Gyors komparátornak én MAX9142-t használtam. TME-nél beszerezhető. Elég gyors.

Csak drága! Ebből az árból 6 tokot lehet kapni a HC14-ből és mindjárt 6 db schmitt trigger van benne. Egy tokból megoldható a DT, az indítás/tíltás, stb.

Úgy értettem, hogy komparátor feladatok ellátására.

Igen, tudom... De ugye kell bele hiszterézis? Akkor már nevezhetjük schmitt triggernek is. És a billenési szintje is lehet gyárilag beállított, hiszen ha az elején van egy hibaerősítő, akkor "önműködő" lesz, tehát ezzel nem kell foglalkozni.

Biztos hogy én vagyok béna, de áramtükörrel csak rosszabb lett. Mondjuk ahhoz nem is értek annyira.

Hát akkor szorgalmaskodj, jó lesz az...

Végig olvastam mind a 112 oldalt.... Sok idő volt, de tisztábban látok ezt-azt.
Kicsit megmosolygom a kezdeti lelkesedésem.

Van valami magyarázat arra, hogy mindenki ezt a 2 tranzisztoros áramgenerátort használja?
Szerintem egy Zener-rel a bázison sokkal nagyobb mind a tápelnyomása, mind pedig a kimeneti ellenállása. Tápfesz meg van bőven.

Az első UcD-m. Nagyon ne mosolyogjátok meg, élvezettel hallgatom egy hete. Alig hallható zaja van, nem sípol be, tisztán szól. Lemossa a legjobb analóg erősítőmet.

Utána úgyis egy IR2110 van, aminek a bemenete schmitt triggeres, így a szinteltolónál sok hatása nem lesz.

Ha nyáktervet mellékelsz, akkor ajánlom mellékeld valamilyen általánosan olvasható képformátumban is, hogy legalább látható legyen.
Ránézésre a nyákterv nem lehet túl jó. A kimenető szűrőt mindenképp cseréld le, csak persze jófajta magra (Micrometals -2 anyag, vagy megfelelő légrésées ferrit).
Azért én egy oszcilloszkópos mérésre kiváncsi lennék, hogy a kapcsolási frekvneicából mennyi marad a kimeneten, és a kapcsolási trazinensek mennyire mennek át (sok rétegben tekert légmagos tekercs parazita kapacitása nagyon nagy).

Örölük hogy tetszik, de az emberi agy a legbizonytalan mérőeszköz, és remélem benned is él a vágy, hogy valami még jobbat alkoss.

Az a poti miért van a visszacsatolásban? Nézted esetleg szimulátorban a paramétereit? Első ránézésre nem rossz.

Hát, nem a legszebb, de gondolom, itt erősen közrejátszott az, hogy már szeretted volna mielőbb hallgatni... meg tudom érteni. A következő szebb is, meg jobb is lesz. Ezt pedig tedd el, hogy tudd, honnan indultál.

Egyébként, lelkesedés nélkül nem megy... ez hobbi és másképp nem is lehet csinálni. Ha végigolvastad mind a 112 oldalt, akkor most főhet a fejed, hogy milyen is legyen a következő... Javaslom, hogy nem kell mindent azonnal nyákra tenni. Elmegy az valamilyen próbapanelen is, legalábbis addig biztosan, amíg tisztázod, hogy milyen legyen a kapcsolás.

Az áramgenerátor a diszkrét UcD-ékben van - mint, Philips és mint, Ge Lee legutóbbi szimulációjában. Relatíve sok alkatrész és rossz jellemzők.

Egy zeneres nagyság rendel jobb jellemzőkkel bír. Szerintem. De, ha valami különleges oka van hogy ,ezt kell használni megértem, csak nem értem.

Circuit Maker 2000-t szerintem csak én használok, de ha véletlen valaki más is... nos az Ő kedvükért tettem fel CM 2000-ben is.

(Nem tudom semmilyen formátumba átkonvertálni (elég ciki), sajnos fényképeznem kell a monitort.)

Nyák rajzot felesleges feltennem, mert tényleg gagyi. Összecsaptam, mert már hallani akartam.

Az oszcilloszkópos mérésnek nincs jelentősége. Tök jó. De, ha konkrétan kíváncsi vagy valamire, azt holnap felteszem.

A műhely PC elszállt. Majdnem elsírtam magam. Nem tudok torzítást mérni.... de majd.

Csatolókondis. Azzal állítom be a féltápfeszt.

Lassú az egész, de működik
Komolytalan, de az enyém.

