Üdv!

A bemenet üresben lógott, egy RCA csatlakozóval. És igazad volt: akkor indul, ha megfogom a bemenet melegpontját (10 ből 7 esetben csak akkor indul el). Végül meglett a probléma: A FET meghajtó low side kimenete le volt kötve negatív tápra. És csodák csodája: nem füstölt el az IC ! Csupa véletlenül vettem észre.

Tehát már megvan a négyszögjel a félhíd kimeneten. Rendben is volt az alakja. Kb 90kHz-en megy (C17=370pF). Terhelni még nem igazán tudtam, mert melegedett. Annyit még kipróbáltam, hogy 1kHz szinusz, 20Ohm terhelés, és 6Vpp kimeneti jel: ez rendben volt, kb 0,5-1V -nyi szőrözés ült a kimeneti feszültségre. A tranzisztorok melegedtek egy kicsit, viszont a folytótekercs az nagyon. Kb 3 perc alatt olyan forró lett, hogy megégette az ujjamat. (+-35V-ról járattam).

Tehát másik tekercs kell bele, másik maggal. Amit nem értek: Ha a ferritmagba (E-I) légrést teszek, akkor miért csökken le benne az indukció? Akkor csak mégtöbb menet kell ahhoz, hogy ugyan akkora induktivitású legyen, és mivel a rajta áthajtott áram elvben ugyan akkora marad--> a gerjesztés és így az indukció is nő a magban. Vagy nem?

Közben felmerült egy kérdés: A vezérlő IC 5-ös és 6-os kivezetései közé beköthetek egy nem stabilizált, 12V-os (földfüggetlen) segédtápot?
Valamint: Találtam 2db ferritrudas folytótekercset. Monitorban voltak. Egyik 100uH, a másik 150uH.
Betehetem őket párhuzamosan? (úgy kb 60uH-t fognak kiadni)

Igen.
Nem! Semmiképpen. Olvasd el a cikket! Van benne leírás a tekercs elkészítéséről. Valamint itt a topicban is már rengetszer megkérdezték, használd a fórum kereső funkcióját!

Köszönöm! Akkor összerakok egy kis segédtápot a high-side-nak. Hátha kicsit megnő a kivezérelhetőség.

//Ge Lee; 07.19//

Attól nem fog megnőni a kivezérelhetősége. A felső oldali meghajtás tápját előálíltó dióda és kondi jól végzi a dolgát. A kivezérlehetsőég a bemenet-kimenet hurok késéstől függ egyrészt. Másrészt sokmindentől...
Az elindulás hiányának meg az az oka, hogy a bekapcsolákor rögötn a felső oldalt akarja indítani, de először az alsót kellene. Egy kicsi offsettel (lásd cimopata) ez segíthető).
Csinálhatsz a felső oldali meghajtásnak egy külön tápot, de számolnod kella zzal, hgoy ez jó 200kHz-el lebegni fog. Minél több midnen fan rákötve, annál több minden fog lebegni. HA azt veszed a segédtáp trafójának szekundere is lebegni fog, a primer nem. Szóval a primer-szekunder kapacitása rendes kis terhelést fog kapni.
Ez megint az, hogy nem érted, hogyan működik a dolog. Javaslom mégegyszer a cikk elolvasását, valamint a fórum további böngészését.

Ge Lee hozzászólására emg annyit, ne így idézz,hanem linkeld be a hozzászólást. OIlyan vasmagt nem érdemes használ, ami nyitott, tehát jelentősen csatol a levegőbe. Annak az lesz a neve, hogy antenna.
A diyaudio-s fórumon egyszer már mérgesek lettek rám, mert lehülyéztem azokat, akik légmagos tekercset használnak ilyen célre. Ott is ugyanaz a hiba, jelentősen csatol alevegőbe, és jócskán sugározni fog. Az ilyen sugárzást a legjobb nyákterv meg árnyékolás sem fogja leszedeni (és eszméletlen zajos lesz a dolog, ha nem is a hangfrekvenciás tarotmányban).

Az EI mag sokkal jobb dolog, sőt ha oda raksz légrsét, akkor a tekercs szélén lesz, így az eddy-áramok is csökkennek. Ha EE magot használsz, a légrés fölé nem célszerű tekerni.

De mindezek előtt: ÉRTSD MEG A MŰKÖDÉST! Addig te sem fogsz nromálisan működni (vagyis tervezni).

