Már megbocsáss, de első ránézésre egy eléggé átgondolatlan és slendrián szerelést látok, tehát egy pillanatra sem csodálkozom a zajokon. Ilyen egybegubanc szerelésnél nem egyszerű az alkatrészcsere sem - ha esetleg szükséges lesz korrigálni.
Mindenek előtt a fűtés vezetékeket cseréld le valami izmosabb többeresre, mert ez a telefonos kötőhuzal oda nem épp a legszerencsésebb.
Ekkora erősítésnél még egy 3 centis rácsra menő vezeték is antennaként működhet, és szedi össze a környezet zajait, szórását. Az eredeti rajzon is pl. árnyékolják ezeket, sőt a rácsellenállásokat is sokszor árnyékoló harisnyába vagy csőbe szokták elvezetni.
Próbálj valami előzetes elrendezési rajzot csinálni, és pl. megpróbálhatod a klasszikus csőszegecs-forrfüles sávokra szerelni az R_C tagokat.
A csillagpontos testelést pedig mindenképpen tartsd be mind a csövek körüli testelések, mind az árnyékolások hidegítése szempontjából. A fém házhoz testpont csak egy ponton kontaktolhat, minél közelebb a tápelkó testeléséhez (de az elkó ház sem érhet a fém sasszihoz!), és ezeknek az elkóknak a közös testpontjára menjen egy pontra MINDEN testelnivaló vezető.
A potik fémházát is külön forraszd össze, és az is a csillagpontra menjen egy vastag vezetékkel.

Egyébként az általad linkelt pdf végén is ott egy javasolt elrendezési rajz, úgy gondolom nem véletlenül adták közre a kapcsolási rajz mellé.

Elhiheted, nem véletleül csináltam így. Az alkatrész cserét megnehezítheti, az egyáltalán nem érdekel. De én nagyon nem vagyok annak a híve, hogy oda vezetékezzem a csőfoglalattól a forrlécig, amit kell. A csillagponttal ugyan így vagyok. Hiába van a csillagpont, ha hosszú vezetékek kellenek. Azt meg senki se mondja, hogy az itt folyó legnagyobb áram mellet, ami nincs 70mA, ilyen vastag vezetéknek, és test "sínnek" az ellenállása, keltene akár 2mV-nyi feszültség esést is..
A fém házhoz a test egy ponton csatlakozik, igaz nem a legközelebb a kondihoz, azt átköthetem. Tudom, hogy figyelni kéne erre, és ökölszabály, de azzal, hogy 10centis drótok mennek a csillagpontig, több kárt tennék, mint hasznot.
Egyébként az ajánlott huzalozási rajzon sem csillagpont van, talán nem hiába.
A fűtés vezetékkel kapcsolatban egyet értek, nem is tudom, miért ilyen vékony cérnát tettem neki, azt ki fogom cserélni.
A képen szerintem teljesen kivehető, hogy árnyékolt kábeleket használtam a potikhoz.

Ebből én is tanultam, majd minden olyan vezetéket, amiben 50Hz-es fesz van (eddig csak a fűtést sodortam össze), azaz a 230V a trafóig, a trafótól a diódahídig menő vezetéket is összecsavarom.

Az erősítőmnek lesz egy nagyobb fém teste, de én azt a földeléshez kötöm, remélem az úgy jó, mert arra nem kötném rá az erősítőm GND-jét.

Sziasztok!
A PY88 alkalmazható hálózati feszültség (leválasztó trafó van) egyenirányítására? A TV-ben buszterdiódaként alkalmazzák a sorvég-fokozatban. Amelyik a tv-ben már nem jó (áthúz az 5Kv-os 15625Hz-es impulzusok miatt ) az még megfelelhet egyenirányítására?

Lehet használni, de csak hibátlan példányt alkalmaznék. Pufferkondi max. 50 µF legyen.

Hát pedig a pufferkondi(k) 634μF-os lenne. Erről menne a végfok. Mi okoz gondot a nagy kapacitás esetén? Esetleg tegyek valami ellenállást a cső után?

A bekapcsolás. Nagy, és üres kondenzátorra rákapcsolod az egyenirányított feszültséget, igen nagy áram fog folyni, ami a katódot tönkre is teszi. (minden egyenirányító csőnek katalógus adata az alkalmazható puffer kondenzátor maximális értéke) A tápegység akkor jó, ha minél kisebb a belső ellenállása. Ez viszont nemigen korlátozza a bekapcsolási áramot. Tehetsz áramkorlátozó ellenállást, de akkor a táp belső ellenállását növeled meg, ami üzemi problémákat okoz. Hiába nagy a puffer kondenzátor, ha az utántöltő áram csak vékonyan csordogál bele. Ezért értelmetlen a puffer kondenzátor minden határon túli növelése. Inkábbb alalmazz az egyenirányító után szűrőt, legjobb LC szűrőt alkalmazni, mert annak az egyenáramú ellenállása kevéssé növeli a táp belső ellenállását.

