Jól néz ki. Akkor ez nem nagyon sugároz a hangszóródrótokon... meg a félhídfeszek is nagyon szépek.

Nagyon jók ezek a képek. A floppys megoldás talán egyszerűbb, gyorsabb, meg könnyebb archiválni, de azért ez is nagyon jó.

A kimeneti fesz ( Kimenet.png ) 0,1V/div, vagy a 10-es osztóval együtt 1 V/div?

Akkor még szerencsés is vagy, mert nekem van egy szkópom, amin hátul van egy sokpólusú csati. Erről semmit sem lehet tudni, ráadásul csak az van ráírva a szkópra, hogy Made in Korea... még típusa sincs, pedig nagyon jó kis szerkezet. Analóg+digit tárolós. Te legalább ezt a kérdést előbb-utóbb meg tudod oldani...

Tízes osztót használtam minden esetben. Bár a szkópom Cat I 150V-ig OK, de a mérőfej kapacitása jelentősen terhelné a félhidat például.

A teljesítménymérések majdnem elmaradtak, mert először nem volt olyan cucc ami tudott volna 10Vpp-t adni (előtte a mobilomat használtam jelforrásként, az 2Vpp-t tud)
Az eredmény egy kiadható minimális impulzushossz, ami max kivezérlésnél nyerhető. Ezen felül kezdődik a baj, nő a torzítás, csökken a kapcsolófrekvencia. Ez az implzus 600ns, ami a kb 4us periódidővel 85% modulációs mélységet jelent.

Ez a 600ns elég soknak tűnik. Gondolom, nem a FET-ek, meg a HIP ic rakja ezt össze? Mi van előttük? Hibaerősítő? Komparátor?

A HIP4080A-nak beépített ultragyors kompratáora van. A FETmeghajtó is baromi gyors. Ebben kapcsolásbanmég nincs hibaerősítő. A korábbi tervezhez képest csak anyni változott, hogy a meghajtást bebikáztam, és kétoldalas nyáktervet alkalmaztam.

A fő célom a zaj, tullövések és tüskék csökkentése volt, ami sikerült. A kísérletet sikeresnek tartom.

Mindig egy-egy lépésben kísérletezzünk, hogy tudjuk melyik változás miért van

Akkor nagyon kicsi a hurokerősítés.

Step by step? Csak így nagyon sokáig tart... Miért nem jó neked a deszkamodell?

Na szóval, ezzel ameddig lehet eljuttoam, most jöhet a hibaerősítő. Lehet én vagyok méla, de igazából nem tudom pontsan hogyan kellene azt bekötni.
Mellékelek két képet, az egyik az az "UcD_vázlat", ez a mostani erősítő vázlata (a kompartáor és a gate meghajtó be van építve a HIP4080A-ba).
Ha jól sejtem, akkor hibaerősítőt akövetkező kép szerint kell bekötnöm. Ekkor a komparátor másik bemenete egy referenciapontra kell (ezt trimmerrel állítva lehet majd belőni a kimeneti egyenfeszültséget).

Elvileg lehet így is két állapotú, teljes híd esetén. Ami még hiányzik belőle, hogy a hibaerősítőt vissza kell valamivel csatolni, mert így azért nagyon felmehet a vivőfrekvencia, a hibaerősítő betelíthet, stb.
Egy is türelem, mindjárt teszek fel valamit, amivel éppen foglalkozom.

Itt van egy egyszerű D. Fejhallgatóhoz gondoltam, ha kevés az áram amit a CD ic-k tudnak, akkor vagy meg lehet bikázni, vagy több kaput párhuzamosan lehet kötni, vagy valami bufferrel megcsinálni az egészet.

A bemeneten a szummátor helyettesíti az opampot, ami a hibaerősítő. Ezt azért szoktam használni, mert nincsenek sebességi problémák, gyorsabb az analízis, stb. Tehát, ez az opamp vissza van csatolva egy RC-vel. ( PI jelleggel ) Miután egytelepes táplálást gondoltam, azért van ott a bemeneten egy 7,5 V-os fesz. generátor. ( Ő felezi a betápot ) A zöld sugár a hibaerősítő kimenete, a többi egyértelmű, legfeljebb még annyi, hogy a kimeneti feszültség 10-szerese van ábrázolva, és a piros sugár a kimeneti fojtó 1000-szeres áramát mutatja.

