Magával a mérőkábellel jobb, ha nem foglalkozol. Ez egy speciális, kisveszteségű, kiskapacitású
93 ohmos koaxkábel, nagyon vékony középső érrel, ami a dielektrikum csatornájában cikk cakk alakban fut. (mint az autó rádió antenna vezetéke, csak sokkal rugalmasabb) Tisztességesen megszerelni csak szerszámban lehet, ha egyáltalán beszerzed a kábelt, és hozzá a csatlakozót.

Alacsonyabb frekvenciáknál egyszerübb a testet egy külön banán-banán/krokodil kábellel összekötni a szkop GND pontjával és igy kialakitani a kapcsolatot. A méröfejröl meg levenni a földelö kábelt vagy a krokodilt rácsiptetni a mérözsinorra ( szigetelésre) igy nincs utban és mindig van test.

És melyik is az a szkóp? Az a kis TV sok gombbal az elején?

Az oszcilloszkóp test csatlakozója nem mérésre való. Ezzel a csatlakozóval szokás a mérőrendszereket összeföldelni. Bizonyos esetekben nem egyenlő a szkóp mérővezetékének szerencsétlen módon test vezetéknek nevezett csatlakozójával. Én inkább a mérőpont hideg végének oldalának nevezném. A két mérőpont közötti jelentős fizikai távolság lehetőséget ad földhurok kialakulására. A bemeneti osztó, és a függőleges erősítő bemenete, rövid úton, koax kábellel csatlakozik a bemeneti csatlakozóhoz. (legalábbis egy tisztességes szkópnál)

Így lesz kb. 2 méter távolság-vezeték a mérőfej csúcs, és a testpont között.

Szép napot!
Volna egy újabb kérdésem. Szóval a szkópon van az a kalibráló kimenet (5V 1kHz), amin a mérőcsúcs kompenzációt kell beállítani. Az felhasználható jelgenerátorként a mérendő áramkörben? Konkrétan arról volna most szó, hogy egy PC impulzustrafót áttekertem, és az áttételét kellene megmérni. De jelgenerátorral nem rendelkezem még.

Szóval arra gondoltam, hogy a szkópból azt az impulzussorozatot rákötöm direktbe a trafó primer kivezetésére, így meg tudnám mérni a szekunder jelalak feszültségszintjét. Megoldható ez? Vagy kellene még valami erősítő, vagy illesztő fokozat rá? Különben mennyire terhelhető egyáltalán ez a kimenet?

Az egy egyszerű RC oszcillátoros fokozat szokott lenni, kizárólag kalibrálási célra, tehát arra ne köss trafót csak oly módon, ha azzal nem terheled túl és teszed tönkre. Hogy mennyire terhelhető annak benne kellene lenni a gépkönyvben.
Ha már áttekertél egy trafót, meg lehetett volna menet közben is számolni azt a néhány menetet.

Nyilván megszámoltam, és méreteztem. Csak ellenőrizni szeretném. Egyébként azt nem tudom, hogy a frekvencia mennyire határozza meg az áttételt. Tehát ha 1kHz el ellenőrzöm le, és a PC tápban ez kb 20kHz en fog üzemelni (vagy konkrétan mennyin nem tudom), az vajon mennyire változtatja meg az áttételt.

Jobb lenne ezt a kérdést a transzformátoros topikban tisztázni. Annál is inkább, mert ha elolvasod, választ is kapsz a kérdésedre.
Egy trafó áttétele a menetszámok aránya. Ebben semmi frekvencia nincsen.
Ha esetleg mást mérsz, akkor a mérésed a hibás.

Igen én is így tudom, de a kérdés konkrétan a szkóp impulzuskimenetére vonatkozik, hogy akkor most rá lehet kötni direktben egy PC trafót, vagy nem (még semmit nem mértem)?
Valamint, hogy lehet e ezt a kimenetet jelgenerátornak használni az adott mérésben.

A szkóp hitelesítő generátorának kimenete nem terhelhető, a mérőfej terhelése igen minimális, és erre is tervezték.
Ahhoz, hogy egy műszert más célra használj, (de ez bármire igaz) nagyon kell ismerni azt az eszközt kívül, bellül.
(Sajátos magyar szokás, mindent más célra használni, mint amire készült. Aztán lőn csodálkozás)

Sziasztok, el kellene egy kis segítség.

Most ismerkedem egy PCs Oszcilloszkóppal ami asztali gépre van kötve! A gondom az, hogy még nem vagyok mindig biztos abba mikor lehet a szkóp földjét a másik eszköz földjére kötni?

