Milyen áramkörben van, abban működött-e valaha, mekkora az anódfesz, esetleg impulzus csúcs. Ha soleltérítő gokozatban van, akkor lehet booster dióda hiánya is.

Arra gondoltam, hogy ha a cső után először 47μF-os kerülne, majd egy ellenállás, és utána a többi 590μF.
De mégis: elvileg nem fokozatosan kezd el vezetni a cső? Onnan gondolom, hogy a rádiónak se ugrásszerűen jön meg a hangja, mikor bekapcsolom.

Annak nincs sok értelme, hogy CRC taggá alakítsd. A csőnek a belső ellenállása akár 1 kiloohm is lehet üzem közben, ami elég nagy egy félvezetőhöz képest. Ez jelenti egyben azt, hogy ha valami rángatja a tápfeszt, akkor a kondi is utántöltene, de ez nem megy, mert ott van az útban a cső. Ha a csövön átfolyik a töltőáram, illetve megkapja az anód-katód között a tejes tápfeszt(a kondi feltöltéskor rövidzár!), akkor magadtól is rájöhetsz, hogy a cső előbb vagy utóbb elpusztul.

Ha ez így lenne, gondolod hogy a katalógusokban megadnák a használható max kondi értékét? Az az idő, amire gondolsz, az igen rövid, pár msec. Tehát jobb, ha az adatlapok ajánlásait használod.
A CRC pedig az én lovam. Az első C az nem a szűrő, hanem az egyenirányító része. PUFFER kondi.
A szűrő az egy egyszerű aluláteresztő szűrő, ami az egyenirányítót követi, ennek a kondenzátorára már semmi megkötés nincs, nem is "látja" az egyenirányító a fojtó (vagy ellenállás) miatt.
Létezik persze CLC szűrő is, de ez az az eset, amikor a szűrő bemeneti impedanciája fontos az illesztés miatt. Ezesetben erről szó sincs.

Ezek szerint a cső után jöhet a 47μF, utána ellenállás, majd a tetszőleges értékű kondi?

Jöhet, de felesleges. Ha max 100 µF -al még mindig brummos, ott más baj van. Pl. keresztmoduláció.

Még nem raktam össze, csak gondolkodom a csöves egyenirányításon. A PY-vel egyutas egyenirányítás lesz, ott ugye csak a pozitív félperiódusok jutnak a pufferhez. Így is elég a 47μF? Kap fojtót is, meg 220μF-ot.

Jó lesz az. Itt a rajzok közt is találhatsz nem egy egyutas megoldást (gyárit is).

Szia mindenki.
Olyan kérdésem lenne hogy a csövek láb megnevezése és számozása hogy alakult ki..és mi alapján került megtervezésre..
Köszönöm a segítséget ,felvilágosítást..

Leginkább a cső mechanikai stabilitása határozza meg, hogy melyik elektróda melyik lábra kerül. Fontos, hogy az elektróda közelében legyen, hogy minél rövidebb legyen a tartó szerkezet. Nem utolsó sorban fontosak a kapacitások szempontjából, és különösen nagyfrekvenciás csöveknél a bemenet, kimenet közelsége. Gerjedésveszély miatt.
Ezenkívül alkalmazkodni kell a szabványos csőfejekhez is. Ha ez nem lehetséges, használnak "drótlábú" csöveket. Ilyen többek között a nagyfeszültségű egyenirányító, ahol az egyik végén a fűtés (katód) a másik végén az anód van kivezetve.

Sziasztok!
Az EF80, és az EF89 között mi a különbség? Csereszabatosak?

Más a csőfejbekötés, de az egyebek is, tehát inkább nem.

Igazából egy PL500PP erősítőt építenék, és csak EF89-em van, de a rajzon EF80 szerepel. Megépíthetem azzal?

Üdvözletem!

Kérdezni szeretném, hogy mi a különbség a 6n2p és a 6n2p-ev között?

