ábrán lévőre.

A dipólok "közösítése" történik tápvonal transzformátorokkal. Ezek a tápvonal darabok úgy vannak kialakítva, hogy a dipólok talpponti impedanciáját a megfelelő impedancián, és fázisban traszformálja a közös pontba. Így van biztosítva az egyes dipólok által szolgáltatott jelek fázishelyes, reflexió mentes összeadása. (az egyszerű szemlélő, csak gubancos dróthalmaznak látja.) Ettől bonyolult.
Ez, és a szalagkábel is tápvonal, szimmetrikus tápvonal, csak más más az impedanciája, és a szalagkábelből is készíthető transzformátor.

Azért a 4db dipólból vagy yagiból egy quad építése és közösítése nem éppen egyszerű feladat. Egyáltalán nem mindegy hogy térben hogy helyezkednek el egymáshoz képest, 1-2cm eltérés is teljesen tönkreteszi a végeredményt. Kb. 20 évvel ezelőtt akartam csinálni ilyesmit, de letettem róla mert már a méretezésbe is belegabalyodtam, legjobb esetben is csak a vastyúk is talál szeget módszer alapján juthattam volna valamire.
Nézd meg a Karl Rothammel féle Antennakönyvet (itt például online olvasható), abban le vannak ezek a dolgok írva, hogy hogyan növelheted a nyereséget, antennák összekötése, reflexiók stb., gyakorlatilag minden ami ezzel kapcsolatos.

Nem tudom mi benne bonyolult. Nyilván egyenes vonalban kéne lennie, de szerintem előre-hátra nem sokat befolyásol pár cm. A távolság pedig az én könyvem szerint a hullámhossz 0,75-da vízszintesen a dipólok közepe közt. Ha 2 fent, 2 alattuk, akkor a másik 2 távolsága tőlük, fél hullámhossz egész számú többszöröse kell legyen. Persze szélessávúnál kérdéses mennyi a hullámhossz, de gondolom, az átlagos szélessávú antennák alsó frekvenciájához tartozó hullámhosszához kell méretezni.

Bár ilyen egyszerű lenne. Tudod az a gond, hogy a méretek elektromos hullámhosszban vannak. A mechanikai, és az elektromos hullámhosszak között ott az a fránya rövidülési tényező, ami viszont megint csak a mechanikai méretek viszonyainak függvénye. Ez bonyolítja az antenna tervezők életét.
És, hogy pár centi ide -oda? Pár mm is számít, vagy neki se állj. Neked, egy igen speciális antennára lenne szükséged, amit készen kapni nem lehet, méretezni, csinálni nem könnyű, és nem olcsó.
A helyzetedben minél inkább a szelektív vételre kellene koncentrálni, a szélessávú antenna olyan dolgokat is összeszed, amire semmi szükség nincs, csak a zavarokat növeli. Egyébként minden antennát sávközépre méreteznek, mert így érhető el a legjobb működés.

Előre-hátra írtam, nem jobbra-balra, fel-le, de ha egy rúdon van mind, akkor semerre sincs eltérés. A rövidítési tényező nem itt játszik szerepet, hanem az antenna elemeiben. Csoportban lévő antennák egymástól való távolságát írtam le a könyv szerint. Nem dipólméretezésről volt szó, hanem a lepkén lévő egymás felett lévő dipólok egymás mellé rakásáról, amik már méretezve vannak, de a szélessávú antennát tán a legalsó venni kívánt frekvenciára kell méretezni, és ha a dipólok arra vannak méretezve, gondoltam, a köztük lévő távolságot is ahhoz kell.
De mindenekelőtt a kérdés az, hogy nem befolyásol semmit az, hogy amelyik jelenségről eddig azt írtad, hogy azért van, mert erős a jel, csak nagyon tükröződik, az az ellenkező irányban van?
Működne az az áramkör, amiről raktam fel képet? Milyen diódát javasolsz hozzá?