Érdemes kipróbálni a Multisimben. Ha a C2 nincs benne, akkor nagyobb kivezérléseknél már látható, hogy a hibajel AM-ben is modulálódik. A C2 bekötésével ez csökkenthető. Igaz, feljebb is megy a kapcsolási frekvencia, de ezt vissza lehet húzni a két kapuból felépített schmitt trigger hiszterézisével. Ezt a kondit igazából csak THD méréssel lehet beállítani, így legfeljebb az látszik, hogy kondi nélkül ilyen, kondival meg olyan. Arra azért vigyázni kell, hogy ez a kondi differenciáló jelleget visz be, tehát, a zavarérzékenységet rendesen tudja növelni.

Egyébként, ebben a beállításban kb. 430 kHz-en ketyeg és a legkisebb impulzus, ami ennél a kivezérlésnél létrejön az 430 ns. Szóval, ez sem valami gyors... Rövidebb impulzus akkor lesz, ha mondjuk 1 MHz-en működik az egész. Pedig itt rendesen ki van vezérelve. De azért látszik, hogy a nagy modulációs mélység ellenére nagyon szép a kimeneti szinusz. Talán mondhatjuk azt is, hogy nincs szüksége keskenyebb impulzusokat előállítani. A CD ic-k késleltetési idejét át ehet állítani az alkatrészek editálásával, szóval, lehet vele kisérletezgetni. Azt tudni kell, hogy ebben a szimulációban akármennyire megterhelhetők a kapukimenetek.

A C4, R4 elemekkel mindenféle tulajdonság állítható. Kapcsolási frekvencia, a hibajel amplitudója, a négyszögátvitel és a THD, persze ez itt nem nagyon látható, meg nem is nagyon érdemes így vizsgálni, mert nagyon hosszú az analízis ideje. Össze kell rakni, aztán jöhetnek a műszerek.

Talán zavaró lehet, hogy a CD ic-ből ennyi áram jön ki. Sajnos, nem tudom, hogyan kell a kevert szimulációt pontosan csinálni, nekem ez az analóg, meg digitális GND dolog nem működik, vagy én bénázok valamit el... Ha valaki tudja, hogy ez hogyan működik, akkor átrajzolhatná ezt a rajzot, ugyanis, akkor sokkal pontosabb lenne a szimuláció.

A szimuláció a 10-es verzióban készült, de szerintem a magasabb verziók is elolvassák. Indítás: Simulate/Analyzis/Tranziens Analyzis/Analyses

Igen, rákattintva a fájlnévre, rögtön meghívja a 12-es verziót, betölti a fájl, aztán már lehet is ügyködni rajta.

Nekem simán megnyitotta a 12-es Multisim, szép a dolog. Látszik,hogy tápfeszig jól kivezérelhető a dolog.
Amúgy meg rakj be egy soros ellenálást a CMOS kapu után,hgoy reálisabb legyen.
De 4 kapu van tudtommal egy tokban, így hármat símán párhuzamba tudsz kötni.

Na igen, csak nekem szimmetrikus a kimenetem. A szimmetrikus bemenethez nem feltétlen ragaszkodnék (úgyis lesz eltőte még bőven opamp), de akkor már maradjon. Most berajzoltam egy lokális visszacsatolást. Ennyi elég?

Az első kapcsolást már láttam Brunónál, de ha ezt a hibaerősítőt visszacsatolom, akkor a két bemenetről különböző lesz az átviteli függvény... Lehet, hogy ez sima komparátornál elmegy, de opampnál szerintem nem. Én inkább elkerülném ezt a megoldást. Persze, ha neked kell a szimmetrikus bemenet, akkor valami ilyesmi kellene.

Én azért tennék még kondikat a kimenetre a fojtók után, a GND felé. Így lebeg nagyfrekis szempontból a kimenet. Azért nem árt, ha van valami ami a GND-n rögzíti a tüskéket. ( Gondolom én, de ez azért nem biztos. )

A kimenti fojtó után van 1-1 db 100nF kodni a gndra, így az meg van oldva. Csak itt nem szerepel.

