A trafók teljesítményét maximális, látszólagos, primer teljesítményként adják meg. Valójában ez egyszerűen egy primer áram effektív értékét jelent, ami a trafót folyamatos üzem mellett nem melegíti túl. Aztán ugyanekkora primer áram mellett a szekunder teljesítmény lehet szinte akármennyi (akár negatív is). Hogy mennyi, azt elsősorban a terhelés jellege határozza meg, másodsorban a trafó, de ez normális, energiaátviteli trafóknál nem okoz jelentős eltérést.

Ha a terhelés ohmos, akkor a primer áram is kb. ohmos, de azért a trafó hozzáad egyrészt egy soros induktív elemet (szórási induktivitás), másrészt egy párhuzamos induktív elemet (mágnesezési induktivitás), harmadrészt egy ohmos elemet (rézveszteség). Szórótrafóknál (hegesztő, neontrafó, mikrohullámú trafója) a soros induktivitás olyan nagy, hogy zárlatban sem folyik a trafót azonnal tönkretevő áram. Toroid trafónál a soros induktivitás elhanyagolhatóan kicsi, a párhuzamos pedig igen nagy, ezért az sem okoz jelentős fázishibát.

Viszont a VA és W közti különbséget nem csak ez okozza, hanem az un. formatényező is. Ha az áram nem színuszos, hanem pl. impulzusokban folyik, mint egy pufferelt DC táp esetén, akkor a VA érték nagyobb, mert az áram effektív értékét a felharmonikusok is növelik, míg a hatásos teljesítményt csak az alapharmonikus hozza létre. A valós és látszólagos arányát ilyenkor az un. formatényező adja.

Sziasztok!

ajjaj..
hát most vagy este van már vagy fárdt vagyok, de úgy érzem még néhányszor át kell olvasnom ezeket a sorokat, hogy felfogjam belőlük a lényeget. No, hát kösz az infót, sok dolgot értek belőle, de még van amin át kell rágni magam.

üdv.:

Zoli

Sziasztok !

Azt szeretném megtudni, hogy Bp.-en és környékén hol vannak, ha vannak még egyáltalán olyan helyek, ahová bemegy az ember ha készíttetni szeretne néhány tekercset és transzformátort. Magával viszi a csévetestről készített rajzot a pontos adatokkal, megmondja hogy milyen huzalokból szeretné elkészíttetni a munkadarabot és ott legyártják a csévetesteket és rá is tekercselik a vezetéket.
Fogalmam sincs mostanában ez milyen árban lehet, de az biztos hogy sokkal jobb mint az otthon összetákolt tekercselőgépen elkészített akárnilyen tekercs. Persze ha nincs más megoldás akkor otthon fogok tekercselni, ekkor viszont a csévetest legyártása és a tekercselőgép elkészítése fog következni, ehhez is szívesen fogadnám az ötleteket és a tervrajzokat, hogy honnan érdemes összeszedni az anyagokat és milyen anyagok kellenek. Egy ilyen legegyszerűbb tákolmányhoz kell egy számláló, valamilyen fordulatszámmérő aztán tengely és egyébb apróságok.
Az otthoni tekercselés esetén a megfelelő csévetest legyártása (beszerzése) okozza a legnagyobb problémát ugyanis kevés embernek van otthon esztergagépe hogy pl. azt a megfelelő átmérőjő fa hengert leesztergálja amire majd a csévetestet ráhúzza tekercselés közben , hasáb esetén meg a faesztergájoshoz kell bemenni a méretekkel.
És a tekercselő huzal beszerzéséről még nem is beszéltem. Anno 1996-ban az elektronikai üzletekben még lehetett kapni tekercselőhuzalt, de most nem látok a kínálatukban ilyesmit.
Nyilván az is hozzátartozik a dologhoz hogy régen foglalkoztam a témával.
Összefoglalva a dolgot : otthon nagyon körülményes tekercset (jó tekercset !) gyártani.
Mindenki tanácsát szívesen fogadom aki tapasztalatokkal rendelkezik ebben a témában. Ha esetleg vannak képek ilyen eszközökről, méretekkel, az is jól jönne, de elsősorban olyan helyek érdekelnek ahol lelehet gyártatni a tekercset és nem kell vele bajlódni otthon.

Hello, bocs hogy kérdéssel válaszolok de majdnem ugyan az a kérdésem ami kad-nak.
Itt ez a kép egy trafórol odaírtam a méreteit nem tudom ebből mit lehet kihozni, de ha valaki ért ehhez kiszámolhatná nekem a szerkunder primer menetszámait és drótvastagságot ehhez a teljesítményhez, vagy is a teljesítmény a max legyen amit elbír a vasmag 220V / +-35v.

Ez a trafó nem bír többet 50VA-nál, kis Philipos monokróm monitorokban voltak ilyenek. Nem egyszerű szétszedni az impregnálás miatt, azonkívül a kétoszlopos kivitel sem túl előnyös. Ha működőképes, akkor a jelenlegi szekunder fesz. és az alkalmazott huzalkeresztmetszet jó kiindulópont a teljesítmény kiszámításához.

