Nem építettük meg, és nem csak azért mert ez nem egy pwm végfok. Ez itt a pwm topik.

Bocsánat azt hittem, hogy az.

Ez a THD a B and K generátorának a torzítása.

2-4-8 Ohmon klippelésig kivezérelve szkópon néztem. Torzítást csak 8 Ohmon mértem a teljes sávban. (Az SPlab-on 10 kHz-en már csak az első felharmonikust lehet látni.)
20 Hz-től 10kHz-ig 0.1W-20W-ig 0.17 és 0.25% közötti THD-t mértem.
Mivel visszacsatolatlan, valószínűleg a háromszögjel nemlinearitása okozza.

A kimeneti impedancia 0.2-0.5 Ohm között változik, ez hangszórón mérve +- 0.5 dB-es amplitúdó változást okoz.

A tápfesz stabilizált 55V.

Szerintem erősítőéknél az 1% elmegy, az 0.1% pedig már nem hallható. Nem akarom törpokost játszani, de próbálj ki egy lágy klippelésű erősítőt (ne túl nagy teljesítményűt).
Szép lassan tekerd fel a hangerőt és mikor úgy érzed, hogy torzít, nézd meg szkópon.
Már régesrég klippel. 10-20%-ot torzít. Ez a gyakorlat. Mérni kell, és ez nagyon fontos, de a fülemmel hallgatom. De nem akarok senkit ezzel fárasztani.

És most ellentmondok magamnak!
Szimuláltam. Visszacsatoltam. UcD lett belőle. Önrezeg. És még szebben szól.
A mélyei és a magasai nem sokat változtak, (a mélyről elment egy kis kellemes brummogás (a rezonanciák környékén)ami nem is kellett oda) az énekhang fantasztikusan kitisztult. Eddig sivított, amit ráfogtam a visszaverődésekre. Minden visszafogott és tiszta. A csöves erősítős analóg felvételeimen hallom, ahogy csörögnek az anódok a csövekben.
Szóval az a +-0.5 dB nem annyi a tranzienseknél.

Soha többé nem hallgatok analóg erősítőt! (Ezt a "sötétben bujkáló" "vájt fülűeknek" mondom

Tudom még sok idő kell, hogy nagyon valamennyit értsek hozzá, de amit eddig láttam/hallottam meggyőző volt. Érdemes befektetni még egy kis energiát.

Ma kialszom magam

Akkor alakul? Hm... Nem sok idő kell hozzá, hanem nagyon sok. És nem kis energia, hanem sok. De most már látod, hogy érdemes... Hátha még gyorsabb lenne az egész, vagyis igazán gyors komparátor lenne benne, hibaerősítő, gyorsabb szinteltoló, DT, meg egyebek. És még mindig nagyon egyszerű lehet, egy analóg szóba sem jöhet mellette.

( Azt én is tudom, hogy csak a nagyon durva klippelést hallom meg, de én mondtam, hogy nem( csak) fülre, hanem műszerre is kis THD akarok. De ugye nemcsak a klippelésnél torzít? )

Ha esetleg van valakinek a közeledben, akkor menj el hozzá és hallgass meg egy TA2020-at is. Utána biztos hogy nem fogsz már többet analóg végfokot építeni...

Adom a válaszod.
Csak abból indulok ki, hogy ugyebár a gép hangkártyája valamilyen szinten, százalékban digitális. Következmény: bedugok neki egy (tök alap) 1990,- Huf értékű, Panasonic fantázianévű fejeshallgatót, és piszok jól szól !

Fixfrekisból is van jó. Többféle integrált cucc, ami meglepően jó, persze az építés meg a tervezés örörméből talán levon, de szerintem azért így is megvan az. Pl. ez is könnyen összedobható, olcsó, és még jó is. Már persze ha elég 30W, de ha több kell akkor pl. ott van a TAS5630 2x300W-al ami szintén kimondottan jó.

Nekem kell "a tervezés öröme" .
És akkor tudom, hogy mit csinálok. Megértem a dolgok lényegét. A megértésből pedig tudás lesz. Egy nyákot a hülye is be tud ültetni
(Ami majd jó lesz valahol, valamire. Pénzt azt nem lehel keresni vele!

Bölcs gondolatok... ennek folyományaként, még szinteletoló ic-t sem szoktam használni. Megy az diszkrét alkatrészekből is, nem is akárhogyan...

Sziasztok!

Kihalófélben van ez a rovat is? Ez csak vicc volt. Értem én a tréfát, csak nem szeretem!

