Nem biztos, hogy mindenkinél így van ez. Pl. a nagybátyám szerszámai is valahogy így néztek ki, pedig annak idején a Béta stb. márkák még ismeretnek voltak az országban. A szakmája szerszámkészítő volt.
A feleségével egyszer egy hónapig nem beszélt, mert a szerencsétlen asszony véletlenül valamit ráejtett a tizenötéves gáztűzhelyükre, és egy körömnyi helyen lejött a zománc. Haláluk után úgy dobta ki a gáztűzhelyet a lányuk, hogy senki nem mondta volna meg, hogy nem tegnap hozták ki a boltból (eltekintve a zománcleverődéstől...).

Bennem a meg nem értés, és a tisztelet furcsa keverékéből született érzést váltja ki az ilyen ember.
Régen a fejlődés nem volt ennyire rohamos, érdemes volt vigyázni a dolgokra, mert 10 év múlva is használható volt az eszköz.
Ma hamarabb elavul mit tönkremenne, ha vigyázunk rá. De minden esetben az értéke nulla lesz. Én úgy vagyok a dolgokkal hogy a lehető leghosszabb garanciájú terméket veszem, és azt használom rendesen. Persze a használat nem megy át rongálásba.
Több termékkel jártam úgy hogy még gariidőn belül meghibásodott, az extrém használat miatt (napi 18-24 óra). Ilyenkor kapok egy másikat ingyen, ami nem kizárt hogy paraméteriben jobb mint az elődje.
Én így vágok vissza a fogyasztói társadalom rendszerének.

Ez pedig az én ládám.

Mint egy kupiban:
rend, fegyelem, és tisztaság!

Sziasztok!

Gyanítom, nem jó topicba írok, de ezt találtam kérdésemhez legközelebbinek. A kérdésem az lenne, hogy normális dolog, ha a hőlégfúvó kapcsolójának 0-ra állításakor villan egyet a kapcsolón belül? Ha egyes ha kettes fokozatra kapcsolok és utána 0-ra, akkor villan a kapcsolón belül, mint ha valami összeérne. Két egyforma kapcsolóval próbáltam már, mindkettő ezt csinálja. Nem veszélyes így a használata? A hőlégfúvó vacsi új, bár már 3 éves, de még soha nem volt használva. Most azonban szükség lenne rá... Köszönöm előre is a segítséget! G.

Nekem csak volt ilyen szétnyitós szerszámosom ('64, SK, MüM27.ma Mammut 2). Évente újrafestettem, a szerszámokat a napi munka után megtakarítva (láda kipucolva) raktam vissza, hogy másnap jóérzéssel nyúljak a nem koszos szerszámokhoz.Utálok szemétben turkálni. Pl. a kalapács (és egyéb fa) nyeleket citlinggel letisztítottam, és bőrolajjal átdörzsöltem. Ha fényképet csináltam volna róla, épp így nézett volna ki (apám katona volt!). Aztán egy 'tanítvány'-omnak odaajándékoztam, mikor úgy nézett ki, többé nem tudok dolgozni. A saját készítésű szerszámaimra pedig azt szokták kérdezni: hol lehet ilyet kapni, kintről hoztam? Avatatlan szem nem látta meg, hogy sk!

Én sem szeretek koszos, olajos szerszámokkal nekifogni a munkának, ha végzek, le szoktam takarítani őket. Újrafestést még nem alkalmaztam.
Van pár bolhapiacon vásárolt "precíziós" márkájú csillag és villáskulcsom, azokat csak rozsdátlanítottam, de meghagytam a matt szürke patinás színüket. Jó kézbe venni, dolgozni velük, ilyenkor mindig nagyapám műhelye jut eszembe , ahol gyerekként sokat szerelgettem a biciklimet.