Régebben én is tekertem sok trafót: kézzel, vagy fúrógéppel. Nem lettek rosszabbak mint a gyáriak, bár a morgással néha meg kellett küzdeni. Szögletes csévetestet nyáklapból (fólia nélkül!) aránylag egyszerűen lehet készíteni.

Egy 50VA-es toroidot 4800HUF elkészíttetni, még felerősítő szerelvényt is adnak hozzá.

Milyen trafó ez? Jelenleg hány volt jön ki belőle a szekunder oldalon? Ha át akarod tekerni, (és hálózati trafó volt), a primert nem kell bántanod, a szekundert pedig tudod hány voltod ad le, megszámolod a meneteit letekerés közben, elosztod a feszültséget a menetszámmal, majd a kívánt új feszültséget ezzel a kapott számmal, és megvan hány menetet kell visszatekerned. A mag teljesítményét ki kell számolni, de nem lesz nagy (max 100W), a drótvastagságban nem tudok segíteni, a maximális vastagság amivel ráfér a magra a kívánt menetszám...

Szerk: Sebi megelőzött

Én szerintem ez egy unitra gyártmányú trafó és nem több
40 wattosnál.A csévén áthaladó vas mérete a vas kereszt metszet.Általában úgy számoljuk hogy 50 négyzetcentis vasmagnál 1 menet 1 voltot jelent.Tehát ez a méretezés szerint 22mmx26mm az 5,72 négyzet cm.50:5,72=8,67 tehát 8,7 menet 1 volt.Ez koncentriku vas tárcsás tekercseléssel lehet hogy a primer az 2x110volt sorbakötve a két csévén eszt figyelni

Ez nem monitor trafo, se nem unitra trafó és biztos nem 40W lehetne kihozni belőle mert egy szünetmentes tápban volt ami 450W csucsban pedig 600W legalább 2kg szerintem ennek többet kell tudnia.
Jelenleg nem ugy üzemel mint egy hálozati transzformátor mert teljesen más rendszerben müködött.

Ha szünetmentes tápban volt akkor a 230V -os oldalt kösd rá egy izzón (>100W) a hálózatra. Ekkor a szekunder feszültséget tudod mérni közelítően, az izzón meg látod hogy kb mekkora áramot vesz fel, illetve ha hibás, megakadályozza a zárlatot. Ha eddíg jó akkor izzó nékül is ki lehet próbálni. Várhatóan az akku feszültségnél valamivel kevesebb lesz a kimemő feszültsége. A teljesítményére a huzal vastagságból lehet közelítően következtetni. A megengedett áramsűrüség 2,5 - 5 A/mm2 között szokott lenni réz huzal esetén. A huzalátmérőt megmérve és a keresztmetszetét kiszámolva becsülhatő a megengedett áram. Ebből és a feszültségből számítható a teljesítmény.
Csak a vaskeresztmetszetből nem becsülhető a teljesitmény! Ti. a transzformátorok alapegyenletében nem szerepel a vas keresztmetszete!

djloui!

50 VA-nél szerintem is több, de 450 VA-t csak pár (5-10) percig bírhat. UPS-ekben nagyon alulméretezett trafók szoktak lenni, mert úgyis csak rövid ideig kell működniük egyszerre.

Ahogy oldman írta, kösd be izzón keresztül, és ha nem vesz föl túl sok áramot, akkor a primer már jó is. Ez után ha leméred a DC primer ellenállást, abból elég jól megbecsülhető a teljesítmény, kb. P=2000/R.

A szekunder menetszám kiszámításához a menetenkénti feszültséget kell lemérned. Egyszerűen átbújtatsz egy vékony vezetéket középen, és leméred a két vége között a feszültséget (2 V AC méréshatárban!).

Négyzetcentinként 7W-ot szokás számolni, a vasteljesítménynek. (sima, lemezelt Si. nél)

Tekerek egy nagy trafót de nemám csak úgy vasmagra áááá egy egy betonacélra !Hogy miért ?Mert a transzformátorok alapegyenletében nem szerepel a vas keresztmetszete! :no:

Meg szokás A-enként 1000 µF-ot is számolni, és néha jó érték is jön ki, de ez inkább a kivéltel, mint a szabály.

Erősen függ a lemez minőségétől (a dinamólemez is szilíciumos, meg a toroidok is, mégis óriási a különbség!), a mag formájától, az ablak kihasználtságától, stb...

Ugyanolyan vaskeresztmetszetű, ugyanolyan anyagú mag és köpeny típusú trafók nagyon eltérő teljesítményűek, a mag típusú sokkal nagyobb! (És ez mag típusú!)

Nnna, megyek, eltüzelem az elektro könyvemet

A betonacél nem lágymágneses, és nem is lemezelt. Ha az lenne, akkor lehetne rá tetszőleges teljesítményű trafót tekerni. Csak nem lenne gazdaságos.

Mondjuk nem tudom, hogy melyik alapegyenletről lehetett szó, mert pl. a maximális menetenkénti feszültség az U=A*Bmax*f*4,4.

Persze ha a lineáris közelítés valamelyik alapegyenletéről van szó, abban nincs vaskeresztmetszet, de az nem is mond semmit a maximális teljesítményről.

