Fórum témák
» Több friss téma |
Nem. Ha 1000 W-os a vasalód, abban van bimetálos hőfokszabályozó. Ez egy darabig megpróbálná kapcsolgatni a vasalódat, amíg teljesen szét vagy össze nem égne az érintkezője. Utána pedig leolvadna a vasaló talpa. Nem hiszem, hogy az ív annyira visszafogná a melegedését, hogy ez ne következzen be. Talán ha 1000 W-os rezsót vagy szabályzó nélküli hősugárzót tennél elé?
Természetesen a vasaló csak egy példa volt az Ohm-os ellenállásra. Van 2kW-os ruszki rezsóm is, az is megfelel, ráadásul nem bimetallos, hanem fokozatkapcsolós. A zsebtelepből berhelt szénrudak mennyire alkalmasak ívlámpának? Egy régi hősugárzóból származó alumínium reflektor előtt lenne, és egy kis hegesztőüvegen lehetne nézni, hogy milyen az ív. Egyébként a fénye mihez hasonlítható? Olyasmit hallottam, hogy még a filmeket is ilyennel vetítették, mert szép a színvisszaadása.
A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2013
Igen régen ilyen ívlámpával működtek a vetítő gépek. Nem csak azért mert nagy volt a fényereje, de a napfényhez közeli szine miatt. Ha sikerül esetleg ívet húznod nem csak a szemedre kell ügyelned mert igen erős a sugárzása, szinte 1-2 perec alatt leéghetsz, és még ott van az ózon is ami keletkezik.
Igazából majd a nyáron csinálnám este, megvilágítanám a felhőket. Ezek szerint fényképezkedni jó lenne. (Meg NYÁK-levilágításra, bár arra egyszerűbb a búra nélküli HGLI.) kb. milyen gyorsan fogy a szén? Mennyire fog meglátszani a 100Hz? Pár μF-os kondi elég az egyenirányító után?
Igazából ide egyenáram az igazi. A fényerő és a szén fogyása is a ráadott áramtól függ.
Egyenáram lesz, de abban ugye graetz esetén is ott a 100Hz brumm. Persze kondival lehet simítani, meg ugye ott lesz az előtét rezsó is. A vetítőkben miről megy az ívlámpa?
Ez persze csak akkor ha vetíteni akarsz hogy ne látszódjon a láng lobogása.
Még elkókkal meg is lehetne oldani, de az meg melegszik. Kísérleteztem egyenárammal, 100 μF-al, de a 100W-os izzónál is már látszott a brumm a szkópon. Gondolom itt azért elég, hogy ne legyen nullátmenet, meg a nullátmenet idején se essen le olyan 150V alá.
Nem vetítenék, nincs mozivetítőm. (Majd ha nagy leszek, fillérekért kapok szerintem filmekkel együtt, mert a projektor teljesen ki fogja ütni, már most is sok helyen a projektoros maszat meg a minőségi film helyett.) Igazából kísérletezésre, fényképezésre kellene.
Ahhoz inkább izzó lámpát használj sokkal egyszerűbb.
Megépítem, mert érdekes cucc. Gondolom az a baj a lobogással, hogy a film ugye 48Hz-en megy, ahogyan forog a vetítőben az az izé. És emiatt hasonló lenne, mint amikor a régi filmen TV-t mutattak. A zsebtelep szene jó?
Ugyan 48 képkocka megy le, de amikor a képkapuban áll a film akkor egyszer még takarják mielött tovább menne. Így a szem már nem tudja követni /100Hz/. A lobogást szó szerint kell érteni. Ha nem sima az áram akkor lobog a szén íve.
Valami olyasmi lehet, mint a gyertya szélben. El tudom képzelni. A vetítőben mivel simítottak? Egyenirányították a 220V-ot, vagy trafó+graetz+kondi? Ha a 380V-ot egyenirányítom, akkor ott ugye könnyebb szűrni. (Viszont a telken, ahol csinálnám ott csak 220 van.)
Egykor úgy szólt az ökölszabály, hogy amperenként 2000 uF. Ezt mással nem tudod megoldani, mint elkóval. Javítani lehet a szűrést több tagból álló szűrővel, pl 1/2x elkó után fojtó, majd 1/5x elkó (egyformát szoktak használni, de ott a sokkal kisebb hullámosságra törekednek). Kevesebb kondi kell. Ha megvan a szükséges mennyiségű kondi és jó a minősége is, nem szabad annak melegednie. Ha túl keveset használsz nagy áramhoz, az melegedhet. Ha az előtét rezsód után teszel kondit, az RC szűrőként működik (C-R-C). Nem annyira hatékony, mint az LC, de sokkal jobb, mint ha csak 1 kondi lenne az előtét előtt.
