Akkor nem csak nekem hianyosak az informacioim. Ebben az esetben, megis hogyan sugalljunk megoldasokat? Az alapveto adatokrol nem tudunk semmit.

És az SPI-s A/D-kból van olyan olcsón akkora választék, mint (akár a PIC) mikrokontrollerekbe pakolt A/D-kból? Akad egy-két jobb darab, de a jelentős részük vagy buta, vagy drága (egy MCP355x pl. majd egy ezres nettóban, és csak egy bemenete van). Továbbá Attila mérőáramkörét megnézve nem elég az A/D, mert extra funkciók is vannak mellette. Vagy okosabb A/D kell, amiből megintcsak kisebb a választék emberi áron, vagy kellenek a kiegészítő áramkörök is, azok meghajtásához egy SPI-s regiszter, ami magában legalább annyiba kerül, mint egy mikrokontroller, azonos lábszámmal...

Milyen statikus és dinamikus értékek? Milyen passzív idő? 25%-os hasznos idő? Időszeletes mérés? Micsoda?! Szerintem te nagyon durván félreérted a dolgokat.

Nem, a feladat maga nagyon szép és hasznos is. Én is építettem kettős labortápot és anno végig is bogoztam az itt fellelhető megoldásokat, de itt úgy érzem feleslegesen bonyolult dolgot próbáltok kitalálni. Egy olyan műszer megtervezése, ami több tápegységet egyszerre tud mérni szerintem is nagyon hasznos lenne, csak arról nem vagyok meggyőződve, hogy ezt komplett műszerek összekötésével kellene megoldani. De a feladat szép, és a megoldás ötletes .

Azért a kettős labortápegység nem számít szerintem túl elvakult ötletnek hobbista körökben sem. Egy valamiféle erősítő méréséhez is kettős tápfesz kell, szóval a kettős tápforrás nagyon is életszerű dolog hobbista körökben is (nem csak a NASA-nál). A négyes táp már persze más tészta, de én szeretném ezt a kommunikációt olyanná tenni hogy akár négy is együtt tudjon működni.

Egyébként említettem korábban csak gondolom nem olvastátok hogy nem csak labortápegységről lehet itt szó! Mivel a panelmérő III áramköröm (melyhez lenne majd ez a kommunikációs cucc) váltakozófeszültséget és váltakozóáramot is tud mérni, így két panelmérőt összekapcsolva például hatásfok-mérő műszer is kialakítható. Az egyik panelmérő a 230VAC-t és a belőle felvett áramot méri, a másik panelmérő pedig a vizsgálandó hálózati kapcstáp kimeneti DC-jét. na itt például tök jó ha nem csak kettő panelmérőt lehet összekapcsolni mert mi van akkor ha a kapcstápnak több kimenete van? Berak az ember még egy panelmérőt a körbe és kész!

Vagy másik példa: lehetne mondjuk olyat is művelni hogy mindegyik panelmérő ugyan azt a jelet méri, csak a méréshatáraik másak. Az egyik 400mV-ig mér a másik 4V-ig, a harmadik 40V-ig, a negyedik 400V-ig. Persze ehhez másik szoftver kell ami így kezeli le a dolgokat, de így máris van egy négy méréshatáros, automata méréshatár-váltós műszerünk!


Panelmérőnkén egyetlen szem optocsatolónál nem hiszem hogy van egyszerűbb és olcsóbb megoldás. Jó persze, ha csak simán összekötöm a panelmérőket na de ott nincs galvanikus leválasztás.

Rendben, de akkor ha normális sebességet akar elérni, akkor a leválasztók lesznek drágák. Vagy lassú lesz az egész, messze lesz az online kijelzéstől. Kérdés, valójában mire képes az opto leválasztó áramköre. Lehet ezzel kéne kezdeni, tesztelni az átvitelt.

Tesztelted már az optót? Ha nem, mielőtt túlbeszélnénk ezt az egészet, tedd meg!

Ha a feltetelezesem jo, akkor, van 1 db 3 v 4 digites panelmero kijelzod, ami egy idoben 1 mert eszkozt tud megjeleniteni, ergo a masik 3-at nem, vagyis 1 aktiv es 3 passziv meresed van. (megmerted, csak eppen nincs ami kijelezze) 4 eszkozbol 1 kijelezve egy idoben 25%-os a hasznos ido, a tobbi 75%-ban eppen a tobbi eszkoz kijelzese tortenik. Ezek a %-ok 4 mert ertek esetere vonatkoznak.
Esetleg maskent fogalmazok. Vegy egy idovonalat, osszad 4 fele. Az elso negyedben tortenik az elso eszkoz kijelzese, a masodik negyedben a masodik... stb stb

Esetleg volna egy tipusszamod, hogy milyen panelmerokrol van itt szo?

En speciel a I2C buszt preferalnam az SPI-vel szemben.

Nem-nem! 1db 2x16-os karakteres LCD-m van.
Hasonló lesz az áramkör az elődjéhez:
Bővebben: PIC-es panelmérő II.