Szóval..... Köszönöm "katt"-nak, hogy itt van velem... ha valamit nem értek, mindig megkérdezem magamtól - Ő, hogyan oldaná meg - és ez segít.
Köszönöm, "lorylaci"-nak a Bruno-t!

Eddig, úgy 250 óra munkám van benne, de megérte. Azt gondolom, kezdem átlátni az UcD-t. Összefügg a mért torzítás a hangminőséggel. Rengeteget mértem és hallgattam. Hajnalban szimuláltam. Naponta javulgatott.

Nem hallgatom meg a TDA20XX-s sorozatot, már csak azért sem, mert kb. 20 évig erősítőtervezésből éltem (ezt csak úgy üzenem). Talán nem kellett volna. Mindegy. Leírtam.

Tehát... A Cris Rea-ban még soha nem hallottam, hogy négy gitár szól, és arra figyelek, amelyikre akarok. A hegedűk selymesek és lószőrből van a vonójuk. (ez másik zene).
A Sebő-ben értek minden szót, akkor is, ha hárman háromfélét énekelnek.

Bocs.... nem ragozom! Soha nem hallott dolgok jönnek elő, hókuszpókusz nélkül. (állványok, tüskék, százezres vezetékek, negyedmilliós hangszedők nélkül)

Maradt az IRF2110 és az IRF540N, LM393-assal a bemenetén. 1 Ohm-on 300 kHz, 8-on 220.
Hangerőszabályzóm nincs. A két 60 W-os műhelydobozom párhuzamosan mindig 100 W-on szólnak. Így tesztelem. Ugyanazzal a 20 számmal (Úúúútálom őket

Mindenki meg fog rám haragudni, de a légmagos tekercs is maradt. A szűrő kimenetén nézem a szinuszjelet. Csak ezzel torzítatlan. A vasat fel- és le kell mágnesezni. Ez látszik, és hallatszik is.

Az az általánosságban használt viszzacsatolókör (22k 330pF 1k) el van cseszve. 20 kHz-en 2.6 dB-t vág, és ez is meghallatszik. De most csak okoskodom, ezt nyilván más is észrevette.

Jó ez CM 2000. Szeretem. Belepötyögöm a dolgokat 5 perc alatt, (1 hét alatt megértem) és a gyakorlatban is úgy viselkedik.

Ui.: Itt tartok.
Az első lépést megtettem.
Hogy még maradt egy millió?
Valameddig eljutok.... csak még egy kis energia kell....

Karesz! Próbálj ki valamilyen normális minőségű vasmagot. Legalább egy Arnold, vagy az Amidon T106-2 vagy T130-2 típusút.

Szedett-vedett vasmagokkal könnyen belefut az ember egy-egy telítésbe, amely természetesen torzítást okoz.
Nekem a fent említett magokat még szélsőséges körülmények között /T130-2 mag, 18uH, 35A kimenőáram!!!/ sem sikerült telítésbe vinni.

A légmagos tekercset továbbra sem preferálom. Hiába a toroid forma, attól még szór, az R DC is nagyobb.

Üdv.Ismeri valaki ezt a kapcsolást?Ez lesz a következő projektem.Kíváncsi leszek rá.Én tőlük szoktam magokat rendelni....

Elég rosszul teszed. Egyébként nem TDA hanem TA, nagy különbség! Ez az IR-es megoldás sem olyan rossz, de a hangzást illetően a TA egy más kategóriát képvisel. Utóbbi a szobába is megállja a helyét, amit most építettél azzal inkább hangoskodni kell, a több száz wattos tartományban (nekem volt mindkettő). Ezt írtam is a cikkben, de nem hinném hogy baj lenne. A hanganyagokban általában 15-17kHz felett nincs semmi.

Számomra érdekes amiket írsz, hiszen a TA sorozatnak (Tripath) jóval rosszabbak a paraméterei.
Egyedül a TA3020-at tartom valamire.

Az IR cuccokkal egy vagy két nagyságrrenddel jobb torzítási paramétereket lehet kihozni.

Illik megnézni, hogy a D osztályú erősítők torzítása is jelentősen kivezérlésfüggő! Általában a teljesítményük felső kétharmadában a legkisebb a torzítás.
Ugyanez figyelhető meg a B és AB osztályú erősítőknél is, csak máshol van a torzításminimum.
Sőt, nézd meg egy műveleti erősítő adatlapját! Ott is részletesen specifikálják!

