Bár fordítva működne, a triak gate és A1 közt is kipróbálhatod (lehet ott sem fog működni tökéletesen, de egy próbát megérhet.)

Hello! Inkább a Diac elé kellene tenni, mint a Gate-re. Mert ott már a gyújtóimpulzust kellene rövidre zárni, ami kis feszültségű és nagy áramú.. üdv!

Szia! Nem tudom, hogy mik az elvárásaid az U2008B -től de a gyári alapkapcsolás is szépen dolgozik. ( Csak a lágy indítással kell kicsit többet "játszani". Mert motor vezérlő áramkör. De be lelhet lőni. ) Ha gondolod, olvasd végig a tesztemet. Lehet megtalálod benne a választ a problémádra is. ( Válasz pszabolcs hozzászólására: Link )

[off] Helytelenül az LDR-es áramkört hozzátok fel példának! Pedig az már egy módosított kapcsolás, egy adott feladathoz. Az adatlapban található kapcsolás jó és működőképes. Az a valódi potméterrel szabályozható, fázishasítós áramkör.

Az intervallumos ( ki - be kapcsolós ) teljesítmény szabályzásra is van IC-s kapcsolás és rendesen teszi is a dolgát. Megtalálható a képek között a T2117-es kapcsolás: Link.
[off] ( SAS szeműek biztosan észrevették már, hogy a kapcsolásban a D2-D3 fel van cserélve. De más hiba nincs benne. Nyugodtan után-építhető az áramkör. )

Köszönöm válaszod,kipróbálom majd.

Szia!

Ott is próbáltam már,de ugyan az a helyzet. Esetleg valami kapcsolással az megoldható-e,hogy a bekapcsolás erejéig kapna a moc egy teljes fél periódusos impulzust és utána a szabályzott lenne csak. ( Ez csak ötlet volt,nem biztos hogy jó elgondolás )

Szia!
( Csak megemlíteni szeretném,nehogy férre értés legyen belőle,hogy a kapcsolás nekem trafó vezérléshez kell,a lámpával csak tesztelek. )
Azért nem jött be nekem az U2008,mert a szabályzó poti nem dolgozott teljes tartományban,bárhogy is módosítgattam a kapcsolást.

( Azért kezdtem el az LDR-es áramkörrel foglalkozni egyből,mert az volt a tervem,hogy az LDR helyére optocsatolót téve fogom majd a triakot ki-be kapcsolgatni,úgy hogy a beszabályzás közben nem változik. Az első összerakás után kiderült,hogy az elgondolásom rossz. )

Ha a T2117-es kapcsolást megépítem,akkor hova tegyem a ki-be kapcsolást végző optocsatolót? Az adatlapon van egy optocsatolós rajz,de az ha jól láttam a direkt kapcsolós üzem,illetve az ott említett CNY21 már nem kapható se HQ vid,se Lomex-nál.

Szia! Transzformátoron keresztül szabályozott fűtéssel lehet néhány probléma, amikbe úgy látom, beleütközöl. Egyrészt a sima ki-be kapcsolgatás (hullámcsomag vezérlés) nem járható, mert a transzformátor mágneses állapotát nem ismered, és egy nullafoktól indított hálózati feszültségperiódus garantáltan el fogja mágnesezni a trafót. Elvileg 90°-tól indított jellel lehetne próbálkozni, de a gyakorlatban több periódus alatt szokás felfuttatni.
A fázishasítás sem egyszerű, mert viszonylag nagy pontossággal meg kell egyeznie a gyújtásszögnek a két félperiódusban. Egy egyszerű diakos kapcsolás ezért nem is alkalmas erre (a diak karakterisztikája nem teljesen szimmetrikus).
Továbbá, az induktív jellegű terhelés szélesebb gyújtójelet igényelhet, ezért egy rövid gyújtójelre nem biztos, hogy fel tud épülni a triak tartóárama, vagy esetleg az egyik irányban igen, a másikban nem (a triak karakterisztikája sem teljesen egyforma az egyes feszültség-áram negyedekben) ami még rosszabb.
És van még más is, az hogy az induktív terhelések vezérlési jelleggörbéje eltér az ohmos fogyasztók jelleggörbéjétől. Mivel a trafó szekunderén ellenállás van, ezért az eltérés nem túl nagy, de a 90°fok alatti tartományban, különösen a 0°fok közelében instabilitás várható, főleg rövid gyújtójel esetén.

Szia!

Köszönöm válaszod,még ha sajnos nem is biztató.
Esetleg akkor valami más ötlet a vezérlésre?