A segédáramkör "koppanásgátló". Bekapcsoláskor megvárja a féltápot, akkor indítja az IR-t.
Kikapcsolás után fütyürészne valameddig, ezért, ha táp leesik 58V-ra szintén letiltja az IR-t.
Valamennyire túlterhelés elleni védelem is.

A hangszóró védelem pedig a csatoló kondi.

Gagyi, de működik .

Hát igen. Nagyon csúnya, de közrejátszott.
Nem fő a fejem, hogy mi legyen a következő. egyelőre csak zúg. Sok mozaikot kell összerakni. Csak egy kis idő. és egy kis energia. De Te ezt jobban tudod

Mod: Kivettem 21 db pöttyöt és 8 entert, megkérhetlek, hogy hagyd a fórummotorra a szerkesztést?

Nem olyan komolytalan, nehogy azt hidd! Biztosan tudom, hogy vannak egy páran, akik nagyon szeretnének egy saját csinálmányt akár még ilyen szinten is...

Az a 4700µF kicsit sok a kimeneten, ha 8 ohmos a terhelésed és erre bíztad a DC védelmet. A fele is bőven elég, biztonságosabban védi a hangszórót, ha elszáll egy FET.

Ha nem tudsz a CM-ből rendesebb kimeneti fájlt csinálni, akkor a képernyőre állítsd be azt az ábrát, amit láthatóvá akarsz tenni. Ezután nyomd meg a "print screen" gombot, így a képernyőtartalom a vágólapra kerül. Ezután pl.: World-be be tudod hozni, aztán már lehet belőle mindenfélét csinálni. Én is ezt használom a Multisimben, mert az kissé hülye és negatív (!) képet csinál...

Négyszögjeles meghajtásról tegyél fel szkópfotókat. Mondjuk 1 kHz, 60% kivezérlés. Meg színuszos meghajtásról, amikor a kimenet éppen beveri a fejét, mert elfogy a tápfesz. Meg egyet talán meghajtás nélkül, hogy látszódjon, mekkora a vivőmaradék és ebben mekkora tüskék vannak. Ezt úgy mérd, hogy lehúzod a GND klipszet a mérőfejről és a lehető legrövidebben, a kimeneti kondi két végén mérj.

Ilyenek

Meg ilyenek

Elég szépek, meglepően jó, én azért sokkal roszabbra számítottam.
Megkérdezhetem, hogy milyen szkópot használsz? (elsősorban a sávszélességére vagyok kiváncsi) Nem látok sem berezgést sem tüskéket. Persze jó lenne egy olyan félhíd kép is, amikor meg van terhelve. (terhelésnél nélkül könnyen lehet ZVS, de terhelve már lehetnek tüskék).
Ezt azért érdemes megnézni, mert ez megmondja, hogy miylen tápfeszig mehetsz el a FETekkel (hogy a tüskék ne menjenek túl rajta). Meg kellene mérni ezzel együtt minimális impulzushosszt, amit a cucc ki tud küldeni (mire képes az LM393). Első ránézésre a kivezérelhetőség jónak túnik.

Van valami különös indok amiért szimpla tápfeszt használsz, és nem kettőst?

HP1222A a szkópom. Olyan 40 megás lehet.
Végig terhelve van 8 Ohm-mal. Üresjáratban könnyű szépeket mérni.
Sok minden egyszerűsödik a szimpla tápfesszel. Nekem jó tapasztalataim vannak a csatolókondi hangját illetően.
A kimeneti impedanciája a kondi után mérve is 80 mOhm 1 kHz-en és 160 mOhm 40 Hz-en és 20 kHz-en. A hangszórók szeretik ezt a 100-as damping faktort.

A vivőmaradéka talán még szebben néz ki mint az enyémnek. 40Hz-en már szépen látszik ahogy behorpad a táp, nem is kicsit (ezért nem jó a hagyományos rezonáns).
Nekem is tetszik az egytápfeszes megoldás, talán még a hátrányaival együtt is. A tápegységgel is kevesebb a macera, áramkorlát, földhurkok stb. A rajzod is tetszik mert egyszerű, lehet hogy meg is nézem majd a szimulátorban kíváncsiságból (persze csak ha nem baj).

Nem a táp "horpad be". Akkor klippelne. Így néz ki egy négyszögjel, ha felüláteresztőn engedik át. (Pötyögj be egy differenciáló RC tagot a szimulátorba.)
Miért ne nézhetnéd meg Azért tettem fel.

Szépek a jelek, a vivőmaradék viszont nagyon gyanús. Az túl szép. Nincs benne semmi tüske? vagy csak a fotózás miatt nem látszik? Ezért kérdezte Laci a szkóp sávszélességét.