Ergo, ha kisebb tápfeszültségről üzemelteted a végfokozatot, akkor kisebb teljesítménynél lesz jobb a hangja.

Ezért kell tudatosan méretezni.

Igazad van. Ki fogok próbálni egy normális magot.
Ez már be lett dobozolva és így első kísérletnek megfelel.

[quote][/quote]

Már írtam, hogy 12 kHz felett nekem megszűntek létezni a magas hangok.
Mégis hallom a fázismenetet, vagy futási időt, vagy a nem tudom mit.
Az egész hangzás kitisztul, nem sivítanak a középhangok, és elkezd "térből szólni".
Még monóban is.

A helyes visszacsatolás: 6,8k 330pF az 1k-val tudod hangolni az önrezgési frekvenciát.
Hogy meg maradjon az erősítés, a földre 1k helyett 330 Ohm.

Egy másik topikban már leírtam, hogy nem mindig van összefüggés a torzítás, és a nekünk tetsző hangzás között.
Amit írsz azt másként tudom (és mértem), mondjuk ennek a kapcsolásnak sosem mértem a torzítását. De csatolom a hypex 2kW-os végfokának doksiját, annál sem a felső harmadban van a torzításminimum. Az AB végfokok esetén meg pláne nem.
Pl. a kedvenc végfokomnak normál, vagy nagyobb hangerőn egész jó hangja van. Viszont amíg a kivezérlés nem lépi túl a 400mVpp kimenő feszt addig meg elképesztően szép. Ezt olyan (is) mondta, aki elhozta a csöves csodáját, mert hogy az hű meg ha.

Ez százból egy. Nézz meg több adatlapot.

Rosszul méretezted a magot, vagy nem jó magot használtál. A D-osztyállal ismerkedők 99% mind ezzel szenved elsőnek.
Egy légréses ferrit is lehet bőven jó, és lineáris. Ajánlom nézz körbe a Coilcraft kínálatában,a hol vannak laposhuzallal tekert (nagyon kicsi ohmos ellenállás, és relatív kicsi szkin hatás) légréses ferrit induktivitások, nagyon nagy telítési árammal (>30A, ahol 10%-ot esik az induktivitás).

Másik, amit mindenkinek javaslok:
Kerüljük a szubjektív értékeléseket! Ez mindenkinek mást jelent, és rögtön ki is jön, hogy ez egy partalan dolog. Ekkor mindig godnoljunk egy punkra, akinek a recsegős torz izé a jó. Ge Lee mondja az ilyen IC-t, sny az olyat, meg a hiszterézist, katt meg a fázistolásosat. És persze vannak objektív érvek (THD vs kivezérlés), de ott van a sok szubjektív.

Karesz, te se Chris Reazz és négy gitározz. Elég annyi: "Ezeket meg azokat mértem." Ha mindeképpen szubjektívet is akarsz, akkor "A hangzás korrelál a mérésekkel, nagyon szól".
Még a mérési eredményt bárki (kellő méréstechnikai ismerettel) megérti, addig a szubjektív leírások lényegében üres dobálózások. Azokat legfeljebb elhiszik, és mondjuk egy méréstechnikában kevésbé jártas ember rögtön leegyszerűsíti, jelszavakká, dogmákká gyúrja.

