Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Elméleti elektronika (kérdések)
De kettő sorban van és összevonható.
Jó, az is Kirchoff... Ugyanazt nézzük? Az nem baj, ha a jó megoldást többféle úton is elérjük, sőt
Hellosztok!
Lenne egy gabona (kukorica, búza) nedvesség mérése alkalmas kapcsolásom, azt szeretném megtudni írnék róla 3 -4 oldalt egy előadáshoz. Üdv Feri!
Azt szeretném megtudni, hogy hogyan működik valamiért kimaradt
Már meg ne haragudj, de ha egy ilyen viszonylag egyszerű kapcsolásról sem tudod, hogy hogyan működik, talán nem neked kellene előadást tartani róla. Én leírom ugyan, de mi lesz, ha belekérdeznek?
A kapcsolás azon az elven alapszik, ogy egy nagyobb frekvenciával táplált feszültségosztó alsó tagját a egy szondapárral söntöljük, és ennek a változásnak az értékét kijelezzük, két értékben, nedves, száraz, amit két LED mutat. Ez az áramkör 6 fő egységre bontható. 1. stabilizált tápegység 2. nagyfrekvenciás kristály oszcillátor 3. feszültség osztó, a párhuzamosan kapcsolt szondákkal, amely megváltoztatja a feszültségosztó osztási értékét, a nedvesség arányában. 4. csúcsegyenirányító 5. impedancia konverter 6. differenciál erősítő/komparátor a szintek eldöntéséhez, és kijelzéséhez. Gondolom az első öt, elég egyszerű, nem igényel különösebb magyarázatot. Az erősítő/komparátor egyrészt felerősíti az impedancia illesztőről jövő kis impedancián megjelenő egyenirányított feszültséget, másrészt ezt a feszültséget komparálja a műveleti erősítő + lábán levő, nagyon finoman állítható egyenfeszültséggel. Ha az egyenirányított feszültség kisebb, vagy nagyobb, mint a + lábra adott fezsültség. annak megfelelően az alsó, vagy a felső LED fog világítani, jelezve, hogy a szondák a beállított határnál nedvesebb, vagy szárazabb közegbe merültek.
Talán még annyit tennék hozzá, hogy ez nem mér hanem csak kijelez.
Valamint a víz dielektromos állandója 81, tehát ezen az alapon (is) szokták a nedvességméréseket csinálni. Azaz a Pucuka által írt söntölést kapacitívan is lehet értelmezn (szerintem úgy is kell), nem csak galvanikusan...
Hello! Ráadásul nem is látom jónak a kapcsolást. Mert R1-en keresztül feltöltődik a C7 és "visz lát komparátor".. üdv!
Barkácsoltam egy ilyen áramkört. Egy fényellenállás értéke alapján készít 0-6 V feszültséget. A probléma, hogy túl gyorsan reagál. Próbáltam a kondenzátorral lassítani, ami szimulációban jól is működik, de a valóságban nem elég hatásos. Van valami ötlet arra, hogy lassabban reagáljon?
Hello! Mivel az impedanciák alacsonyak, nem lehet hatásos lassítást végezni. Ráadásul a fényérzékelő ellenállása ugye hatalmas tartományban változik.
De mondjuk nem írtad meg mit nevezel "lassúnak". Egyáltalán mire jó ez a kapcsolás, mert elég vidám ahogy össze van állítva. Két stabi egymás után (szerintem feleslegesen), a kimeneten egy Led, amivel sorba egy feszültségmérő van. Az LM317 nem is tud nullától szabályozni.. Szóval itt, valami nagyon nem kerek. üdv! A hozzászólás módosítva: Máj 5, 2013
Mint írtam barkácsolás volt jobb híján. Az első 317-es a 12V-ból állít elő max 8V-ot. A második ebből a fényérzékelő értékéből készíti a gyakorlatban 0,6V-5,5V közötti értéket ami autó műszerfal világítás automatikus állítását végzi a fényerősségnek megfelelően. A végén lévő fesz.mérő csak a szimulálás miatt van ott, ez van a kijelzőre kötve.
