Igen, de miért?
3A max, de a trafó elvileg csak 36.5V/2,2A, de üresjáratban 38V, az számolva (38-1,4)*1,41=51,6V, de nem hiszem, hogy az ki is jön, főleg az áram.

Allitsd Umax:45-48V-ra es Imax: 2A-re, S marad tartalek is, amibol szabalyas tud dolgozni.

3A ki fog jönni, az más kérdés, hogy a trafó mennyire tolerálja, a 2.2A a névleges terhelése, amit huzamosabb idig elvisel károsodás, komolyabb melegedés nélkül, itt az idő a kérdés, ha rövid ideig terheled le 3A-el, akkor nem lesz probléma. A fesz már szerintem necces, nem lesz tartaléka amiből tud dolgozni. Egyetértek Ghoostal, bár én ha sajátom lenne kiengedném amit ki lehet belőle, nekem speciel nem baj, ha nem annyira precíz a max fesz.

Én is így szoktam a szilikonozást.

Látom nálad 160VA a max teljesítmény.

Nekem ilyen bordáim vannak, úgy tervezem, ezt egy 20*20-as 1.5mm vastag Al lap két szélére teszem fel. Erre a lapra megy minden hűteni való cucc.

Ebben a hozzászólásomban a képek
És ezt 2db 80mm-es ventilátorral hűtőm, ami egy NTC-s ellenállásos ventillátorszabályozás hajt majd. és ha a 1.5mm-es Al lapra felfogatott termosztát eléri a 70 fokot, akkor 1-2 db 12cm-es ventilátor is megtekeri a levegőt.

Persze, van neki is topikja.

Akkor vegyek vissza, és akkor az úgy jó? Én csak nagyobbra akartam tervezni az elektronikát, maxon sztem nem nagyon menne, mert általában nem kell annyi.

Jó az úgy ha annyira tervezem, és a trimerekkel beállítom a maximumot? 3A kisebb feszültségen lehet jól jön, de szerintem 2A fölé nem nagyon megy. Vagy korlátozzam be 2.5A-ba, és kész? 45V az nem probléma, az is tökéletes nekem.

Akkor itt leszek. Csináltam fotókat a delikvensről. Bővebben: Link

Ha elfogy a puffer, ugy se tudod majd kiszabalyozni a nagyobb feszultseget!
Hiaba allitottad be azt. tapasztalat
arra valok. a 2.5A, meg eszszeru kompromiszum lehet.

Hutes 1
Hutes 2 en ezeket hasznalom.

Azt tudom, de akkor hogyan lehet a tényleges maxot kiszámolni?

De amit én linkeltem az sem rossz, nem? Jajj amit betettem az a másik változat, ez a szabályozható, ezt tervezem bele, de az is jó nem? A célnak megfelel sztem.
De ide bármilyen N csatornás FET megfelel.

Alkoto leirasaban (v2_7_3) 1pontja talan. A trafo max feszultsege egyeniranyitva, pufferolva minusz 4-5V.

Akkor nálam maradjon 45V.
Akkor ez miatt érdemes átszámolni az 5V-al kisebb feszre az ellenállásokat?

Annyi differenciat toleral a kapcsolas.
50V-24V=26V/12.5mA=2,08k azaz 2k
45V-24V=21V/2k=10.5mA a Z3 arama
Filleresdolgok, atszamolhatoak, beepithetoek.
Ha R3=240k akkor a beallithato ertekek:
Uki max: 60,39; Uki Min:40,26

Én is utánaszámoltam gyorsan az xls-el:

R2: 2K (2.4K 50V-nál)
R3: 220K (240K 50V-nál)
R10:120K (ez nem változott)
R18:4K3 (4K7 50V-nál) ERRE nem találtam semmit sem, ezt meg kell változtatni?