Hogy beleszóljak Ge Lee és SNY diskuzusába. Az ideális THDN vs kivezérlés körbe először csökken (kis kiezérlésénél a zajpadló dominál), elér egy minimumom, ott egy jó ideig lapos, majd a tápfesz környékén hirtelen emelkedik. Ezt gondolom mindenki tudja. . Többek között ezt is tárgyalja az ez IRF doksi. Mivel ez egy egy reális világ erre jönek rá az extra dolgok:
- A modulációs hiba miatt még a tápfesz által korlátolt kivezérlés előtt el kezd nőni a torzítás. Ez ugyanúgy igaz a hiszterzés és a fázistolásos önrezgőre. Az előbbi javára annyi írható, hogy szinte mindig alkalmaznak egy plusz hibaerősítőt (lásd IRS2902), ami a modulációs hibát nagymértékben csökkenti, azonban az IRS2902 applikációs segédlete is megjegyzi, hogy 90% modulációs mélyésg felett ne számoljunk.
- Ott a holtidő. Mivel két cross-over pont van a B-osztállyal szemben, így ennek küszöbénél lesz egy torzítási maximum.
- Induktivitás hibája. Erről a mellékelt doksi az 53. oldalon foglalkozik. Bár nem közölték a mérési körülményeket, belátható, hogy rosszul tervezett induktivitás jelentősen növelhető a torzítást (hacsak nincs tekercs utáni visszacsatolás, de természetesen a torzítás ott is nagyobb lesz)
- Karesznak itt ajánlanám az 56-57. oldalt. Jól látható, hogy a sokak által audiofilnek nevezett megoldások (légmagos tekercs és nagy olajpapair kondázotorok) legroszabbak. Ez könnyne belátható, egyszerűen csak szimuláld le úgy az LC szűrőt, hogy a tekerccsel sorba nyomsz egy ellenállást, párhuzmaba pedig egy 100pF kondit, a szűrőkondival meg sorba egy 100nH induktivitást és egy 0,5 Ohm ellenállást. Majd erre eressz egy bode-ot. Spékelés képpen pedig ne szimpla négyzsöggjellel szimulálj, hanem mondjuk egy 5-10%-os tullvöséeket, és 2% kilengést tartalmazóval (ez teljesen reális). Halált fogsz látni.
- És itt érkeztünka következő ponthoz, a kapcsolási zaj visszajutása a bemenetre. Egyik módszer a cöskkentésre az RC snubber, amit érdemes minél hatékonyabbra tevezni (nyák, valsóágban ez mindig RLC snubber). Doksiban 62-64 oldal, itt közölnek adatokat, snubber nélkül és 150p 10 ohm snubberrel (persze azért a FETeket és a nyáktervet is jó lenne tudni), de jól látszik, a snubbernek jó hatása van, egy kis plusz disszipációért cserébe. Szerintem a mellékelt Hypex doksiban 7W környékén emiatt van maximum.
- További zaj problémát tárgyal 67-68-adik oldal. Ez most a tápsinek zaja. Itt jól látható a tápszűrés hatása. A Ge Lee által mellékelt grafon szerintem ennek tudható be a 100W környékén a maximum.

Igazából gondolom ez pont Ge Lee-nek és SNY-nek trivi, de akit ezekkel most ismerkednek, modnjuk Karesz, biztos jó segítség, hogy átgondolják nem is olyan szimpl az a THDN vs kivezérlés görbe.
El lehet godnolkdoni a komprmisszumokon, pl ha Hypex cuccot jobban besnbberezik, lehet csökken ott még a torzítás. Erre jön az, hgoy a torzítás elég alacsony, és lehet nem lehetett volan már jobban besnubberelni, mert egyszerűen a rövid náykpályák induktivitása is már ennyire bekorlátozott.
Aztán persze jonb tápszűrés, lehet itt is akadályba ütköztek, egyszerűen nem tudák közelebb raknia dolgokat, és persze ott van a nyákpálya indutkvitiása, és a lábak induktivitása is.

Mindenesetre azt látszik, hogy a Hypexék jó munkát végeztek, és az egész hasznos kivezérlés tarotmányban egy nagyon jó értéken van a torzítás. AZ hogy pedig egy random erősítőnek milyen lesz a THD+N görbéje, az léyneégben az előbbi dolgoktól fog függni. Amelyiket elrontják az plusz egy maximum lesz.

Nem tudom mennyi kísérletező kedvű ember olvasgatja a topikot, de valaki kipróbálhatná ezt is, mert nekem egyelőre nincs időm. A két kapcsoló az IR2110-et helyettesíti, aminek a felső oldali kondiját a diszkrét verzióhoz hasonlóan a felső tápra lehetne kötni egy nagy értékű ellenálláson keresztül, a feszt pedig megfogná egy zéner. Így talán az indulással sem lenne gond, mert a kondi bekapcsolás után is rögtön tud töltődni.
A Tina 0,23%-os THD-t számol neki így, a multisim valamivel többet. Az áramgenerátor áteresztőtranyóján kívül minden tranyó lehet SMD.
Hónapokkal ezelőtt megvettem már hozzá az alkatrészeket, de nincs időm még nyákot tervezni sem. A fokozatok áramával lehet még kísérletezni, de az LM311-es megoldásnál így is kevesebb delay jön össze.

Vége a mininyaralásnak, hogy a rosseb egye meg...

Én is szimulálgattam ilyet, nagyon hasonló elgondolások alapján. Én mindig használtam hibaerősítőt, utánna meg egy HC14-es, egyszerű, 6V-os schmitt triggerekből álló ic-t. A hibaerősítő szinte minden próbálkozásnál LF357 volt, de ez lassú. Ezért jobb lenne a diszkrét opamp. Amit lerajzoltál, azt én áramtükörrel csinálnám meg az első diff. erősítő kollektoraiban. Nagyobb feszerősítést kapsz és még gyorsabb is lesz. Időm nekem sincs megépíteni, pedig ez egy-két nap alatt megvolna.

