Ja.. igazad van, végül is a mindig aktuális update földi halandóknak elérhetetlen

Segített az update!
Köszönöm a segítségeket!
Amúgy eddig nem is tudtam, hogy lehet a SprintLayout-ot is frissíteni! Az 5-öst úgy használtam egy évig, hogy nem is frissítettem ...

richmond, niedziela, ne vitázzatok, mint írtam, én még azt sem tudtam, hogy lehet frissíteni!

Örülök hogy összejött a dolog, nem vitázunk csupán eszmecserét folytatunk. Üdv!

Minden frankó, most már csak a nyomtatót kell életre kelteni, de ez már másik totyik...

Ti hogyan álltok neki NYÁK tervezésnek? Például egy bonyolultabb áramkörnél?
Alkotó sok mindent csinált, s érdekelne, hogy hogyan lesz olyan pofás amit csinál.

Először leteszitek az alkatrészeket, és összekötitek, vagy pedig a kapcsolási rajz alapján álltok neki? Főleg, hogy hiba se legyen benne. De az utóbbi nem hoz olyan kompakt eredményt természetesen. Mi a jó kiindulási alap? Mert ez elég bonyolult feladat, főleg akár egy több oldalas kapcsolás esetén, ami persze hobbi célból nem nagyon kivitelezhető.

Az, hogy egyszerű kapcsolásokat kezdesz rajzolni, aztán idővel egyre több alkatrészeseket, egyre bonyolultabbakat, aztán mikor a kérdés már nem merül fel benned, hogy miről, hogyan, akkor már meg tudod rajzolni az éppen bonyolultnak számító rajzot is.
Azt,hogy lerakod az alkatrészeket, vagy egy ponttól elindulva rajz közben teszed le őket, ez szokás kérdése, nem ezen múlik, de a kapcsolási rajzot nyilván követni kell ha azt akarod megrajzolni amit a kapcsolási rajz tartalmaz.

Erre nagyon egyszerű megoldás van: arra kell használni a gépet, amire való. Azaz a sziszifuszi, melós részét nem a tévedésre hajlamos embernek kell végeznie, hanem a sosem tévedő számítógépnek. Olyan tervezőprogramot kell használni, amely elektronikusan kezeli a kapcsolási rajzot, és tudja, hogy mi mivel van a terven összekötve. Így azt is meg tudja mondani, hogy van-e még hiányzó kötés, vagy van-e hibás kötés (rövidzár).

Hát igen, de pl a sprint layout erre nem jó.
Te mivel csinálod ezeket? Melyik program jó erre, aminek van ingyenes része, akár hobby felhasználóknak?

Ez iszonyúan nagy butaság. Vannak olyan elektronikai területek, ahol bátran lehet automatikusan tervezgetni, mert semmi se számít, de vannak olyanok is, ahol nem lehet jó eredményt elérni így. A jó tervek mindegyikénél vagy kikerülik, vagy erősen lektorálják az automatikus terezés eredményét. Jó esetben csak az ellenőrzéshez használt kötéslistát generálják a rajzból, mert abban igazad van, fontos momentum az alapos ellenőrzés, amit a gép sokkal precízebben el tud végezni.
Megjegyzem még, hogy ha egy fejlett program, a rajz alapján próbálja elkészíteni a paneltervet, akkor több lépésben, oda-vissza mozogva, módosítgatni kell a rajzot is, mert csak így érhető el a szükséges egyezés.
A SL nem a legfejlettebb panelrajzoló program (szándékosan nem a tervező jelzőt használtam), de az ár/érték aránya elképesztő. Véleményem szerint, a programot létrehozó csapat rendkívüli érzékkel találta el a részletesség szükséges szintjét.
Ha nem tudod az érdemeit értékelni, akkor az Én ízlésem szerint nem szép dolog szidni ezt a remek segédeszközt.