Vannak komplett tápfelügyelő IC-k pl. a máshol már ajánlgatott INA226. Ez mér feszültséget, áramot, teljesítményt, több mérést tud átlagolni, I2C-s, és nagyon kevés külső alkatrész kell hozzá, kimondottan ilyen feladatra készült. Tudom ez is több mint egy ezres nettóban, de szinte semmi nem kell mellé (csak az opto leválasztás+táp).

Egyenlőre az a cél hogy megvitassam veletek hogy az ötletemben van-e esetleg valami hiba amire én nem gondoltam. Ilyen konkrétumoknál hogy az UART sebessége meg az optó sebessége, még nem tartok.
De most gyorsan átgondoltam. kb 40 bájtot szeretnél elküldeni egy csomagban, az 320 bit. Ez mondjuk menjen át 10ms alatt. Azaz a sebesség 32kbps lesz. Az hogy ez sok vagy kevés, én jelenleg nem tudom megítélni, de utána nézek.

Egy olcsó (70-100 Ft) opto 40-50kbps-t stabilan tud (pl. CNY74 sorozat). Ennyinek szerintem ide bőven elégnek kell lennie.

Kíváncsi leszek! De ha igen, akkor nincs kérdőjel, hogy valós időben lehessen kijelezni a 4 panel értékeit. Ki kell próbálni...

Ebben nagyon igazad van! Ezt a témát én is végigbogoztam, és semmi biztatót nem tudok mondani. Jelenlegi tesztáramkörömbe HCPL-2630S-t vettem darabja 488Ft+Áfa és ugye kettő kell belőle (és még az sem biztos, hogy működni fog ).

Ha I2C buszban gondolkodnal, akkor a sebesseg nem akadaly, mar az 1.0-as verzio is kepes volt 400kHz-es orajelre (tobb mint 10 eves szabvany), a legujabb 4.0-as pedig mar 5MHz-re

Viszont az otletedbol adodoan itt fog bejonni a legszukebb keresztmetszet, maga az optokapu. Egy atlagos nem fog megfelelni a celnak, a jobbak pedig dragak. Akkor megint visszater az ember, hogy megeri-e? Ha van penzed elegendo, akkor nem gond. Ha jol emlekszem kb 150-200kHz lesz valahol a limit (cca 2.5us kapcsolasi ido)

De az I2C-t hogy választod le optoval? Teszel mellé egy mikrokontrollert, ami fordít valami más, triviálisan leválasztható protokollra?
Ráadásul nemcsak, hogy egy ezres nettóban, de ő csak áramot mér, kell mellé még egy valami, amivel feszültséget mérsz. Továbbá ha valami isteni sugallatra esetleg szeretnéd vezérelhetővé tenni azt a tápot (elektronikusan), akkor megintcsak kellenek oda alkatrészek - nagyon hamar ott kötünk ki, hogy mikrokontroller.
Olyan ez a történet, mint amikor egyesek tűzzel-vassal hadakoznak, hogy különféle, bonyolultabbnál bonyolultabb logikai-időzítéses áramköröket tákolgassanak 42 db logikai IC-ből, meg NE555-ökből, csak hogy ne kelljen mikrokontrollerhez nyúlniuk.

Na azért ez biztosan jó lesz(10Mbps)!
De igen, a kérdés az, hogy sikerül-e a mezei optót megfelelően meghajtani, jeleket vissza alakítani, stb.

Az a baj, hogyha pl ezzel az IC-vel építenék áramkört, akkor az egy céláramkör lenne aminek a felhasználási lehetőségei korlátozottabbak.

Jelen esetben a panelmérő III viszont egy olyan áramkör (lesz) amiben mikrovezérlő van, két darab DC vagy AC jellemzőt tud mérni és mellesleg képes meghajtani egy LCD-t, LED-eket, nyomógombokat vagy akár rotációs enkódert tud kezelni. Ha belegondoltok egy ilyen áramkörrel nagyon-nagyon sok dolog megvalósítható!
- Két jellemzőt tudok mérni? Okés, akkor az egyik legyen feszültség a másik áram! Máris kész egy labortáp panelmérője!
- Hmm, a két mérőbemenet mérje ugyan azt a jelet! Csak az egyiket erősítse 10-szeresére, a másikat 100-szorosára (analóg módon). Az eredmény egy két méréshatárral rendelkező, elektronikus méréshatár-váltást végző feszültség (vagy áram) mérő műszer!
- Sőt tudod mit? A két mérőbemenetre egy audio jel jobb és bal csatornáját kapcsolom! Kész is a kivezérlés-jelző!
- Kettős labortápot szeretnék építeni, de tök jó lenne ha egy kijelzőn látnám mind a kettőnek a feszültségét és áramát! Már csak azért is mert egy kijelző olcsóbb mint kettő, ráadásul el se férne kettő az előlapon. Hát összekötök két panelmérőt és csak az egyikre rakok kijelzőt!
- Tök bonyolult egy kapcstáp hatásfokát mérni... Kell hozzá négy multiméter mert mérem hogy mit vesz fel a hálózatról és mérem hogy mit ad le a terhelés felé. Ez két feszültség, két áram, amiket össze kell szoroznom és még el is kell őket osztanom egymással hogy megkapjam a hatásfokot. Nem mellesleg két digimultival a cosfi miatt nem is lehet jól AC teljesítményt mérni! Semmi gond, összedobok két panelmérőt, az egyik méri a hálózati AC-t a másik a terhelés felé menő DC-t és már kész is, konkrétan magát a hatásfokot is kiírhatja %-ban, így még csak számolgatnom sem kell!