Egyenirányítás után 4000 mikro. Ennyi. A lobogással egyébként nem kell foglalkoznod mert azért az nem olyan vészes, de egy moziban azért nem illik.
A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2013
Az egyik adag kondi a rezsó elé, a másik a rezsó után, akkor már kevésbé fog lobogni. Egyszer egy 100 μF után rátettem a rezsót egy próbára, de elég hamar felmelegedett. Tehát ha elég nagy(ok) a kondi(k), nem fog melegedni? Mi lenne ha a melegedő kondikat vízzel hűteném? (desztilált víz, műanyag vödörben)
Annyi szűrés kell amit írtam. Egyenirányítás után 4000 mikró.
A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2013
Meglesz, úgyis a nyáron fogom megépíteni.
Köszi. Még egy kérdés: vízellenállással szabályozható, esetleg rezsó helyett? Egyszer egy sarokcsiszoló fordulatszámát szabályoztam vele, fokozatmentes, kis szóda kell bele. Előtétellenállásnak is jó, míg el nem forr.
A hozzászólás módosítva: Nov 14, 2013
Azt azért vedd figyelembe hogy ide nagy áramok kellenek. Nem tudom hogy ezt vízellenállással hogy éred el.
Ha megvan a szükséges kapacitás, nem kell hűteni. A vízhűtés, de a ventillátor sem használ, mert belül melegszik és nagyon rossz a hővezetés. Az alu tok és alu fegyverzetek ellenére is. Előbb-utóbb durr lenne belőle. Vízellenállással is lehet szabályozni, de az csak rövid időre vagy kisebb feszültségesésre használható. A rezsó akkor is legyen benne a körben! No meg műanyag edény (hordó, minél nagyobb), szigetelt szerkezet és fogantyúk. Én nem tenném. Inkább egy toroid szabályzó trafó fojtóként bekötve az egyenirányítók elé. Az nem melegszik, minimális a többletfogyasztása,...
Idézet: „ide nagy áramok kellenek. Nem tudom hogy ezt vízellenállással hogy éred el.” A wursliban (búcsú, ...) a körhintát és egyéb nagyteljesítményű forgómorgók csúszógyűrűs motorját vízellenállással indítják. Akár 100 A is mehet ott rövid időre. Olyan, mint a forgókondenzátor, csak vízben.
Emlékszem erre, használnak még ilyet? Persze a rezsó mindenképp benne lesz a körben. Lehet, mégse lesz vízellenállás, felesleges. Az előbb azért próbaképpen bekötöttem az egyenirányítót, 4 db. 100 mikrós kondit, egy vasalót, és két drót között is igen fényes volt az ív. (hegesztőszemüvegen néztem) A drót persze olvadt, de minden esetre jó lesz a 400mikro, csak kisebb elkókból fogom összerakni, jobban hűlnek, bár olyan nagyon ezek se melegedtek, igaz csak pár másodperc volt. A rezsó fél percig ment, de nem melegedetek a kondik. Jó lesz az ívlámpához.
Idézet: „használnak még ilyet?” Abban a környezetben egyszerűbb, üzembiztosabb, mint bármiféle triacos szőrszálhasogatás, de főképpen olcsó. Az új gépezetek biztos frekiváltóval jönnek már, de a régebbiek csúszógyűrűs motorjainál felesleges ezt kiváltani.
Egy kis érdekesség a témába vágóan, a legendás nagyfényű ívlámpa modern kivitelű elkészítése
Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Nov 21, 2014
Továbbá az utolsó ívlámpás vetítőgépek egyike , működés közben
Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Nov 21, 2014
Szép korszerű kivitelezés. Nem semmi, ránézésre olyan, mint a napfény. Ezzel akár napozni is lehetne. (Megfelelő távolságban, az égéseket elkerülni.) A fókuszpontban szépen megpörkölte a dobozt. Egyszer én is akarok ilyet, zsebtelepekből bányászott szénrudakkal. Fojtó mindenképp kell? Én helyette egyenirányítás után nagy kondikat, majd előtétellenállásnak villanyrezsót tennék.
Fojtó helyett esetleg valamilyen kapcsolóüzemű áramkör is szóba jöhetne. (Hasonlóképpen, mint az elektronikus fénycsőelőtéteknél, nagyfrekvenciával menne, de a kimenetet gyors diódák egyenirányítanák.) Végső soron egy kapcsolóüzemű áramgenerátor működtetné, kevesebb lenne a veszteség, mint sima Ohm-os előtéttel. Igaz, pár perces üzemnél nem számít a rossz hatásfok. A hozzászólás módosítva: Nov 21, 2014
|
Bejelentkezés
Hirdetés |