Üdv mindenkinek.
In medias rés....
A szülőknél beüzemelésre került egy strong primo v vevő. Lepke antennára volt téve, illesztőt, tápot, koaxot cseréltem, mert valamiért nem akart menni. A csere után patentul működött (jelszint 80%, minőség 100% körül volt mindíg) 1 hónapig, majd semmi. A vevőt kipróbáltam máshol, jól működött. Az lenne a kérdésem, hogy mi a fene döglik meg ezekben a lepkékben rendszeresen???

Rendszeresen nem, de előfordul hogy néhány év után a tranyó megadja magát. Ki kell cserélni és működni fog.

Lehetséges, hogy tényleg a tranyó hal meg benne. Összeszed valami légköri elektromos hülyeséget, egy két kisülést, villámot meg hasonlók, aztán elcsattan benne az n-p réteg. Valamikor az erősítők bemenetét két antiparalel kapcsolt diódákkal próbálták meg levédeni, de mindez a hullámhosszakra és a vételi érzékenységre minden bizonnyal nagy hatással volt. Ehhez annyira nem igazán értek, de láttam néha ilyen próbálkozásokat.
A lepkék közötti, és azokat összekötő tápvonal transzformátor egyébként nem csak simán 2 szál vastag drót, hanem egy jól hangolt impedancia-illesztő - is. A kivételi pont sem akárhol van rajta, hanem elég alaposan ki van számolva és ki van mérve.
Ha egy laikusnak csaknem a mértani közepéből kicsatolva látszódik, és ezáltal annyira szimmetrikusnak is látható, az csupán egy véletlen dolog ...

Nekem is adódott egy problémám, illetve nem is probléma csak nem tudom hogy nekiálljak-e kísérletezni, vagy egyszerűbb lenne kapásból antennát venni, bár nem vennék ha nem muszáj.
Adott egy vételi hely (DVBT vételről van szó), az antenna jobb híján egy kis 7 elemes yagi, ami valahova a 20-25-ös csatorna környékére lett annak idején méretezve, illetve a balunja sem szélessávú, hanem egy darab koax hurokból lett megcsinálva. A vételi helyen a 7db szabadon vehető adó egyik fele a 24-es csatorna környékén jön, ezeket elég jól is veszi, a vevőn a jelszint/minőség 73/100%. A gond a másik felével van, mert a többi valahol az 55-ös csatorna környékén jön, és itt már csak 56/73% az arány.
Ez a yagi nyilván gyengébben veszi a nagyobb frekit, de arra gondoltam hogy ebben a koax-os balunnak is elég nagy szerepe lehet, mert az is keskeny sávú. Nem tudom lenne-e értelme a koax-os balunnal szórakozni (rövidíteni), vagy kicserélni egy szélessávúra, vagy ez eleve sehogy sem lesz már jobb a yagi méretei miatt?

Sziasztok

Nekem kellene egy antenna közösítő DVB-T/ T-Home Kábel Tv- re + ezen jön a internet is.
Milyet javasoltok?

Udv Andras

Hát persze!

Egy Yagi-t sosem szabad "lepke"-antennával összehasonlítani - még csak jó viccnek sem.

A Yagi kimondottan hangolt és kis szerencsével, de nagyonis iránykarakteres antenna. Általában adott TV csatornára (vagy csatorna-csoportra) méretezik, és ezáltal van egy kis átfedése a szomszédos csatornákra (+/- 2-3 csatorna erejéig)
Maga a nyeresége tehát annak megfelelően nagyon jó.
A "lepkeantenna" azonban egy kimondottan szélessávú vevőeszköz, tehát több-kevesebb sikerrel - és persze nyereségi adatokkal, szelektivitással - a teljes UHF-es sávot képes átfogni. Egyáltalán nem irányérzékeny, tehát az antenna-beállítási hibák kb. 5-10 fokos eltérését szinte észre sem veszi. Ennek megfelelően a nyeresége (bár az erősen frekvencia-függő) sem király. (úgy nagyjából 10-14 dB között mozog).
Miközbem egy jó Yagi-é akár 18-25 dB is lehet.
(Többet megfelelően összekötve és illesztve meg még több!)

