Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Oszcilloszkóp vétel, mit gondoltok?
Digitális áramköröknél a zavarjelek, nagyon rövid tüskék ritkán periodikusak, ergó egy sima analóg szkóppal amúgy sem jud az ember sehova, hiába sok 100MHz-es az a szkóp. Oda már valami tárolós cucc kell.
Egyetértünk, sokkal hasznosabb egy tárolós funkció, mint a gyorsaság. Ráadásul a digitális jelek legtöbbjében alig van periodicitás. Pl egy PCM jel vizsgálatához, (vagy akár egy alapsávi TV jel vizsgálatához), sokkal hasznosabb a második késleltethető időalap. Olyan nagyon itt sem fontos a nagy sávszélességű szkóp. Bár ahol az időzítések fontosak, ott azért nem árt. De ezekhez is kapható manapság kész integrált áramkör, és akkor már megint nem olyan lényeges.
Elfeledkeztem, hogy most analógről beszélünk, valóban a nem periodikus digitális zavarjeleket akárhány Mhz-esen sem, vagy csak nehezen látni.
A szokásos digitális áramkörök fel-lefutási sebessége képes kb.100-200Mhz -et elérő gerjedést belengést produkákni. Miközben csak pld. 1Mhz-en megy. Tehát egy lassú áramkörben van 1 db. közönséges digit ic., és máris lehet olyan eset, hogy a 20Mhz. szkópot kicseréljük gyorsra, és kitárul a világ. Sok egyéb jelet is látunk. De ilyen jórészt új fejlesztéseknél fordul elő, javításnál nem. Mivel itt kész jó konstrukcióval van dolgunk.
Azért most elbizonytalanodtam. Beszéltünk feljebb az owon szkópról ami 100MHz. A 60MHz es tesója majd 100euróval olcsóbb. (Ha minden igaz, ez is csak FW kérdése)
Valószínűleg a hardver ugyanaz lehet, általában a 60 és 100Mhz egy hardver szokott lenni. Nem tartom valószinűnek, hogy ilyen egyszerű módon FW cserével lehetne felszabadítani a letiltott dolgokat. Akkor ki venne 100Mhz-es szkópot. Gondolom ezt ravaszabb módon oldották meg, bár minden lehet.
A hozzászólás módosítva: Júl 17, 2013
[off] Ha a 60MHz eset venném, egészen biztos, hogy nem a FW-vel verekednék. Akkor az maradna 60MHz. Ha 100MHz kellene, akkor azt venném. Azthiszem nagyon elég lesz nekem a 60MHz es. Annyi hogy annál 500Ms a sampling. 100eurónál azért már meggondolandó, a technika meg fejlődik...
Elektronikát mindig is nehezen választottam...[off]
60Mhz szkóphoz elég az 500Ms mintavételi sebesség. A 60Mhz sávhatár eleve meghatározza-maximálja a kapott jelalak "részletességét", ezért 1Gs mintavétellel sem kapnánk részletesebb -nagyobb frekvenciás összetevőket- tartalmazó ábrát.
Tény, hogy az elektronika nagyon széles területén az esetek döntő többségében elegendő a 60Mhz szkóp. A 60Mhz és 100Mhz között olyan túl nagy különbség nincs. Mire kell, nyilván ettől függ. De hogy 1-2 év múlva mi adódik, nem tudni előre.
Sokkal fontosabb mint a freki tartomány az oszci saját zaja. Sajnos még a márkás és joval drágább müszereknel is hasra lehet esni ( velem is elöfordult), hogy kis, de gyors jeleknél a vonal 3-4 mm-re hizik és szemetbántoan néz ki.
A legnagyobb baj, hogy az ilyesmire az ember csak használat közben jön rá, semilyen leirásból nem olvashato ki. Az szuper amikor a prospektusokban szines képek jelennek meg, a valoságban otthon meg csak nagyon kevés jelalak ilyen a többi meg csak maszat. Ennek több oka is lehet, a diszplay rendszerint VGA, de annak semmi köze magához a méréshez, igy belül a jelek többször és több modon vannak átalakitva. Valoszinü, hogy ezt meg lehet jol és rosszul is tenni, ráadásul a képfrissités, ellentétben az analog müszerhez itt köszönö viszonyban sincs a mérési frekvenciával ( a kép általában 50-60x van frissitve másodpercenként) ennyi idö alatt viszont a szkop egy sereg mérést csinál, igy kérdés, hogy valojában mit is látunk a képen. Ilyen gond a régi analog müszerekkel nincs. Viszont egyetértve Pucukával a digitális áramkörök méréséhez ritkán kell pontos szkop, hiszen ott fix a feszültség és az idözitések is adva vannak a digi áramkörökben, amit amugy sem tudunk javitani. Legfeljebb a fél analog idözitési ( timer) funkciok esetén kell a pontosabb szkop ( 3szög, fürész stb. jelek esetén).
