Vagy csináljátok azt, amit nemrég belinkeltem: a FET-en való feszütlésgesés figyelése. Kicsit ki kell simítani RC elemmel, de amúgy holtbiztos megoldás. Mehet is egy NE555-re, és aztán az leállítja az egészet.
Persze ez teljeshíd esetén az igazi, ahl a két alsó FETet figyelve tökéletes védelmet kapsz.

Csak az elvet linkelted vagy konkrét megoldást is mert nem emlékszem rá? Megnézném. Most az jutott az eszembe hogy a legjobb megoldás az áramváltó lenne. Nagyobb és bonyolultabb is mint amilyet szerettem volna, de egyáltalán nem avatkozik be a végfok működésébe. A fojtóra menő fóliát valamelyik végén megszakítom, és átbújtatom egy 8-10mm-es ferritgyűrűn. A gyűrű szekunderét lezárom, egyenirányítom és mehet a tranyóra ami indítja az 555-öt. A félhídhoz is tökéletes, nem kell egyik oldalát sem sönttel elrontani.

Áramváltó?
Alacsonyfrekvenciás komponens van! Betelíti nagyon gyorsan az áramváltót.

Katt mondj valami okosat. Most 39-40V effektív kimenőnél tartok egy pici klippel 6 ohmon, ez kb. 250-260W. Van a szinuszban egy alig látható törés amit nem tudok eltüntetni. Nem vészes, de engem zavar, megjegyzem a cikkemben lévő megoldás ennél sokkal rosszabb, csak ott azért látszik kevésbé mert hidalva van a két végfok és ezek a hibák nagy részt kioltódnak, meg a kép sem túl jó minőségű (mondjuk ez sem). Ez olyan 60-70% körüli kivezérlésnél (nem emlékszem) kezd előjönni, és csak nagyobb terhelés (áramok) esetén.
Szóval a hidegítés minden lehetséges variációját kipróbáltam. Az X7R kondik önmagukban 100-150W-ig (illetve az annak megfelelő áramokig) tökéletesek, felette meg nem nagyon érnek semmit. A tápágakba rakott 220nF fólia inkább ront mint javít rajta. Most a legjobb eredményt a két tápág közé rakott fólia hozta ahogy jósoltátok, ezzel néz ki így, e mellé nem is kell semmi, még az X7R-ek sem.
Már arra is gondoltam hogy lehet hogy ezt már a fetek diódája okozza (1uC körüli töltése van), mert ilyenkor mintha a fetek is jobban fűtenének.
Aztán ezt a snubbert is szerintem méretezni kellene. Most 10ohm-100pF van benne, de nekem úgy tűnik hogy olyan mintha ott sem lenne. Ezt meg gondolom az átkapcsolás túllövés utáni lecsengése alapján kellene méretezni, de kivezérlés nélkül ez nem látszik, mert a túllövés nagyon hamar lecseng (snubber nélkül is) és beáll a négyszög.

Mondok én.
Szerintem is a dióda a ludas. Mivel csak nagyobb áramok esetén jön elő, nagyobb áram esetén van az, hogy túlmész igazán a crossover pontokon, és CCM lesz a tekercs.
Ha tudsz valami bonyolultabb triggerelést csinálni, akkor két csatornás méréssel (egyik a kimenet, másik a félhíd) nézd meg, hogy ekkor milyen a félhíd kimenete. Ekkor hirtelen sokkal nagyobb tullövés (dióda) fog megjelenni.

Milyen FETet használsz most? Meg kellene nézni a dióda nyitófeszét. Ha a diódája kaki, és nagy a nyitófesze, akkor van esély rá, hogy párhuzamos schottkyval tudsz egy kicsit nyerni. Mondjuk TO247 tokot használtál, ami erősen ez ellen dolgozik (>10nH lábinduktivitás). Vagyis hiába lenne kisebb a schottky nyitófesze, nem kommutál át rá az áram.

Most az IRFP4332 van benne. A régiben (LM311-el) az FDP volt, azzal még ennél is rondább volt a jel pedig annak sokkal jobb a diódája, persze ott lehet hogy a nyákterv miatt.

Én is vettem olyan FETeket, de én inkább másra (tápba) tervezem őket használni és 200kHz alá.

Ahogy én nézem a nyitófesze nagy (1,3V 35A-en), és egy 200V-os schootkynak kisebb lenne. Így lehet érdemes kipróbálni, habár modnom a To247 tok nagy induktivitása miatt lehet nem nagyon lenne hatása.
Ha sorba kötsz a FETtel egy schottkyt, akkor biztos a schottky vezetne, és így sok kapcsolási problémát nyernél (vezetési veszteség rovására)

Nézd meg 118. oldalon a JPG 359et.
Próbáld meg 20 kHz-en megnézni hasonló módon, két sugárral, hátha látsz valami kapcsolási nyavalyát a pwm jelben.