Az ilyen jellegű vezérlést, amit készítettem (ponthegesztő vezérlés), mikrokontrollerrel építettem meg, de valamelyik gyújtásszög vezérlő cél IC-vel is biztosan meg lehet oldani. A fentebb említett vezérlőket nem ismerem, utána kellene néznem, hogy jók-e erre a feladatra.
Azt azért jó lenne, ha pontosabban leírnád, fázishasítással, vagy hullámcsomag vezérléssel szeretnéd a hőfokszabályzást megoldani.

Igazad lett. Rátettem a trafót próbaképp és nem működik. Rendesen nem lehet leszabályozni,mert kikapcsol és csak 40%-on kapcsol be.

Az én trafóm is hasonló a ponthegesztőjéhez. 220/2V 250W 125A Ez egy gumivágó lesz,ezért fontos a minél finomabb szabályzás a primer oldalon. Ettől függ a kés hőfoka majd.

Van egy nagy toroid trafóm,amivel próbáltam és azzal jó volt. Van itthon 40x27x15-ös ferrit gyűrűm. MI lenne,ha készítenék egy mini toroid trafót erre a célra,mivel a primer oldalon max1.2 A folyik csak. Sőt mivel a rendszer túlméretezett ( 0,5A-nál már izzik a kés),ezért a trafó főleg 0-40% között dolgozna főként. Vagy ez a teljesítmény már nagy a fent említett ferrithez és ezéltal túlmelegedne?

Bocs,csak az utolsó kérdésedre nem válaszoltam. Nekem mindegy hogy hullámcsomag,vagy fázishasítás,csak jó legyen és működjön. A kettő közti választást rád bízom.

Hello! Pont abban a tartományban használnád az áramkört, amiről épp nem híres az. Ezeknek az áramköröknek van hiszterézise. Plusz induktív terheléshez igazából nem is jók. De ha 0..40% a kívánt tartomány akkor az is elég értelmetlennek tűnik trafó választás szempontjából. Nem kellene esetleg letekerni belőle?
Esetleg próbáld ki ezt a kapcsolást, ez legalább az induktív fogyasztóhoz kicsit közelebb áll. Az optocsatolóval akár csak ki-be is kapcsolhatod, de akkor az R4-et kell változtathatóvá tenni. De ilyen "alsó hangon" szerintem ez sem lesz megoldás.
Ha neked mindegy hogy fázishasítás, vagy hullámcsomag, akkor szerintem nem érted a különbséget a kettő között. Mert hullámcsomag csak nagy hőtehetetlenségű fűtéshez jó. Amihez használod, az meg szerintem nem az. üdv!

Szia!

Köszönöm válaszod és a kapcsi rajzot. Megpróbálom ezt is,hátha.Bár az alsó tartomány miatt,lehet hogy nem lesz üzembiztos. Letekerni nem tudok a trafóból. Direkt ilyen nagy ráhagyással lett készítve,hogy ha kell nagyobb gumikhoz is lehessen használni.

Üdv. Peti

Toroid készítés elvetve. Utána néztem...

Nem tudom milyen vastag gumit szeretnél vágni, de szerintem ide a vágószál ellenállás mérésén alakuló hőfokszabályzós táplálás kellene. Kész rajzot nem hiszem, hogy találsz, 1 db-ért nem érdemes fejlesztésbe kezdened, szerintem eléggé összetett a feladat. Készen lehet ilyen készüléket venni, ilyen irányba kellene elmenni.

A gumi mérete változó. Ezért kellene a szabályzás. Annyira nem lőnek vele nyulat,hogy a fűtőszál hőfokára kelljen szabályozni. Ha fixen lehetne tartani a beállított hőfokot,az már jó lenne. Persze közbe ha a gumiba hülne valamennyit a kés,az nem baj.
Azért fogtam bele ilyen készülék készítésébe,mert a gyáriak ilyen teljesítményen már nagyon drágák. Amúgy már megvan minden,csak a trafó vezérlés hiányzik.

Lóska Péter Teljesítményszabályozás gyújtásszögvezérléssel című könyvében találtam néhány oldalt, ami ír a problémákról, és néhány kapcsolási rajzot is közöl. Ezeket az oldalakat kimásoltam, hátha találsz kedvedre valót. Az UJT-k már eléggé kihaltak, talán a 2N2646-os típus még elérhető, de PUT-tal is kiváltható, amiből a 2N6027 és a 2N6028 még járatosnak mondható.

Köszönöm a szakirodalmat,áttanulmányozom.