Az azért látszik, hogy nagyobb kivezérléseknél már szép nagy torzítás van, nagyon hegyes a szinusz. Egyrészt kellene bele a hibaerősítő, másrészt pedig a 393 -as komparátor lassú, nem idevaló.

A visszacsatolásban egy kicsit kisebb kondi kellene, a 330 pF helyett 270, akkor nem lenne a fel- és lefutás végén a kimeneti jelben a megbicsaklás. Ez persze ennyire nem egyszerű. Ha maximális meredekséggel fut fel a négyszögjel éle, vagyis nincs a fel- és lefutás idejében belekapcsolás, akkor a kimeneti szűrőkör korlátozza be az egész végfok slew-rate-jét. Ez valami olyasmit jelent, hogy szinuszos jel esetén kijön még teljes amplitudóval tápfesznyi jel, mondjuk 20 kHz-en. Ha megnöveljük a bemeneti jel frekijét, mondjuk 40 kHz-re, akkor már háromszöges ( exponenciális jelleggel ) lesz a kimeneti fesz és látszik, hogy mondjuk fél amplitudótól már nem is kapcsolgat a félhíd. Az önrezgő jelleg miatt, egyszerűen bekapcsolja a megfelelő irányt, aztán vár, hátha megcsinálják a FET-ek a bemeneti fesznek megfelelő kimeneti feszt. Nyilván, nem tudja megcsinálni, mert a kimeneti szűrő bekorlátozza a du/dt-t, tehát, marad a háromszög. Ha viszont, ezt a 40 kHz-es jelet mondjuk fel amplitudóval adjuk a bemenetre, akkor még lesz a kimeneten színusz, hiszen, az lehet, hogy a du/dt-t bekorlátozza a kimenet, viszoont kisebb amplitudót kell előállítani, tehát, ezt még meg tudja csinálni. Tehát, ha azt a kondit kicseréled kisebbre, akkor belőheted a hibátlan nyégyszögátvitelt.
A másik megoldás, hogy úgy van ez a kondi ( meg az egész visszacsatoló hálózat beállítva, hogy sokkal lassabb, vagyis, hiába van egy nagy meredekségű jel a bemeneten, attól még a kimeneten a fel- és lefutás időtartama alatt belekapcsolgat a félhíd, vagyis, ott is kapcsolgat, ahol nem kellene. Ekkor, nem a kimeneti szűrőkör határozza meg a slew-rate-et, hanem a visszacsatolóhálózat, meg a végfok együttesen. Ekkor az átvitele olyan lesz, mint egy RC alulátersztő szűrőnek. Ugye, ebben az esetben a fel- és lefutás exponenciális lesz (egytárolós, arányos tag lett az egész végfokból )

Hogy mindez miért érdekes? Az első esetben, pláne, ha van benne hibaerősítő, akkor annak a kimenete kiül tápfeszre, hiszen, ő adott egy olyan jelet, amit a végfok, a szűrő után, nem tud megcsinálni. A hibaerősítő kimenete addig a tápfeszen lesz, amíg nem teljesül a kimenet, bemenet egyenlősége ( most tekintsünk el a fesz. erősítéstől, meg a fázishibától a két jel között ). Tehát, a hibaerősítő túlvezérlődik.
A másik esetben ilyen nincs, hiszen az átvitel felső határfrekvenciáját, vagy ha pontosabban fogalmazunk, a slew-rate-et nem a kimeneti szűrőkör határozza meg, hanem az egész visszacsatoló hálózat. Vagyis, belátható, hogy a hibaerősítő, meg az egész átviteli lánc beállításait tudja követni a kimeneti szűrőkör. Vagy azt is mondhatjuk, hogy pontról-pontra együtt fut a kimenet, meg az egész átviteli lánc.
Az első megoldásra olvastam azt az analóg erősítőknél, hogy elsősorban ez a tranziens intermodulációs torzítások oka. Akkor sem értettem, hogy miért, meg most sem... Azt olvastam, hogy nem szabad egy fokozatnak sem túlvezérlődnie... Pl. a TDA2030A gyári doksijában is le van ez írva... aztán az is ott van, hogy ne eresszünk túl meredek jeleket a bemenetre. ( RC aluláteresztő szűrő a bemenetre ) Innen aztán pláne zavaros...

