Sziasztok

Egy rövid kérdésem lenne, mit használtok a trafó tekercseinek szigetelésére?

Ezt már nagyon sokszor megkérdezték. HASZNÁLD A FÓRUM KERESŐ FUNKCIÓJÁT!

De hogy lásd kivel van dolgod, leírum huszadszorra.

Én 3M 1350F-1 szalagot használok (öntapadós, 5,5kV átütési szilárdság, hőálló), valamint ritkábban DuPont Kapton szalagot (1 mil vastagság, hasonlóan nagy átütés), mindkettőből öntapadósat.
Ezen kívül kapható még a 3M 1350T szalag "(sárga 3M szalag"), ami szintén nagyon jó.
Mellékelem a ké 3M szalag adatlapját.
De más hőálló (legalább 120 fokig) és jó szigetelő (legalább 3kV átütési szilárdság egy rétegben) szalagot is használhatsz.

Szimpla háztartási szigetelő szalag használata csak végszükség esetén ajánlott! (a trafó normál hőmérsékletén, azaz 80 fokon már nagyon megpuhul és leromlik a szigetelő képessége)

Köszönöm

Visszaolvastam egy pár oldalt de sajnos erre a kérdésemre nem találtam választ.
A kereső a "hőálló szigetelő" szavakra ezt hozta:
"A fekete szikszalag ahhoz eléggé hőálló, hogy ne olvadjon szét. Ha már akkora hőhatásnak lenne kitéve ami károsíthatná akkor már a tápban nem stimmel valami."
Ez egy kicsit gyanús volt nekem, ezért kérdeztem rá inkább.
Mégegyszer köszi.
Még egy kérdés: mi a véleményetek a PI Expert programról?

Az idézetre azért válaszolok:
Nem olvad meg, de megpuhul. És most itt jön a vegyész belőlem: ez nem félvezető és a hőmérséklet növelésével csökken az átütési szilárdsága. Minél nagyobb a hőmérséklet annál kisebb energiabefektetés elég ahhoz hogy egy elektront a helyéről kiszakítsunk. Ha pedig egy elektron elindul, akkor anyagtól függően kialakulhat egy elektronlavina, ami aztán növekszik, és végül az anyag tönkremenetelével jár.
Egy jól tervezett tápegység transzformátorában is könnyen van 100C fok, mivel a legtöbb ferrit optimális működési hőmérséklete 70-100C.

Mivel itt az életed is lehet a tét, ha tudsz vegyél oylan szigetelő szalagot, amiről kpasz vagy találsz pontos adatlapot.
"Jó villamosmérnök csak olyat vesz, amiről van adatlap" Kandós mondás

Egy villamosmérnök szintúgy nem a véleményekre hallgat (hanem az adatlapra ), azt hagyd meg a bölcsészeknek, ByeAlexnek és az audiofileknek. Ha PI IC-t akarsz használni, akkor jó kis segédprogram. JÓ IC-ket csinálnak Flybackre, de flyback trafót elég nehéz jóra csinálni házilag. (jó alacsony szórt induktivitás kell)

Nagyon köszi a segítséget.
Hasznos tanács. De eléggé bonyolult lenne így megoldanom.
Ha TL494 sem baj.
De egy kapcsolás is jól jönne.

Tessék. Ezzel az RC taggal a CD4047 kb 100kHz-es komplementer négyszögjelet állít elő a Q és Q' kimeneteken.
Az RCD tag állítja elő a holtidőt (ezen kívül még van sok módszer, de ez a legegyszerűbb), ami ezzel az értékekkel kb 1us.
A rajzon jelölve van mi megy LIN-be és mi megy a HIN-be az IR-nél.

A CMOS 13-as lába a főoszcillátorának kimenete, ezt is lehet használni sok midnenre (pl mpont holtidő generálására).