Sok nézőpontból kaptál már tanácsokat, de engedj meg nekem is néhány észrevételt.
1. Még mindig tévúton jársz, pedig a leírásomban is benne van, külön is elmondtam, és itt is többen utaltak arra miként lehet értelmes maximumot választani adott trafóhoz. Az üresjárási feszültség ismeretének csak annyi jelentősége van, ami a puffer feszültségtűrésének kiválasztáshoz kell. Az Uki-max meghatározásához az kell, névleges hálózati feszültség mellett, adott terhelés esetén, mekkora a pufferen a feszültség (Ube=?). Ehhez képest a kondi értékéből adódó "brummelnyomást" is vizsgálni kell, valamint tovább csökkenti az értéket az áteresztő fokozaton minimálisan eső feszültség is. Ez nagyjából 5-10V-ot jelent együtt, tehát valahol 40-45V körül lesz az értelmesen beállítható Uki-max (ahogy Doncso is javasolta).
2. A szigeteléssel kapcsolatban teljesen értetlenül állok a szigetelő gyűrű említéseddel szemben. Mintha fogalmad se lenne arról mit szeretnél építeni. Javaslom a csillám használatát, mert (mint Ghoost is említi) lényegesen egyszerűbb a tranyókat elszigetelni, mint az egész bordát, illetve így a borda tetszőleges potenciálra köthető, közös lehet a házzal. De a csavart TILOS a tokozástól elszigetelni, mert ez fogja az elektromos bekötést megvalósítani, tehát nem a toktól, hanem a bordától kell elszigetelni (mint az korábban részletesen kitárgyaltuk). A panelterv eleve így van kitalálva, ez a megoldás teszi lehetővé a kábelezés elmaradását.
3. A csillám, hiába van erre kitalálva, és hiába van ideálisan bekenegetve varázsszerekkel, akkor is rontja a hőátadást. De mivel elég nagy a felület, mégis létrejön egy hatékony hűtés a tartós melegedés féken tartására. Ezzel szemben, tapasztalat szerint nem a tartós terhelés az igazi romboló erő, mert itt a ventilátorok és a hővédelmek nagyon hatékonyak tudnak lenni, hanem a pillanatnyi hőmegfutás. Ezt úgy képzeld el, hogy a félvezetőben lévő lapka, akár nagyon rövid idő alatt is fel tud forrósodni, mégpedig akár az elégésig, közben a tokozásnak még ideje sem volt melegedni. Ez ellen a hatás ellen csak jó félvezető választással, és körültekintő méretezéssel lehet védekezni. Ezért javaslom az Uki*Iki szorzat maximumát 100W körül tartani. Ha ettől több kell, akkor valamilyen előszabályzót kell már használni, vagy nagy körültekintéssel kell a tápot használni.

Szia, köszönöm!

Igen tudom, hogy a bordától kell elszigeteni.
Akkor szerinted is a 45V jó, tehát ez megnyugtatott.
A 3A-hez mit szólsz? A 3A nem nagyon lesz kihasználva, maximum kisebb feszültségen. Vagy inkább érdemesebb visszavenni 2,5A-ra, és ezzel az R10-et 120K-ról 150K-ra emelni?

Egy érdekes kérdésem lenne, hogyan lehet védekezni, ha a potenciométer csuszkája elromlik, akkor mi következik be? Csak egy érdeke felvetés, tudom jó poti kell, de ez előfordulhat, az ördög nem alszik.

.... ha az Umax 45V, es Te beallitasz es ki is veszed mondjuk a 2V 3A-t akkor el kell futeni
45-2V = 43*3A-t ami 129W
Ha 42V 3A a beallitott ertek akkor
45-42V= 3V*3A= 9W
Ha jo ertelmeztem az "öregek" utmutatojat.

Igaz, akkor vissza kellene állnom 2.5A-ra ??? azt hiszem, így 45V/2,5A lenne, és így a 2V-os példádban 107W-ot kellene elfűteni, de ez szerintem nem reális, nem szoktam olyat csinálni. 5V-on esélyesebb, de akkor pont 100W.

Igen, ez sajnos előfordulhat. A "2.7.4" néven hivatkozott kapcsolásban ha ez történik akkor a kimeneti fesz és a kimenő áram önálló életet fog élni. Az IC1/1 és az IC1/3 műveleti erősítők nem invertáló bemenete a potméterek csúszkájának megszakadása esetén a levegőbe kerülnek és onnantól bármi megtörténhet.

Ennek kivédése nagyon egyszerű, tegyél 1-1db ellenállást az említett két OPA bemenetére (10-es és 12-es lábak), az ellenállások másik fele pedig a földön legyen. Hogy ne terhelje le az osztóókat ezért legyen nagy értékű, mondjuk 220k, 330k, 470k vagy valami hasonló amit épp találsz otthon.

Így már beszélhetünk 2.7.5-ről?!

Köszönöm, nekem is ezt említette valaki, hogy kellene valami nagy ellenállás.

Szerintem is ezt bele kellene tenni, így megbízhatóbb lenne a kapcsolás, és oldalanként szinte semmibe sem kerül.

Bocsi hogy nem ott válaszolok, de nem használom a HE privát üzenet rendszerét több okból (csak ha nagyon muszáj). Szakmai kérdésekre pedig pláne nem válaszolok privátban hiszen ezért van a fórum. Tehát a privátban írt kérdésedre itt válaszolok:

Ha beteszed a két ellenállást akkor ugyan akkora feszültség és áram lesz a kimeneten mint nélkülük. Épp azért kell nagy értékű ellenállásokat használni hogy ne terhelje le az előttük lévő osztókat.

Okés.

De ez pontosan mit jelent, mekkora feszültség lesz számszerűsítve?

Illetve tetszene, ha SMD alkatrészekkel lenne megépítve a panel a 2.7.5-ben. (LM324, 1206-os ellenállások) Jobban szeretem, ha nem kell furkálni a panelt. Mi a gyárban használtunk 0201-eket, azok picik.