A lassúságot az jelentené, hogy menet közben az árnyékos területek (pl. fák, épületek) hatására, nem változna folyamatosan a kijelző fényereje, hanem pl. 5 másodperc alatt történjen a változás, ha tartósabban megváltoztak a fényviszonyok. Szóval kerek ez, az említett problémával, de ha van jobb megoldásod, örömmel veszem.
Hello! Én két 317 alkalmazását feleslegesnek tartom. "Egy szabályzókörben egy beavatkozó is elegendő." Egy LM358-al megoldható a két feladat szétválasztása. Egyszerű követő erősítőkkel. Első megszünteti a CDS ellenállás változását, a második megengedi az LM-nek, hogy nagy ellenállású legyen az integráló tag.
Persze a megfelelő értékeket neked kel kikísérletezni. Az álló helyből gyanús, hogy a 317-nél 75kohm-ot tettél be, és a feszültség minimuma 0,5V. Annak 1,2V felett kell lenni. Az időállandót az R4*C1-el lehet állítani. A zéner a feszültséget 5,1V-ra stabilizálja. ehhez még hozzá jön az LM 1,2V feszültsége, akkor 6,2V lesz a maximum. De az LM317-nek minimum 5mA alapterhelés kell adatlap szerint.. (Az LM358 tokjában két OPA van, vagy is nem kell külön táp mind kettőnek, csak a TINA-ban nincs a "B" OPA lábkivezetése. Vagy csak én nem tudom hol.) Ha nem ragaszkodsz az LM-hez,akkor egy P-Fet-el, lehet nullától akármeddig szabályozni a kimenő feszt. Mert mondjuk, nem tudom miért 6V kell, de hogy hűtés kell, azt biztosan tudom.. üdv! üdv! A hozzászólás módosítva: Máj 5, 2013
sziasztok, lenne itt egy feladatsor nekem is ,szepen megkerek valakit, hogy oldja meg minel elobb, elore is koszonom
egy kis teoria,ha valki tudna ra valaszolni.. (CMOS invertorhoz tartozik talán)
Milyen bemeneti feszultseg mellett lessz kinyitva mindkét tranzisztor(dinamikus uzzemmod),ha U dd = 5V, küszöbbfeszültség mind két tranzistoon |U tn,p |=1V és a kimeneti reális szignál téglalap?
Hello!
"Milyen bemeneti feszultseg mellett lessz kinyitva mindkét tranzisztor" Magad adtad meg a választ, csak nem figyeltél saját hangodra.. Ha 1V mind kettő küszöbfeszültsége és 5V a táp, akkor nyilvánvalóan akkor 1..4V-ig nyitva van mind két tranyó. (De gondolom invertert szerettél volna írni. Amúgy elég furán fogalmazol. Mi az hogy "reális szignál"? Gondolom a kimenetre írnád, hogy négyszögjel..) üdv!
Sziasztok!
A hozzászólásom inkább illene egy lemezjátszós vagy egy optoelektronikás topicba, de azok között nem találtam pontos témát, így most ide kerül. Egy projekten agyalok pár napja: lemezjátszó automatizálása. Egyenlőre csak elméleti szinten érdekel a dolog, főként az optikai része, mert ahhoz nem igazán értek. Ha tudásom és energiám engedi, a dolog megépítésre is kerül. A lényeg a következő: az audio CD-lejátszók működéséhez hasonlóan a lemezjátszóra felhelyezett mikrobarázdás LP-t vagy SP-t elemzi és lejátssza az automatizált lemezjátszó. Azaz megszámolja a lemezen (lejátszandó oldalán) lévő zeneszámokat, kijelzi, majd a felhasználó által kiválasztott zeneszámhoz állítja a kart és a lemezre helyezi. A kérdésem a lemezen található zeneszámok megszámolásához kapcsolódik: létre lehet-e hozni egy olyan optikát, amely a lemez barázdasűrűsége alapján érzékeli/látja, hogy hány zeneszám van az adott oldalon? Tudni illik, a mikrobarázdás hanglemezen a zeneszámok között, a lemez elején és a lemez végén a barázdák ritkábbak. Tegyük fel, hogy ez az optika a lemez fölött mozog, és a mozgás időtartama alatt figyeli a barázdákat. Ahol adott időtartam alatt kevesebb barázdát ,,lát", az azt jelentené, hogy ott zeneszámok közti szünet van. További szép estét!