Nekem is az asszimetria a bajom. A hibaerősítőt SE-nél értem, hogyan kellene berakni. Sajnos nekem nem trivi, hgoy teljeshidas végnél hogyan kell berakni...
az már nagy baj, ha egy férfi nem tudja hogyan kell berakni

Elvileg, ha működik, akkor igen. De minek kell ez a dupla visszacsatolás? Ennél jobb megoldás, ha fogsz egy diff. erősítőt, ami a két kimeneti fesz különbségét nézi. Ennek lenne a kimenete a visszacsatoló jel. Innen meg már olyan, mint egy sima félhíd.
Minek bele a szimmetrikus komparátor? Egyszerűbb egy kapuval meginvertálni a jelet. Az a késés, amit ez behoz, nem számottevő. Nem hifit csinálsz... Ekkor meg már akármilyen komparátor jó lehet, csak gyors legyen. Mondjuk egy 74HC14... vagy mint a rajzomon van, csak mondjuk HC ic-kből, két ellenállással meg olyan hiszterézist csinálsz, ami éppen szükséges.

Pont hasonlóra gondoltam én is az előbb, és akkor már SE-nek nézne ki az egész. Annyi hogy ekkor két opamp is van az útban. Beszéltük hogy az opampnak is van egy kis késése, de az a kis ksés amit egy gos opamp bead, az sokkal kisebb, mint amit azzal nyerünk, hogy a komparátornak nagyobb overshootokat küldünk.

Puding próbája az evés, majd rajzolok róla egy kapcsolást, aztán felrakom.

A komparátor az a HIP4080A-ba be van éptíve, és amúgy nagyon gyors, mellékelem a HIP4080A adatlapját.

Há-há-há... neked még tudnod kell...

Tulajdonképpen a visszacsatolás úgy működik, hogy a kimeneti jellemzőket csatolja vissza a hibaerősítőbe. Miután, nálad az U1 és U4 ugyanakkor kapcsol, a hibaerősítőnek nem kell tudnia arról, hogy a végfok miből épül fel. Neki csak annyi a lényeg, hogy lássa a kimeneti feszt. Ugye, a hibaerősítő kimenetén a bemeneti fesz- és a kimeneti fesz különbsége fog megjelenni. A hibaerősítő úgy változtatja a kimeneti feszültségét, hogy a két bemenete közötti fesz különbség minél kisebb legyen.

Nézd meg azt a rajzot, amit feltettem ide. Változtass meg mindenfélét a rajzon és indítsd el a szimulációt. ( mehet a Parameter Sweep is ) Ez egy alapkapcsolás, tulajdonképpen, az összeset vissza lehet ide vezetni. Ha ezt végigvizsgálgatod, mi, mit csinál, akkor már nagyon könnyű dolgod lesz, fogod tudni, hogy mit kell csinálni. Amiben gondod lesz, az az alkatrészkészlet... hát, ebben van a nagy tudomány, hogy megtaláld azokat az alkatrészeket, amivel a legegyszerűbben, a leggyorsabbra meg lehet építeni. ( A hét elején voltam a Lomexben, vettem 15 db ic-t, majd csak kitalálom, hogy melyikkel csinálom meg.... )

Van egy R9 tag, ami nekem ránézésre pozitív visszacsatolásnak tűnik (két invertáló fokozat). Ha ezt kiveszem, akkor a minimális ipmulzushossz 100ns-ra csökken (cserébe az üresjárati freki is baromia felmegy)

Talán ez az amiről a bruno beszélt, mert nekem az összes eddigi mérés alapján úgy tűnik, hogy a minimális impulzushossz az úgy a periódusidő 10-15%-a körül alakul.

Hát attól lesz schmitt trigger a két kapuból! Ezzel tudod beállítani a hiszterézisét! Ha ezt csökkented, csökken a vivőfreki. Ha növeled, akkor nő a frekvencia. Próbáld ki külön szimulációban. Ha működik a kevert szimuláció, akkor a kapu bemeneti kapacitását is figyelembe veszi a program. Ekkor a bemeneti ellenállással köthetsz pici kondit párhuzamosan, ezzel gorsabb lesz az elrendezés, vagyis kisebb lesz a holtideje. De persze, ez is a zavarérzékenység rovására megy!