Sziasztok!
Szeretnék a szobai lámpához egy fényerő szabályozót fejleszteni.
Tanulmányozom a teljesítmény elektronikai részét, triac, fázishasítás, stb. Igazából nem is egy gyors projekt, nem rögtön kell. Lassan fejlesztgetem, van idő.
A lelke a dolognak mikrovezérlő lenne, mégpedig AVR. Ez adná az impulzust az optotriaknak, ami gyújtsa majd a szabályozó triakot. Koncepció rajz
Hiányzik még valami, ami feltétlenül szükséges? Közben olvasgatom az irodalmat is e témában, úgyhogy ha közben rájövök valamire azt fokozatosan pótolom.
Most ott vagyok, hogy az AVR nek jó lenne táplálás. Az optimális talán az lenne, ha a 230V ból kapná a +5V ot. Ez járható út lenne? Bővebben: Link
Igazából ez 230V ról működő halogén fényforráshoz lenne használatos. Annak megfelel ugyanolyan dimmer, mint a klaszikus izzókhoz?

Köszönöm a válaszokat.

Forrás:Bővebben: Link Ez esetben inkább csak az érdekes, hogy hány voltos halogén izzóról lenne szó, ugyanis egyes transzformátorok egyáltalán nem szeretik a 220-as oldal felőli szaggatást, onnan tudom, amikor a pákatrafó szabályozásával kísérletezgettem. A tápod meg erősen hasonlít ahhoz, ami a Whirlpool mosógépünkben van. Ha úgy lesz szerelve, hogy emberi kéz nem érintheti meg, akkor jó. Ugyanis rajta van a fázis. Egyetlen előnye a kevés alkatrész, és az olcsóság. Egy leselejtezett mobiltelefon töltőjén viszont már átalakítani sem nagyon kell, te tudod.

A lámpa közvetlenül a 230at kapja, nincs trafó nincs semmi. Én kötöttem be pár hónapja.
A dimmer magában a mennyezeti dobozban (vagy, hogy is hívják) lesz benne, úgyhogy az nem nagyon lesz érintgetve. Távirányítóval lenne vezérelve. Gondoltam, hogy a kapcsoló alá, de oda nem fér. A kapcsoló is be van tuszkolva.

Még egy kérdés: Mire van a Zero cross? Úgy olvastam, hogy a nullátmenetkor kell kapcsolni a triakot, hogy ne keletkezzen zavarás. De a fázishasításnak nem az a lényege, hogy bizonyos idő eltelte után kapcsolom? Olyankor meg már lehetek a maximumban is. Vagy lehet félreértettem...

Szia!
Ez ugyan pic-kes,de nekem bevált.
Innen származik.

Köszi. Ahogy látom ez ugyanaz a koncepció. Ha nem jön össze a saját tervezés akkor ezt próbálom ki. A fejlesztéssel pedig tapasztalatot is nyerek. Sokmindenbe belefogok magam is, de mindig van egy kész projekt arra az esetre ha nagyon gyorsan kellene, vagy ha nem jönne össze önerőből.

Hello! A "Zero cross" gondoskodik arról, hogy csak a nullátmenet közelében legyen kapcsolva a triac. Ez oké is, csak éppen egy lámpát dimmerelni így nem lehet, legfeljebb egy fűtőtestet, mert az nem fázishasítás, hanem ki-be kapcsolgatást jelent. Ettől még a nullpont időbeli helyére szükséged van, mert ahhoz fogon szinkronizálni a triac időbeli gyújtását.
Egyébként meg nem fogod kikapcsolni ha begyújtott, hanem a nullpont átmenetben leeső feszültség (áram) fogja a triac-ot kikapcsolni. Te csak a félperiódusban valahol bekapcsolod. üdv!

Igen ezt gondoltam, hogy ez adja meg a vezérlésnek az úgymond szinkronizációt. Csak az irodalom elvitt egy kicsit más irányba és gondolkodni kezdtem, hogy annak nem lenne értelme.

Szia! A triak negatív gyújtójellel könnyebben gyújtható mind a kettő feszültség irányban mint pozitívval, ezért helyesebb, ha a tápot úgy építed fel, hogy a hálózati vezetékhez képest, amire a triak A1-es lábát csatlakoztatod, -5V-os tápod lesz. Ilyen szempontból a PIC-es példa is hibás.
Egyébként ha komolyabb műszaki tartalommal meg akarod tölteni a feladatot, akkor az úgynevezett szinkronszabályzós gyújtásszögvezérlést (PLL elvű hálózati nullátmenet követés) is figyelmedbe ajánlom.

Próbáltam ráguglizni arra amit írtál, de nemnagyon találtam róla semmi értelmeset.
Esetleg leírnád nagy vonalakban, hogy miről is van szó? Ajánlhatsz esetleg valami irodalmat is, ami foglalkozik ezzel a vezérlésmóddal.