Szia! Magad adtad meg félig a választ. Az SP-ken erre általában nincs szükség, mert egy oldalon csak 1 zene fér el, így csak a tű a lemez elején és végén változtat helyzetet. Hasonló a helyzet az LP-nél. Ott megmondod az elektronikának, hogy hanyadik zenét akarod, és az elejétől számol. Maga a nehézség az, hogy ide olyan optoelektronikai alkatrész kellene, mely ezt különösebb átalakítás nélkül használható jellé alakítja. Elméletileg használható az infraLED+fototranzisztor páros, de korántsem biztos a siker.
Szia!
Hupsz, tényleg. Az SP-n csak egy szám van .
Hello! Ez egy olyan projekt, aminek értelme és gyakorlati haszna alig van. Mozgatni kellene az optokaput is a barázdák felett, feldolgozni a kapot jelet, (ami közel sem lesz egyszerű, gondold el, hogyan kellene fókuszálni az érzékelőt, hogy a különbséget lássa a csillogó lemezen) aztán mozgatni kell a kart a helyére, ami egy tangenciálisnál nem gond de egy sima karnál igen. Vagy is hozzá kellene érni a karhoz, ami ki van egyensúlyozva stb. Cserébe az tudnád, hogy pld. 6 szám van rajta, de hogy mi, fogalmad sem lenne. Szóval inkább maradjanak a CD-nek ezek a kényelmi szolgáltatások szerintem.. üdv!
Esetleg egy scannerből kiszuperált CCD-sorral kellően el lehet bonyolítani a dolgot
Sziasztok!
MIlyen mikrovezérlő családot/fajtát javasoltok villamos járműre különböző vezérlési célokra? Alapvetően nem az a kérdés, hogy pl. 23 I/O és 11 AD van benne, hanem, hogy melyik, milyen megbízhatósággal képes ellátni egy tömegközlekedési járműben vezérlési feladatokat? Köszönöm. Roleez
Hello!
"tömegközlekedési járműben vezérlési feladatokat" Már bocs, de egy hobbielektronikai portálon ilyen kérdést feltenni, kissé vicces. Aztán a bíróságon mit mondasz majd? "A proli azt mondta, jó lesz az?".. De ha ezt Önmagad nem tudod eldönteni, akkor még véletlenül se tervezz ilyen áramköröket. De esetleg kérdezd meg a gyártót "mi a véleményük?" Egyébként a megbízhatóság üzemkészség, nem kimondottan mikróvezérlő probléma, hanem elsősorban tervezési. A tervezésnek számtalan hardver-szoftver-biztonsági stratégiai kritériuma, árnyalata van. De nyilván lehet tervezni, hiszen a gépkocsi ECU-ban is ez van. Sőt az atomerőmű reaktorvédelmét is ma már számítógép látja el. De ahhoz azért keményen érteni kell hozzá, hogy valaki azért felelősséget merjen vállalni. De nem csak a mikroprocihoz, hanem a technológiához, védelmi filozófiához is.. üdv!
a keverőpultból kijön a sztereó jel ami meghajt 2 topládát.hogyan csináljak ebből a sztereo jelből egy subot meghajtó monó jelet, hogy ne tegye tönkre a berendezést.vagyishát gondolom nem lehet csak úgy összeforrasztani a jobb és baloldat.ebben kérnék segítséget.Köszönöm.
Szia!