Van azért egy csomó tervezőprogram: Bővebben: Link. Teljesen ingyenesek és ingyenes verziók egyaránt.
Én speciel a gschem/pcb párost használom, de ha nem ezt tenném, akkor valószínűleg a KiCad-et használnám. Én nem próbáltam, de itt a fórumon is vannak, akik az Eagle ingyenes verzióját használják: Bővebben: Link.

A SprintLayout sem ingyenes, de megfizethető.

Szerintem árnyékra vetődtél. Nem arról van szó, hogy rajzolja meg a vezetékeket (autorouter), hanem hogy tartsa nyilván, hogy minek kell mivel összekötve lennie, és mivel nem, és ha olyasmit kötök össze, amit nem kéne, akkor üvöltsön, ha pedig kihagytam három összekötést, akkor szintén szóljon.
Az már csak a hab a tortán, hogy az ezt tudó összes program azt is tudja, hogy elkezdek húzni egy vonalat (kijelölök egy forrszemet/lábat), és átszínezi azokat a forrszemeket/lábakat, amivel a kijelölt össze kell legyen kötve. Azaz nem nekem kell silabizálnom, hogy hanyas lába hanyas az IC-knek, meg nem tudom eltéveszteni, mert amikor húzom a vonalat, már mutatja, hogy hova is kell majd kötni. De az, hogy milyen vezetékkel és merre megyek, az már az én dolgom.

Uraim!

Szeretnék egy kétrétegű panelt , amin a felső rézfólia árnyékolásként funkcionálna, de úgy ,hogy a beültetett alkatrészek lábaihoz ne érjen hozzá. (a felső rétegben nincs semmi vezetősáv). Magyarán az alkatrészek lábainál egy 3mm átmérőjű kőr alakú rézmentes területre lenne szükségem. Viszont az alsórétegnél maradna a hagyományos formáció. Szóval, idáig nem jöttem rá a megoldásra . Ötlete valakinek ?

Egyszerű : kifúrod a furatokat (0,6-08 ) aztán a másik (teli oldalon ) kibővíted 3mm es fúróval . Vagy a másik megoldás , a lötstop réteget invertálod és azt vasalod-fotózod a teli oldalra , és ezután maratod

Pont emiatt van egy bazinagy hártánya is:
Ha logikai ic-t kötök be, akkor annak általában teljesen mindegy, hogy melyik kapuját hova használom, így ha kézzel tervezek, akkor pillanatok alatt átcserélhetem a kapukat a kapcsolási rajzon úgy, ahogy a nyák huzalozása megkívánja. Ellenben ha a tervező számontartja, hogy melyik kapu mivel kell összekötve legyen, akkor ezt nem tehetem meg ilyen könnyedén. Kapcsrajz tervezésekor tökéletesen biztos, hogy nem olyan sorrendben tesszük be a kapukat, hogy az a késöbbi nyákon kívánatos legyen, még problémásabb, ha több egyforma belsejű tok van, és a nyákon ésszerűbb lenne a kapcsrajzzal ellentétben egy másik tokból használni egy kaput...
Ugyanakkor nagyon hasznos lenne a funkció, ha ezen a problémára kitalálnának valami pofon egyszerű megoldást (vagy lehet, hogy némely program tudja is ezt).
Azt már nem is modom hogy az autorouterek is lehetnének olyan intelligensek, hogy figyelembe vegyék a kapuk átrendezésének lehetőségét a nyák egyszerűségének érdekében.

De nekem a program kell hogy tudja.Ha netalán elküldeném a művet egy nyákgyártónak ,akkor nem ártana kifogástalan fájlt küldenem.

Ha nyákgyártónak akarod küldeni , csinálj egy top réteget (telifölddel) és nevezd el mondjuk gnd2 -nek akkor minden forrszemtől elkülönül és valószínűleg olyan lesz mint amit szeretnél

Még csak agyalás a Sprinttel. A diptraceval meg tudom csinálni, csak ki fogok zökkenni a sprint használatából. Már vagy 1,5 éve nem nyúltam komolyabban a programhoz. Elfelejtem lassan a trükkjeit. Pedig nem sok van belőle, mármint a trükkjeiből és nincs szívem megválni tőle. Most meg az újjal vagyok bajba. Megszoktam az 5.0 verziót. Valahogy nekem az kézre állóbb volt mint ez a mostani. Minél jobban fejlesztenek valamit annál sutább lesz. Bár, lehet sűrűbben kellene használnom a programot. Na, mindegy a képen látható kivitel kellene a sprinttel valahogy megoldani.

