Köszönöm Kedves Istvánom! Ezt már sokszor elmagyaráztad nekem, tapasztaltam is. Úgy jártam el ahogy most le is írtad. Csak érdekelt engem is ez a keresztezési torzítás, mert ha bot fülem van véletlen, akkor nem hallom meg.

Azt a hibát amit nem hallasz meg, nem is kell kijavítani.
Keress rá az A-osztályú erősítőkre és nézd meg ott mekkora áram folyik a végtranzisztoron!

Rendben, megint igazad van. Mint mindíg. Szép estét.

Sziasztok!

Annyi lenne a kérdésem,hogy egy AB osztályú végerősítőbe be lehet e rakni azonos értékű,de nagyobb teljesítményű emitter ellenállásokat?Tehát a gyári 0.22R 3W és helyette lenne 0.22R 5W-os.Olyat mint az eredeti sehol sem találok.Egy Yamaha AX-530 az erősítő.

Előre is köszönöm!

Igen. ( az ellenállásnak terhelhetősége van, nem teljesítménye. )

Értem köszönöm.

Érdemes a végtranzisztorokat nagyobb áramú és teljesítményűre kicserélni?

2sa1301 helyett lenne 2sa1302

Cserélheted, de ezzel teljesítménynövekedést nem, mindössze biztonságosabb működést érsz el.

Szia megoldottam a melegedést,kapott egy ventit termisztorral,alig pörög,és elég neki nem melegszik a negyedét se.Egy kis huzat kellett neki.
A sárga piros vezeték végén van a kis mütyür, de tökéletesen teszi a dolgát

Sziasztok

Egy erősítőnél kb. fél perc-el a bekapcsolás után jelentkezik egy folyamatos búgó hang,amely más mint a hálózati 50-60Hz, nem olyan mély, és nem is olyan mintha nem lenne földelés.Hangerőtől független de elég zavaró.Bemenőjel nélkül.Phono panel teljesen leválasztva.Az erősítő egyébként egy Pioneer A-70 régi de komolyan megépített.
Négy táprész van benne ezek körül keresgéljek?

Minden segítséget előre is köszönök!

Valószínű száraz/régi kondik, vagy esetleg a jelkábel szed fel zavarokat.

Kipróbáltam ezt a számomra új nyugalmi áram beállítását,és szerintem ez fantasztikusan jó,/elektronikai újszülöttnek minden új/.Halál pontosan be lehet lőni a nyugalmit hogy a keresztezési torzítás eltűnjön,és mégse fűtsük szét a végtranzisztort.
Emitter fesz mérés,sínus épp hogy hallhatóan,és szkóp ez számomra megkönnyítette a dolgot.

Ezzel az a baj, hogy a szkóppal nem is látható az a torzítás ami még bőven hallható. Nikább spektrum analizátorral mérd és rá rájössz, hogy mi az ábra (ARTA software).

Szia sajnos azom nincs,de a fülem a hangsugárzón feküdt szemem a szkópon,kezemben a csavarhúzó.Ebből a kapcsolásból többet nem lehet kihozni,már elfütött 2 pár darlingtomomat,több mA nem visel el,ezt is csak 8 ohm on

Szedd le netről az ARTA-t a kimenet mehet a hangkártya bemenetére és megkapod a pontos torzítás adatait. Nagyon jól látszik, ha menet közben állítgatod, hogy mi az a pont ami felett már nem csökken a torzítás, hanem tulajdonképpen nő a brumm miatt..

Köszi megpróbálom majd.

Szia! A 2SK1530 és a 2SJ301 páros nagyon jó a táblája szerint.

Üdv!
Egy műveleti erősítőnél nagy baj az, ha egy előerősítőben a +/- táp nem tök egyforma? Nekem most +15,09V -14,93V jön ki a stabokból 1Kohm-al terhelve a kimenetüket.

Nem tudom milyen műszerrel mérted ezt az nagyjából 1 % -os eltérést. Lehet, hogy a műszered pontossága esetleg nagyobb, mint 5 %, ami egy egyszerű multiméternél elég általános. De ha zavar ez az 1 % -os hiba, kompenzáld.

És egy műszernél mit jelent pontosan a pontatlanság? Ugyan azt a feszültséget mérve többször, randomra kiír egy értéket ami 5%-on belül van?
Egyébként mit kellene kompenzálnom? Az OPA-t vagy a stab IC-t?

Ez az eltérés nagyon kicsi, a működés szempontjából elenyésző. Semmit nem kell csinálni vele.

Pont itt a gond. Nem írtad, mire használod. Lehet, hogy probléma, de lehet, ahogy kadarist írja, elhanyagolható. Ha fontos, hogy az OPA kimenete pontosan földön legyen, mert mondjuk a kimenete egy digitális átalakítóra csatlakozik, akkor kompenzálni kell, de ha csak egy hangfrekvenciás erősítő, akkor nem. A felhasználás módja dönti el, hogy kell-e, érdemes-e vele foglalkozni. Általában nem érdemes. Pláne, ha a mérés pontossága rosszabb, mint a hiba nagysága.

Itt megtalálod a megfogalmazást.

Szerintem ezt a cikket valamilyen központi helyre ki kellene szögezni, hogy aki műszert vesz a kezébe, legalább nagyjából tudja mit csinál.

Csatlakozom az előttem szólóhoz,nagyon hasznos cikk.

Ha a műszerrel század pontosan le lehet olvasni a mért értéket, és nem arról van szó, hogy több, 5% hibatűrésű műszerrel mérem meg ugyan azt a feszültséget és az egyiken ennyit mérek, a másikon annyit, hanem:
1db műszerrel rámérve 2 külön tápfeszültségre különbséget mérek, akkor biztos, hogy a feszültségek nem egyformák, nem?

Ugyan azzal mérve akkor különbözőek.De semmi jelentősége nincs akkora eltérésnek.

Szeretném megkérdezni hogy mitől melegszik sokkal hamarabb a Darlingtonos végtranzisztorom,mint a borda?Igaz 2mm a borda oldalfala arra van felcsavarozva,de a borda még kéz meleg mikor a tranzisztor már elég meleg.Paszta rendesen,jól meghúzva ott baj nem lehet.A csavar ami fogja az meg pláne meleg,igaz sárga réz.

Pedig nem bonyolult ez sem: a hőt a tranya termeli, minden anyagnak van "hőellenállása" (fordítva: hővezetőképessége), tehát persze, hogy ott melegebb, ahol a hő keletkezik(l. egy hosszú fűtési radiátor a betáplálásnál mindig érezhetően melegebb, mint a másik végén. "A fizika mindig tudja a fizikát, mi sajnos nem mindig.

Szia,ezt én értem,hagyományos tranzisztorral ilyen gondom nincs,ez a borda hűtött 4db fetet is már,ezzel a 2db Darlingtonnal meg nem birna? 4db futott meg hőre már,szépen lassan.Nincs gond most 4 ohm on melegszik 8 ohm on nem,igy lesz használva

Ha ennyire döglenek a tranzisztorok, akkor inkább nagyfrekvenciás oszcilláció lehet a melegedés oka. Amúgy a soma fülnél csavarozott megoldás nem a legjobb. Sokkal hatékonyabb, ha a hasuknál fogva vannak a bordára szorítva a tranzisztorok és a szilikon lap sem az igazi.