Érdekes, logikusnak néz ki a dolog, de az a baj, hogy én beállítottam egy végfokot ilyenre is, meg olyanra is. Lehet, hogy bot fülem van, de nem hallottam különséget. Nyilván, nagyobb sávszélességet lehet elérni, ha a kimeneti szűrő korlátozza a slew-rate-et. Meg aztán van egy olyan is, mint a magnóknál, hogy nem 0 dB-en mérik a sávszélességet, mondván, a zenében nincsenek akkora amplitudójú magasfrekis hangok, tehát, elég -20 dB-en mérni. Ez is igaz. Ha viszont ez alapján gondolkodunk, akkor ha a kimeneti kör korlátozza a du/dt-t, attól még kisebb fesz-en simán kijöhet akár 40 kHz-es jel is... Az előbbiekből látható, hogy a magnószalag is így működik. Míg az exponenciális beállításnál a kis amplitudójú jelek sem jönnek ki, vagyis ha a sávszélesség mondjuk 20 Khz teljes kivezérlésnél, akkor fél kivezérlésnél is csak annyi...

Mi a véleményetek?

Itt már mindenki elszokott a csatolókonditól...

Köszönöm, hogy figyelemmel kísérsz!
Ez az első erősítőm, talán lesz második is Látom a hibáit, tudom,hogy lassú.
Az nem számít, ki mit gondol a csatolókondiról. A hangjából senki nem mondja meg, benne van-e, vagy sem.
Még van mit átgondolnom. Látom milyen nagy fába vágtam a fejszém.

A TIM-ről Matti Otala írt egy olvasmányos cikket (anno). A lényege roppant egyszerű. 26 dB erősítés, 26 dB vissza csatolási tényező =400 x -os nyílthurok. Fel lehet menni 2 mHz-re egy jó végtranzisztorral (minimum itt kell legyen 0 dB nyílthurkú erősítés határfrekvenciája).
A fázistartalékokat most ne számolgassuk. Adódik, hogy 25 kHz-nél kell vágni valahol a nyílt hurok határfrekvenciáját (6dB/oktávval). Különböző okokból ez az első fokozat. Ha ennél gyorsabb, vagy nagyobb meredekségű jelet adunk neki ez leklippel és addig semmit nem csinál, amíg vissza nem érkezik a kimenetről a válaszjel. Ezért nem szabad diff.erősítővel kezdeni egy analógot. És ezért irtóznak az analógosok a visszacsatolástól.

Itt valamivel nagyobb sebességekről van szó. 100 nsec késleltetés az ugye 5 MHz alatti határfrekvencisa, ha még ki akarjuk nyitni valamelyik FET-et. Az ismert torzítások viszont elmaradnak. Nehéz "szakma" ez

Még egy kis idő... és egy kis energia

Na és? Az első fokozat túlvezérlődik. Ez miért baj? Majd észhez tér, ha a kimenetről jön a rendes válasz. Az egész folyamat annyira gyors, hogy még az alapharmónikusából sem lehet semmit hallani. Akkor meg?

Ez nekem továbbra is sötét... mindegy, egyszer talám megértem...

Ez a csatolókondi dolog is egy nagy zöldség... de tegyél az elkó mellé egy MKT, vagy MKP kondit. Akkor senki sem hiányolhatja...

Nem kis idő, nem kis energia... hanem sok.

Katt!

Nem akarok "versenyezni " senkivel! Túlon-túl tisztellek ahhoz, hogy itt az okoskát játsszam.
Lorylacit is és Gee Lee-t is. Ti itt évek óta ezzel foglalkoztok. (Karácsonykor - Szilveszterkor.)

Próbálkozom.

Ezt most miért írtad? Szó sincs semmilyen versenyről, szerintem mindenkitől elnyerted a tiszteletet, hogy tüzön-vizen csináltál valamit. Nagyon sok munkával és biztosan lesz még jobb is. Ez sem rossz, mert a Lacié, meg a Zsolté sem jobb, hiszen ugyanaz a kapcsolástechnika. Kissé le vagyok maradva hozzátok képest, mert nekem nincsen sem dobozba, sem még nyákra rakva sem... de, ami késik, az múlik! De, most szimulálgatok valamit, ez mikroteljesítményű lesz.

Részemről ez nem így van. Nekem a tudásom gyakorlatilag nulla volt ezen a téren, mert anno a suliban kapcsolóüzemmel egyáltalán nem foglalkoztunk. Egy keveset összeszedtem azóta, de ez a töredéke a szükségesnek. Nagy eséllyel többet nem is nagyon fogok, mert egyrészt ugyan van róla nagyon jó irodalom de az angol tudásom kevés hozzá, másrészt nem vagyok már 20 éves, ezért a tudás utáni vágy sem fűt már annyira. Volt a közelemben némi igény nagyobb teljesítményű, korszerű végfokra, ezért készült az a híd. Jó lenne majd még egy olyat csinálni amiből kijön 1,5-2kW.