A külföldi fórumon nem tartják fontosnak az EMC szempontokat. Azt sem tudják, mi az. Nálunk meg kötelező betartani. Azon a cikken én is jót nevettem, mondom így kell indukciós hevítőt építeni

" Szóval a primer-szekunder kapacitása rendes kis terhelést fog kapni."

Sajnos, így van. Ennek az a következménye, hogy szép nagy tüskeáramok fognak megindulni a főkör kimenete, meg nagyjából ( a tápon keresztül ) az áramkör minden részén. Ez ellen azért van megoldás, be kell tenni egy szimmetrikus zavarszűrő tekercset a felső oldali tápfesz plusz- és negatív ágába. Ez ellaposítja ezeket a tüskeáamokat, jóval kisebb zavarok lesznek.

Egyébként, lehet légmagos tekercs ( bár semmi értelme ), kell csinálni egy jó hosszú szolenoidot, aztán a két végét egymás felé hajlítva lesz belőle egy toroid. Ez már csak nagyon keveset szór ki. Igaz, a kellő induktivitáshoz jó nagy méretű lesz...

Attól függ ki, meg hol. Újabban egyre több Indiai, Afrikai, meg sok fejlődő országok beli emberke van. Nyílván ott örülnek, ha egyáltalán áram van.
Természetesen mind baromira kezdők is. Persze vannak ott tapasztalt, okos emberkék is, mint mindenütt, akiktől sok jót lehet tanulni.

Ahhoz hogy a felső oldali FET nyisson, ahhoz a gate-nek nagyobb feszültségen kell lennie, mint a source-nak.
A kapcsolásban nem látok olyan áramköri részletet, ami a +V től magasabb potenciálra emelné a felső FET gate-jét.
Ezért gondoltam a lebegő tápot, mert amikor a felső FET kinyit, akkor a source feszültsége meredeken emelkedik, de ahogy közelít
+V -hez , úgy Ugs egyre csökken. (Ez az egész ugye a felfutó él alatt játszódik le) Végül már annyira magasan van source, hogy csak egy Uth feszültség választja el gatettől. Ha ez valóban így van, akkor
a felső FET sajnos már nem teljesen kapcsolóüzemben van...

A primer-szekunder kapacitás a trafómnál 157pF. Ezt én elhanyagolnám. Sajnos korrektebben nem tudom beidézni a hozzászólást. Pedig egy párszor már próbálkoztam.

Tisztában vagyok azzal is, hogy ha a légmagos tekercset beépítem, akkor mindenki csak azt fogja hallgatni (rádión, TV-n, mikrosütőn stb) amit én. Nem véglegesen akartam, csak próbának.
Az UcD elvet pedig valóban nem értem. Lehet hogy nem is fogom megérteni, pedig már néhányszor végigolvastam a cikkedet. (Más dolgokat sem látok be, például a mágneskör számítást. Pedig nem vagyok hozzá lusta. Csak valahogy nem úgy van felírva, ahogy az én elkandósodott agyvelőm megszokta)

Mégegyszer nagyon köszönöm mindannyiótok segítségét.

De, kapcsolóüzemben van. Ez úgy van, hogy amikor az alsó FET bekapcsol, akkor a boostrap dióda kinyit és a felső FET-hez tartozó kondit feltölti. Ez a felsőoldal lebegő tápjának a kondija ( a pufferkondija ). Amikor a felső FET kezd nyitni, akkor a boostrap dióda lezár és a felső FET gatemeghajtása az előbbi boostrap kondiból táplálkozik. Ez a felső FET bekapcsolása közben kezd kisülni, tehát ennek viszonylag nagynak kell lennie.

A157 pF nem hanyagolható el. Ha elkandósodott is a szürkeállományod, azt azért tudnod kell, hogy egy kondi árama hogy néz ki? Hát ic = C x du/dt. Pl: ic = 157pF x 100V/100ns...ha azt feltételezzük, hogy a félhíd kimenete 100 V-ot váltzik 100 ns alatt. ( Ez azért gyorsabb szokott lenni. ) Ugye, ez azért nem kevés? ( 157 mA ) Gondold el, ha ennek egy része a komparátor bemenetére jut...

Mit nem értesz a mágneskörökből?

Hűű.

Köszönöm szépen! Ez így már elég világos volt. Végre belátom, hogy a fentebb is említett kondenzátor (+V) - (-V) feszültségre is töltődhet akár. Eddig még bírta az 50V-os kerámia kondenzátor... Most hogy írtad a 100V/100ns -ot, már világos hogy a 100V és nem a segédtáp feszültsége lesz a szórt kapacitáson. Mégegyszer köszönöm.

