Értem.

Szia! Még nem nyomta szét a rendszeredet? Meddig tesztelted? A saválló lemezeknek nagyon nagy a hőtágulásuk többszöröse a pvc-nek. Az enyémnél inkább polifóm lemezbe zártam a lemezeket ott van hely tágulni

Nem nyomta szét. Ha fel is melegszik kb 40-45 fokra, akkor is csak alig észrevehetően domborodik az oldala.

500% feletti hatásfokot említenek:
Bővebben: Link

555 és IRF540-nel eddig semmi overunity-t nem tapasztaltam. A barna szmötyi a vízben és a fehéredő katód stimmel.

Szia! A motortérben nálam az üzemi hőfokon nemhogy 40-45c° van hanem 80-85C°.
A vízbontó pedig üzemi hőfokon akár 70-80 sőt 90C° is lehet! Persze a próba során nálam sem melegedett. Majd ha beépíted és lezavarsz vele 500km-t! egyfolytában kiderül! Egészen addig csak teszt.................... Üzemi körülmények között berregtesd és akkor minden kiderül

Április óta benne van a suzukimban és hibátlanul ment, kb 10.000 km-t
(tudni kell jól elhelyezni, hűti a menetszél, jóval 50 fok alatt van 16A-en)
Csupán a bubiztató tartállyal volt egyszer a nyáron ragasztási probléma.
Ha a cellád 90 fokra melegszik, az gáz...

Szia! Látom nagyon nem ismered a rendszer működését! Az üzemi hőmérséklet 65-70c°! Ugyanis itt sokkal jobb a hatásfoka mivel a víz már olyan nagyságú mozgásban van a hőmérséklettől hogy közelít a halmazállapot változáshoz!Ha alacsony hőmérsékleten tartod soha nem lesz ideális a "bontás". A szerkezetemben simán fel is forr a folyadék mivel folyamatosan vákuumot csinál benne a motor! Így már 60c°-on is forr a folyadék. Olvass kicsit utána!

Felőlem lehet bármi a véleményed, nem óhajtok senkivel vitába szállni HHO témában. Nem érdekem. A HHO kísérleteimet egyenlőre felfüggesztettem, az eredményeimet megtartom magamnak.
Úgy tűnik, nagyon meg akarod nekem magyarázni így látatlanban hogy rossz a rendszerem,
így azon már meg sem lepődöm hogy olvasni küldesz

Hát igen az elbontott víz, és a gőz arányát nem tudjuk csak azt hogy jelentős a gőz betáplálás és a hengerben az égési folyamatokat módosítva talán jelentősebb a hatásfok javító hatása, mint a csekély mennyiségű hidrogéné. Erre vonathozó kisérleti méréseket sajnos nem találtam.
Persze, az hogy desztillált vizet egy külön injektorral juttassunk a szívó torokba, azt már megvalósították de a motor túlterhelt üzemű működéskor a belső hűtés javítása volt a cél, hogy a szelepek ne égjenek meg. Persze részterhelésen, ha a szabályzott + víz hatását mérnék, bizony hatásfok javulás, nyomaték növekedés lenne az eredmény kb. az alkohol üzemmel elérhető nyomaték görbét kapnánk.
Csak kérdés hogy lehetne pontosan meghatározni , hogy az üzemanyaghoz viszonyítva hány %-nyi a víz optimális aránya ( pl. 6%), és ezt hogy lehetne utólag az injektor impulzusok kapuzásával egyszerűen megvalósítani. ( az arányt a kisebb víz fúvóka, és a kisebb nyomással képzelem megoldhatónak. )
Persze a hűtővíz hőjével felmelegíteném kb. 85C-ra a vizet, így szinte azonnal gőzzé válna
a szívó torokban.
Nem is értem miért nem alkalmazzák a gyárak, legalább környezetvédelmi okból.

Üdv.
Az index fórumán tavaly tárgyaltuk, ott is leírtam a rendszeremet: Megcsapoltam a 4. henger injektorát egy optocsatolóval és innen veszem az 5. injektornak a jelet, amit egy 4017-es számlálóval "osztok". Az 5. befecskendező adagolja a motor hőjével fűtött, vákuum alatt lévő réz tartályba a desztillált víz-alkohol keveréket. Elpárologva jut az elegy a szívótorokba...
Annyi még, hogy a tartályon van egy búvárcső, ami a légtömegmérő után szív levegőt a tartályba, egy fúvókán keresztül.

