(Hex-et én is feltöltöttem, gondolom te a forráskódra gondoltál.)
Azt nem is nagyon fogsz. Gondolj bele; valaki hetekig, hónapokig vagy vannak itt olyan projektek amik tényleg akár évekig készülnek, iszonyatosan sok munkaóra van bennük. Ezt persze hogy senki nem fogja csak úgy kiadni a kezei közül hogy utána bárki kilessen, kimásolgasson belőle vagy átírjon benne dolgokat. És ez nem is csak a programokra igaz hanem a komolyabb nyáktervekre is. Munkafájlokat, legalábbis valóban komoly munkák munkafájljait nem szokták az alkotóik közzé tenni. Jó, hogy egyáltalán közzé teszik a programot hex (beégethető) formában meg a nyáktervet legyártható formában. Ingyen. Mert azért azt tegyük hozzá hogy ilyen áramkörökért ha azok megrendelésre készülnek, pénzt lehet és sok pénzt lehet elkérni. Nekem eddig a rekordom a panelmérőmnél kb fele ennyire bonyolult áramkör programozása volt, kettes számmal kezdődő összegért ami hat számjegyű. Szóval vannak akik ilyen szintű áramkör elkészítéséért és a programozásért nagyon komoly összegeket fizetnek, akkor szerintem örülni kell ha ingyen hozzájut az ember hasonlóhoz. Még a forráskódot is elkérni...

Miért is? Ha nem tudsz programozni, akkor akár közzé is tehetné a forrását, úgy se mennél vele semmire.
Ha meg tudsz programozni, akkor meg ott a hardver leírása (elég korrekt szöveget írt mellé), megépíted, és elkezdesz írni egy saját szoftvert. Ha kevés időt és energiát raksz bele, akkor egyszerű, és kevésbé kifinomult lesz a szoftver, ha hónapokig, évekig reszelgeted, akkor meg jobb lesz. Igazából nincs benne "kitalálandó" tudomány, minden le van írva Attila leírásában olyan szinten, hogy az alapján működő, korrekt kódot lehessen írni.

Megértem amit írsz. A te*

Törölve magánügy, nem tartozik a fórumra!

Szia.

Így tucatnyi hozzászólással később, véleményem szerint itt a válasz a kérdésedre. Ha még mélyebben érdekel az ügy, akkor még ezt is olvasd el.

Én szívesen közzéteszem, csak egy kis türelmet kérek, amíg lerajzolom a kapcsolási rajzot .

Itt van csatolt képen levő mérő fájljai. remélem jól rajzoltam vissza. Ez egy dupla LM350-es táphoz készült, így nem számított az alacsony feszültségek mérésénél levő hiba. A program egyszerű (kb. 10 copy és max. 1 óra), nem is vagyok rá büszke, de nem is mutogatni készült. Az nyákterv különböző az alsó és felső oldalon, így a program is más. Én csak az felsőt mellékelem.

Köszi. Mindjárt bele is ásom magamat.

Lemaradt a biztos pont.

Még egy hiba: a PIC 18F25K80 mint a programból kiderül.

Tehát ha 4V-ig akarok mérni akkor 0,001V a felbontás, a 40V-ig akkor 0,010V, ha 400V-ig akkor pedig 0,100V? És a végkitérésnél így fogja kiírni: 4,000V/40,00V/400,0V?

A tisztán szoftveres méréshatár-váltás ugyanis a felbontás tizedére és századára csökkenésével jár. Sőt, tulajdonképpen méréshatár-váltás nem is történik, csak úgy csinálunk mintha.

Ja értelek! Tehát a két gombon felül a bemeneti osztó is változik. Az már jó! Viszont akkor nem szorzod a mért eredményt 10-zel és 100-zal, hanem csak a tizedesvesszőt tolod arrébb, ez volt félreérthető.