Nézd meg, hogy a meghajtógenerátorodban nincs e benne ez a hiba.

Tegyél elkókat is hidegíteni, ahogy korábban írtam.

Nincs benne, csak nagy áramoknál jön elő mint írtam is. Egy 50 ohmos terhelésre tökéletes a szinusz, de még a 16 ohmra is. Az elkó sem létkérdés ahogy néztem. Most 2-2db 47µF van benne. Ezt megfejeltem 1-1 330µF-al de semmivel sem lett jobb, csak feljebb tolódott a klipp kb. 1-2V-ot.
Mondjuk a fetekhez menő fóliák csupaszon vannak, lehet hogy meg kellene őket vastagítani.
Most kicseréltem az ágak közti 100nF-ot egy 1µF-ra, ezzel valamivel jobb. Ha nem lesz sokkal rosszabb 150V táppal 4ohmon, akkor így marad, jó lesz ez.

Nem kell schottkykkal variálgatni, felbontod a félhidat két buck konverterre (dióda+fet) és a két kimenetet egy-egy kb 1uH-s fojtón keresztül közösíted össze, majd ezeknek a közös pontjára teszed a rendes fojtót. Így nem tudnak a fetek közvetlenül rákapcsolni a diódákra, sokkal kisebb az áramváltozás sebessége.
A törésre nincs ötletem, jó lenne látni egy teljes rajzot, meg egy nyáktervet.

Amit javasolsz, az a BCA ( vagy valami ilyesmi nevű ) topológia. Csak még kellene két darab dióda ( a FET substrat diódáján kívül ). Különben, hova folyik az 1 uH-is fojtók árama akkor, amikor kikapcsol egy FET? Ezt az energiát meg lehet etetni RC snuberrel, csak nagyon nagy lesz a veszteség. Nem igazán jó megoldás. Viszont, lehet használni schottky-kat is. Csak hát ez még plusz két főáramköri elem és ahogy a szimulátorban láttam, egyéb problémák is vannak.

Azthiszem a két buck konverterből következik a két plusz dióda is.

Igazad van, bár egy kicsit másképp fogalmaztam volna meg, talán úgy írtam volna, hogy két részre bontom a félhidat és két diódával kiegészítem buck konverterré őket.
( Engem az zavart meg, hogy láttam egy cikket, ahol egy sima félhíd kapcsolást származtattak két buck konverterből. )

Jaja, ez a BCA topológia. 100V alatt nem éri meg igazán, mivel ekkora FETek többsége jó diódával bír, és ekkor bőven több veszteséggel jár.
100-200V között kérdéses, mert 150V FETek véleményem szerint elég tutik, és vannak elég jó 200V-os FETek is (IRFB4227). Ha pont 200V kellene, akkor mérlegelni kell, hogy a reverse recovery probléma vészesebb, vagy az hogy diódányi fesz esik.
200V felett nem nagyon vannak schottkyk (jó van néhány 250V-os, és persze van SiC dióda, de ide nagy áramú kellen és az még jó drága), így én a BCA topológiát pont emiatt nem sokra tartom.
Annak idején persze nagyon jó volt, mert csupa >1uC diódájú FET volt még 150V-ra is, és nagy előny volt a schottkyk berakása.

De ha félhíd és >200V, akkor meg inkább menjünk egészhíd és 10V-ra, és akkor megint "nincs" probléma. Aztán végülis ott is elfogy a lehetőség, de akor már sok kW-nál járunk, közel nem hobbikategóriánál, és akkor már minden vezérlésbeli trükk szóba jön, lásd PKNC.

Sziasztok!

Lenne egy elméleti jellegű kérdésem!
Adott egy Hip4080 alapú erősítő amiben 8db IRF1310n van... Én kicserélném a feteket olyan fajtára aminek jobb a belső diódája... Én adatok alapján az IRF3710Z-re vagy az IRF3415.-re gondoltam.
Az átkapcsoláskor keletkező tüske nagyságát mennyire befolyásolja Cgd kapacitás? Gyorsabb diódával rendelkező FET átkapcsolását érdemes lenne lassítani a Gate ellenállás növelésével?