Én nem használom a sprintet csak párhuzamot vontam ... Az eagle -vel ezt így oldanám meg , valószínűleg a sprintel is megoldható ilymódon

Hirtelen így sikerült.

A "mindent tudó" programokkal eldobod magadtól az alkotás örömét. Egy nyomtatott áramkört nagyon sok módon lehet megtervezni, és nincs olyan program a világon, amelyik az alkatrészeket önállóan összerendezi a panelon. Bármilyen programot is használsz, a kézimunka nem marad el.
Én bonyolultabb áramköröknél a kapcsolási rajzot kiprintelem, minden alkatrészlábra a potenciált jelző számot írok (tehát mik vannak összekötve), megnézem előbb azt, hogy melyik potenciálszámból van a legtöbb - nyilván ezek az alkatrészek kerülnek lehetőleg egy csoportba - és utána kezdem a rajzolást. Van arra is példa, hogy az alkatrészt ellátom számjelzéssel, értékjelzéssel, belapcsolom a multilayer funkciót és valamelyik multilayerrel a potenciát jelző számokat is odaírom, majd csoportot alkotok belőlük. Így még olyan tévedés sem lehet, hogy valamelyik diódát rosszul teszem be. De ez már tényleg macerás, ritkán alkalmazom. Amikor az áramköri terv készen van, akkor egyeztetem az alkatrészeket a kiprintelt tervvel, hogy semmi se maradjon ki. Ezt követően a programmal ellenőrzöm, hogy nincs e közel egymáshoz két potenciálm ha kell vagy a forrpont vagy a vezeték méretén változtatok. Általában kiindulásként 0,6-os vastagsággal dolgozom, 0,4 alá nem megyek és maximum 1,5-öt használok, de azt már merev vezetékkel erősítem.

Szia!
Nem vagyok benne biztos, hogy Alkotó árnyékra vetődött. Másrészt ha a topik nevét is figyelnéd, akkor talán nem más programokat akarnál itt erőltetni...

Szerbusztok. Segitsetek hol tudom letölteni a Sprin-Layou demot.
üdv majorka.

http://www.abacom-online.de/uk/html/demoversionen.html

5-ös 6-os verziót?

Sztiasztok!

Előfordúlhat, hogy tárgyalt témát érintek, de nagyon képet sem találtam a topikban ezzel kapcsoltatban meg konkrét méretet sem a neten...

Csőfoglalatot szeretnék szerkeszteni, de nem tudom, hogy mekkora a láb kör rádiusza?
Az a baj, hogy cső adatlapokban csak a cső átmérő van. Legalábbb is amit én néztem. ECC88, EL84...

Ird be a gugliba, hogy " EL84 socket "

Köszönöm!

niedziela: Tudod számodra lehet ez annyira evidens, de nekem eszembe sem jutott így rákeresni! A socket kifejezés nekem max PC processzorok kapcsán jut eszembe nem vákumcső esetében... Bocs hogy fel mertem tenni a kérdést...

Legyél óvatos! A kapott foglalat lehet jó, de lehet rossz is. A cső lábai egységesek, de a foglalat távolról sem az.
Eddig 3 féle foglalat volt a kezemben, és azok mindegyikének másmilyen körátmérőn helyezkedtek el a lábai (és mind eltért Köbzoliétól).
E miatt a logikus sorrend, megtalálni a foglalatot, és ahhoz igazítani a makrót.

Köszönöm a figyelmeztetést! Akkor előbb beszerzem a csőfoglalatot és az alapján rajzolom meg.