- 9k, 19k és 99k-s ellenállások nincsenek.
- Egyébként miért kell az R9-es ellenállást tartalmazó osztó?
- Ez az osztó így biztosan nem lesz jó. Az összes hasonló mikrovezérlős feszültség-áram mérő kapcsolásban amiket a neten lehet találni, nagyvonalúan nem foglalkoznak a feszültségmérő bemeneti impedanciájával. Tisztában vagy vele hogy mekkora a PIC A/D-jának a bemeneti impedanciája? Mondjuk más áramköröknél legalább számításba veszik ezt és az osztót eszerint méretezik, de itt ez is kimaradt. Nagyon nem az a feszültség lesz a PIC bemenetén amit te gondolsz.
- Miért kell az R12-es ellenállás? Tönkre teszi az áram-mérést!

A 40V helyett a 36,7V és a 400V helyett pedig a 364V szerintem borzasztó nagy mérési hiba. A felhasznált mikrovezérlő bemeneti impedanciája ugyanis 10kOhm.
Egyébként betehettél volna potmétert hogy legalább pontosan be lehessen állítani és ezzel a nem létező ellenállás-értékek problémája is meg lenne oldva.

Nem tudom mire gondolsz. Nincs képlet a 108. oldalon, sem 1k-s ellenállás.

Azt gondoltam első nekifutásra hogy a "(+) VALUE=-10" jelölésű pont az árammérő bemenet, vagyis ezt a pontot kell rákötni egy külső söntre. De így mostmár világos hogy a sönt az R12, R14 pedig egy fogyasztó. Okés.

Ne is higgy nekem hogy az A/D bemeneti impedanciája gondot okoz, nekem úgysem volt még soha dolgom semmilyen panelmérővel!

Láttam.
Oké hogy nem te tervezted, de most te tervezed át! Gondoltam segítek hogy jobb legyen...

Az adatlapokon az optimális FORRÁS impedancia van megadva (mint ahogy itt is) és nem az AD bemenet impedanciája! Nagy különbség!

Ennek megfelelően a számításaid helytelenek.

Ahhoz képest, hogy állítólag panelmérőket tervezel, ilyen "apróságokra" azért érdemes lenne figyelni.

A gyakorlatban lemértem, és 2,5kOhm ellenállása van annak a PIC-nek amelyiket használtam.

És mikor van 2,5K ellenállása? Mikor tölti a kondenzátort? Vagy mikor le van választva az S&H?

A Microchip nem véletlen nem adja meg a bemeneti impedanciát (ugyanis az itt nehezen értelmezhető), és adja meg a szükséges forrás impendanciát.

Ha maradunk ennél az uC-nél, ott látható a 9-4 ábrán, hogy miért.

Most sajnos nincs lehetőségem maradéktalanul válaszolni és letölteni pdf-et, inkább azt mondom hogy készíts egy feszültség-osztót két nagy értékű ellenállásból, kösd rá a PIC valamelyik analóg bemenetére és digimultival mérd meg mekkora a feszültség az osztón. Aztán debuggerben léptesd a programot úgy hogy aktiválod azt az analóg bemenetet amelyikre az osztót kötötted és nézz rá a digimultira!

Nem véletlen írom én azokat amiket! Egy marék ehhez hasonló méréstechnikai hibába belebotlottam a panelmérőim tervezésekor és nem keveset izzadtam felettük mire mindenre rájöttem. De nem muszáj persze nekem hinni, nekem aztán teljesen mindegy, az én panelmérőm működik rendesen. Én csak segíteni szeretnék hogy másnak már ne legyen annyira rögös az út.

Megtettem. Napi használatban vannak ilyen áramköreim élesben használva.

12V van leosztva egy 300k és egy 150k ellenállással. A 150k-s ellenállással párhuzamosan van egy 10nF kondi és ezt mérem egy 18F23k22-es PIC-cel.

Tökéletesen mér kb. 1-2% pontossággal, ami nekem az adott kapcsolásban tökéletesen elegendő, viszont mivel akkumulátoros üzemű készülékről van szó, fontos volt a minél kisebb fogyasztás, így kisebb osztót nem akartam, de nem is kellett.

De komolyan érdekel, hogy hogyan mértél egy analóg AD bemeneten bemenő ellenállást?

Így ahogy írtam. Más típusú PIC-nél más értéket mértem sőt, ugyan annál a típusnál és példánynál más impedanciát tapasztaltam az egyik és a másik A/D bemeneten. Egyszer még a Chipcadhez is bemenetem külön ezért és rákérdeztem, ott is kOhm nagyságrendűnek mondták.