És még a -kevés- 8 bit felbontás is hozzájön, apró jelrészleteket itt nem lehet vizsgálni. De annyira rossz ábra azért nemigen lehet. Akkor "maszat" vagy "hízik", ha 1Mp vagy több felvételi hossz van egy képernyőn, vagy "Peak Detect" módban van. Periodikus jeleknél próbáld az "Average 4-8" beállításban, lecsökken a zaj 1 pixelnyi vonalvastagságra. Ne legyen a mérőfej közvetlenüla display előtt ott erős zavarkisugárzás van. Megnézheted nyitott mérőfejjel -mint antenna- körbekerülve a szkópot, van-e egyéb kisugárzás.
Kösz a tanácsokat a baj, hogy már nem vagyok mai gyerek a Tektronix 464 is megöregedett velem együtt. Kicsit nagy, igy gondoltam lassan már 10 éve, hogy veszek egy ujat LCD-vel, amiben nagyon csalodtam igy vissza is adtam. Egy ideig ill. mai napig is a mühelyben a 464-s megy, ha meg egy kicsi kell, akkor arra jo egy ocso noname. Azota már láttam egy jobb digitálisat, kölcsön is kértem, tetszett, de még nem vettem meg.
Sziasztok!
1:100 mérőfejből mit ajánlotok számomra. Maximum 1kv és 30mhz re kellene. Van konkrét típus ami jó erre a feladatra?
A mérőfejek általában max. 6 - 700 V körüliek. Az 1 kV már spec. szigetelő anyagot igényelne.
De nem is tudom hol lenne szükség 1 kV/30 MHz -re, ha meg kisebb a frekvencia, mondjuk párszor 10 kHz, akkor pedig egy egyszerű multiméterekhez használt osztó is megteszi. Ha mégis, akkor kell szerkeszteni 1:10 plusz kompenzált előosztót, és azon már lehet mérni a rendes mérőfejjel. Ha van rá mód, olyan mérőfejet válassz, aminek a szkóp felőli végén is van kompenzáló kapacitás. Akkor egészen biztosan hozzá tudod állítani akármilyen noname szkóphoz is. A hozzászólás módosítva: Aug 3, 2013
Szia!
Sajnos nem árulják a százas osztósat minden sarkon, de azért lehet találni ilyet.
Nagyon köszönöm. Meg is rendelem még ma.
![]()
Jelenleg 1:1 és 1:10 között kapcsolható mérőfejem van 1 pár vagyis 2db (650Vdc max).
Ezekkel nagyon elégedett vagyok csak annyi a problémám, hogy nem tudok vele pc táp primert bárhol mérni, mert 200Vp a maximum amit tudok így ezzel az összeállítással. Ez 200V azért annyi mert: 4osztásom van felül és alul is és 1osztás 5V/div ami 20V és 1:10-nél ez 200Vp és 400Vpp Említetted a merőfej előosztót. Esetemben is működne? Rajzod is volna hozzá? A hozzászólás módosítva: Aug 3, 2013
Azért én megnézném azt a 300Mhz-et... ehhez nagyon olcsónak tűnik. Meg nem túl hosszú és ez elég baj.
Ezt nem értem. Ha a szkóp alapból 5 V/kocka, akkor a 10-es fejjel ez 50 V/kocka. A szkópodon 8 kocka van függőlegesen. Ez 400V csúcstól csúcsig és ez még belefér az ernyőbe.
Ha a mérőfej kibír 650 V-ot, akkor nyugaodtan tehetsz ekkora feszt a bemenetre, legfeljebb nem látod a teljes képet az ernyőn. Ekkor uncalba teszed az Y erősítőt és máris belefér a képernyőbe. Kb. úgyis látod, hogy mekkora a tápfesz, tehát egész jól be lehet azonosítani az egyes pontokat, vonalakat.
A kis mérési terhelő kapacitás miatt lehet ilyen ilyen nagy frekvenciát megadni. A koax jól működik ekkora frekin, a végeredmény meg a szkópra van bízva.
" De nem is tudom hol lenne szükség 1 kV/30 MHz -re... "
Elég sok kapcsitápot csináltam, ami 900 V-ról ment... Most is kellene, ami 1500 V-ról menne... szóval, vannak helyek... Csinálni? Hm... amatőr szinten lehet, hogy elmegy, de nem kísérleteznék vele. Esetleg életveszélyes is lehet.
" ... a végeredmény meg a szkópra van bízva... "
Na, erre lennék kiváncsi! Idézet: „Ezt nem értem. Ha a szkóp alapból 5 V/kocka, akkor a 10-es fejjel ez 50 V/kocka. A szkópodon 8 kocka van függőlegesen. Ez 400V csúcstól csúcsig és ez még belefér az ernyőbe.” Így van, 4 fenn és 4 lenn. Egyes pfc-s tápoknál előfordul nagyobb feszültség mint a 400Vcs és nem szeretném a Kenwood szkópomat tönkretenni. Így inkább veszek 1:100-as mérőfejet. Többségében úgy is mindenféle kapcsolótápokat javítok.
Csak az leválasztó trafóra is kínosan figyelj oda! Legalább olyan fontos,mint a fej.
Leválasztó trafót sajátot építettem két szünetmentes UPS-ből trafóból. (230Vac-12Vac 2db szembekötve)
Jó ez is ugye? Korábban itt kérdeztem már ezt. A hozzászólás módosítva: Aug 3, 2013
Nem muszáj azokat a tápokat élesben méricskélni. 100-200v DC-ről szoktam, máris elég hozzá az 1:10-es kábel és az egész le is van választva (mondjuk a legtöbb szkóp is, tehát ez nem mindig létkérdés).
Hello! "mondjuk a legtöbb szkóp is" Ezt kezdőknek nem szabad így mondani-ajánlani.
Mert attól, hogy a szkóp le van választva (ha), még kezelni kell. Ott pedig a legtöbb fém rész, csatlakozó, kézzel érinthető. Vagy is így ÉLETVESZÉLYES! Csak azokkal a szkópokkal lehet ilyent művelni, ahol minden rész műanyaggal burkolt. De ezeknek általában nincs is bementi csatlakozójuk, és aksiról (vagy is) üzemeltethetők. Egy asztali szkóp, szinte soha nem ilyen. Hálózati részen egyébként is mindig veszélyes mérni, mert nagy a "mögöttes teljesítmény". Ott általában nem egy IC puffan el, ha elkövetünk valamit, hanem esetleg a szkópunk, bemeneti kábel. Pld. könnyű zárlatot "készíteni" a kétsugaras szkóp GND vezetékével is, de a mérőfej esetleg kilógó GND részével is. De véleményem az, hogy hálózati és teljesítményelektronikai egységek mérésénél mindig fokozott óvatossággal és körültekintéssel kell eljárni, még akkor is ha egyébként ebben gyakorlatunk van.. (Tapasztalatom szerint legtöbbször csak "úgy érezzük", hogy megvan a gyakorlatunk..) üdv!
Általában a szkópok bemenete sokkal többet kibír, mint 5V. Csak legfeljebb nem kerül minden a képernyőre. ( Van a bemenetükön egy komoly védelem. ) Tehát, ráteszel a 10-es osztóval 100 V-ot és az uncal-lal egy kockára állítod a sugarat. Ekkor 100 V/kocka lesz az érzékenység, ez azért elég egy egyfázisú PFC-hez.
Bizony, ez így van. Még én is égettem el GND clipset, pedig nem voltam kezdő... de nem lehet mindig, mindenre figyelni.
( Ma is bedugtam a 24 V-ba a flexet... persze csodálkoztam... ) A hozzászólás módosítva: Aug 3, 2013
Idézet: „Van a bemenetükön egy komoly védelem” A komolyabb szkópokban is csak egy speciál ilyen célra fejlesztett dióda. Nagyon-nagyon gyors felfutásnál már nem igazán hatékony, nem tudom hol van ez a sebességhatár.
Na és nem elég komoly az? Pont elég gyors ahhoz, hogy megegye a túlfeszt. Vagyis ne kapjon túl nagy töltést a bemeneti FET. Nem is lehetne bonyolultabb, mert különben hogy menne több száz MHz-en egy szkóp?
Nem hiszem, hogy volna ilyen határ, még sosem hallottam olyasmit, hogy a bemeneti fokozat ilyesmitől szállt volna el. Egyébként is elég nehéz lenne ilyen felfutást csinálni nagyfeszen. A hozzászólás módosítva: Aug 3, 2013
De nem együtt a két feltétel. A kapcsitápok (teljesítmény elektronika) nem szoktak párszáz kHz -nél magasabb frekvencián menni. Az ilyen jelek vizsgálatához azért nincs szükség több száz megás szkópra, egy néhány, max. 10 megás bőven megteszi. Ehhez azért még nem feltétlen szükséges nagyon pontos kompenzált mérőfej, még árnyékolt mérővezeték se nagyon. A 10 MHz -es TV szinkroszkóphoz sem volt soha 1:10 -es osztós frekvencia kompenzált mérőfej gyárilag.
Szerintem lehetne használni pl. egy multiméterhez készült gyári nagyfeszültségű mérőcsúcsot. Készíteni nem lehetetlen, de elég problémás. A szükséges anyagok is nehezen beszerezhetők, ebonit cső (kívül belül polírozva), sok mohm -os ellenállás, megfelelő transzformátor olaj, stb. Ha nagyfeszültség, és nagyfrekvencia együtt van, akkor mérőpontokat kell kiképezni, és azokon már lehet közönséges műszerekkel is mérni. Pl adókban. |
Bejelentkezés
Hirdetés |