A mágneskörös résznél ez a részlet már nem volt világos számomra:

//Ge Lee és lorylaci//

A búgóáram alatt a 200kHz-es alapjárati áramot kell érteni? Ha így van, akkor már azt sem értem, hogy a terhelőimpedancián (nevezett dinamikus hangszóró + 3-5m kábel) hogyan tud keresztülfutni a több 100kHz-es áram?

A képletek sem teljesen világosak. Például hogy lehet az, hogy a légrés lecsökkenti az indukciót, holott alapvetően fesz.generátoron van a tekercs, tehát a légrés miatt csökken az induktivitás (vagy ahhoz hogy ezt kompenzáljuk, mégtöbb menetszám kell, de akkor pedig az ugyan akkora iL áram több meneten megy át, így nagyobb a gerjesztés. Akkor az indukció miért nem lesz mégnagyobb, mint légrés nélkül? Na hát elnézést, de ennyire degenerált vagyok :S)

Azért ezt még gondold át, mert azon a kondin legfeljebb 10...15 V szokott lenni...

A hangszóró egy erősen csillapított búgóáramot kap, hiszen ezért van ott a fojtó, meg a kondi a kimeneten. A hangszóró lát 1...2 V eff-et a 200 kHz-ből, ez nagyon kevés.

Ha egy tekercs alapvetően feszültséggenerátoros táplálást kap, akkor az indukció csak a feszültségtől, meg a frekvenciától függ. ( pontosabban a rákerülő fesz-idő szorzattól, vagyis a fluxustól.) Egy pwm erősítő félhíd kimenete és a kondi között nem igazán feszültséggenerátoros, meg nem is áramgenerátoros, tehát, ezt így nem lehet mondani. De inkább áramgenerátoros, tehát az átfolyó áram a tekercs impedanciáján fog feszültséget ejteni. Innen ,már ugyan az, mint a feszültséggenerátoros eset. Ha meg teszel bele légrést, akkor csökken a tekercs induktivitása, tehát az impedanciája is, vagyis, a rajta eső feszültség is. Ebből az következik, hogy kisebb lesz rajta a fesz-idő terület, tehát, csak látszólagos az ellentmondás. És persze hozzá kell tenni, hogy a kisebb induktivitás nagyobb áramhullámosságot fog jelenteni, ami ugyanakkora kimeneti kondi esetén nagyobb búgófeszültséget ( pl. ezt a 200kHz-et ) fog jelenteni. Tehát, egy adott beállításhoz tartozik egy induktivitás. Ha a fojtó betelít, akkor növelni kell benne a légrést és hogy ne csökkenjen az induktivitása, növelni kell a menetszámot. Szerencsére, a menetszám négyzetével arányos az induktivitás, tehát azért annyira nem fog nőni a rézveszteség a hosszabb drót miatt.

Hoppá... Tényleg, hiszen a BS dióda anódja nem a földre van kötve, hanem <(-Utáp) +12V> -ra.

Az induktivitásos dolgot átgondolom holnap (képletekkel mindennel együtt), most nem fog az agyam. Nagyon köszönöm, további jó éjszakát!

Ez a beszéd! Így kell csinálni. Kérdezni, gondolkodni, kérdezni, szimulálni, és már meg is világosodtál, ha valamit nem értettél.
Az UcD elvének megértése is hasonlóan fog menni. Rakj be a szimulátorba egy szimpla CMOS elemet, majd rá egy LC szűrőt, és csatold vissza. Kész is a komparátor, a hurokkésés, és az LC szűrő. Majd ezt egy kicsit kombináld tovább.

Már kezdem érteni. Szégyenteljesen bevallom, hogy a fluxust összekevertem az indukcióval. Tehát a fluxus az egész mágneskörön állandó (ha nincs szóródás), B pedig mindenütt Fí/permeabilitás.

Párdon: a PC táp ferritjének mennyi lehet a relatív permeabilitása?
Szóval belátom, hogy miért jó a légrés. De a képleteket most sem értem. Én például a gerjesztést még csak tetával láttam jelölni.