Emlékszem mennyit szívtam vele mert megírtam a programot, beégettem, a PIC pedig kevesebbet mért mint kellett volna. Nem értettem miért, ezért rámértem közvetlen a PIC analóg bemenetére és a normális értékű feszültség volt ott. Na ezt végképp nem értettem. Aztán rájöttem hogy persze, mert csak akkor esik le a feszültség ha az A/D-t rákapcsolom arra a lábra. A szoftver pedig úgy nézett ki hogy csak egy nagyon-nagyon rövid időre kapcsolja oda az A/D-t, mert vett egy mintát aztán rögtön el is kapcsolta onnan. A külső digimultin persze ebből semmit nem láttam addig amíg debuggerben nem mentem végig lépésenként a programon.

Na, akkor örülök ha te ilyet nem tapasztaltál! Én viszont igen, több típusnál is és ezért írtam.

Hello!
A téma messze nem ide való.. Én egyetlen PIC-et nem mértem meg, de itt vagy fatális félreértés van vagy nem tudom miről beszéltek. De a józan paraszti ész a következőt mondja..
- Ha egy AD konverternek meghatározhatatlan kisértékű bementi ellenállása lenne, NEM LENNE HASZNÁLHATÓ SEMMIRE! Még egy poti állását "letapogató" alkalmazásra sem, nem mérésre.
- Az természetes, hogy az AD bemenő ellenállása nincs megadva, hiszen ilyen nincs is neki, tekintve, hogy aktív alkatrészek vannak a bemeneten. Vagy is ilyen paraméterrel/módon nem lehet definiálni egy bementet.
- Ellenben meg van adva a maximális szivárgási árama. Ami pld. a 16F877 esetében 500nA. Az adatlapon meg azt írják, hogy a bemenettel sorosan maximálisan 10kohm-ot lehet kapcsolni. Nem véletlen, mert ha 5V-ot mérünk, és a bement szivárgása 500nA, akkor ez pont egy bit hibát fog adni. Vagy is ha ez nagyobb lenne, rongálnánk az AD pontosságát.
- Természetesem a bent lévő analóg kapcsolóknak-áramköröknek van átmeneti soros ellenállása. Ezzel az ellenállással és a mintavételi kapacitással, számolható a mintavétel beállási ideje. Ezért fontos ez, de a mérési eredménybe nem szólhat bele.
- Ha egy PIC AD bemenetén mérünk valamit, a másik analóg csatorna meg "véletlenül" lóg a levegőben, ugyan azt mérjük rajta, mint az első bemenetén. Ha ott bementi ellenállás lenne a GND felé, nulla lenne rajta de nem az van..
Egyszóval részemről itt valami nagy árulás van. üdv!

Köszi. Na pont erről írtam korábban én is.
Még egy dolgot hozzátennék:
Az AD esetében az egy rossz hozzáállás, hogy a bemenetre rövid ideig kapcsoljuk a mérendő feszültséget, ugyanis a mérés annál pontosabb lesz, minél pontosabban feltöltődik a S&H áramkörben lévő kondenzátor (az már más kérdés, hogy utána viszont a lehető legrövidebb idő alatt meg kell mérni, hogy a kondenzátor kapcsain a feszültség ne csökkenjen számottevően).
Ugyanis, ha csak rövid időre van a bemenetre kapcsolva a mérendő feszültség, akkor a belső kondenzátor nem töltődik fel megfelelően és máris hibás a mért eredmény.

Nem azért kapcsoltam nagyon rövid ideig oda az A/D-t mert olyan kedvem volt, hanem mert négy lábon mértem négy analóg jelet folyamatosan egymás után.

Proli007:
Teljesen egyetértenék veled, én is ezt gondoltam hogy az A/D-nek nagy, minimum MOhm-os nagyságrendű a bemeneti ellenállása hiszen ez lenne a logikus! De ez addig tartott csak amíg a saját szememmel nem láttam hogy nem így van. És innentől mondhat bárki bármit.