Az óriási előny ebben számomra az hogy egy relatíve rendkívül univerzális áramkörről van szó (van még jó pár ötlet a tarsolyomban ezeken felül is...), mert mindegyikhez ugyan az a nyáklap, ugyan az a PIC kell! Még az alkatrészek is többnyire azonosak, csak pár ellenállás értéke más és más (OPA-k erősítését beállító ellenállások stb.) Így ha jelentkezik egy illető hogy ő ezt az áramkört szeretné megépíteni és ehhez adjak neki gyártatott nyákot, akkor adok neki. De ha egy másik embernek a másik áramkörre van szüksége, neki ugyan azt az áramkört adom oda! Azaz nekem itthon csak egy fajta panelból kell betáraznom, mert bárki keres meg, mindenkinek ugyan azt a nyákot (és PIC-et) adom, csak a mikrovezérlőben más a szoftver és beültetéskor egy másik alkatrészlista szerint ültet majd be.

Szóval ezen ok miatt kérlek ne is mondjátok hogy más elven mérjek vagy másképp csináljam az egészet mert úgy jobb. Nekem nem jobb, higgyétek el!

6N137. Több Mbps-t tud, ~200 Ft bruttó. Igaz, csak 5V-ról tud menni a vevő oldalon, mivel van benne egy Schmitt-triggeres szekció, de ez kb. az egyetlen hátránya.
Ha nem jó az 5V, akkor lehet 6N138/139-cel is játszani kb. ugyanannyiért, azok papíron 1Mbps-t tudnak, nekem néhány száz kbps mellett nem voltak gondjaim a 6N139-cel.

Nemrég javasoltam egy műszeres topicot, ami létre is jött ez a téma szerintem oda jobban illene, de én ezt a megoldást próbálom:

Szerk:
A 6N137 az ugyan az csak ebből 4 kellene (magyarul 2x akkora helyet foglal ).

De olvashatatlan egy ilyen össze-vissza fordítgatott kapcsolási rajz... hogy egyeseknek miért esik nehezükre a tápot felülre rakni, a földet meg alulra...

I2C-nel mindossze 2 levalasztando csatornad van (2 vezetekes rendszer) az orajel es az adat

Igen, arra is kérlek benneteket hogy más kommunikációs perifériát se javasoljatok nekem! Azért ne, mert a PIC-nek csak az UART lábait tudom felhasználni (RX, TX), azokat is csak azért mert pont azok vannak kivezetve az ICSP csatira (pont ezek a lábak a programozói, azaz a PGD, PGC lábak is egyben).

És négy panelmérő kommunikációjához 4db optocsatoló kell, nem nyolc! Mivel mindenki csak ad a körben a következőnek. Azaz lesz egy optocsatoló az "A" és a "B" közt, egy a "B" és a "C" közt, egy a "C" és a "D" közt, egy pedig a "D" és az "A" közt. Ez csupán 4db. Ez szerintem borzasztó egyszerű és a mostanában amiket írtatok az alapján a korábbi hozzászólásomban levezetett kb 32kbps sebességet bármilyen filléres kis optocsatoló is tudja.

Mivel ez a kapcsolasi rajz a csatlakozo kiosztasara fordit hangsulyt.

Itt az UART pedig csak egy(!) csatornás. A gyűrű miatt.

Megnezem, a sok lab kozul hasznalatban van-e, de alapbol van benne I2C: • Master Synchronous Serial Port (MSSP) module
supporting 3-wire SPI (all 4 modes) and I2C™
Master and Slave modes

Épp most írtam hogy csak az UART lábak (RX, TX) használhatóak! Írtam is hogy miért.

Le is rajzoltam nektek. Csak 4db opto kell:

Így van eltértünk az alaptémától.
Én azt szeretném kérdezni, hogy az 500ms, az a műszer alapparamétereiből adódik, vagy csak példa. Mert ez ugye azt jelentené, hogy másodpercenként kétszer jelez ki a műszer, ami szerintem lassú lenne a tápfeszültség beállításához.

Es ki fog "vezenyelni", marmint mikent lesz eldontve indulaskor, hogy ki a master, aki atveszi az iranyitast szinkronizalaskor? A mostani felallasban van potencialis 4 master.