Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Már megbocsáss, de első ránézésre egy eléggé átgondolatlan és slendrián szerelést látok, tehát egy pillanatra sem csodálkozom a zajokon. Ilyen egybegubanc szerelésnél nem egyszerű az alkatrészcsere sem - ha esetleg szükséges lesz korrigálni.
Mindenek előtt a fűtés vezetékeket cseréld le valami izmosabb többeresre, mert ez a telefonos kötőhuzal oda nem épp a legszerencsésebb. Ekkora erősítésnél még egy 3 centis rácsra menő vezeték is antennaként működhet, és szedi össze a környezet zajait, szórását. Az eredeti rajzon is pl. árnyékolják ezeket, sőt a rácsellenállásokat is sokszor árnyékoló harisnyába vagy csőbe szokták elvezetni. Próbálj valami előzetes elrendezési rajzot csinálni, és pl. megpróbálhatod a klasszikus csőszegecs-forrfüles sávokra szerelni az R_C tagokat. A csillagpontos testelést pedig mindenképpen tartsd be mind a csövek körüli testelések, mind az árnyékolások hidegítése szempontjából. A fém házhoz testpont csak egy ponton kontaktolhat, minél közelebb a tápelkó testeléséhez (de az elkó ház sem érhet a fém sasszihoz!), és ezeknek az elkóknak a közös testpontjára menjen egy pontra MINDEN testelnivaló vezető. A potik fémházát is külön forraszd össze, és az is a csillagpontra menjen egy vastag vezetékkel. Egyébként az általad linkelt pdf végén is ott egy javasolt elrendezési rajz, úgy gondolom nem véletlenül adták közre a kapcsolási rajz mellé. A hozzászólás módosítva: Okt 28, 2013
Elhiheted, nem véletleül csináltam így. Az alkatrész cserét megnehezítheti, az egyáltalán nem érdekel. De én nagyon nem vagyok annak a híve, hogy oda vezetékezzem a csőfoglalattól a forrlécig, amit kell. A csillagponttal ugyan így vagyok. Hiába van a csillagpont, ha hosszú vezetékek kellenek. Azt meg senki se mondja, hogy az itt folyó legnagyobb áram mellet, ami nincs 70mA, ilyen vastag vezetéknek, és test "sínnek" az ellenállása, keltene akár 2mV-nyi feszültség esést is..
A fém házhoz a test egy ponton csatlakozik, igaz nem a legközelebb a kondihoz, azt átköthetem. Tudom, hogy figyelni kéne erre, és ökölszabály, de azzal, hogy 10centis drótok mennek a csillagpontig, több kárt tennék, mint hasznot. Egyébként az ajánlott huzalozási rajzon sem csillagpont van, talán nem hiába. A fűtés vezetékkel kapcsolatban egyet értek, nem is tudom, miért ilyen vékony cérnát tettem neki, azt ki fogom cserélni. A képen szerintem teljesen kivehető, hogy árnyékolt kábeleket használtam a potikhoz. A hozzászólás módosítva: Okt 28, 2013
Ebből én is tanultam, majd minden olyan vezetéket, amiben 50Hz-es fesz van (eddig csak a fűtést sodortam össze), azaz a 230V a trafóig, a trafótól a diódahídig menő vezetéket is összecsavarom.
![]() Az erősítőmnek lesz egy nagyobb fém teste, de én azt a földeléshez kötöm, remélem az úgy jó, mert arra nem kötném rá az erősítőm GND-jét.
Sziasztok!
A PY88 alkalmazható hálózati feszültség (leválasztó trafó van) egyenirányítására? A TV-ben buszterdiódaként alkalmazzák a sorvég-fokozatban. Amelyik a tv-ben már nem jó (áthúz az 5Kv-os 15625Hz-es impulzusok miatt ) az még megfelelhet egyenirányítására?
Lehet használni, de csak hibátlan példányt alkalmaznék. Pufferkondi max. 50 µF legyen.
Hát pedig a pufferkondi(k) 634μF-os lenne. Erről menne a végfok. Mi okoz gondot a nagy kapacitás esetén? Esetleg tegyek valami ellenállást a cső után?
A bekapcsolás. Nagy, és üres kondenzátorra rákapcsolod az egyenirányított feszültséget, igen nagy áram fog folyni, ami a katódot tönkre is teszi. (minden egyenirányító csőnek katalógus adata az alkalmazható puffer kondenzátor maximális értéke) A tápegység akkor jó, ha minél kisebb a belső ellenállása. Ez viszont nemigen korlátozza a bekapcsolási áramot. Tehetsz áramkorlátozó ellenállást, de akkor a táp belső ellenállását növeled meg, ami üzemi problémákat okoz. Hiába nagy a puffer kondenzátor, ha az utántöltő áram csak vékonyan csordogál bele. Ezért értelmetlen a puffer kondenzátor minden határon túli növelése. Inkábbb alalmazz az egyenirányító után szűrőt, legjobb LC szűrőt alkalmazni, mert annak az egyenáramú ellenállása kevéssé növeli a táp belső ellenállását.