Szia!
"Persze a hűtővíz hőjével felmelegíteném kb. 85C-ra a vizet, így szinte azonnal gőzzé válna
a szívó torokban."
Megkérdezném tőled láttad már a konyhátokban főzés közben mi is történik a lábosban keletkezett gőzzel?
Lecsapódik a fedőn igaz? Nos amit odaviszel 85c°-os vizet nemhogy gőzzé alakul azonnal lehűl! A szívótorokban olyan sebességáramlás van amihez túlnyomásos gőz is szinte azonnal vízzé alakul mert elvonja a hőt a környezetben áramló levegő, üzemanyag, vagy gáz.
Az lehetne egy megoldás hogy a kipufogóra egy "gőzkazánt" kellene felszerelni persze méretarányosan! Az itt megtermelt gőzt amit 150-200c° hőmérsékleten lehetne a motorba engedni a légszűrőházon keresztül. Mivel az ilyen "pára" rengeteg hőenergiát tartalmaz ezt képes átadni és az üzemagyag keverék egy sokkal nagyobb energiatartalommal tud elindulni a gyújtás így egy sokkal tökéletesebb égést leget kihozni az autóból. Persze a HHO ezt a folyamatot rendesen felgyorsítja és az égéskor keletkező víz egy katalizátorként is működik.

Sziasztok, A motor "hideg" állapotában, nem veszi figyelembe a lambda jelét, a "szivatót", vagyis sedéd levegőt viszont ráadja, s pörög feleslegesen a motor. Én is azon gondolkozok, hogyan tudnám az injektor impulzasainak a végét kapukkal "levagdosni", hogy kevesebb legyen a befecskendezett benzin. Van valakinek valamilyen ötlete?
Üdv: Mike

Szia! Mivel a szívószelep nyitvatartási ideje jóval meghaladja a befecskendezési időt, ezért egyszerűbb lenne az elejéből csalni egy keveset, mivel könnyebben megoldható. A durranógáz hozzáadásánál is szükség lehet pont ennek a módosítására. A szelepek eredeti vezérlési jelét kell felhasználni egy segédáramkör indítására, ami egy beállíthatő késleltetést tartalmaz, majd egy-egy FET elvégzi az injektorok nyitását. Közös késleltetési idő beállítása is lehetséges ilyenkor, mondjuk egy DC feszültséggel, sőt esetleg a MAF/MAP jelét is figyelheted és azzal befolyásolhatod a késleltetés mértékét. Ezzel a megoldással kiiktatható a lambda korrektor is, ami nem biztos, hogy az ECU-n keresztül annyira hatásos lenne, mint ez a megoldás.

Természetesen ez csak egy fikció a részemről, az áramkör megtervezését másokra bíznám, mert abban nem vagyok kompetens.

Szia, Igen, ez sokkal kézenfekvőbbnek látszik. A lambda és MAF jelek módosításával eddig nem sokra mentem.
Vagyis külön külön szabályozva őket. Mitha a computerébe táplált program felülbírálná az én beavatkozásomat. De még 1 lambda módosítót ki akarok próbálni, már elkezdtem megépíteni. Persze Te már lehet ismered, megpróbálom mellékelni. Ezen lehet az offset-et állítani. Azért is, mert most nemrég jártam meg egy kis Opel Corsaval. Lambda szenzort kellett cserélni, mert lejárt az ideje. A gyári 150€ körül van, beraktam egy univerzálisat, amit nagyon sok autóban használnak, német, nem gagyi. Mentem egy kört, megnéztem az OBD -vel, minen érék jó. Nem sok idő mulva telefonál, hogy megint ég a check eng lámpa. A számítógép azt írta rá, hogy a feszültség kívül esik a megengedett tartományon, ráadásul már 2 db volt benne. Sok guglizás után kiderítettem, hogy egy évjáraton belül is 2 típus van bennük. A mai napig nem értem, hogy az a szonda amely a japántól a merciig jó, miért fejlesztettek egy másik fajtát, ami semmivel sem tud többet.