Csak a változtatás joga a tervezőt, Alkotót illeti, ha Ő szeretné.

Egyszer én is gondolkodtam az újra rajzoláson, csak sok munka így a semmiből, ezért elvetettem.

Ugyan ezt megírtad privátban is rögtön. Miért? Gondolod így gyorsabban válaszolok? Kérlek ne írj nekem privát üzenetet, teljesen felesleges!

Leszimuláltam neked Excelben. A határoló potik P4, P3 félállásával számolva a feszültség:
220k esetén 0,56%-kal,
330k esetén 0,37%-kal,
470k esetén 0,26%-kal,
1M esetén pedig 0,12%-kal esik le.
Az áram pedig:
220k esetén 5,37%-kal,
330k esetén 3,64%-kal,
470k esetén 2,59%-kal,
1M esetén pedig 1,23%-kal esik le.

Szóval mondom, elhanyagolható.

okés

De azt értem, hogy ha a poti forgó része nem érintkezik, akkor mekkora lesz az Uki és Iki?

Illetve a 2.7.4-ben Rx1,Rx2,Rx3 0,68R 2W helyett nem lehet alkalmazni 0,68R/3= 0,22R/5W(vagy 10W)-os ellenállást?

Ha a potméterek csúszkája nem érintkezik, akkor a kimeneti feszültség és áram bármekkora lehet. A feszültségnek a puffer elkón lévő feszültség szab határt, az áramnak pedig a trafó belső ellenállása, a biztosíték, a vezetősávok, a sönt az áteresztő tranzisztor és a terhelés.


Dehogynem. Az ohmikus értéke legyen ugyan akkora, a teljesítménye pedig szintén vagy ugyan akkora vagy nagyobb. Akár 1206-os ellenállásokból is összerakhatod, csak akkor abból 24db fog kelleni.

A kapcsolást Pioneer tervezte, majd Ő, Proli007, és Én apró kis módosításokkal kiegészítettük.
A paneltervet készítettem Én, illetve összefoglaltam a működési sajátosságokat, és a határértékek átállításának módját.

Rendben!

A potméteres hiba esetére Attila86 javaslatához mit szólsz?

Illetve az SMD alkatrészekre?

Köszönöm!

Ha Én most válaszolok neked erre, akkor olajat öntök az engem bírálók tábortűzére.
1. A potméter is egy alkatrész, és mint ilyen elromolhat. De a valószínűségét nem tudom megítélni. Ha aggódsz e miatt, akkor a javasolt megoldás jelentősen csökkenti a kockázatot.
2. Gondolom a kérdésed is arra irányult, hogy az utólag beépített ellenállások mellett, mekkora lesz a kimeneti határérték, ha a csúszka fellebeg (pontatlanul fogalmazol, és szinte minden kérdést sokszorosan felteszel, csodálkozom miért nem koppantottak még az orrodra a moderátorok). A lényeg, ha beteszed a javasolt ellenállásokat, akkor potihiba esetén a komparátorok "referencia" bemenete alacsony lesz (közel a nullához), ezért a kimeneti határérték is alacsonyra esik le.
3. Az SMD egy másik technológia, óriási gyártási és felhasználási tapasztalattal a háta mögött. Az iparilag előállított áramkörök túlnyomó része ma már ilyen, anyag-méret-pénz spórolás miatt. De az amatőr világ -nézetem szerint- még nem fogadta be teljesen (jobban kell látni hozzá, ügyesebben kell forrasztani, talán nehezebb szervizelni ha mondjuk IC-t kell cserélni). Persze ez csak idő kérdése, mert a fejlődés előbb-utóbb utat fog törni magának. Jelen esetben a TO3-as tokozás alkalmazása volt a cél, ami jól bevált. Illetve a miniatürizálás igénye nem merült fel.
Ha neked más elképzelésed van, akkor indulj el a saját utadon, és hozd létre a megfelelő változatot.
4. Az alkatrészek módosítására számos megoldás szóba jöhet. Csak annyi ellenérvem van ezzel szemben, hogy mikor a panelt terveztem, akkor igyekeztem körültekintően eljárni, olcsó és mindenhol kapható alkatrészeket választottam, tehát érdemes megfontolni, valóban indokolt-e a megcélzott módosítás.

Ezzel biztos nem, amit leírsz mindig jó, és átgondolt, ezért szeretem olvasni a hozzászólásaidat, csak a sok off között az építő jellegű dolgok elvesznek.

Ja várjál csak most hogy olvasom amit Alkotó írt, lehet félreértettelek és azt akartad kérdezni hogy mekkora lesz az Uki és az Iki hogyha a poti megszakad és a két lehúzó ellenállás amit mondtam be van forrasztva? Akkor 0V és 0A lesz a kimeneten.