Csak félve teszek fel egy másik megoldást, mert ez még a fejemben sem teljesen kiforrott (bár minden jó ötletet szívesen várok), csak a méréshatár váltás megoldása miatt teszem fel. Mellesleg a potméter azért kell, mert sem az osztót, sem a referenciát nem tudod pontosan beállítani ( a 4,096V beállításához min. 5 digites multiméter kell ). Az alacsony értékű osztó bele fog csalni az árammérésbe. Tapasztalataim alapján a fix osztó + OPA erősítésállítás potival a legjobb megoldás, mert megoldja a referencia pontatlanság, osztó pontatlanság és impedanciaillesztés problémáját (mondjuk behoz másokat).

Árammérésnél inkább diff. erősítő kell, mert a sönt legtöbbször a pozitív ágban van (itt meg a közös módusó feszültség miatt kell variálni). Ha megnézed Attila86 megoldását ilyenkor a műszer földje a táp pozitív kimenete (így alacsony az árammérés közös feszültsége). Ilyenkor viszont macerás két tápegységet mérni.
Neked is ajánlom a PIC18F25K80-t kb. ugyan annyiba kerül de 12 bites az A/D, és van belső referenciája.
Mellesleg az én tapasztalataim Attiláéval vágnak össze bemeneti ellenállás témában.

Amikor az AD-vel mérem egy poti állását pontosan azt a feszültséget kapom ami a csúszkán van, csak az nem az amit poti %-os állásánál lennie kellene (a replusz miatt a linearitás is elveszik).

Na végre valaki akinek hasonló tapasztalatai vannak.

Érdekes ez a rajz de szerintem nagyon túl van bonyolítva! Ennyi IC...
Én csináltam már elektronikus méréshatár-váltást de sokkal egyszerűbben. Két OPA kell a feszültség-méréshez és kettő az áramhoz. Ugyan azt a jelet vezettem rá a 2-2 OPA párra, csak az erősítésük/csillapításuk volt más; az egyiknek 10-szer akkora mint a másiknak. A négy OPA kimenetét pedig rákötöttem a PIC négy analóg lábára. A szoftver pedig úgy működött hogy vettem mintákat mind a négy A/D bemenetről és azok nagyságából döntöttem el hogy épp melyik méréshatárban kell működni. Ha a kisebbik méréshatárhoz tartozó bemenet túl van csordulva akkor a felsőt kell megvizsgálni. Ha az nincs túlcsordulva akkor a nagyobb kerül kijelzésre. Ha egyik sincs túlcsordulva akkor pedig a kisebb lesz kijelezve. Ennél egyszerűbb nincs és szerintem ez elég frappáns megoldás. Négy OPA csak, ami jobb esetben csak egyetlen IC.

Mondjuk ahogy nézem te külső 16 bites A/D-t használtál aminek csak egy bemenete van, ez persze így más tészta. Bár vannak 16 bites belső A/D-vel rendelkező PIC-ek is csak hát az már egész más téma. Ha tényleg szükség van a 16 bitre, akkor ez amit írtam sajnos nem annyira járható út. De tényleg kell 16bit? 5 digiten szeretnél mérni? Nem elég a 12 bit? Esetleg megtoldod szoftveresen még 2 bittel és máris 14 bited van. Én most csak másfél bittel növeltem a felbontást, így 10000-ig (9999-ig) tudok mérni, azaz teljes négy biten. Szerintem ez azért már elég.

Igen nekem is van, tetszik. Most kaptam ingyenes mintában INA226-ot, később ezzel szeretnék próbálkozni.

Így van! Én még a legeslegelső kis PIC-es kapálódzásomkor is már furcsállottam hogy miért változik ilyen furán a feszültség a potin mikor tekerem. Azt hittem hogy véletlen a Lomexben logaritmikusat adtak a lineáris helyett. Hát nem.

Ez nem panelmérőnek készült, azért van így felépítve, mert I2C buszon szeretném kezelni (esetleg optikai leválasztással ) és van benne egy TrueRMS konverter is. A bemenet kapcsolgatás még nem eldöntött ez csak gondolkodás. Lehet nyitni kéne egy nagy pontosságú feszmérő topicot (hogy legyen mivel beállítani a referenciákat ). A külső AD sok mindent megold (referencia, ofszet és erősítéshiba)