Logikai "és" kapukból+ 555-el sokkal egyszerűbbnek látszik az elejét eltolni, mint ahogyan írtad, mint azt kitalálni, hogy hol lesz 'majd' az impulzus vége. Vezérmű tengely jeladó van ugyan néhány tapusban, de nincsen szükség rá, az csak azt "mondja" meg, hogy melyik 2 henger kapjon szikrát. /ahol már nincsen elosztó/ De viszont akkor ugyanezzel az elmélettel, a főtengely jeladó jelét is lehet manipulálni, ha megy a HHO, a kisebb előgyújtás érdekében. A Ladánál Polskinál könnyű tekergetni az elosztót, amig a legjobb nem lesz, itt egy potival kell megoldani u.a-t.
Az én méréseim szerint a betáplált áram a bontóba, és a termelt gáz mennyisége még véletlenül sem volt lineáris. Szerinted, ha az 5N lemez helyett csak 4-et raknék be, akkor igaz kevesebb lenne az aktív felület, viszont pár tizeddel magasabb lenne a cellák közötti fesz?
Pont a magyobb táppal tudtam megemelni 2-2,2 V-ra a feszt, és jelentősen beindult a gázfejlődés.
Üdv: Mike

Misi!
"Az én méréseim szerint a betáplált áram a bontóba, és a termelt gáz mennyisége még véletlenül sem volt lineáris."

A mellékletben lévő mérési eredmények nem ezt mutatják. A 10A - 24A tartományban nekem mérési hibán belül lineárisnak bizonyult. Igaz nem a legjobb MMW érték mellett, de a nonlinearitási hiba elfogadható. Egy PET-palackos mérést ennél pontosabban nem is lehet nagyon megoldani, bár ha mondjuk 10 mérésből átlagoltam volna, akkor ..... de az rettenetesen sok idő.

"Szerinted, ha az 5N lemez helyett csak 4-et raknék be, akkor igaz kevesebb lenne az aktív felület, viszont pár tizeddel magasabb lenne a cellák közötti fesz?"

Természetesen emelkedne, de igazából nem látom értelmét, feltéve, ha a generátor leadja terhelten is a megfelelő feszültséget. Ha meg nem, akkor inkább azt kellene megvizslatni, mert valami megnövekedett átmeneti ellenállás van a dologban, ami eleve nem szerencsés. Feltétlen ellenőrizni kellene közvetlen a generátoron (!) a feszültséget, lehet, hogy az akkuig el sem jut valamiért. Persze nem alapjáraton, hanem legalább olyan 1500/perces körüli fordulatszámon. A generátor feszültségszabályzója is lehet bűnös a dologban.

A mellékletben is 4 semleges lemezzel készült bontó volt a tesztalany, megpróbálhatod te is a kevesebb semleges lemezt, de számíts ugyan ilyen alacsony MMW értékre, mint ennél a DC2000 bontónál volt mérhető. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az alacsony MMW érték nem csak ennek volt köszönhető, hanem eleve a kis lemezméreteknek és a szerencsétlen kialakításnak.

Kíváncsi leszek majd, hogy a MAF korrektorod mennyire működik! Nagyon vigyázz, nehogy túl kicsire vegyed majd a benzin arányát, mert nem tesz jót a motornak. Azt hiszem a szelepek nem lesznek utána a legjobb kondiban! Valami olyan dolgot kellene kipróbálni, amit már írtam,. hogy nem is lenne lambda korrektor, meg miegymás, hanem egyszerűen a termelt gáz mennyisége lenne a mindenkori fordulatszámmal arányban. Nem vagyok benne biztos, de előfordulhat, hogy a HHO használata nem okozna hibajelzést és ennek ellenére nem is adagolna az ECU a HHO miatt több benyát, vagyis csökkenhetne a fogyasztás is. Nekem sajna régebbi az autóm, sima karburátoros, vagyis ilyen dolgok kipróbálása másra vár, vagy hárul, ha így jobban tetszik!

Szia sanyi, a táblázatodból egyértelműen látszik, hogy 20A felé felesleges vinni az áramot, mert nincs nagyobb hatásfok. Én 15-20 A körülire gondoltam eredetileg beállítani. a MÉRÉSEIMET 5-7-10, ÉS 15-20A között végeztem, innen erehet a félreértés. Úgy értettem, hogy kb 12-15A körül indul be a bontó, alatta minimális a gáztermelés. A 12 -20 közötti értékek már valóban közel lineárisak,. Mikor egy nagy hegesztőtápról próbáltam, amit leszabályoztam 14,2Vra akkor olyan 15-18A között ingadozott, de mivel a bubbleren "át kellet paszíroznia " a gázt, nem tudott a nyomát miatt utánfolyni a cella, s lement az elektrolitszint, ilyenkor a felvett áram is. Remélem elmennek az esőfelhők, s tudom folytatni a beépítést, mert az lesz a "puding próbája", addig csak elméleteket gyártok
Üdv: Misi.