( Nem próbáltátok ki ezeket az okos kapcsolásokat, pedig szimpla kapukból minden megoldható, még analóg dolgok is, szinte fillérekből. Az igazán komoly komparátorok jobbak, csak mondjuk 100-szor annyiba kerülnek... kapu meg mindig van a fiókban... )

Ugye, észre kell venni, hogy a komparátor ( schmitt trigger ) hiszterézise és a hibaerősítő kimeneti feszültsége között azért komoly kapcsolat van. Ha azt akarjuk, hogy a hibaerősítő ne nagyon lassítsa be a rendszert, akkor a slew-rate miatt nem szabad, hogy nagy amplitudó legyen a kimenetén. Ha meg még működni is akarjuk látni, akkor nem baj, ha ilyenkor a komparátor hiszterézise kicsi! Vagyis így érhetjük el, hogy egy viszonylag lassú opamp is egész jó lehet, ha nem akarunk tőle túl nagy kimeneti jelet. Ekkor viszont nagyon jó nyák kell, mert ugye a komparátor bemeneten kicsi jel lesz. Ez megint a kompromisszumok esete. Olyan, mint a luftballon: itt benyomom, ott kijön. De azért meg lehet ezt csinálni nagyon jóra.

Fényképezd le, lehet tudom mi lesz...

Én is sokat szórakoztam logikai kapukkal, csak nem D-osztályra, hanem a rezonáns tápmba. Még mutlkro tudod támadt az az ötletem, hgoy legyen adaptív a holtidő, valamint támadt oylan ötletem is, hogy 3 fázisú legyen a konverter (egy cikken felbuzdulva).
Akkor nagyon büszke voltam, hogy ezeket a vezérléseket össze tudtam rakni logikai kapukból. Például a 3 fázisúnál a (régi elektormos orgonákhoz hasonlóan) fogtam egy 6x frekvenciájú oszcillátort, majd ennek a frekvenciáját leosztogattam, végül egy logkai kapuval és egy egszerű kis trimmerrel elértem állítható holtidőt is.
A baj, hogy az egész vezérlés jó nagy lett, sok IC... Szóval akkor inkább már egy mikrokontroller.


Tegnap este nekem is ezen járt az eszem. Egyetlen baj, ami fölmerült az az, hogybár meg tudom oldani hogy az opampra érkező jel a pozitív tápjánál ne verje be a fejét, de ha csak nem rakok neki egy negatív tápot, akkor be foja a fenekét verni alul.


Időközben támadt egy ötletem: Mi lenne ha teljesen differenciális opampot használnék?
Akár egy ilyet, de persze még nézelődnék. Tudom ezek drágábbak, de akkor elég lenne egy, és maradna tök szimmetrikus az egész. De cserébe ezek tutira is gyorsak.

Köszi, megcsinálom.

Igen, sok kapu, bonyolult, nagy holtidő, stb. Nem egyszerű...

A negatívnál beveri a fenekét? Akkor valami DC probléma lehet ott. Meg lehet pedig csinálni valahogy, hiszen az egy tápfeszt is el lehet felezni. Meg lehet szinteltolásra zenert is használni.

Lehet gyári diff. erősítőt használni, van olcsóbb is, régen az LM733 volt ilyen célra. Ez azért nem tud annyit, mint amit belinkeltél, de biztosan sokkal olcsóbb. A Texas-ét kell venni, mert az 200 Mhz-es, a többi gyártóé csak 120. ( Legalábbis régi emlékeimben így él. ) A baj csak az, hogy ezeknek nem túl nagy a nyilthurkú erősítésük. De ki kell próbálni.

Ez tegnap jutott eszembe. Ha azt veszem most a feszütlségerősítés kb 10-szeres. Tegyük fel, hogy a táp 50V, akkor a két kimenet 25V-on van. Akkor a komparátor két bemenet 2,5V-on ül. Az adatlap szerint az "Input Common Mode Voltage Range" az 1V-tól VDD-1,5V (nekem Vdd 12V, szóval akkor 1-10,5V). Szóval elvileg ez megfelelő. Ha azt vesszük, hogy ekkor a comparátor két bemenete csak a hibajellel mászik el (ami pár mV), akkor a tartományon belül marad. Szóval ez nem lehet a probléma.