Kedves Alkotó! Valóban ez egy díszdoboz sőt, ezt már eredetileg is annak vettem, mert másra szerintem nem is alkalmas. Erre azért volt szükség, mert egy kis panellakás 6 nm-es "szobájában" lakom évtizedek óta, ahol a műhely, a hálószoba, és a nappali egyre nehezebben fért meg egymás mellett. Persze, amíg volt autóm, a rendszeres használatban lévő szerszámok jelentős része a csomagtartóban lakott. Ma már se kocsi, se munka, de a szerszámok most is úgy néznek ki, ahogy hagytam Őket. Sajnos, dolgoztam olyan műhelyben is, ahol ömlesztve heverésztek a szerszámok vastag olajsárral borítva. Talán ez váltotta ki belőlem a mai napig is megmaradt kényszeres szerszám tisztogatási mániát. Most is, hogy a fotó kedvéért előhorgásztam a ládát, kipakoltam és eltörölgettem egyesével a tartalmát. Rájuk fért két és fél év után. Az, hogy sosem használtak, az nem igaz. De az, hogy maximálisan megkíméltek és szinte kivétel nélkül hibátlanok, az igen. Van köztük, amelyiket egy munkához vettem, s azóta sem volt rá szükség. Jobb lett volna, ha olajosan hajítom vissza a "helyére"; például az ágynemű tartóba? Valóban, vannak olyan szerszámaim is, amit csak a birtoklás öröméért vettem, mert érdekes, vagy a szakmába vágó, rég nem használatos egyedi darab. Egyik ilyen kedvencem az a műszerfal (rizsszem) izzó kiszedő fogó, melyből az utolsó darabot sikerült a lengyel központi raktárból behozatnom. Egyébként az általános szerszámaim többsége bőven behozta az árát. Ha figyeltél volna, mire reagálva tettem fel ezt a képet, Te sem raktál volna fel kinyílt szovjet villáskulcsot meg hasonlókat. Egyébként egy világ omlott össze bennem, mert pont Rólad el sem tudtam volna képzelni ezt a kiflicsücskös, kosztengeres őrületet... Ettől eltekintve a munkáid alapján továbbra is tisztellek és maximálisan nagyra becsüllek! Üdv.: Macsek

Szia Kálmán! Örülök, hogy nem csak én vagyok ilyen "beteg". Hozzád hasonló módon én is első sorban a jó érzés miatt fogtam bele ebbe a takarítósdiba. Egész más érzés volt így nekem is munkálkodni és a megrendelő bizalma is nőtt valamelyest a tiszta, minőségi szerszámok láttán. Általában egy műanyag ládába célzottan összeválogatott szerszámokkal mentem le szerelni, mert nagyjából sejthető bizonyos gyakorlat megszerzése után, hogy egy adott feladat elvégzéséhez mi szükséges. A munkavégzés helyén leterítettem egy rongyot, és azon helyeztem el a már használt szerszámokat. Végül ezt a kupac retkes szerszámot egy, külön ezért magammal vitt nejlon szatyorban vittem haza, ahol ismét visszanyerték eredeti kinézetüket. Ezután kerültek vissza a helyükre. A tárolási logika ebben a megszokás. Javarészt minden darabnak saját otthona van, tehát én tudom, mit kell valamely ládában, kofferban, esetleg a gardrobban, vagy a zoknis fiókban keresni. Nagyon másképp ezt nem is tudnám megoldani, ha csak be nem ruháznék egy batár nagy és méregdrága szerszámos kocsiba, vagy szekrénybe. Addig meg marad a mostani "rend": lehúzók, célszerszámok a cipős szekrényben, nyomatékkulcs a pizsamák alatt. Csak azt tudnám, a csuklós t-kulcsokat hová sikerült elrejtenem...

Azé' 6qm-ben hamar meg lehet találni.

Ebben igazad van, de az idők folyamán kinőttem a szobácskámat, így tárolás szempontjából a folyosó, az étkező és az előszoba is képbe került...

Nem volt bennem semmilyen bántó szándék, és most sincs.
Mint meg is erősíted, a túlzott rend, és a valós munkavégzés nem fér össze. Természetesen kell egy bizonyos mértékű rend, mert egyébként nem lehetne hatékonyan dolgozni.
A kiflicsücsök sokak lelkében nyomot hagyott, pedig csak illusztrációnak szántam, egyfajta lényegre rávilágító túlzásnak.
A hagyományos "szovjet villáskulcsok"-ból aligha van kinyúlt. Legendásan professzionális anyagból készültek, szinte az öröklétnek gyártva. Ha valami miatt mégis kárt lehetett bennük tenni, akkor is kincsek voltak, mert ezekből lehetett vágókat, kiütőket, és egyéb kemény és szívós eszközöket készíteni.

Nem is vettem bántásnak, de a lényeget Te sem értetted: műhely híján, a lakásban - sokszor ruhák között tárolt szerszámok csak így nézhetnek ki, sehogy máshogy...

Kis menyasszonyom "meglepett" születésnapomra. Jó alaposan meg is lepődtem...
Most már lassan tényleg jöhet a C!

Jó választás volt. Mármint az ifjú hölgy.