Olyan csövet meg nem ismerek, ami elbírna ennyi áramot és lehet kapni/beszerezni. Pucuka ismertetője az irányadó. Ha meg akkora pufferkondit akarsz, akkor marad a félvezetős egyenirányítás.

Halkan mondom, az sem biztos, hogy el fogja bírni. Akkor jön a siránkozás, hogy hamisak a diódák. Pedig azoknál is véges a max csúcsáram.

Értem. Viszont a cső katódja ugye fokozatosan fűt fel, amiatt először nagy az ellenállása, majd ahogy felmelegszik lecsökken. Nem a cső felfűtése után kapcsolnám rá a feszt.
Persze ha elég, kisebb kondi is megfelel.

Jártam már így, azután kezdtem el válogatni a diódákat is. Mármint az 1N4007 és társait máshol alkalmaztam.

Nem a katódnak nagy az ellenállása, hanem a fűtőszálnak. Ennek még közvetlen fűtésű csöveknél is csak áttételes köze van a katódhoz. A katódáramot a katód emittáló fellületének véges volta korlátozza.

Jól látom? Speciális érték: 634uF? Ami azért nem egy góliát, ennél sokszorta nagyobbak is vannak félvezetős tápokban.

Csak ez kicsit nagyobb feszültség, ergo nagyobb energia is....
És az egyenirányító csöveket nem lehet hirtelen nagy árammal leterhelni, és bekapcsoláskor mikor 0 V-ról töltődik a kondi, az szinte rövid zár!

Több kondiból van összerakva.

Én azért gondolom, hogy nem ugrásszerűen töltődik fel, mert a hideg cső ugye a katód-anód körön nem vezet. Amikor megkapja a fűtést, fokozatosan kezd el vezetni. Igaz, ha van kisütőellenállás, akkor megvan a veszélye annak, hogy meleg állapotban kerül rá a fesz a töltetlen kondira. Ha viszont nincs kisütőellenállás, akkor meg életveszélyes marad órák múlva is.

Menjünk át az Elektroncső topikba, folytassuk ott.

Nem ez volt az észrevétel tárgya.

Gondoltam; elég speciálisan volt megadva.

Úgy építem a csöves erősítőt, hogy kívül lesznek a csövek.
Milyen megoldást lehetne alkalmazni, hogy a csövek ne sérüljenek? Esetleg valami védő burkolat? A lényeg, hogy a cső kint legyen, s védve legyen.(de ne legyen takarásban)

Én már sokat néztem, de hol lehetne kapni, az lenne nekem a kérdés.

Valami ilyenre gondoltam:
1. kép
2. kép

Innen tudnál rendelni, de szerintem az egész csak a csicsa miatt van.
Ha hasonlót akarsz, egy ügyes esztergályossal meg tudod csináltatni a gyűrűket sokkal olcsóbban.
De ha a cél a csövek megvédése egy esetleges fejreeséskor , ezek ugyan nem fogják megvédeni. A tapizástól megintcsak nem véd, mert a fém gyűrű is forró lesz egy idő múlva.
Viszont a trafók, fogantyúk megfelelő elhelyezésével a totálkár megelőzheő.

Igen, ezeket nézegettem, de drágának találtam....

Holnap megnézem a 25mm körüli alátétet, és M3-as csavarokkal hasonlót lehet alkotni.

Csak a hét hangkimenő trafót teszem ki, a hálózati megy bele a dobozba. 38*42*8cm doboza lesz, abban elfér bőven, a hangkimenő is elférne, de azt inkább kiteszem.

Szia!
Házimozi lesz?

Szerintem kettő az, csak fórumtársunk elírta. Nekem is támadt olyan vad ötletem, hogy autóba is kéne csinálni egyet a négy oldalra.

Miért? Nem értem a kérdésedet.....

A kedves fórumtárs úgy érti, hogy ugyebár azt írtad, hogy 7 kimenő, de az ugyebár elég sok, és a kérdés, hogy vagy elírtad és 2-re gondoltál, vagy csinál egy házimozi rendszert, például egy 5.2-est

Szerk: Milyen csővel csináltad?

'Két' akart lenni, elírtam.

Sziasztok!
Találtam egy 1kV-os anódfeszültséggel üzemelő PL500-as végfokozatot. Furcsa, nem látom a kimenőtrafót. Ezek szerint nincs? Még nem láttam ilyet. Hány Ohm-ra dolgozhat? Bővebben: Link

Ahogy nézem az adatlapi görbéket , elég nagy feszültségen, már elég kics a belső ellenállása ~300-600 Ohm. Ellenütemben, ez akár még megközelítheti az elég kics értékeket, nem hiszem, hogy 2 csővel 8Ohm OTL lesz belőle, de 4 vagy 6 csövel már láttam.