Fórum témák
» Több friss téma |
cimopata cikkében a nyákterv nem olyan mint a kész panelek amik fel vannak hozzá rakva(képek)
Mellesleg szerintem a cikkben szereplő nyákrajz se jó! buffer kondi átütési távolságok..
A hozzászólás módosítva: Aug 11, 2013
Azért mert azóta a nyáktervet frissítítette! Sőt ha használnád a fórum kereső funkcióját, akkor rögtön találnál azóta még frissebb náyktervet és kapcsolást hozzá. Csak egy kicsit gondolkodni is kellene.
De van egy dolog, ami elmagyarázozza, hogy hogyan működik a táp, és hogyan kell tervezni adolgokat. Ez miért nem jó? Csak majmolni akarsz, megépíteni totál tudás és ismeret nélkül egy áramkört, ami lehet életveszélyes, mert egyáltalán nem érted hogyan működik? Azok amiket belinkeltél MIND ÉLETVESZÉLYESEK! Ez nem játék ez 230V hálózati feszültség!
BOCSÁNAT NEM MAJMOLNI HANEM SEGITSÉGET AKARTAM KÉRNI DE MINDEGY!!!
Ez veszélyes játék. Kellő tudás nélkül nekiállni nem szabad.
Van cikk direkt kezdődnek "egyszerű kapcsolózemű tápegység", ott van cimopata cikke. Ott van skory oldlal. Ezeket mindig ezerszer elmondjuk, de ha egyszer is használd volt a kereső funkciót tuti beleakadsz. Százszor elmodnjuk, mégis lusták vagytok. Gyorsan hirtelen akarsz egy bólogatást tőlünk. Mi meg nem fogjuk megadni, amíg legalább annak a jelét látjuk, hogy nem fogsz esetleg elpatkolni benne. Utána jön az, hogy tisztában vagy -e a táp működésével. Ha igen, akkor már tudod mit kereskgélj, mit számolgass, és úgy könyebb segíteni. Ha nem,a kkor próba szerencse, robban vagy nem. Lásd voodoo, de ő tanult a dologból, máshogy is áll már hozzá.
lorylaci:
Idézet: „Lásd voodoo, de ő tanult a dologból, máshogy is áll már hozzá.” Párszor majdnem leszállt a fejem, mire rájöttem: történhetett volna rosszabbul is. Jogosítvány és gyakorlat nélkül is vezethetsz például nagymotort, csak lehet, hogy nem érdemes -és ilyenkor el lehet gondolkozni- DE MIÉRT?
Sziasztok! Van nekem egy kapcsolóüzemű töltőm. Itt küldöm a primer és szekunder rajzát.Az a baj,hogy a primer tönkre ment,kicserélgettem benne sok mindent,de most 2.5 Amperrel tölt az 1.6
Amper helyett. Mi lehet az oka?Átmértem az egész szekundert is és mindent jónak találtam.Lehet hogy a primerben nem ezek az ellenállás értékek voltak?Vagy mi szabályozza itt a szekunder kimenő áramát?Vagy a fesz változtatással szabályozza az áramot is? Előre is köszönöm!Első kép primer, második kép szekunder. A hozzászólás módosítva: Aug 11, 2013
Inkább a 0,68 ohmot kell növelni a primer körben (több darab párhuzamosításával célszerű öszerakni úgy pontosabb ). Vagy még a primer frekvenciát lehetne lejjebb venni, akkor is csökken a töltőáram.
A hozzászólás módosítva: Aug 11, 2013
Igazad van, mert az R30 a töltési üzemállapot-visszajelző LED-ekhez tartozik.
Szeretnék egy kapcsolóüzemű tápegységet csinálni, ami 30V körüli feszültséget és 2-3A-t ad le (24-40V-ig , 2-10A-ig jó), és szabályozni lehet a kimenő feszültségét és áramát V-tól.
Labortápegységnek kellene ( a símát elvetettem az irreálisan magas toroid árak miatt, a kapcsolóüzemű tápegységhez meg lenne 1-2 bontott PC tápegységem), azaz jó lenne ha rövid zár nem okozna benne károsodást, és nem kerülhet ki a kimenetre hálózati feszültség, de inkább maximum 40V! Tehát egy bevált és jól működő kapcsolás érdekelne, amit már valaki előttem megépített, tesztelt, s működik nála. Köszönöm! A hozzászólás módosítva: Aug 11, 2013
Köszönöm a választ! Az R30-at már próbáltam növelni nem hatott. Reggel megpróbálom a 0.68 ohmot a sorse-n növelni,1 ohm 5watt-ra jó lesz? Ilyen ellenállásom van kéznél. De a gate-n nem okoz gondot a változás?
De egyébként milyen problémát jelent a nagyobb töltőáram? Nagyon melegszik az akkumulátor töltés közben?
Nézz be a PC táp átalakítás topikba, találsz rajzot is. Nekem több darab is működik belőle régóta, a fesz 26 vagy 52V-ig állítható, az egyenirányítás módjának függvényében.
Valószinűleg nem okoz problémát az 1 ohmos sönt.
Ha van lehetőséged, akkor az IR oszcillátorának frekijét megmérhetnéd (50-100Khz körül lenne normális). De sima párAh-s ólomakksik tötlésénél nem akkora probléma hogy kicsit nagyobb az áram, inkább a töltési végfeszültséget kell ellenőrizni, amit a tl431-es és környéke szabályoz (2.25-2.3V/cella).
Csak olyan vezérlőIC amit ott említenek nincs. Inkább csinálnék egy másikat, az is terv, de megpróbálok egy PC tápot beszerezni. Ha nem megy akkor kellene ez a lehetőség. Olvastam, hogy van 40V/20A-es tápegység, az nagyon jó lenne nekem is. Csak szabályózni kellene a feszt és áramot amit lead.
A PC táp meg bedögölhet, nem ismerem a nagy részét, és mindegyik más-más... Átalakítás szempontjából is.
Ezek zselés akksik aminek sok a 2.5 Amper.1.5-1.6 körül kellene hogy legyen.A kimeneten a feszültség 52 volt (stabil),csak az áram sok. A frekvenciát nem tudom mérni,mert nincs hozzá szkópom,de ha növelem a 0.68 -at akkor ah hogyan hat ki a jelre?(vagy a kimenetre)?Csökkenti az amplitúdót?Különben a kimenő fesz szerintem jó,mert 4 drb.12 Voltos akksi van.(48Volt)
A hozzászólás módosítva: Aug 11, 2013
Köszi, de ez nekem nagyon sok, mind feszültségben, mind áramerősségben, feszültségben a fele, áramban a 1/4-e bővel elég lenne, de még a 1/10-e is megfelelne.
![]()
Ez egy végtelenül egyszerű, ezért megbízható készülék. Azt a néhány alkatrészt, ami neked túl sokat tud, kicseréled kisebb teljesítményűekre (és ezért jóval olcsóbb), és máris szól. Pl. graetz, IGBT, főtrafó, kimeneti dióda. Átnézed a téma képeit (meg visszaolvasol a topikban, kb. első 50 oldal), és máris képben vagy.
A hozzászólás módosítva: Aug 12, 2013
Ilyen teljesítménytartományban én egy flybacket vagy forward konvertert javaslok.
Az előbbiekhez ajánlom böngészd át a Myrra trafókat, amik például az soselectrinél is kaphatók. Biztos van olyan, ami a neked kellő feszültséget és áramot adja. Ezek után lényegében szükségen van egy UC3842 vagy más PWM kontrollerre és egy erősebb nagyfeszültségű (600-800V-os) FETre. Vagy használhatsz egy erősebb IC-t a TOP családból. A méretezésben pedig a sokat ismert schmidt-walter oldal nyújthat segítséget. Vagy az IC adatlapja.
Ha a 0.68ohmot növeled azzal a transzformátoron átfolyó áram végértékét csökkented, a trafó árama pedig arányos a trafóban eltárolt energiával, ami egy periódus alatt kerül át a kimenetre, azaz végeredményben a kimeneti áramot csökkented (mivel a kimeneti feszültség nem változik jelentősen).
(ha a frekvenciát csökkented akkor egyan azt éred el hogy csökkenjen az átvitt energia egy periódus alatt. IC adatlapja alapján az Rt Ct alkatrészekből kiszámolható a freki (hátha nem megfelelő került bele a javítás során.))
Sziasztok nagyon testszik a gyakorlási ötlet. Lorylaci elnézést ha már írtátok és én nem találtam azt szeretném kérdezni hogy az induktivitásból hogyan lehet lehetne számítani az AL értékét. Arra volnék kíváncsi hogy a CFL elektronikákban használt kis gyűrűmagok AL értékének a szórása mennyire változó. 1 menetnél szeretném mérni az induktivitást és ebből meghatározni az AL értéket.
Nemcsak, hogy írtuk már, hanem van rá segédprogram is!
Szia! A 4-es lábon az ellenállás és a kondenzátor értékére gondolsz? Vagy melyik alkatrészek azok amik szóba jöhetnek a rajzon?
A hozzászólás módosítva: Aug 12, 2013
Igen azok. Adatlapot nézve a freki nem lehet túl nagy, ha valóban 10k van Rt-nek betéve.
Szóval marad a sönt növelés. Bár az az eltérés még belefér, amit az áramon tapasztaltál, ha a Ct nem az eredeti érték. A hozzászólás módosítva: Aug 13, 2013
Sziasztok.
Lenne egy nagy kérdésem. Van nekem 3db IR2106 IC, melyből szeretnék kapcsolóüzemű tápot készíteni, mert ez FET-ket hajt meg. De viszont nem generál impulzust. A kérdés az lenne, hogy egy NE555-el meg tudom-e hajtani az IC-t? És hogyan? A lényeg az, hogy minél egyszerűbb legyen a kapcsolás. Mint pl. az IR21531 IC-vel. De sajnos olyanom nincs, és sürgős is a dolog. Előre is köszönöm a segítségeteket.
Mivel komplementer jelet kell előállítani, én így az NE555-öt nem ajánlom.
Ellenben az egyszerű és olcsó CD4047 CMOS oszcillátor képes neked arra, hogy előállítson komplementer jeleket. A frekvenciát az IR21531-hez hasonlóan egy RC taggal beállíthatod. Ezen felül már csak holtidőről kell kondoskodnod. Az IR2106 bementerie köss egy-egy pici NP0 kerámia kondit (másik felük a negatív tápon), mondjuk 100pF-ot. A CMOS kimenetréől meg egy RD elemen (a dióda nézzen a CMOS felé) keresztül menjen a jel. Ekkor az ellenállás értékével tudod szabályozni a holtidőd, amely kOhmonként kb 100ns lesz. Pontos időt persze kísérletezéssel érdemes meghatározni (a 100pF-t vagy az ellenállást cserélgetve). Remélem segítettem. A hozzászólás módosítva: Aug 13, 2013
|
Bejelentkezés
Hirdetés |