Nem is akarok felelőtlenül nekiugrani. Még tavaj hozzájutottam egy félszatyor EE16 és EE19 (nek kinéző) vasmaghoz és csévetesthez, ezekkel szeretnék kezdeni valamit. Idáig pont a 3M szalagok nehéz beszerzése miatt halogattam a dolgot. (Kicsit megörültem a fekete szigszalagnak... de hát sose jön jókor a korai öröm)
A PI Expert meg pont azért tetszett meg mert be lehet vinni az adatbázisába a saját vasmagot is, csak az Al értéket és néhány geometriai paramétert kér, és a menetszámoktól a tekercselés irányáig mindent kiszámol, megadja a teljes kapcsolási rajzot, sőt a nyáktervezéshez is megadja a fontosabb szempontokat. A huzalok átmérője is választható (határok között).

Nagyon szépen köszönöm.
Hálám üldözni fog!
További szép napot.

Szia! Nem azért,mert melegszenek az akkuk,hanem felfújódnak a zárt zselés akkuk.De kicseréltem a 0.68 ohm-ot 1 ohm-osra,és jó lett. Köszönöm a segítséget Neked is!

Szia! A rajzon mi határozza meg a kimenő fesz nagyságát? Úgyértem,ha növelni szeretném,azt hogyan tudnám elérni?

Az R15 értékén módosíts (csökkentsd)!

Elnézést, ha növelni akarod, akkor növeld az ellenállást.

ETD49, N67 (vagy N87) anyagú , gyárilag légréses, vasmaggal készített flyback táp mekkora teljesítményig kivitelezhető a gyakorlatban? (500...600W kéne és nagyon széles szabályozási tartomány pl. 2...60V - 10A)
Mekkora frekin lenne érdemes járatni?

Úgy 200-250W-ra képes, mivel a flyback trafókihasználása elég alacsony.
A flybacket én úgy 100W-ig szoktam ajánlani, kvázirezonánsként meg úgy 300W-ig lehet vele elmenni. Efelett nagyon nem gazdaságos és problémás (gondolj csak a szórt induktivitásban tárolt nagy enregiákra, és a snubber igényekre).

Mivel széles kiemeneti feszültésg és áram tartomány kell, én így neked egy PWM félhidas tápot ajánlanék, esetleg egy fázistolásos egészhidat. Az utóbbit egy bizonyos tartományban ZVS-sé is lehet tenni.
Az N67 úgy 200kHz-ig használható jól rezonáns üzemben, de én kb 70-120kHz környékére tervezném. Az N87-tel sokkal feljebb tudsz menni, úgy 200kHz-ig is. Azonban az 500-600W-ot egy félhidasban már 70kHz-ben tudnia kell egy ETD49 N67 magnak. 70kHz-eb meg egy modern félvezető rezonáns mód nélkül is szépen elmegy.

Nézz vissza az előző oldalra, kokozo linkelt egy tápot (3-60V/40A). Az 2T forward mint a gyári hegesztők zöme, nekem mondjuk nem tetszik (akkor már inkább a félhíd egy UCC3808-al), de működik. Ekkora teljesítményre inkább ezek, mint a flyback-el kínlódni.

Köszönöm a választ,majd később megpróbálom!

Néztem én is azt a tápot. Neked mi nem tetszik benne? A kivitelezésen kívül.

Nekem az nem tetszik benne, hogy
- nehéz otthon korrektül elkészíteni (kezdőknek kb. esélytelen): 6 mágneses komponens, ebből 5 érintésvédelmileg kritikus pozícióban, és max. a betáp filtert meg a standby táp trafóját fogod tudni készen megvenni a boltban, a többit lehet házilag csinálni,
- IGBT van benne, a maga összes hátrányával és előnyével,
- rendesen van benne alkatrész, de a 2.4kW-ja ellenére egy rendes PFC-re már nem futotta a kedves tervezőnek.

A trtafó kivitelezés részemről nem probléma. Mondjuk utálom azt a sok időt rá szánni ameddig tart egyet megcsinálni. Viszont "olvastam" az eredeti cikk szövegét. Azaz lefordítottam a honlapot a guglival és úgy rémlik, mint ha az eredeti power trafót használta volna a szerző, mert az pont jó volt. A gate trafót és az áramváltót megcsinálni nem nagy szám. A kis flyback táphoz meg nem hinném, hogy össze tökörésznék egy kis trafót inkább betennék egy 5-10W-os hagyományos trafót egy step-down stabilizátorral.
PFC? Az érdekes lenne, mert olyat még nem csináltam.