Kitakarítottam műhelyrenddé a pincét, kivéve a "tároló részt", hifi is szépen leporolva csillogóra fényezve, marni kellett nagy fogással fát, erő az van meg fordulat is, uccu neki. Asztalon hagytam egy csavarhúzót, egy előlapot, egy patront bőven távol mindentől, kb 4 vödör forgács jött le meg ami a gépbe és szerte szét van, a hifin sem olvasható még a márkajel sem, sőt inkább egy fából faragott valamire emlékeztet. Megérte eltöltenem a rendrakással 2-3 órát. Jók a tárolók használok is saját készítésű falat, letörlöm a nyelét a szerszámnak úgy teszem el, ami lejön lejön ami nem nem. Amit használnak az kopik sérül mocskolódik, jó rendet tartani, bár inkább logikának nevezném, megtartani könnyű kitalálni nehezebb.

Maximálisan értelek, megértelek, és egyetértek.A rend és a tisztaság nehezen definiálható fogalmak. Én is szinte folyamatosan pakolászok (ha végeztem valamivel, akkor elpakolok), mégis egy látszólagos rendetlenség jellemzi a tevékenykedéseimet. Viszont ez nekem így jó, így kényelmes, így tudok haladni.
A faipari gépek kimondottan szemetelős eszközök. Ahol a forgács nagyobb méretű, ott a mennyiség a probléma (pl. gyalugép), ahol meg picike, ott a féken tartás a gond (pl. csiszológép). Nekem több műhelyem is van, de így is megoldhatatlan a teljes szeparáció, valamilyen mértékben keverednek a technológiák, főleg télen, mert a fűtés hiánya felülírja a nyáron jól működő rendezettséget.
Sok féle takarítási módszert kipróbáltam, de a sűrített levegős lefújás (pisztollyal), majd seprű és lapát, majd ismét lefújás és ismét söprés vált be a legjobban. 2-3 szori ismétlés már egészen jó eredményt ad.

A kompresszoros portalanítás jó ötlet. Nálunk az cégnél így takarítanak nap mint nap.
Idehaza én is használom, és ipari porszívóval utána egészen rendbe lehet tenni a műhelyt.

Ha majd letesszük a villanyszerelő szakmát, akkor egy kis segítség kellene az ügyben, hogy milyen szerszámokra kell beruházzak. Amik fejből beugranak és van: fázis ceruza, kombinált fogó, fúrógép ütvefúró funkcióval. Ami még biztosan kell: blankoló, érvég hüvelyező. A többit teljes homály fedi. Lassan el kell kezdjek beruházni ezekre, de még nem tudom mibe fog ez nekem fájni.

Kezdd a falvésővel, meg a kalapáccsal, úgyis először azt kell megtanulni. Aztán a szerszámosban folytathatjuk...

Erről beszélsz?

Na ugye, hogy te is megtalálod.

Ugye, hogy ugye?

Ez csak egy bevezető volt. Holnap megyünk haverhoz a világítást szerelni, mert nem okés a rendszer. A tanfolyamról elkérezkedünk külső gyakorlat címszó alatt. A gyerek amolyan híradástechnikai szerelő (kábel tévé, ilyesmik), de 6 éve őrizget egy dob (kb 80m) árnyékolt kábelt és holnap nekem adja. Hely hiány miatt ma nem tudtam elvinni.

Tehát milyen szerszámokra lesz szüksége egy frissen végzett villanyszerelőnek? Egy felsorolás jól jönne.

Szükségből vettem egy Lidl-s pneumatikus csatlakozó készletet. Az órás kerékpumpa és a külön pisztoly tökéletes, de van hozzá egy fél marék olyan betét, ami nem illeszkedik semmihez, tehát nem tudom csatlakoztatni. Minden prospektus szerinti darab megvan, ezt ellenőriztem.
Miért van ez?

Nem tudom milyen az a készlet, de tegyél fel róla képet hátha ismerős.

Szigetelt csavarhúzók, kulcsok, fogók. Nem árt egy lakatfogós műszer sem, meg páka és rengeteg szerelési anyag. De a legfontosabb persze szakértelem, ami minden szerszámnál fontosabb. Ha az megvan, szükség esetén egy bugylibicska is elég a villanyszereléshez.

Több dologtól függ. Pl első körbe milyen fajta villanyszereléshez? Mert ugye több fajta is van.

Frissen végzett villanyszerelőként miért akarsz egyből szerszámokra költeni? Ugye nem akarsz egyből vállalkozó lenni?
Az első, hogy magabiztosan megtanuld a szakmád. Ez az életben jön egy jó szaki mellett és nem az iskolában.
[off]Amúgy mit tanultok ti az iskolában, ha a leendő szakmád alapvető eszközeit sem tudod?