Köszönöm a választ, azt hiszem szólok a szomszédnak, hogy ésszel közlekedjen a T-34-el

Én az EV-t használom erősítőbe, hosszabb távú tapasztalatom nincs, de mivel katonai célra készült, sokáig bírhatja.

Az EF89 változó meredekségű cső, az EF80 nem. Az EF80 közepes, és nagy jelek szélessávú erősítésére készült, az EF89 erősítés szabályzott KF erősítőbe, csak kis jelek erősítésére alkalmas, jelentős torzítással. KF erősítőben a szelektív áramkörök miatt ez nem érdekes, de HF erősítőnek nem jó.

Szerencsém van, találtam EF80-at. Köbzoli azt mondta, mikrofóniás. Milyen minőségromlás van miatta? (Azon kívül, hogy a hőtágulás miatt belehallatszik egy-két kattogás, nyekergés.)

A 6Н2П-ЕВ a katonai kivitel?

Az EF80 egy univerzális cső, ha kis jeleket nagy erősítéssel használsz, előfordulhat mikrofónia. Ez hangfrekvenciánál mechanikus behatásra hallható csengés formájában jelentkezik, hangszóróról visszacsatolva gerjedést okozhat.
Az orosz csövekről nincsenek tapasztalataim, azokat többnyire csak katalógusokból ismerem.

Tehát ha mondjuk pont a hangdoboz előtt van az erősítő, akkor nagyobb hangerőnél gerjerdhet? (Úgy értem a gerjedést, mint amikor a mikrofon közel van a hangsugárzóhoz)

Mint előbb írták: igen.

Sziasztok!Azt szeretném kérdezni tőletek hogy az ECC85-ös elektroncsövet milyen típusúval lehet helyettesíteni még?. Nem lehet pl ECC83-as elektroncsővel?.

Attól is függ hogy milyen készülékben szeretnéd alkalmazni, azaz miben van ,miben szeretnéd helyettesíteni? Az ECC85 URH keverődobozban használatos a csöves rádiókban. (Előfokcsőnek is jól szuperál.. ) Ha googliba beírod és megnézed az adatlapjukat akkor láthatod is a különbségeket. Kezdve a fűtéssel. Erősítési tényezővel.. stb,stb

Keverődobozban próbálkoztam PCC88-al, ami minden átalakítás nélkül is viszonylag jó eredményt adott.. (ugyan 7V körül kérne) Amúgy ECC85-öt ECC85-tel a legjobb helyettesíteni.

Bővebben: Link
Bővebben: Link

ECC85 helyettesíthető pl -ul az ECC81 vagy az ECC865 -el is ez a kettő ami közel áll hozzá !
Szerk: most nézem az adatlapot és ott is szerepel , de mind kettőt lehet nyugodtan használni helyette én már régen próbálom és helyettesítem is őket 100% -os sikerrel .

Hát igen.. Ilyen csöveim nem voltak, sőt ECC865-öt nem is láttam! Ami még alternatíva lehet az a 6N3P orosz cső amely paramétereiben hasonló.. Ám ez is macerás,mert a lábkiosztása más.

Bár nem azonos, de a 6N1P közelebb áll az ECC85 -höz, szerintem. A lábkiosztással sem lenne gond.

Igen a 6N1P az ECC83, 6N2P pedig az ECC83-al 'aznonos'.

Igen az Orosz megfelelőket nem emlitettem ...
ECC865 -ből nekem is mindösszesen 3 darab van ebből most hirtelen kettőt találtam meg .

Orosz urh tunerekben 6n3p van, én azt néztem ki ECC85 helyett.
Miben szeretnéd helyettesíteni?

Nahát.. Jó kis "zsúfolt" cső.. ráadásul aranyozott lábakkal. Mindjárt rá is keresek hogy hol, és miben használhattak ilyesfajta csöveket. (ECC85-öt még oszcilloszkópokban is használtak anno)