8 darab? párhuzamba van kettő kötve?
Az IRF315 150V-os FET, felesleges ide, de az IRF3710Z jó választás. Vannak ennél jobbak is, de ha az IRF3710Z-t olcsón be tudod szerezni, akkor az jó döntés lesz. A gate töltés nagyjából megegyezik, így sok kavar biztosan nem lesz.
Most csak egy szimpla gate ellenállás van, nincs vele párhuzmaba kötve egy dióda, ami a kisütést gyorsítja?
A FETek cseréje után az erősítőt lehetőleg áramkorltos tápról, vagy egy soros ellenállás segítségével indítsd, és mérd meg az üresjárati áramfelvételt. (az is jó, ha a mostani FETekkel is megméred) Ha nagy az üresjárati áramfelvételed, akkor lehet hogy egymásra nyitnak, így a következő opciók vannak:
- A HIP4080-nak van holtidő állítása, két ellenálás ezt móosítsd.
- ha a gate ellenállással van párhuzamba kötve ellentétes irányíú dióda, akkor az ellenállás növeléséval a bekapcsolást lassíthatod (a akikapcsolás sebessége változatlan marad), és így aze gymásra nyitást csökkentheted.

Remélem segítettem.

Úgy van kötve,hogy a hídág egyes elemei duplázva vannak így jön ki a 8db! Meghajtás jelenleg 100r és 4148 párhuzamos kapcsolása adja.. Igazság szerint amire kíváncsi lettem volna az az,hogy adott meghajtás esetén a kicsi Trr és Qrr érték nem okoz Du/Dt problémát az átkapcsolások során nagyobb terhelések esetén??.. Mert ebben az erősítőben szinte semmivel nincs korlátozva az átkapcsoláskor keletkező induktív feszültségcsúcsok... kivéve a kapcsolási sebességgel..
Jó lenne egy kicsit javítani az erősítőn,hogy stabilabb legyen a működés.
Közben megérteni 1-2 dolgot, h mi miért is történik.. Ahogy olvasgattam a szakirodalmat mindenhol gyorsabb kapcsolási sebességről beszélnek.. Viszont az még nem tiszta,hogy a Dv/Dt hogyan korlátozzák...Hogy a belső parazita bjt nem okozzon problémát a magas jelemelkedési sebesség miatt...

Na szóval három működési tartomány van:
- "rezonáns mód" kis áramok esetén és közel 50% kitöltés esetén a tekercs árama irányt vált, ekkor a félhídak átmenete kontrolllált, az LC árama adja meg.
- és a két corssover pont túl van két tartomány, ahola tekercs árama nem vált irányt. Ekkora dU/dt lényegében a miller plató áttöltésétől függ.

A 100r az eszméletlen baromi nagy. Számold ki, hogy ez jó 0,1A-re korlátozza a gate töltő áramot, ami úgy 200nC-ot tölt át, vagyis erre jó 2us megy el! nem tudom mennyi a kapcsolófrekvencia, de ez így nagyon lassú. (100kHz környékén lenne korrekt talán)

Egy modern FETtel ott bizony 3-20 Ohm közötti gate ellenállás lesz. Sokkal gyorsabb kapcsolásokat engedhetsz meg.
Én 100V-os FETből FDP3652-t használok, ami nagyon tuti. De az IRF3710Z is sokkal jobb lesz mint az előző. Ha tényle 3 FET van práhuzamba mint a rajzon, akkor ebből az új FETből 2 is elég lesz párhuzamba, mindjárt más a leányzó fekvése. Sőt megkockázatom, hogy akár 1 is elég lenne. (hacsak nem 1 Ohm terhelőimpedanciát szeretnél)

Először is köszönöm szépen az eddigi segítséged!

Ezeket az átkapcsolási dolgokat még emésztenem kell (némi szakirodalom forrás megjelölést szívesen vennék).

Na majd ha lesz időm előveszem a cuccost és méregetek meg olvasgatok
Köszönöm!

Nem szeretném én ezt már bonyolítani, így is jobb lett mint vártam. Nem a minőségi zenehallgatásra lesz kihegyezve, de 100W-ig arra is megfelel. Csak nem nagyon értem honnan jön bele ez a hiba. Az eleje el van választva 1-1 22ohm-100nF-al a végétől, de majd teszek oda jobb szűrést próbaképpen. Mondjuk az első fokozat áramgenerátorának árama átfolyik az alsó FET meghajtásának fóliáján, de ha ez lenne a gond akkor az nem csak nagy kimenőáramoknál jelentkezne. Itt a fetek környékén van még valami zavar, hogy a diódából vagy sem azt nem tudom. Ezt abból gondolom, hogy egyedül a két tápág közti hidegítés változtatása van rá hatással.

Még egy dolgot megnéznék, bár nem biztos, hogy jó ötlet.
Mit lép arra, ha azt az árnyékolólemezt eltávolítod onnan? Lehet, hogy az szórja meg a kisjelű részt.