Az indukció az egységnyi felületre vonatkoztatott fluxus. Vagyis B= Fi/A ( Vs/nm )

Ugye a Fi = integrál udt, vagyis a görbe alatti terület. Ami nem más, mint a feszültség középértéke, szorozva az idővel, amig integráltál. A trafó méretezési képletbe viszont effektív értéket írunk. Ha a középértéket visszaírod, akkor egy nagyon egyszerű képletet kapsz. ( és mindjárt eltűnnek a skalár számok belőle. Innen ered, hogy nem az effektív érték a lényeges, hanem a középérték. Az, hogy a hálózati trafókra van egy bűvképlet, csak az egyszerűség miatt van és az is ki van használva benne, hogy a feszültség színusz. ) És ugye, sehol nincs benne légrés? Meg az sem, hogy mi az anyaga a vasnak? Egyáltalán van e benne vas... ? )

N = Uk x tbe / Am / dB Ahol Uk a fesz középértéke, tbe ameddig integráltál, Am a mágneses keresztmetszet, dB az indukcióváltozás. De ez itt nagyon off, valamilyen tekercsek topicban ezt mát leírtam, meg a ferritek topicban is volt róla szó.

Sziasztok!

Feltöltök egy kapcsolást, nyilván sokan láttátok már. A dolog működik, ki lett próbálva. Viszont én arra gondoltam, hogy az utolsó inverter helyett a tokon belül fel nem használtakat párhuzamosítva kötném be. Úgy már meg tudna hajtani egy IRF510, IRF9520 párost? (Természetesen a fojtótekercshez kapcsolódna mind a két drain)

Szia! Nem csak a a meghajtással lenne probléma, a kapcsolási tranziens alatt a két fet összenyitna.

Összenyitnak, de ettől még jó lehet, kicsit jobban melegszenek a tranyók. Kis teljesítményen elmegy.

Ez egy kis játékszer. Kisérletezni jó. Másra nem.

Az általad kötött módosítás nem sokat hatni. Egyrészt azért mert nincs holtidő, egymásra nyitnának. Minimum egy RD tag kellene utána. De amúgy FETmeghajtást egy NPN-PNP párral egyszerűbben bikázhatsz.

Inkább a két BC után tedd be a FET párost. Jóval erősebb lesz a gate meghajtás, mint csak a kapukkal. Ne felejts egy db invertert kivenni, mert a plusz FET-ekkel megváltozik a visszacsatolás iránya.

Így van, kisérletezni. Ha már ilyen egyszerű, akkor mindjárt lehet bele tenni holtidőt is. Van ott elég kapu. ( részekből áll össze az egész )

Ötlet:
A holtidő ha jól rémlik torzítást okoz, tehát nem kívánatos elem, illetve minimalizálandó, de szükséges.
Ki lehetne játszani pl úgy, hogy: félhíd felső oldalára n fet, alsóra p fet kerül, mindkettő földelt drainos kapcsolásban, így a sorsok közösek lesznek (félhíd kimenet), a géteket is lehet közösíteni mert az egyik +3 a másik -3 V körüli Ugs nél fog nyitni.
A meghajtás lehet pl trafós is ami +- 12V-ra van méretezve (persze alacsony p-s kapacitással).
Azaz egymásra tutibiztos nem tudna nyitni a 2 fet, viszont holtidő minimális pár ns, és egy darab jól kitalált trafós meghajtás kell csak.
Szerintem érdemes megfontolni.

Üdv!

Köszönöm neked is, és mindenkinek a támogatást!
Nem biztos hogy jól értelmezem amit mondtál, de van némi rosszaság benne. Igazából én nem akarok most mérföldkövet faragni, csak kíváncsi vagyok hogy működhet-e egy minimál class-D úgy, hogy 1 szobában kellemes hangerővel duruzsolni tudjon.

Ha a FET Ugs feszültségét hirtelen lenullázod, attól a csatornaáram még nem fog azonnal megszűnni. Van egy fall-time. Másik probléma: Félhíd tetejére nem kéne n -csatornást tenni, mert nem fog rendesen nyitni. Disszipálni fog, és még hitványabb lesz a végeredmény, mint bipolárissal.

Katt most betette a bogarat a fülembe. Viszont az már egy egész kis projekt lenne úgy.

Igen, a holtidő komoly torzításokat okoz. Úgy kell beállítani, hogy valamennyi egymásranyitás azért legyen, de ez nagyon kevés. Tehát még egy 250 W körüli végfok tranyói halványan melegedjenek vezérlés nélkül. Ekkor garantáltan el lehet érni a 0,05 % alatti THD-t. Ha PA célokra kell, akkor ez felesleges, nem számottevő a torzítás, ha egyáltalán nincs egymásranyitás.