Na de most mi van, ha berakok egy opampot, aminek a feladat, hogy kivonja a kettőt.
Csináljuk ezt a tipikus differenciálerősítő kapcsolással. Akkor itt végülis annyit kell tenni, hogy a föld az nem a nulla lesz, hanem a Vdd/2 és akkor meg is van oldva.

Megnéztem az LM733 adatlapját, ahogy nézem a feszültségerősítés lényegében jumperelhető, de ha jól sejtem nekem ezt még egy RC taggal vissza kell csatolnom, hogy integráló jelleget kapjak. Mindenesetre én azt saccolom, hogyha a hibajelet a tízszeresére tudom erősíteni, akkor a már el fogom érni a 90-95% kivezérelhetőséget (most 85% körül van a határ).

Közben feltünt még egy részlet a HIP4080A adatlapjában, mégpedig a komparátor feszültségerősítése (AVOL Voltage Gain) min 10, tipikusan 25. Ezután pedig logikai kapu van, vagyis a bemeneten lévő hibajelnek a kapu hiszterézise /25-nek kell lennie minimum.

" ... a föld az nem a nulla lesz, hanem a Vdd/2 ... "


Azért ezt nem értem. Most te mit csináltál meg azon a kis panelen? A HIP4080 gyári ajánlását? Abban csak egy komparátor van, akkor meg minek hozzá a szimmetrikus kimeneti opamp? Egyszerűen beilleszted a HIP komparátora elé amit rajzoltam, aztán már mehet is, csak az időállandókra kell odafigyelni.
Ha meg a gyári ajánlás szerinti diff. erősítőre gondolsz, az olyan, mint amit rajzoltál, tehát a két kimenet különbségét nézi, az ominózus pontja meg a 6 V-ra van téve. Vagy nem ezt építetted meg?

Ennek a komparátornak nem 10...25 az erősítése, hanem 10000...25000 közötti! A mértékegységet úgy adták meg, hogy V/mV. Az utánna kötött kapunak nem látom, hogy lenne hiszterézise, szerintem normál transfer karakterisztikája van. A billegést pont az elékötött komparátor biztosítja. A másik, hogy ezért (is) tettek egy komparátort a DIS bemenetre. De ezt a komparátort be lehet kötni erősítőnek is, akkor is négyszög lesz a kapu kimenetén a nagy túlvezérlés miatt. Így is működhet, hiszen az eredeti UcD-ben sincs komparátor, egyszerűen csak jó nagy erősítése van az egésznek, aztán benégyszögesít. Nyilván, ilyenkor erre az opampra nem szabad tenni semmi visszacsatolást, mert csak ártana. Ilyenkor az lenne, mint az eredeti UcD, csak a kimenetről visszacsatoló hálózat állítja be az egész frekvenciamenetét. Persze, oda kell figyelni, hogy az alapharmónikus szemszögéből negatív legyen a visszacsatolás.

Azért gondolatébresztőnek: nézd meg, milyen szépen kunkorodik egy sávban a kimeneti fojtó árama. ( piros sugár ) Innen jön az ötlet, hogy lehet ezt úgy is csinálni, mint egy tápot, mint egy current mode control tápot. Vagyis a belső áramszabályozó hurok bemeneti jele lehet a hibaerősítő kimeneti feszültsége. Ekkor persze a hibaerősítő kimenetén rendesen van alapharmónikus és nem is kell annyira gyors hibaerősítő. Elvileg, a belső áramszabályozó hurok "pótolja" a visszacsatolásban levő frekvenciafüggő tagokat, tehát még azok sem kellenek. Vagyis, időállandó mentesre meg lehet csinálni. ( nagyjából, hiszen a félvezetők mégiscsak bevisznek valamennyit, meg persze a kimeneti szűrőkör. ) Az egész dolog arra megy ki, hogy a kimeneti kondi ( bár ez sem kell bele, megy kondi nélkül is ) feszültsége olyan legyen, mint a bemeneti fesz. Vagyis, egy rezgőkört kell szabályozni a lehető legpontosabban. A gyakorlatban ez is nagyon jól működik, előnye, hátránya, hogy rögtön megvan a kimeneti áram és ennek a nagysága a hibaerősítő kimeneti feszültségétől függ. Mint a kapcsitápokban. Tehát, ha ez be van korlátozva, máris megvan az áramkorlát. Legfeljebb azért célszerű ilyenkor leállítani, mert a vivőfrekvencia nagyon felmegy, hiszen a kimeneten nulla volt is lehet, tehát, csak a kimeneti fojtó korlátozza az árammeredekséget.