Tudom, de az áramtükörhöz kellenek még tranyók ami plusz hely, plusz induktivitás. Majd megnézem a szimulátorban hogy úgy mennyivel lenne jobb.
Picire meg lehetne csinálni, mert nem kell több segédtáp csak az IR-nek a 12V.

Nem folynak a bemeneti erősítőben olyan nagy áramok és a sebesség sem túl nagy, tehát a szórt induktivitások ott még nem okoznak akkora problémákat. Hát, helyigénye az van, de ez elenyésző ahhoz képest, hogy még mennyi minden kell egy erősítőhöz, mire az be lesz dobozolva. Attól függ, mi a cél, Hi-fi, vagy PA. Bár szerintem mindkettőben elfér még plusz alkatrész.
A 33 k-s kollektorellenállások túl nagyok. Az 1N4148-nak meg túl nagy a kapacitása. Próbáld inkább pici schottky-val. De le lehet másolni valamelyik komparátor ic-t is. Amit Karesz betett, a 393 belül elég egyszerű. Ha jó tranyókkal csinálod meg jobb lesz, mint az eredeti.
Az a baj, hogy annyi féle megoldás lehetséges és mindet ki kellene próbálni, meghallgatni, stb. És persze, sztereóban. Kell hozzá nagyon jó hangfal, jó zenei anyag, kellően becsillapított lehallgatóhelyiség, stb. Kinek van erre ideje? Nem szabad elfelejteni, hogy az analóg erősítők fejlesztésére sokkal több idő volt, hiszen a D osztályt ehhez képest még csak nem rég kezdték...

Érdekes, de én inkább afelé tervezgetek, hogy teljeshíd. Ekkor elég a szimpla táp is, és nem szükséges a szinteltolás. De muszály lenne már hibaerősítőt alkalmaznom (Katt meggyőzött e téren).

Hibaerősítő választás: Milyen az ideális hibaerősítő? Ez nekem még nem triviális, úgyhogy segítenél ebben?
Végigböngészva az opamp paramétereket azt gondolnám, hogy ide jó gyors (gyors beállási idő, mondjuk <1us, és angy sávszélesség >50MHz) opamp kellene. Ahogy én gondolom nem szükséges a túl nagy bemeneti impedencia (nem kell 10¹⁰ feletti, így nem szüskéges MOS vagy JFET bemenetű), valamint egy kis offset is elviselhető (mondjuk 200mV alatti kimeneti offset szerintem nem vészes).
Mennyire gondolom jól?

Ez is az lenne, csak előbb kipróbálnám félhídban, meghallgatnám, megmérném stb.

Szerintem jó irányba indulsz, bár indokolatlan az 50 MHz sávszélesség, úgyis korlátozni kell majd.
A zaj szempontjából a bipoláris bemenetű jobb, kis ofszethibával rendelkező, gyors beállású műveleti erősítőt javasolnék.

Legyen gyors, bőven elég az 50 V/us-os slew-rate, de ennél lényegesebb lenne, hogy ne tudjon túlvezérlődni, vagy ha már túlvezérlődött, akkor ne 300 ns alatt térjen észhez, mint mondjuk az LF 357.

A hibaerősítő kimenetén háromszögjel lesz, ahol a kitöltési tényező változik. Nyilván, a nagyobb modulációs mélységeknél nem csak két érték között fog változni az amplitudója, hanem megjeleneik benne egy AM is. De hát ekkor dolgozik... Ne legyen túl nagy amplitudójú, akkor nem kell nagy slew-rate-ű opamp. A kimeneten lehet a jel 2 V körül, akkor könnyű feldolgozni schmitt triggerrel. A többit meg korábban már lerajzoltam. ( szinteltoló )

A másik, hogy én nem szoktam 1 V-ra állítani a teljes kivezérléshez tartozó bemeneti feszt. Nekem 10 V kell a teljes kivezérléshez, inkább teszek még egy opampot a bemenetre. Sokkal kisebb torzítást lehet kapni. ( Ugye, a 20 dB, az 20 dB... )

Gyanítom, hogy olcsóbban és jobbat lehet csinálni diszkrét alkatrészekből, mint egy opamp. legalábbis erre a célra valószínű. Nem véletlen az eredeti UcD diszkrét felépítése...