Igen, p,n csatornás FET-ek, de ha megfigyelted, akkor most éppen erről szól a téma. A p csatornásak elég gyengék, de azért használhatók. Pláne, hogy nagyon egyszerű, egy bizonyos teljesítményig nagyon jót lehet csinálni, de szucsipnak tanulni biztosan jó. Megdöbbentően szépen szól még egy 30...100W-os kivitel is. ( De szobába, még néhány watt is elég, különösen egy jobb hangfallal. ) Ha az építő tudja a miérteket, meg a hogyanokat, akkor nagyon kevés AB osztályú erősítő jöhet a nyomába.

A trafós meghajtással az a baj, hogy amikor a végfok túl van vezérelve, akkor a trafóra jutó fesz-idő terület túl nagy lesz, vagyis nagy méretű trafó kell, különben betelít. De ettől az összenyitás még biztosan meglesz, hiszen a tranyóknak van egy kikapcsolási késleltetésük. ( Meg egy bekapcsolási is, de azért erre ne alapozzunk, nem egy korrekt megoldás. ) Vagy, kell valami műkapcsolás a visszamágnesezésre. Mire mindezt megcsinálod, sokkal bonyolultabb lesz. Egyszerűbb nagyobb teljesítményeken a szinteltolók, meg emmitterkövetők használata "bikázásra".

" .... az már egy egész kis projekt lenne... "

Na és? Valahol el kell kezdeni. Ez a kapcsolás amit betettél, nagyon jó, pont az alapoktól indul. Most kell összerakni, meghallgatni. Aztán lehet tovább haladni. Nagyobb teljesítmény, dead time, stb. Vagy ahogy szoktam mondani: szukcesszív approximáció... ( fokozatos közelítés )

A két fetnek az említett elrendezésben teljesen azonos az Ugs feszültsége, ezért semmilyen formában nem tudnak összenyitni.
PL N fet éppen kapcsol ki, nUgs lecsökken a transferkarakterisztika éppen vezetett áramhoz tartozó nUgs-ig, és addig itt is marad, amíg magára nem veszi a nUds a feszültséget. Ha magáravette a feszültséget, akkor kezdhet vezetni az alsó oldal diódája, átveszi az áramot a felső fetről, amíg átkommutál az áram az alsó diódára addig az nUgs lemegy a tresholdig, majd "szabaddá" válik, vagyis a továbbiakban a vezérlés meredekségével csökken a pUgs tresholdig, ahhol természeres bekapcsolással veszteség nélkül kapcsol be a pfet.

Szóval amíg vezet az egyik az kizárja, hogy a másik bekapcsoljon, mivel a két fet Ugs e azonos! (az n-fet Ugs > +3V felett vezet, a p-fet meg Ugs < -3 V alatt vezet). hiába vanak késések, a kapcsolások alat Ugs határozott potenciálokon van.

De a trafós meghajtás tényleg nem jó, széles kitöltés esetén a széles tartomáynon kevés lenne a feszültség, a keskeny tartományon meg magas, csak 50%-nál jó.

Hm... érdekes, majd megnézem.

Nem világos, hogy mit értesz az alatt, hogy: Ugyanis a FET feszültségvezérelt ellenállásként is felfogható, tehát az Uds feszültségtől is jelentősen függ Id, és nem csak Ugs-től függ döntően.

nUgs miért marad N-Fet nyitásküszöbénél? (vagy ezt is rosszul értelmeztem?) Az impulzus lefutó élét egy kis időre megállítod?

Tegyük fel, hogy megállítod Ug potenciálját. A tekercsen előzőleg épp jó nagy áram folyt, tehát majd vissza akarja nyitni N-FETet. Ugyanis addig P-FET reverse diódája nem fog nyitni, még a source-ok föld feletti potenciálon vannak.

"Ha magáravette a feszültséget, akkor kezdhet vezetni az alsó oldal diódája, átveszi az áramot a felső fetről" Imént írad, hogy felső FET magára veszi nUds feszültséget ==> ekkor érdemi áram már nem folyik rajta!

A történetből sajnos még mindig kihagytad hogy FALL-TIME + TdOFF nagyobb, mint TdON + rise-time.

A fő probléma: Nem tudod rendesen kinyitni így a FET-eket, mert N-Ug-t nem tudod a táp fölé vinni.

Légyszives olvass utána a fetek kapcsolási folyamatainak. Ezek a T fall meg off meg delay, csak a felszín (van magyarázat, hogy miért annyi amennyi, mitől függ hogy mennyi, ha komolyan érdekel...).
kezdésnek: 254. oldaltól.