Még semmilyen hibaerősítőt nem raktam be. (UcD_vázlat fenn)
Először megtervezem milyen hibaerősítő lesz, hogyan, aztán fogom berakni.


A mértékegységet pont nem figyeltem, pafff.

Elolvastam a mellékelt doksit a teljesen differenciális erősítőkről. Mi lenne ha egyszerűen beraknék egy "long tailed pair", mint differenciális bemenetű differenciális kimenető erősítő? Nekem nem szükséges pontosan belőni a közös módusú összetevőt (A HIP4080A-nak 110,5V között mindegy).

Lehet, persze. Én olyasmin gondolkodtam, hogy npn hosszúfarkú pár, a kollektorokban áramtükör, aztán egy emmitterkövető ami meghajt egy földel bázisút fokozatot szinteltolónak , ami neked a GND felé tolná le a jelet. Ez nagyon gyors lehet, meg elég nagy lenne a nyilthurkú erősítése. Szóval ez jó, csak elég sok apró alkatrész kell hozzá. De én nem tennék bele differenciális kimenetet, hiszen a HIP ic-ben ott van egy komparátor, amit szimpla bemenetnek köthetsz. Lehet mind a két bemenetét is felhasználni, ekkor kell a differenciális kimenet, de szerintem csak túl lesz bonyolítva.

Ha abban a szimulációban, amit ide feltettem kicseréled a szummátort mondjuk LF 357-re, akkor fogod látni, hogy azért olyan sokat nem változnak a jellemzők. Kicsit lassabban fog menni, de az R9-cel utánna tudsz állítani. Én először opampot tennék a HIP elé, megmérném, mindent amit csak tudok, aztán gondolkodnék rajta, hogy mi is az, ami nem tetszik benne. Mert egyáltalán nem biztos, hogy diszkrét erősítővel jobb lesz. Ez a HIP az elrendezéseddel baromi gyors, de egy opamp sem kutya. Szerintem elérnéd még egy opamppal is a lehetőségek határát. Ennél jobbat csak valami egészen más szabályozással lehetne csinálni. Mondjuk azzal magasabb rendű elrendezésel, amiről Bruno is beszélt, már elég régi cikkében. Én azt is kipróbáltam, elvileg azzal tényleg jobb lesz. A hangjában ezt már nem hallod, de műszeresen valóban jobb. De ez is csak néhány passzív alkatrészt jelent, egyszerűen a levegőben össze tudod rakni az opamp ( vagy diff. erősítő ) bemenetére.

A mérési elrendezést rakd össze. Ultra kis torzítású generátor ( cd lemez, utánna 4-ed rendű szűrő ), hangkártya, hozzá egy szoftver, számgép, műterhelés, cd játszó, hangfal ( hogy néha bele is tudj hallgatni ), ehhez valami kapcsoló, hogy vagy a műterhelés, vagy a hangfal, a bemenetre kell még egy kapcsoló, hogy szinusz, vagy négszög, ez utóbbihoz kell egy rendesebb generátor, stb. Ezek sem egyszerűk... és a fél asztalt elfoglalják.

Lényegében két opció áll előttem:
- Két opamp használata: ez egyik opamp a két kimenet különbségét képzi, a másik pedig hibaerősítő. Ekkor persz a bemenet asszimetrikus lesz, de az nem nagy veszteség. Ide kel két (vagy egy dupla) elég gyors, pontos, kis zajú opamp.