Szia Gyula!

Pár dologban nem értek egyet veled:

A konyhában általában légköri min. 1bar nyomás van...

A többhengeres szívómotoroknál általában jellemzően a szívótorokban már vákuum van ( szívóoldali pozitív gázlengéseket kivéve ), és a vákuum pedig szigetelő tulajdonságú is egyben... A vízgőz fajhője sem elhanyagolható tényező, egy jó hatásfokú hőcserélő érdekes dolgokra képes...

Üzem meleg motor esetén, és ha még a szívócső is fém, a meleg motortérben, s mindez ezred másodperces idő intervallumban, nem harapnám meg az ujjam... Mi van, ha nem túlnyomásos gőzt használsz, hanem pl. egy vékony falú és kicsi belső átmérőjű, de relatíve hosszú vákuumos hőcserélőben hevíted a vízpárát... Ilyen esetben nem azt tapasztaltam, hogy hiába melegítettem fel, 4T otto és TDI motornál, amin még +intercooler is volt...

Úgy látom,túl sok (már itt is)az agyalgás.Be kell építeni azt a gőz fejlesztőt,tesztelgetni,állítgatni ezt-azt és kiderűl,hogy jó avagy nem.Én ezt tettem és állítom,hogy szuper!

A termelt HHO mekkora furatú és mekkora löketű motorban égethető el a legoptimálisabban?


Kipróbáltam a kipufogógáz-visszavezetést. Már kevés mennyiségnél is erősen esett a motorteljesítmény, sok esetben leállt a motor.

HHO gázhoz az előgyújtás felejtős, legalább utógyújtás szükséges, hacsak nem kukázni szeretnéd a motort. Hosszú löketű motor termikus hatásfoka kedvezőbb.

Az égéshez otto motorban oxigén és éghető anyag, gyulladási hőmérséklet - gyújtószikra szükséges, kipufogógáz más okból kerül a hengerbe, de az adagolt mennyiségű vízgőzzel is kiváltható lenne, érdekes, hogy nem használják, pedig anno az AUTÓKUT is pedzegette a témát.

Ez a kérdés ugyanaz mintha azt kérdeznéd;A fa,szén,brikett stb. mekkora kazánban égethető el a legjobb hatásfokkal.

Lehet, hogy korróziós okok miatt.

Én is a hosszúlöketűre gondolok, viszont a HHO gyors égési sebességéhez nagy dugseb szükséges, amit csak rövid löket esetén adhat elviselhető élettartamot.

Nagy kazánban, és minél apróbb részekre darabolva.

Meg lehet oldani, hogy a vízgőz adagolás a motor hőmérséklet emelkedésével növekedjen, motor leállítás előtt pedig a gőz is kikapcsolna. Több autónál már ma is nyomógomb van, és a motorvezérlő "indítózik" magától.

"a HHO gyors égési sebességéhez" pont jól jön a vízgőz, amitől az égés lágyabb lefolyású lesz és még plusz nyomatékot is kapsz általa. Ha gőzt is adsz a motornak, az elcsendesedik.

Sziasztok!

Szeretnék pár dolgot megkérdezni tőletek, d emindenek előtt szeretném elmondani, hogy régebben voltam már itt, de akkor volt pár olyan egyén akinek a nézetit nem tudtam beemelni, de ez a múlt.

Ami mégis visszahozott ide az a következő:
Az elmúlt bő másfél évben rengeteget foglalkoztam a témával. Készült pár ígéretes cella, pár nagy bukás, és rengeteg adat. De valóban sok, rengeteg adat. Ebben kérek segítséget, igazolást szeretnék kapni másoktól is, hogy a mért adataim valósak, mások is tapasztalták azokat.

Először felteszem a kérdéseimet, majd ha jönnek válaszok, sorba megírom mik voltak az én tapasztalataim.

1. az oldatok töménysége. végeztem egy kísérletsorozatot, amiben 1 kg vízhez adagoltam folyamatosan a "cuccot", grammonként, egészen magas tömegszázalékig. Minden mennyiség után több órás teszt futott. Ki milyen tapasztalatokkal bír ezen a területen?
2. Ki milyen adalékot használ?
3. hőmérséklet? Emeléssel, csökkentéssel lehet növelni a gázt?
4. mágneses "mező"? Próbálkozott valaki ezzel?
5. hogyan méritek a termelődött gázt? Műszert használ valaki?

6. szétválasztás? külön a 2H-t az O-tól?

Akinek van tapasztalata, adata, számok, mérések, ne tartsa magában, kíváncsi vagyok.

Nem kis időt tettem bele, hogy egy olyan szerkezetet készítsek, ami szerintem, ismétlem szerintem nagyon jól működik. Amit tudni kell, nem autós környezetben használom, hanem otthon, egyenlőre a műhely fűtésére.

Két adat, amivel elindultam, és ennek eredményeként amit elértem:
31VDC/1,2A - 1,2 liter gáz / perc.

Ezek az 1-es fokozatban elért eredmények, és még van 5 fokozat plusszban.

Szia!
1. Túl tömény oldat rosszabbul vezet, és erősen habosodik.
2. NaOH-t használok.
3. Magasabb hőmérsékleten jobb a vezetőképesség (70-80 fok C), azonos fesznél több cella köthető sorba->alacsonyabb cellafesz, több gáz, jobb hatásfok.
4. Próbáltam hangszórómágneseket, nem tapasztaltam változást.
5. Víz alá dugott fél literes flakonnal mértem.
6. Állítólag a mázatlan agyagedények(cserép) jól átengedik a hidrogént, de az oxigént visszatartják. Nem ellenőriztem.

31V 1,2A: 18 db sorba kötött cella esetén cellafesz 1,72V. 18x1,2A=21,6A-nek megfelelő mennyiségű gáz fejlődik-> 21,6/80=0,27l/perc.

Te majdnem 4,5-szeresét termelted. Légy szíves az infókat megosztani velem. Köszönöm.

Szevasz!
Csak tömören amit én tapasztaltam:1.7-10% közötti töménység volt a leg kegvezőbb.20% fölöt már romlott az MMW.
2.legjobb eredmény KoH,második a NaOH.
3.a hőmérséklet emelkedése negatív eredményt hozott.Most környezeti hőfokon van.
4.mágneses mező(nem váltzó,homogén)semmi változást nem hozott.
5.fél literes flakon alján 6 mm-es furat.A záró csavarba 10 mm-es csatalakozó csonk ragasztva(légmentes ragasztás)erre csatlakozik a gáz bevezető cső.Egy nagyobb edénybe állítom a flakont amiben víz van,majd teleszívom vízzel,és megtöröm a mipolán csövet.A már begerjesztett bontó kivezető csövét rádugom a flakon bevezető csövére-stopper indul.Az első buborék megjelenésekor(az alsó furaton)leaáll.
6.nincs értelme.Ha szétválasztom a bontóból jövő gázt és csak a hidrogént használom fel,az égéshez szükséges oxigént a környezetből fogja felvenni.Az égéshez így is-úgy is oxigén kell,akkor nincs értelme a szétválasztásnak.Inkább maradjanak együtt-így víz alatt is(vagy bár milyen oxigén hiányos környezetben elégethető.
Egy kiugró adat a sok ezer közül(leg kedvezőbb beállításokkal)12.6V ,5 A 500 ml gáz 96 mp.
Megjegyzem(és ez LÉNYEGES)a 96 mp ből az árammal terhelt rész(szaggatott egyenáram PWM-el vezérelve) 47.213 mp!Így számolva az MMW 10.086

Mivel emelted a hőmérsékletet, és hány fokra?
A szétválasztás a biztonságosabb tárolhatóság miatt szükséges(ha nem azonnal használod fel).

12,6V 7 soros cella? 1,8V/cella?
Ha igen: 7 x 5A=35A, 35/80=0,4375l/min normál bontásnál. 500ml-hez 68,57s.

96s sok, 47,22s pedig 145% feletti gáztermelés.

Mi a jel és a szünet ideje, frekvenciája?

A számolóban 1nF kondival, R1=1k-val a kitöltési tényező 50% körül,
R2=
100k: 7.164 KHz
50k: 14.257 KHz
20k: 35121kHz
10k: 68,571KHz
555 számoló
70kHz-ig valószínűleg megfelelő FET kapcsolgatásához, kísérletezéshez.

Egy ingyenenergiagép videója.
Akula 1000W-os gépe

A lényeg: a videó szerint a párhuzamosan tekercselt-sorba kapcsolt tekercs sajátfrekvenciájának 3-szorosával megtáplálva azt nő a leadott energia.
55.03kHz sajátfreki x3= 165.1kHz

A szkópos képed nézve a jel 60ms-ig tart nálad. 60ms=16,666Hz. Szorozzuk csak be ezt is 3-mal..hoppá, 50Hz.