Erősíteni viszont soha nem a jelre nézve illik, inkább a TV vevőhöz való levezetés okán a kábelveszteségek kompenzálására. Azért is teszik mindig az antennára vagy a fejnek a közvetlen közelébe az erősítőt.
A TV készüléknél becsatolt erősítő-szerkezet nem csak a hasznos jelet, hanem a kábelzajokat is erősíti, tehát bőven minőségi romlást okoz. Ez a hangban talán nem is annyira, a képen azonban már szemmel láthatóan érzékelhető. ("mákos", szinhibás, vagy esetleg be sem jön a szin, csak szaggatva)
Van erre egy jó kis szakemberes mondás:
- A legjobb erősítő a kellően méretezett és megfelelő vételi irányba beállított tetőantenna. A többi okoskodás csak smafu ...

Szia,

Azt, hogy felejtsd el.
Gondolom, megnézted a frekvenciatáblázatot, és látod, hogy T-home 160MHz-től kb. 840MHz-ig lefedi az egész sávot. Ugyan ebben a tartományan működik a DVB-T is. Persze, lehet, hogy találsz "lyukat" a sávban a te lakóhelyeden, ahová betehetnéd a DVB-T-t, de erről egy szót sem írtál... Ráadásul a két szolgáltatás műsorai kb. 95%-ban lefedik egymást. Szóval azért az 5%-ért...?

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogy mit lehetne kezdeni a Dankó rádió vételével? A legközelebbi középhullámú (URH egyáltalán nem jön) adótól 150Km-re vagyunk (Sarkad - Nyíregyháza). Lehetne-e valami olyan antennát készíteni egyszerűen, házilag amivel jobb vételt lehetne elérni, mint egy VEF rádió gyári ferrit antennája?

Ezzel így nagyon gyengén bejön az adás, de élvezhetetlen (amennyire lehet ilyesmiről beszélni középhullámon )

Modernebb rádiókkal is próbálkoztunk, de többnyire még rosszabb vagy egyáltalán nem fogható az adás.

Köszönöm!

Amennyiben családi házban laksz, és jó nagy az udvar, építhetsz egy magasantennát. Kihúzol két magas pont között (pl. kémény, és egy saját villanyoszlop) egy réz, (de inkább bronz) huzalt úgy, hogy a két vége a kikötésnél szigetelve legyen, ezt levezetve a VEF rádió antenna csatlakozójába, javíthatod a vételt. Azért bronz, mert kb 20 - 30 m hosszú antenna kellene, és akkora hosszon a réz nem bírná el a saját súlyát. A villámvédelemről is gondoskodni kell, mielőtt a levezető huzal a házba belép.
Elég macerás, de nem lehetetlen a dolog, (porcelán szigetelő dió, a bronzkábel, a villámvédelmi patron, a villanyoszlop beszerzése, a saját külön föld kiépítése)

Köszönöm szépen!

Egy kis segítség, hogy mire is gondoltam.
Bővebben: Link

Sziasztok!

Van egy Synaps 2857 DVB-T vevőm, azt mondták az üzletben, hogy jó minőségű, megbízható. A probléma az, hogy az esti órákban, 802Mhz-en jelerősség/minőség 73/90%-ről valami teljesen kiüti a jelet. Tehát nem az van, hogy ingadozik 60-73% között, hanem le, le zuhan 36%-ra. Gyakorlatilag ha kihúzom az antennát akkor is 29%. 610Mhz-en 75/90% és tökéletesen működik.
Bp.-től 60-70km-re lakom és lepke antennám van. Mi lehet a gond? Esetleg az antenna, lenne még egy lepke, 2db lepkével javulna a helyzet?
Vagy vannak alu elemeim, milyet lehetne a legegyszerűbbet, megbízhatóbbat építeni?

Szia!
A szokásos eszi zavarforrások (bojler, közvilágítás) rondítják össze a jelet. Melyik településen laksz?

Azért 800 MHz -en az ilyen zavarforrások nemigen okoznak zavart. Mivel a vevőt teljesen leülteti, blokkolja, igen közeli lehet a zavarforrás.