- Teljesen differenciális opamp használata: Az általad javasolt LM733-nak álíltható a nyilthúrkú erősítőse (de max 500 +/-20%). Próbaképpen az általad mellékelt szimulációnál a 10000-es feszültségerősítést átírtam 500, 100 és 10-re. 500-nál még kicsi a különbség, de 100-nál már lathatótan romlik a kivezérelhetőség, emelett a kapcsolási frekvencia csökken. Fontos, hogy a kivezérelehtőség romlása asszimetrikus, ez miért van? (nem látok olyan asszimetriát a kapcsolásban, amit ezt okozhatná)

Közben játszok a szummátor erősítésével, és a lokális visszacsatolással. Egyelőre úgy tűnik, hogy az LM733 500-as nyílthurkú erősítése elég lehet.

Na mellékelem, hogy én mit raktam össze. Van a szummetáror 500-as feszültésgerősítésel, utána van egy invertáló, ott korrigálom a DC-t. Ez még semmi, de majd csak lesz valami.

(Ha jól emlékszem neked van 12-es Multisim is, de ha nem akkor szólj)

Hát, ha pontosra akarod csinálni, akkor két opamp kell, ahogy leírtad.

Eltértél az alap rajztól. Csak gondolom, de az lehet a baj, hogy most a GND nem GND, hanem a negatív tápfesz. A GND az eredeti rajzban a bemeneti jel szempontjából a tápfesz fele, vagyis 7,5 V. Ezért van benne az a 7,5 V-os DC fesz. generátor. Ez a valóságban persze két ellenállásból áll, kellően meghidegítve. A HIP-nél ugyanez, tehát kell csinálnod egy "virtuális" GND-t, vagyis a tápfeszt meg kell felezni. Akkor a bemeneti opamp szimmetrikusan fog működni erre a virtuális GND-re. A tápfeszét megcsinálod két ellenállásból, meg két zenerből. Ekkor az opamp kimenete a fél tápfesz közelében lesz. Erre teszel egy földelt bázisú szinteltolót és az letolja a jelet a negatív táp közelébe, a HIP-nek.

Most össze-vissza vannak a DC szintek, egy pár dolgot nem is értek benne. Ez a szimmetrikus visszavezetés csak problémákat hoz be, egyforma kondik, ellenállások kellenek hozzá, szóval, nekem egyszerűbbnek tűnik egy opamap, ami a két kimeneti fesz különbségét képezi. Mint a HIP gyári ajánlásában. Ekkor az A2-sem kell.

A másik, hogy megváltoztattad a kimeneti szűrő alkatrészeit. Ezzel az a baj, hogy lesz 6 dB kiemelése ezzel a terheléssel. Ez sok, ezt is a szabályozókörnek kellene hatástalanítani. Esetleg próbáld ki a 300 ohmos terhelés nélkül, lehet, hogy már nem is stabil, begerjed az egész. És ugye ennek mennie kell hangszóró nélkül is... ( megnéztem, nem gerjed be, de ez akkor sem az igazi.) Én a kimeneti szűrőre is szoktam csinálni szimulációt, gyönyörűen működik a Bode ( AC Analízis ) , lehet a kurzorokkal mérni, rá lehet nagyítani, szóval nahyon hatásos. A másik probléma, hogy a kimeneti szűrő kb. 10 kHz után kezd vágni... ez így nem jó, emiatt is csak 140 kHz körül meg a bemeneti jel nullátmenetteinél a vivőfrekvencia. Hagyhatod az eredetit, ott 60 kHz felett van a vágási freki és nincs kiemelése a 300 ohmos terheléssel a rendszernek.

A DC szintek még valóban bajban vannak, ezekat még jócskán helyre kell raknom. A kimeneti szűrőt is csak hasraütésre raktam be, nem néztem át valóban.

A HIP4080A-nak a komparátor bemenete 1-10,5V között dolgozik (12V táppal), így a 6V-ról felesleges lesz a szintet eltolni.

Ha két oampot használok akkor ok, de ha egyet, és vissz akarom csatolni, akkor muszály lesz a teljesen differenciálisat használni. Különben ha visszacsatolm, akkor asszimetrikus lesz a dolog.

MIndenester megfogom mindkét lehetőséget próbálni. Csinálok egy verziót LM733-mal, meg egy dupla opamposat is.