Ez volt eddig a legjobb ötlet. De velem van a baj mert ki is próbáltam, mindjárt bekapcsoláskor le is nyomta az automatát. Mivel minden félvezető és a fetek is épek, csak az IR adhatta meg magát. Már nem emlékszem, de áramkorlátos tápról megnézve mintha a felső oldal kint ülne tápon, az alsót pedig erre kapcsolgatja rá induláskor (jók ezek a fetek hogy ezt kibírták, mondjon bárki bármit ). Mindjárt jön katt és elmondja hogy ezért kell a meghajtást is diszkrétre megcsinálni. Igaz, de ez most már csakazért is ilyen lesz.

Nem baj...

Pedig el akartam lopni ezt Philips-féle RDZ tagot, mert nekem se mindig indul be bekapcsoláskor, de a jelek szerint jobb lesz valami mást kitalálni.

Nem baj hogy ilyen lesz, vagy nem baj hogy kinyírtam egy IR-t? Inkább pusztult volna meg valami más, mert ez benne a legdrágább alkatrész.

Lopd el nyugodtan, én is elloptam és tökéletes, nekem mindig elindul. A pókhálós változat alacsonyabb tápfeszre volt méretezve, az már +/-17V-ról működött. És nem csak a hirtelen bekapcsolási tranziensre indult el, hanem úgy is ha finoman, lassan tekertem fel a tápot a nulláról.
Mondjuk ami érdekes ebben az SMD-s változatban, hogy egyszerűen nem lehet lejjebb vinni a frekit. A pókhálósban kicseréltem a vcs. kondit, vagy a vele soros ellenállást és máris jócskán elment az üzemi freki. Ebben most 220pF van soros 1,5k-val, a freki pedig 260kHz. Hiába rakok be párhuzamosan még egy 220pF-ot, vagy cserélem az ellenállást nagyobbra, 240-245kHz-nél lejjebb nem akar menni a freki.

Ez az IR halál szerintem azért volt, mert ugyan lekötöttem a bordát a földről, de fizikailag a helyén maradt és sok minden volt körülötte ami alaposan megszórhatta. Mondjuk ettől még nem kellett volna feldobnia a talpát. Normál üzemi körülmények között nekem még egy sem ment tönkre, a réges rég készült végfokok is még az eredeti alkatrészekkel mennek.

Nem. A "csakazértisre" gondoltam... A belefektetett munkát, meg anyagot én nagyon sajnálom, a csakakzértist meg nem tudom megérteni. Ha tudod, hogy nem teljesen jó, akkor miért úgy csinálod? Amikor csinálsz valamit és kezded végleges formába önteni, akkor az kellene hogy legyen a meggyőződésed, hogy a tőled telhető legtöbbet megtettél azért, hogy az a valami működjön! Ha ezt nem így látod, akkor még gyakorlatozni kell a dolgon, mert saját magadról tudod, hogy tudnád jobban is csinálni... Itt elég sok minden ki lett vesézve, de én úgy látom, hogy inkább néhány filléres dolgot kispórolsz. Ezt nem kellene...

jajj..4
Nehogy már összevesszetek ezen.
Gee Lee épít egy erősítőt.
Az alkotás öröme. Egy IC-t mindenki meg tud venni, és köré tudja pakolni azt a három alkatrészt.
Tanulunk, mert szeretnénk megérteni, mi, hogy, miért működik.

Láttam egyszer egy filmet a Nasa-tól. Valami léglökéses gépet alkottak a világ legjobb fizikusai. Ment vagy 30 000-el. (km/h). Azt nyilatkozták, hogy a fizika alapjait kezdték el tanulni az alapoktól ahhoz, hogy ezt a gépet megalkothassák. Újra tanulták a fizikát Newton-tól. Ez nekem félelmetesen hangzott. Nem tudunk semmit. Semmiről.

Akkor ellopom

Egyszer már írtam, de senki nem figyelt rá, (vagy nem is ide ide írtam?). Mindegy.
Szóval... Ha kihagyjuk a kondit az ucd visszacsatolóköréből, vagy ha nagyon nagy értékűre vesszük, akkor gerjed a legalacsonyabb frekvencián.
Még nem gondoltam át igazán (ezt sem), de a gyakorlati értékekkel 100pF körül van gerjedés frekvenciájának maximuma.

Tehát, ha nem teszed be a kondit a visszacsatolókörbe, akkor annál lejjebb már nem fog menni a kapcsolófrekvencia.
De 300kHz-en még lazán eljár minden. Szerintem. Minek lejjebb menni?