1) van kettő kapcsoló üzemű tápom, ha a negatív pontját rákötöm a multiméter egyik pontjára majd a másikat a hálózat földjére akkor feszültség különbséget mér. Egyiknél 89V a másiknál 113V gondolom ez esetben ezek a tápok nem alkalmasak, hogy a PC-vel használjam? Ha csak a) a szkóp akkus laptopról megy és nincs rákötve a hálózatra b) maga a kapcsolóüzemű táp van rákötve egy leválasztó trafóra?
2)van egy labor tápom amiben egy toroid trafót is látok ebben az esetben van egy negatív és egy föld a kettő összevan kötve de szétkapcsolható! Gondolom ezzel a labor táppal nem lesz gondom ha a szkóp negatív pontját rákötöm? Mert itt nem mértem semmilyen feszültséget ill. szétszedve, belül a föld a fém házra van kötve.
3) eddig nem tűnt fel, hogy a kapcsolóüzemű táp negatív pontja feszültség alatt van a földhöz képpest. Ez hogy lehet, hogy gyárilag ez így van megoldva életveszélyes is lehet, ha valaki fémdobozra a hálózat földjét köti és azt hisszük, hogy a táp (pl 12V-os) után már nem érhet minket semmi gond miközben táp negatív pontja és a hálózat földje agyon csaphat. A baj már akkor is megtörténhet ha táp csatlakozóját a kezünkbe tartjuk és véletlenül hozzáérünk valamilyen földelt tárgyhoz. Tévedek? vagy mégis van védelem a kapcs.üz. tápon keresztül?

Nem ilyen egyszerű a helyzet. A multiméter hülyeséget mér a kapcsitápnál a nagy belsőellenállása miatt. A másik, hogy zavarvédelmi okokból a szekunder oldalt közösíteni szokták egy kis értékű Y kondenzátorral, amin egy picike áram folyik. Ezt méri a multimétered. Épp ezért nem célszerű a kapcsitápról a védőföldet leválasztani. (Az Y kondenzátort úgy kell méretezni, hogy ne okozzon áramütést. Ettől függetlenül gyakran specifikálják a kapcsitápoknál, hogy üzem közben a szekunder oldalt sem szabad taperolni!)


A legcélszerűbb, hogy a méréseknél a mérendő eszközt kötöd a leválasztó transzformátorra.

Ezt a jelenseget a legtobb nem foldelt kapcsuzemu tapnal megfigyelheted. Nem csap agyon, mert az a feszultseg csak egy eleg kicsi kapacitason keresztul jut ki, ha megterheled leesik. De egy aramkort esetleg agyoncsaphat, ez igaz. Ha lefoldeled a vedofoldhoz a tapegyseged negativjat, akkor egesz nyugodtan fogdoshatod, merheted, nem lesz semmi baj, nem fog megrazni, nem fog tonkretenni semmit. Nekem van egy ilyen 12V-os Roadstar CD lejatszo tapom, arrol megy a sajat szkopom. Le van foldelve a minusza es kesz.

Mindig előjön a foldelési kérdés, és több dolog keveredik. Egy műszer bemeneti pontjai nak nem feltétlenül kell földponton lenniük, a mérés a bemenet két pontja között történik. Azért kell leválasztó transzformátort használni a mérendő, vizsgálandó eszközön, hogy a mérőkészülék, amit tapogatsz használat közben, biztosan földpotenciálon legyen. Esetedben a mérőkészülék földfüggetlen, így elvileg jó a mérés szempontjából, de érintésvédelmi szempontból nem.
A valódi föld (érintésvédelmi föld) és a mérendő készülék földje közötti feszültség, meglehet nem jó dolog, de nem feltétlen életveszélyes. Az életveszélyt az emberi testen, (pontosabban a szíven átfolyó) áram okozza. Ennek az áramnak a kialakulásához nemcsak a forrás feszültsége, hanem annak belső ellenállása, mint áramkorlátozó is hozzájárul.
Ez az eset áll elő a kapcsolóüzemű tápokban használt zavarszúrési metódus miatt, mert a bejövő hálózati feszültség egy része a zavarszűrő kondin keresztül a tápegység testjére kerül.
Valóban ijesztő értékeket lehet mérni a több száz, vagy mOhm értékű belsőelleállású műszerrel mérve, de a nány kOhm értékű emberi testen nem folyik veszélyes mértékű áram. Tehát ezokból közvetlen életveszély nincs.
Azonban a mérést jelentősen meghamisíthatja az ellenőrizetlen áramok kialakulása. Ez leválasztó trafő alkalmazásával szüntethező meg, mert ilyenkor a mérőbemenet egyik (hideg) pontja valóban földpotenciálra kerül.

Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy az oszcilloszkóp pontosan mire jó? Mire lehet a segítségemre? (tudom, hogy so mindenben, de ennél többet nem igazán tudok róluk.)

Ahogy a neve is mondja (elektomos) rezgések vizsgálatára.

Vízszintes tengely az idő, függőleges a feszültség érték. Időben hogy változik a feszültség, azt látjuk balról jobbra rajzolódó grafikonon.

Értem, köszi a válaszokat!

Nem foldfuggetlen, hiszen Tony pont azt mondta, hogy asztali PC-hez kotott PC-s szkopja van. Az asztali PC-k DC 0V-ja ossze van kotve a vedofolddel. Nem hinnem, hogy olyan a PC-s szkop, hogy galvanikusan le van valasztva a PC-rol. Marpedig ha nincs, akkor nem foldfuggetlen, mert a PC nem az, az biztos.

Nekem úgy tűnt, hogy laptopról van szó, és akkus üzemről.

Sehol sem merült fel laptop, sem pedig az akkus üzem :


"Sziasztok, el kellene egy kis segítség.

Most ismerkedem egy PCs Oszcilloszkóppal ami asztali gépre van kötve! A gondom az, hogy még nem vagyok mindig biztos abba mikor lehet a szkóp földjét a másik eszköz földjére kötni?

1) van kettő kapcsoló üzemű tápom, ha a negatív pontját rákötöm a multiméter egyik pontjára majd a másikat a hálózat földjére akkor feszültség különbséget mér. Egyiknél 89V a másiknál 113V gondolom ez esetben ezek a tápok nem alkalmasak, hogy a PC-vel használjam? Ha csak a) a szkóp akkus laptopról megy és nincs rákötve a hálózatra b) maga a kapcsolóüzemű táp van rákötve egy leválasztó trafóra?
2)van egy labor tápom amiben egy toroid trafót is látok ebben az esetben van egy negatív és egy föld a kettő összevan kötve de szétkapcsolható! Gondolom ezzel a labor táppal nem lesz gondom ha a szkóp negatív pontját rákötöm? Mert itt nem mértem semmilyen feszültséget ill. szétszedve, belül a föld a fém házra van kötve.
3) eddig nem tűnt fel, hogy a kapcsolóüzemű táp negatív pontja feszültség alatt van a földhöz képpest. Ez hogy lehet, hogy gyárilag ez így van megoldva életveszélyes is lehet, ha valaki fémdobozra a hálózat földjét köti és azt hisszük, hogy a táp (pl 12V-os) után már nem érhet minket semmi gond miközben táp negatív pontja és a hálózat földje agyon csaphat. A baj már akkor is megtörténhet ha táp csatlakozóját a kezünkbe tartjuk és véletlenül hozzáérünk valamilyen földelt tárgyhoz. Tévedek? vagy mégis van védelem a kapcs.üz. tápon keresztül?"

De

Akkor meg mindegy...

Épp azt magyaráztam volna, hogy ezesetben sem biztos, hogy mindegy. Nem véletlen, hogy a mérendő, vizsgálandó berendezést kell földfüggetlenné tenni, már ha eleve nem az.

Én is jobban szeretem, ha a vizsgált készülék van leválasztva. Sokkal biztonságosabb mérni.

Azt mindenképpen le kell választani. Különben a mérés ideje alatt nem nyúlhatsz hozzá a mérőkészülékhez (esetünkben az egész PC bármely alkatrésze rázhatna), az pedig úgy általában elég macerás.

A mai különböző digiszkópok -kínaiak, komolyabbak, stb.- kapcsolóüzemű táposak. A hálózati föld közös a bemeneti BNC alj testpontjával. Ha a hálózati földre nem csatlakozna a szkóp, akkor a tápjuk teljes galvanikus leválasztást adna? Gondolom nehéz kérdés, konstrukciófüggő, hátha valami egységes megoldás létezik ezen a téren.

A táp mindenképpen teljes galvanikus leválasztást KELL adjon (a hálózati 220-tól), különben ha hozzáérsz, megrázhatna az áram, ilyen készüléket pedig nem lehet forgalomba hozni. Az egy ettől tök független dolog, hogy maga a szkóp bemenete galvanikusan el van-e választva a védőföldtől (jellemzően nem). Ez utóbbin segíthet, ha akkuról megy a szkóp, hiszen akkor nincs bekötve a védőföld. Azon viszont nem segít ez sem, hogy a szkóp bemenetének földje jellemzően nincs galvanikusan, érintésvédelmileg megfelelő módon elválasztva a szkóp kezelőfelületének érinthető részeitől, azaz érintésvédelmileg az akkuról üzemelő szkóp bemenetének földjét sem helyénvaló rákötni a 220-ra (leválasztó trafó nélküli kapcsolóüzemű táp primer részébén bárhova).

Kapcsitápokkal sosem foglalkoztam, annyit láttam néhány rajzon, hogy a primer és szekunder áramköri részek között a trafón kívül egyéb -galvanikus- áramköri kapcsolat is van. Gondolom szabályzás ármkörei. Ettől még galvanikusnak tekinthető a leválasztás?