Na eszt mondom énis.

Burn it!

Egy tekercs drótkötélre tekertem kétcsévés trafót a kötél volt a vasmag.Működött pedig nem lemezelt és nemis lágy hanem igencsak acélos!!ehez mitszólsz?

Miért ne működne? De ugye, milyen hatásfokkal?
Szitával is lehet vizetmerni...

Azjutott eszembe hogy a nagy hetra hegesztőkben a vasmagot tologatják igy szabájozzák az áram erősséget.Ha letekerik nagyon akkor is működik a trafó de
MIJEN HATÁSFOKKAL?

Nem lemezelt, de keresztirányban mégis sokkal nagyobb az ellenállása, mint egy tömör rúdnak! A legelső energetikai trafók magjai is huzalból voltak tekercselve!

Én meg kapupánt csavarra készítettem életem első trafóját. De most nem a működés volt kérdéses, hanem a teljesítmény/keresztmetszet.

Mondjuk igazából vas sem kell feltétlenül egy trafóba.

Erről van szó U=4,44*f*Fi ahol Fi = fluxus (görög nagy Fi-)[/b] ez az indukált feszültség.
[U=V f=Hz Fi=Vs a mértékegységek]
De hol van teljesítmény? Vagy áram?

A Fi pedig A*B, ahol A a vaskeresztmetszet, B pedig az indukció amplitúdója. Szóval mégiscsak szerepel benne.



Ezt saját magadtól kérdezd!

Igy igaz!
Ezért kérem világosítsátok meg tudatlan elmémet, hogy mi az összefüggés a vasmag keresztmetszete és az átvihető teljesítmény között, ha semmi mást nem ismerünk mint a vas keresztmetszetét?

Nem rég dolgozom egy olyan cégnél ahol trafókat gyártanak, kicsiket, nagyokat. Próbáltam ismerkedni a témával, olvastam egy könyvet, és az alapesetre próbáltam egy excel számoló táblát készíteni.
Ez némi magyarázatot adhat a vasmag vitára.
Figyelem a tábla nagyon szűk területét dolgozza fel a tr méretezésnek, csak azért csináltam, mert hasonló kérdések bujkáltak bennem is.

Teljesen igazad van!
A trafók méretezése elég bonyolult, sok változót kell figyelembe venni, és optimalizálni a kivánt felhasználás függvényében. Belenéztem a táblázatodba. Jól használható !!
Sajnos nincs (jel)magyarázat így kicsit nehéz értelmezni. És nem ártana a felhasznált összefüggéseket is feltüntetni, ha már közreadtad okulásul.
A vaskeresztmetszetnél a mértékegység valószínűleg hibás biztos hogy mm2 ???
Amúgy nem vita, csak kérdés mi alapján mondanak teljesítmény adatot kizárólag a vaskeresztmetszet ismeretében?
Kicsit egy régi iskolatársamra hasonlít a dolog. Kérdése: Egy 20 kg-os trafó mit tudhat? - bármit.

Evvel én tisztába vagyok azért tekertem.

Semmi! Nincs ilyen összefüggés. Viszont nem igaz, hogy semmi mást nem ismerünk!

Hali! Szükségem lenne egy 2*12V-os trafóra! 1.25A van ráírva, egy kis hangfalban volt, és ez hajtotta a végfokozatot, de elfüstölt, nem bírta a rövidzárat! Srác hozta hozzám, hogy nem müxik

Mennyit ér, mert akadt egy hasonló egy ismerősömnél, csak nem tudja mit kérjen érte! Vagy hol tudok újként beszerezni? HQ videónál néztem, de ennél kissebb teljesítményűek voltak!

Sziasztok !

Csak annyit szeretnék mondani, hogy én nyitottam ezt a topicot, de az én kérdéseimmel eddig nem foglalkozott senki , teljesen más irányba terelődött el az egész, mert djloui kérdés-hozzászólásával kezdtetek el foglalkozni. Félreértés ne essék, semmi probléma nincs ezzel, hiszen ezzel a témával is foglalkozni kell. De mivel szeretnék én is információkat kapni a saját problémámmal kapcsolatban, ezért arra gondoltam egy új topicot nyitok , hasonló , de nem ugyanolyan címmel mint ez és egy kicsit átfogalmazom a kérdéseimet, hátha úgy könyebb lesz rá válaszolni. Ezt a topicot pedig lezárom a jövőhét folyamán. Hogy kinek adjak pontot nem tudom még, hiszen nem az én problémámmal kapcsolatban érkeztek a válaszok, de majd kitalálom.
Ha valakinek ellenvetése van a topic lezárásával kapcsolatban az szóljon és akkor még nem zárom be, de akkor aki kielégítő választ kapott az legyen szíves és jelezze, mert nem lehet végtelen időkig nyitva a topic. Most special djloui-ra gondolok, mert a nyitott fórumtémám egycsapásra átalakult az ő fórumtémájává. Mégegyszer mondom semmi gond nincsen ezzel mert nyitok egy másikat.
Kb. ennyit szerettem volna közölni.