Köszönöm, teljesen egyetértek! A biztonság rendszer kérdése, nem csak vezérlőé. Sok-sok éve tervezünk, gyártunk villamos tömegközlekedési eszközöket, járműveket. Felmerült egy eldöntendő irányvonal, hogy milyen mikrovezérlők legyenek a későbbi vezérlőinkben, viszont két mérnöki team más-más gyártó/architektúrájú egységet javasol. Vannak pro és kontra érvek, több 10 éves trolikban/villamosokban futó elemek, viszont direkt nem részletezve, kíváncsi vagyok a fórumon mozgó kollégák véleményére is. Ezzel mintegy kiterjesztem a kérdést az itteni szakmai körre, minden más szemszögű meglátás segít a dolgon. Természetesen a döntés és felelősség a mienk
Ahogy mondod vannak pro, és kontra érvek. Azonban az ezen a területen mozgó kollégákat valószínűleg ismered, nem valószínű, hogy itt a fórumon felbukkan valaki az ismeretlenség homályából. Átgondolt, és kevésbé átgondolt ötletei mindenkinek vannak, de tisztességes műszaki ember felelőtlenül nem nyilatkozik. Neked, mint a területen dolgozónak alapból ismerned kell a lehetőségeidet, mind alkatrész választék, mind felelősség tekintetében. Ha nem ismered, sürgősen tanulj, kérdezz a körülötted levő tapasztaltabb kollégáktól.
Itt a fórumon legjobb esetben is csak általánosságokat, esetleg okoskodásokat kaphatsz, azzal pedig gondolom nemigen leszel kisegítve. Nézz körül, hogy a nagy jármű elektronikai gyártók milyen fejlődési utat követnek, nem szégyen azokhoz igazodni. Ezekről a gyártmánykatalógusaikból szerezhetsz közvetlen, vagy akár közvetett információt. A hozzászólás módosítva: Szept 4, 2013
Nos, az egyik lehetséges válasz az, hogy nyilván mindegyik megbízhatósága eléri az 50,0000000000000000000000001%-ot, és akkor a kettő különféle együtt pont megnyugtató.
Villamos védelmeket is kettőznek, mégpedig más-más gyártótól. Így a piac is nyugodtabb, és valamelyik csak fog működni.
Amikor elektronikát fejlesztek, és mikrovezérlő is kerül bele (a tipus lényegtelen, most épen RABBIT6700-al dolgozom), akkor igyekszem úgy kialakítani a hardvert, hogy a uC hibája, és/vagy szoftverhiba esetén se váljon működésképtelenné a berendezés, hanem egyfajta alapbeállítással tovább működjön. Járművel eddig még nem foglalkoztam, de nyilván vannak olyan funkciók, amelyek nem nélkülözhetők. Tehát pl. a fékezést, a fék vezérlését nem bíznám a mikrovezérlőre, csak beavatkozási lehetőséget adnék neki, úgy, hogy ha teljesen behal akkor is működjön a fék, csak mondjuk az intelligens fékerő elosztás helyett minden kereket egyformán fékez. Persze ez csak egy példa volt - de ezt továbbgondolva bármi használható lehet. Innentől pedig jönnek az ár/beszerezhetőség/fejlesztőgárda mihez ért jobban/miben van tapasztalat, és hasonló szempontok.....
Köszönöm!
Az előző hozzászólásokhoz: Igaz, túl felelőtlen volt a kérdésfeltevésem. Nem a szakmai hozzáértéssel van (a legalább átlagszintű) probléma. Csak gondolatokat kerestem volna más szemlélettel. Megkaptam! Köszönöm mégegyszer. A hozzászólás módosítva: Szept 5, 2013
"Járművel eddig még nem foglalkoztam"
Kezdetnek így nézhetne ki
A %readig a leolvasás pontossága, ami azt jelenti, hogy a mért érték a leolvasás pontosságán belül van.
A %range a különböző méréshatárokban különböző lehet (pl. a mérőmű pontossága), igy a mért érték pontossága a leolvasási (amit mutat a műszer) pontosság, és a méréshatárnak (range) megfelelő pontosság (pl. a bemeneti osztó) összegén belül lesz. Ráadásul, ha jól tudom a méréshatár (range) pontossága a végkitérésre vonatkozik, ha ennél kevesebb a mért érték, a pontosságot is át kell számolni.
Hurokáramok módszer vagy Csomóponti potenciálok (feszultseg) módszere hogyan tudom megallapitani, hogy mikor melyiket erdemesebb használni?
letezik valami fele keplet rá amivel kiszámithato,csak nem tudom h mi a keplet rá. |
Bejelentkezés
Hirdetés |