Az hogy 2T forward. Nem csak meg kell etetni egy csomó energiát a snubber-ral, hanem ha gond van vele, tehát valami oknál fogva nem fogja meg a túlfeszt, akkor még tönkre is teszi a feteket. A félhíddal, vagy a híddal nincs ilyen gond, nekem évek óta működik a hidas hegesztőm egyetlen RC tag nélkül. Ezeket meg folyamatosan javítani kell, de az építők is tönkre tettek már vele egy halom IGBT-t. Szóval nekem ez a táp jobban tetszene félhídban.

Bocsánat, hogy közbe kérdezek: akkor egy kezdőnek ( a kapcsolóüzemű tápok építésére értem a kezdőt) melyik kapcsolást ajánlod 30 V 15 A-es határig ?

PP vagy félhíd.

Tényleg, írt már valaki kezdőknek való kapcsolóüzemű táp építési cikket? Mert a jó múltkor még arról volt szó, hogy lorylaci nekiáll, meg még valakik azt hiszem ígérték elkészülését. Mivan ezekkel a doksikkal? Én már nagyon várom. Van még mit tanuljak!

2400W-ra félhíd? Akkor inkább a teljes híd.

Köszi !

Az az adott feladattól függ, de mindenképpen félhidat. Ha nem kell stabilnak lennie akkor lehet rezonáns, ha pedig még áramszabályozás is kell, akkor UCC3808-as vezérléssel.

Én is bírnám ha sok féle tápról lenne cikk. Minél több, annál jobb. Mindenféle topológiával és kerülve a bonyolítást. Persze alapos magyarázattal. Szerintem mindenki találna szürke foltokat a tudásában. Mindenkinek a hasznos lenne.
Én bírnám nagyon.

Csatlakozom az előttem szólókhoz ! Én is nagyon várok már egy ilyen cikkre

Azt hiszem, hogy én mivel kezdő vagyok lehet neki állok írni egyet és majd átnézetem a nagyobbakkal.
Néhány fő rész és alcím lesz benne. Először is úgy gondoltam, hogy elmélyíteném a témába az olvasót, hogy szinte csiklandozza a gyomrát az érzés, végre egy ilyet, pont ilyet ami neki való: olvashat.
Tehát felsorolnám azt a jópár féle topológiát amire lehet építeni a tápokat és mikor melyiket hova célszerű. Például ne akarjon valaki fullhidat építeni 10 wattra, vagy például forwardot 1000Wattra. Netán tudja azt is hogy hegesztőt szeretne, vagy autós erősítőt. A legfőbb szempontokat felsorolnám.
Külön témára bontanám még ezen kívül meghatás lehetőségeit (IC-k és a többiek), a trafót és a huzalokat valamint a FET-ek IGBT-et. (ezek nagyon gyakori, nap, mint napos visszatérő kérdések)
Mikor milyet hova célszerű használni. Mi az a pár adat amit, ha álmából felkeltik a "kezdőt" is tudni fogja, hogy az ide ez meg oda való.
Tápjavítási, bizontsági óvintézkedések, indítás előtti tanácsok lesznek benne. Mit célszerű legelősnek megnézni
-ha el se indul
-ha elindul, de lekapcsol
-ha ciszereg
-ha nincs megfelelő feszültség
-ha nincs megfelelő jel
-ha van veszültség, de rohamosan csökken (magától vagy terhelés alatt)
-ha forrósodik
-etécé.


Rövid tömör, lényegretörő hasznos linkekkel, számolókkal, trükkökkel, tapasztalati tanácsokkal (például saccolásokkal).
Mély dolgokat egyáltalán nem érintő cikk, sok illustrációval, színes fényképekkel!
Szeretnétek-e egy ilyet? Néhány hét alatt elkészülne.

Ez is jó lenne.
Én annak örülnék ha lenne vagy 10 cikk, és mind különböző tápról szólna.
Tippek ötletek, buktatók, típikus hibák, stb