Így bizony! Én már küzdöttem kontakthibás, bojlerrel, amely lehetetlenné tette a tévé és rádióvételt az esti órákban. Csíkháború a tévéképernyőn, recsegő sistergés a rádióban.

Meg kellene keresned a zavarforrást, mivel igen közelinek kell lennie, először a saját portádon nézz körül. Valamilyen vezeték nélküli eszköz adójának mellékhullámú sugárzása, pl. vezetéknélküli fejhallgató, vagy másik televízió zavarsugárzása, vagy magának a vevőnek gerjedése, közvilágítás bekapcsolása. Meg kell jegyezni, hogy a zavar mikor, mettől meddig, rendszeresen, ugyanakkor stb. Körülnézni a környezetben van-e ilyesmi berendezés. Ha semmi nem vezet eredményre, akkor zavarbejelentés. Csak nehogy sajáthibás legyen a bejelentés.

Lehet, de az az eset más tészta. Az nem az antenna bemeneten került a vevőkbe, hanem a hálózaton keresztül, és az nem ülteti le folyamatosan a vevő bemenetet. Ez viszont masszív RF zavar, lehet sávon kívüli is.

Olyan este 18-21ig szerintem fő műsoridőben tapasztalom Albertirsán, hogy olyan sűrűn ki ki vágja a jelet, hogy nézhetetlen. A bojlert nem hiszem, az már nap közben is be be kapcsol és akkor nincs gond. Közvilágítás sincs még este 6 kor, jó ha 8 óra után bekapcsolják.
A probléma kb. úgy jelentkezik, hogy a jel erősség 72-73% stabil. A minőség kezd el ingadozni és egy bizonyos ponton túl mindkettő leesik a minimumra.
Azt már nézegettem, hogy a lepke nem a legjobb 802Mhz-ra. 746Mhz jelét is nézegettem a jelminőség időnkénti leesése ott is észlelhető, de nem nullázza le. 610Mhz meg szinte teljesen tökéletes, jelerősségben pedig csak 2-3% van, ha nincs ez a jelenség a minőség 90%-os mindenhol.

Nálam erősítős lepke van, ami Budapest felé van fordítva és csak akkor van jelkiesés, ha szikrázó gyújtással rendelkező jármű halad el a ház mellett. Tehát a lepke (ha jó az erősítője) nem lehet problémás. Próbálj az antennán fordítani. És erősítős antennád van, ezt nem is kérdeztem.

Nincs rajta erősítő, mondjuk egy 10m biztos megvan a koax. Esetleg tudnék szerezni mellé még egy lepkét, nem tudom az mennyit segítene?
Próbáltam már forgatni, nem igazán irányérzékeny, de jól be van állítva.

Ha nálam jó a vétel A Széchenyi-hegyről erősítővel, akkor nálad is működnie kellene erősítő nélkül éjjel-nappal. Én úgy gondolom, hogy a helyi zavarforrást kellene megkeresni. Egyébként arra felétek a leszálló repülőgépek is okoznak reflexiós zavartatást, ami nagyon kellemetlen tud lenni.

Neked milyen DVB-T vevő készüléked van? Milyen távolságon belül kellene keresnem a zavarforrást? Nem lehet, hogy valamelyik szomszéd antennaerősítője zavar be? Vagy mi lehet, mert azért repülők sincsenek olyan sűrűn, és az este 6 és 9 óra közötti időszak kritikus?

Egy régebbi vágású Alcor felvevős beltéri van nálam. Használtam egy Triax-ot is és azzal sem volt semmi baj. A zavarforrás kereséséhez gyakran egy középhullámú zsebrádió is elég. Van, amikor a koaxkábel cseréje meg az antennaoldali csatlakozás rendbetétele hozza meg a sikert. Az oxidos csatlakozások furcsa keresztmodulációs zavarok forrásává is válhatnak, mert a réz-oxid egyenirányító tulajdonságú.

Az este 6 és 9 között keletkező zavart kellene lokalizálni, mert gondolom a 802 MHz-es MUX teljesítményét nem csökkentik ez idő alatt.