A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2013
Olyan csövet meg nem ismerek, ami elbírna ennyi áramot és lehet kapni/beszerezni. Pucuka ismertetője az irányadó. Ha meg akkora pufferkondit akarsz, akkor marad a félvezetős egyenirányítás.
Halkan mondom, az sem biztos, hogy el fogja bírni. Akkor jön a siránkozás, hogy hamisak a diódák. Pedig azoknál is véges a max csúcsáram.
Értem. Viszont a cső katódja ugye fokozatosan fűt fel, amiatt először nagy az ellenállása, majd ahogy felmelegszik lecsökken. Nem a cső felfűtése után kapcsolnám rá a feszt.
Persze ha elég, kisebb kondi is megfelel.
Jártam már így, azután kezdtem el válogatni a diódákat is. Mármint az 1N4007 és társait máshol alkalmaztam.
Nem a katódnak nagy az ellenállása, hanem a fűtőszálnak. Ennek még közvetlen fűtésű csöveknél is csak áttételes köze van a katódhoz. A katódáramot a katód emittáló fellületének véges volta korlátozza.
Jól látom? Speciális érték: 634uF? Ami azért nem egy góliát, ennél sokszorta nagyobbak is vannak félvezetős tápokban.
![]()
Csak ez kicsit nagyobb feszültség, ergo nagyobb energia is....
És az egyenirányító csöveket nem lehet hirtelen nagy árammal leterhelni, és bekapcsoláskor mikor 0 V-ról töltődik a kondi, az szinte rövid zár!
Én azért gondolom, hogy nem ugrásszerűen töltődik fel, mert a hideg cső ugye a katód-anód körön nem vezet. Amikor megkapja a fűtést, fokozatosan kezd el vezetni. Igaz, ha van kisütőellenállás, akkor megvan a veszélye annak, hogy meleg állapotban kerül rá a fesz a töltetlen kondira. Ha viszont nincs kisütőellenállás, akkor meg életveszélyes marad órák múlva is.
Menjünk át az Elektroncső topikba, folytassuk ott.
Gondoltam; elég speciálisan volt megadva.
Úgy építem a csöves erősítőt, hogy kívül lesznek a csövek.
Milyen megoldást lehetne alkalmazni, hogy a csövek ne sérüljenek? Esetleg valami védő burkolat? A lényeg, hogy a cső kint legyen, s védve legyen.(de ne legyen takarásban)
Innen tudnál rendelni, de szerintem az egész csak a csicsa miatt van.
Ha hasonlót akarsz, egy ügyes esztergályossal meg tudod csináltatni a gyűrűket sokkal olcsóbban. De ha a cél a csövek megvédése egy esetleges fejreeséskor , ezek ugyan nem fogják megvédeni. A tapizástól megintcsak nem véd, mert a fém gyűrű is forró lesz egy idő múlva. Viszont a trafók, fogantyúk megfelelő elhelyezésével a totálkár megelőzheő.
Igen, ezeket nézegettem, de drágának találtam....
Holnap megnézem a 25mm körüli alátétet, és M3-as csavarokkal hasonlót lehet alkotni. Csak a hét hangkimenő trafót teszem ki, a hálózati megy bele a dobozba. 38*42*8cm doboza lesz, abban elfér bőven, a hangkimenő is elférne, de azt inkább kiteszem.
Idézet: „Csak a hét hangkimenő trafót teszem ki” Szia! Házimozi lesz?
Szerintem kettő az, csak fórumtársunk elírta. Nekem is támadt olyan vad ötletem, hogy autóba is kéne csinálni egyet a négy oldalra.
![]()
Miért? Nem értem a kérdésedet.....
A kedves fórumtárs úgy érti, hogy ugyebár azt írtad, hogy 7 kimenő, de az ugyebár elég sok, és a kérdés, hogy vagy elírtad és 2-re gondoltál, vagy csinál egy házimozi rendszert, például egy 5.2-est
![]() Szerk: Milyen csővel csináltad? A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2013
Sziasztok!
Találtam egy 1kV-os anódfeszültséggel üzemelő PL500-as végfokozatot. Furcsa, nem látom a kimenőtrafót. Ezek szerint nincs? Még nem láttam ilyet. Hány Ohm-ra dolgozhat? Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2013
Ahogy nézem az adatlapi görbéket , elég nagy feszültségen, már elég kics a belső ellenállása ~300-600 Ohm. Ellenütemben, ez akár még megközelítheti az elég kics értékeket, nem hiszem, hogy 2 csővel 8Ohm OTL lesz belőle, de 4 vagy 6 csövel már láttam.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |